Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-18 / 116. szám

NÉPÚJSÁG 1983. május 18., szerda Végső búcsú Fábián Zoltántól II Szocialista Hazáért Érdemrenddel kitüntetett vendégek fogadása Gyulán Pályatársai, a kulturális és a politikai élet képviselői, tisztelői, barátai, családtag­jai mély részvéttel kísérték utolsó útjára tegnap, a Far­kasréti temetőben Fábián Zoltán József Attila- és SZOT-díjas írót, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak tagját, az Olvasó né­pért mozgalom munkabi­zottságának elnökét, aki bal­eset következtében, 57 éves korában hunyt el. Az írószövetség, az írók képviseletében ravatalánál (Folytatás az 1. oldalról) Békésben a KISZ—úttörő kapcsolatok, s ennek hatá­sára milyen az ifivezetői munka, s az úttörők KISZ- taggá nevelése? Ez volt a fő téma a KISZ Békés megyei bizottsága és a megyei úttö­rőelnökség együttes ülésén, amelyet Pataki Istvánnak, a KISZ megyei bizottság első titkárának vezetésével má­jus 17-én. -tegnap délután Békéscsabán tartottak. A na­pirendet Kozák Ferenc, a KISZ megyei bizottságának titkára, a megyei úttörőel­nökség tagja terjesztette a testület elé. Amint a beszámoló a be­vezetőben megállapítja, az elmúlt években e helyes el­vek érvényesültek a külön­böző szinteken a KlSZ-irá- n.vításban. Kiépült a KISZ— úttörő kapcsolatrendszer, erősödött a rajközösségek és alaoszervezetek együttmű­ködése. Tartalmában _ külö­nösen a tömegsport, a haza­fias honvédelmi nevelés, a pályáválasztás, a közös sza­badidős programok terén történt előrelépés az együtt­működésben. A KISZ-esek egyre több helyen szervez­nek ' az úttörőknek játékos foglalkozásokat, kirándulá­sokat, táborozásokat, igen jó az Ifjú Gárda és az Űttö- rő Gárda együttes tevékeny­sége. Ugyanakkor az is az igazsághoz tartozik, hogy még nem mindenütt ismerik kölcsönösen, és jól egymás programjait, munkaformáit a KISZ-esek és az úttörők, több helyen formálisak, oly­kor csupán anvagi támoga­tásra korlátozódtak a kap­csolatok. Nem sikerült elér­ni. hogy minden KISZ- szervezetnek legyen úttörő- kancsolata. Igen fontos a szerepük az úttörőéletben az ifivezetők­nek. Az ifivezetők száma az elmúlt három évben alig változott. A testvérkapcso­latok erősödése, a KISZ X. kongresszusa óta megtett in­tézkedések eredményesen segítették az úttörők KTSZ- taggá nevelését. a KISZ- életre való felkészítést. A témához sokan szóltak hozzá a két testület tagjai, és a meghívott vendégek közül. Németh Ferenc többek kö­zött arról beszélt, hogy ha­tározottabban kellene tuda­Csák Gyula, a Szövetség tit­kára búcsúzott Fábián Zol­tántól. Molnáf Zoltán író a Ha­zafias Népfront és a bará­tok nevében idézte Fábián Zoltánnak, a közért mindig cselekedni kész, a közért élő írónak az alakját. Varga Csaba író, szociog- ráfus a fiatal írónemzedék nevében mondott köszönetét a biztató szavakért, pályára indításért. Fábián Zoltán sírját elbo­rították a kegyelet koszorúi. tosítani a KISZ-esek köré­ben, hogy a KISZ—úttörő kapcsolat az ifjúsági -szövet­ség utánpótlásának nevelé­sét szolgálja. Felhívta arra is -a figyelmet, hogy az együttműködésnek a gyer­mekek pályaválasztásában is komoly szerepe lehet. Hőgye Mihályné a békési kedvező tapasztalatokról, az ifiveze­tői munka javulásáról, a jól működő ifiklubról számolt be. Nagy József többek kö­zött azt hangsúlyozta, hogy a pedagógus rajvezető szerepe meghatározó, s hogy a test­vérkapcsolat révén a KISZ- ről szerzett ismeretek. él­mények meghatározók, és mással nem pótolhatók. Laurenczy Jenő hozzászólá­sában azt fejtegette, hogy a pedagógusok, úttörővezetők és a diákok ideje is keve­sebb az ötnapos munkarend­ben. éppen ezért kell töre­kedni a mozgalomnak a társadalmasításra, s ebben kulcsszerep jut az ifiveze­tőnek, Jó lenne, ha bátran rábíznák az úttörőket az ifi­vezetőkre, ha ezek a KISZ- es fiatalok több. komolyabb feladatokat kapnának. Hozzászólt a vitához Sza­bó Miklós, a megyei párt- bizottság titkára, aki elisme­rően beszélt az eredmények­ről, s felhívta a figyelmet egyebek között arra, hogy nagyobb határozottsággal, egészséges türelmetlenség­gel kellene a jó tapasztalato­kat. módszereket közreadni. Az ifivezetői munkával kapcsolatosan mondott vé­leményt Zsapka János, Hor­nok Lászlóné, az Ifjú Gárda. Úttörő Gárda együttműkö­déséről szólt Hanó Pál. Csor­dás Istvánná dr. az\ hangsú­lyozta, hogy a KISZ és az úttörőszövetség együttes fel­adata az általános iskolai évek során úgy felkészíteni a gyerekeket, hogy azok érzel­mileg azonosulva a szerve­zettel, igényeljék a közössé­get, akarjanak KISZ-esek lenni. Többek között erről beszélt Baksáné Toldy Ka­talin, az úttörőszövetség or­szágos központ munkatár­sa is, hangsúlyozva az él­mények meghatározó voltát az ismeretek előtt. Ancsin Pálné szerint a jelenleginél jóval több fiatal munkás ifivezetőre van szükség. T. I. Gyulán, a SZOT Gyógy­üdülőben nagyon kedves szokás alakult ki az utóbbi években. Az üdülő igazga­tója, Dömény Ferenc,, min­den turnusban elvtársi, ba­ráti beszélgetésre hívja ösz- sze a magas kitüntetésben részesült vendégeket. Az elmúlt napokban a vi­rágtálakkal díszített külön­teremben harmincnyolc Szo­cialista Hazáért Érdemrend­del kitüntetett vendég hall­gatta meghatódottan az üdü­lő igazgatójának tájékozta­tóját az üdülő életéről, az ott dolgozók munkájáról, a további fejlesztési elképze­lésekről. A szerény vendéglátás mellett, amit az üdülő szo­cialista brigádjai készítettek A Társadalmi Szemle má­jusi száma közzéteszi a Köz­ponti Bizottság 1983. ápri­lis 12— 13-i ülésének határo­zatát. és Kádár János elő­adói beszédét. ..Merre fordul a nyugati világ?” címmel Rényi Pé­ter átfogó elemzést ad a mai nemzetközi viszonyokról, s felvázolja a fejlődési irá­nyokat befolyásoló-megha- tározó fő tényezőket. Salgó László cikke az el nem kö­telezett országok 7. csúcs- értekezletéről számol be. A gyulai járásban — kí­sérletképpen — fél éve moz­gó — jól műszerezett — ter­hesgondozó egészségügyi kocsi járja a községeket, hogy a lakóhelyükön vizs­gálják meg a várandós édes­anyákat. Az eltelt fél év ta­pasztalatai biztatóak, a ter­vek szerint ősztől a mezőko­vácsházi járásra is kiterjesz­tik a mozgó terhesgondozást. A szakorvosokkal, korszerű műszerekkel felszerelt Ro- bur, havonta háromszor jut el a gyulai járás egyes köz­ségeibe. A mozgó szakorvosi ellá­tás a gyógyászat más terüle­tein nem újdonság. A szü- lészet-nőgyógyászatban azon­ban ez úttörő vállalkozásnak számít. Hasonló megoldás Baranya megyében van, ahol jól felszerelt egészségügyi központokba utaztatják a kismamákat. A Békés me­gyei gyakorlat azt igazolta, hogy a 204 ezer forintból megvalósított mozgó terhes­gondozás jó módszer a vá­randós anyák ellátására, mert a vizsgálat miatt a leendő anyáknak nem kell utazniuk, és ilyen formában a terhesgondozás a további járásokra is kiterjeszthető. az idős embereknek, tizen­hat- Szocialista Hazáért ki­tüntetett vendég mondott véleményt. Valamennyien köszönetü- ket fejezték ki azért a ma­gas színvonalú ellátásért, amit Gyulán kapnak. Köny- nyes szemmel mondták el. hogy egyetlen üdülőben sem nyújt a személyzet olyan tiszteletet és udvariasságot, mint Gyulán. Magas fokú a szervezettség, jó az ellátás, nagy tisztaság van az üdülő­ben, és rendkívül változato­sak a kulturális programok. A sok fiatal, akik a vendé­gek ellátását biztosítják, az idős vendégekkel szemben nagyon figyelmesek, kedve­sek. B. O. ,,Kooperáció és szakosítás a KGST-országok élelmi­szer-termelésében” címmel Balogh András összefoglalja az agráregyüttműködésről rendezett magyar—szovjet tudományos konferencia leg­fontosabb felszólalásait. A „Politikus-pályák” cí­mű sorozatban- ezúttal Rajk László és Erdei Ferenc élet­útját és személyiségét ismer­hetjük meg. Az előbbit Si­pos Péter, az utóbbit Hu­szár Tibor írta. Erről, és a terhestanácsadói munkáról számolt be dr. Ja- kubecz Sándor, megyei szü­lész-nőgyógyász szakfőorvos, a tegnap, Gyulán rendezett vándorgyűlésen, ahol Bács- Kiskun, Csongrád és Békés megye egészségügyi szak­emberei vettek részt. A ven­dégeket dr. Sas Mihály pro­fesszor, a szekció elnöke, dr. Horváth Éva, a megyei tanács egészségügyi osztá­lyának vezetője és dr. Ta­kács Lőrinc, Gyula város tanácselnöke üdvözölte. A Magyar Nőorvos Társa­ság dél-magyarországi szek­ciójának vándorgyűlésén a Békés megyei terhesgondo­zás helyzetéről szóló előadás után szülészeti, nőgyógyá­szati, szakmai előadások hangzottak el további tíz témában. Ezt követte a vita az elhangzott referátumok­ról, tudományos-szakmai eredményekről. A rendezvényt a SZOT- üdülőben tartották meg, ahol Békés és Csongrád megyei élelmiszeripari vállalatok egyben egy, az egészséges táplálkozással kapcsolatos kiállítást és kóstolót ren­deztek. — sz. j. — Együttes ülést tartott a KISZ megyei bizottsága és a megyei úttörőelnökség Megjeleni a Társadalmi Szemle májusi száma Vándorgyűlés Gyulán Mozgó terhesgondozás Keresztrejtvényfejtés a Pajtásból Fotó: Gál Edit Átadták a BNV dijait Az idén 11 terméket ju­talmaztak az 1983. évi Buda­pesti Nemzetközi Vásár nagydíjával, 45 gyártmányt pedig BNV-díjjal tüntettek ki. A díjakat tegnap a kő­bányai vásárközpontban Ke­lemen Lajos, a Fővárosi Ta­nács elnökhelyettese adta át. Kelemen Lajos arról szólt, hogy a hazai vállalatok szá­mára a múlt esztendő ne­hezebbnek bizonyult, mint a megelőző évek. Elsősorban azok a vállalatok tudták megőrizni, növelni jövedel- jnezőségüket, bővíteni ex­portjukat, amelyek igazod­va a külpiaci igényekhez, korszerűsítették termékszer­kezetüket, és jelentősen ja­vították gyártmányaik ver­senyképességét. Az ipar egyes ágaiban biztató fejlő­dés tapasztalható, mind több vállalati kezdeményezés szü­letik a termékszerkezet kor­szerűsítésére. Emellett a vállalatok nagy súlyt hs- lyeznek a takarékosabb anyag- és energiafelhaszná­lásra, és az import helyet­tesítésére. A legsikeresebb vállalati kezdeményezések eredményei azok a termé­kek. amelyek most elnyerték a BNV díjait. A Budapesti Nemzetközi Vásáron az idén ismét vizs­gáznak a hazai vállalatok legnívósabb termékei. A szakemberek és a látogatók felmérhetik a belföldi ter­mékek versenyképességét, megismerhetik a nemzetközi és a hazai piac értékítéletét — mondotta a Fővárosi Ta­nács elnökhelyettese. Van-e elegendő pedagógus? inden nemzetnek nagy ügye a közoktatás továbbfejlesztése. A műveltség széles körű elter­jesztése és az emberek kép­zettségének szakadatlan emelése azért elsőrendű fel­adat, mert a közösség jövő­jének minősége függ az ok­tatási rendszer hatékonysá­gától. Amit az iskoláztatás­ban számszerűen elértünk a felszabadulás után, az egy­értelműen kiemelkedő sikere a szocialista társadalmi rend­nek. Végigtekintve jelenlegi ok­tatási viszonyainkon, s ha a jövő igényeire is pillantunk, akkor már korántsem lehe­tünk elégedettek, mert az eredmények ellenére nap­jainkban számos nehézség mered elénk, ezek közül a legnyugtalanítóbb a pedagó­gusellátottság nem kielégítő volta. Nem volna elegendő peda­gógus Magyarországon, ami­kor évről évre több tanító és tanár lép ki a felsőfokú tan­intézetek kapuján? Lássuk csak, mit tárnak föl a számok! Az 1980-as népszámlálás adatai szerint az alsó és a középfokú ok­tatási intézményekben dol­gozó pedagógusok száma — a legnépesebb értelmiségi csoportról van szó — 150 ezerre tehető, ami tizenegy­szer több az ötven évvel ez­előttinél. Ha a pedagógiai végzettséget vesszük tekin­tetbe, akkor jóval több ne­velő van hazánkban másfél­százezernél, ám de nem min­denki dolgozik a végzettsé­gének megfelelő munkakör­ben : a pedagógiai képesíté- sűek csupán 78 százaléka ta­nít iskolában, a többiek kul­turális intézményekben, a közigazgatásban, tudomá­nyos intézetekben, gazdasá­gi vagy ügyviteli területen helyezkedtek el. A pályát el­hagyó pedagógusok aránya a képzettség szintjének emel­kedésével növekszik: legma­gasabb a középiskolai taná­rok. legalacsonyabb az óvó­nők körében. Lényegesen több férfi fordít hátat a ka­tedrának. mint nő. A legtöbb pedagógust az általános iskolák foglalkoz­tatják. Itt a számuk 78 ezer — kétezer-hatszázzal na­gyobb a tavalyinál —, ám még így sincsenek elegen. Bármennyire meglepő: az ország 3600 általános iskolá­jának egyharmadában tan­erőhiány van. A területi megoszlás egyenetlen, a leg­több nevelő Borsod-Abaúj- Zemplén, Pest és Szabolcs- Szatmár megyében hiányzik, ■átlagosan 3,5—4 százalék, a legkevesebb Vasban és Za­lában, mindössze egy száza­lék. Más oka is van a tanerő­hiánynak a pálya elhagyá­sán kívül, például a gyer­mekgondozási segélyen levő anyák nagy száma. A diplo­más nőknek országosan 6,4 százaléka marad ott,hon gyermekét nevelni, a peda­gógus nők részaránya vi­szont 9,4 százalék. Helyette­sítésükre egyelőre nincs más megoldás, mint a képesítés nélküliek munkába állítása. •\z általános iskolákban je­lenleg 4876 pedagógiai képe­sítés nélküli nevelőt alkal- moznak, ami a pedagóguslét­szám 6,2 százalékának felel meg. Nagy erőfeszítésekre lesz szükség, hogy a helyzet mi­hamarabb megváltozzék. Nem ülhetünk ölbe tett kéz­zel. Ahogy Aczél György rá­mutatott ez év januárjában a budapesti pártbizottságon elhangzott beszédében, „Ma­gyarország, mint szocialista ország, nem mehet úgy az ezredforduló elébe. hogy "betervezett« maradjon a képesítés nélküli nevelők foglalkoztatása. Ez ellentét­ben lenne mind a diákok, mind a nevelők érdekeivel. Mindaddig nem lesz a pe­dagóguspályának nagyobb becsülete, amíg ez lesz az egyetlen olyan értelmiségi pálya. ahol szakképesítés nélkül egyenértékű lehet va­laki a képesítettekkel. Ma érettségi bizonyítvány birto­kában sokan tanítónak vagy tanárnak tekinthetik magu­kat, de senki sem mondhat­ja mérnöknek magát. ha nincs mérnöki oklevele." Hogy az iskolai munka .a mostaninál hatékonyabbá váljék, vagyis a tanítás szín­vonala emelkedjék az elkö­vetkező esztendőkben, ah­hoz eredményesebbé kell válniuk a pedagógusok szak­mai továbbképzéseinek is. Nem szívesen beszélünk ró­la, de tény: túlságosan sok pedagógus szerezte meg dip­lomáját esti és levelező ta­gozaton. Igaz, hogy az ott végzetteknek jó része ke­mény, áldozatos munkával jutott hozzá az oklevélhez, és szellemi tarsolyát is meg­tömte eközben, más részük azonban nem a tudás meg­szerzéséért, hanem a papí­rért iratkozott.be oda. Amit nem adott vagy nem adha­tott meg az esti kurzus, azt most a továbbképzésnek kell kipótolnia. És a nappali képzés? Ott talán minden rendben fo- lyik ? Dehogy. A hallgatók évek óta konokul azt hajto­gatják. hogy a főiskola vagy az egyetem követelményei irreálisak, ráadásul nem ké­szítik föl őket az iskolai gya­korlati munkára. Az oktatók pedig a hallgatókra panasz­kodnak, mondván, nincs ben­nük kitartás, hézagos a kö­zépiskolából hozott, illetve a főiskolán szerzett tudásuk, nem fogékonyak a szellemi javak iránt, csak a bizonyít­vány megszerzése foglalkoz­tatja szinte valamennyiüket. Lám, hétköznapi kifejezéssel élve: folyik az egymásra mutogatás. ahelyett, hogy előbbre jutnánk. vente másfél millió növendéke van az általános és a kö­zépiskoláknak. Aki a peda­gógusellátottságról töpreng, az óhatatlanul erre a ha­talmas ifjú seregre gondol. Neveltetésükre, műveltsé­gükre, képzettségükre. Vég­eredményben a társadalom jövőjére, amelynek alapjait mindenkor az iskola veti meg. P. Kovács Imre Gépkocsi?tvéte!i sorszámok: 1983. MÁJUS 17-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 728 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 28 Trabant Lim. (Bp.) 14 882 Trabant Lim. (Debrecen) 11 418 Trabant Lim. (Győr) 15 811 Trabant Combi Sp. (Bp.) 7 143 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 8 134 Wartburg Lim. (Győr) 5 002 Wartburg de Luxé (Bp.) 11 224 Wartburg de Luxé (Győr) 6 182 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 362 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 2 110 Wartburg Tourist (Bp.) 4 171 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 6 991 Skoda 105 (Debrecen) 5 346 Skoda 105 (Győr) 5 797 Skoda 120 (Bp.) 12 999 Skoda 120 (Debrecen) 8 104 Skoda 120 (Győr) 9 219 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 21 750 Lada 1200 (Debrecen) 14 088 Lada 1200 (Győr) 7 344 Lada 1300 (Bp.) 9 114 Lada 1300 (Debrecen) 6 178 Lada 1300 (Győr) 2 206 Lada 1500 (Bp.) 8 742 Lada 1500 (Debrecen) 5 960 Lada 1500 (Győr) 2 577 Lada Combi (Bp.) 4 664 Lada Combi (Debrecen) 2 475 Moszkvics (Bp.) 12 085 Polski Fiat 126 (Bp.) 16 587 Polski Fiat 126 (Győr) 4 760 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 12 226 Dácia (Debrecen) 5 577 Zastava 1100 GTL (Bp.) 1 706

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom