Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-14 / 87. szám
o 1983. április 14., csütörtök A KISZ-esek szerepe a fiatalság szabadidős tevékenységében A KISZ Központi Bizottsága 1980. júliusában állást foglalt az ifjúság szórakozásáról. Ebben többek között olvasható: „.. a, fiatalok életében a szórakozás fontos funkciót tölt be, segíti a társadalmi beilleszkedést, szolgálja az életkorra jellemző partnerkeresési, kikapcsolódási, pihenési és művelődési igények kielégítését; hozzájárul személyiségük kialakulásához ... A fiatalok körében népszerű szórakozási divatok, formák, ideológiai, magatartásformáló és művelődési mozzanatokat hordoznak. Hozzájárulnak a társadalmi értékrend, az életmód és az ízlés kialakításához.” A megye községeit járva egymásnak ellentmondó véleményekkel találkozunk, ha a fiatalság szabad idejének értelmes eltöltéséről esik szó. Egységes képet nehéz arról alkotni, hogy milyenek is községeinkben a szórakozási, művelődési lehetőségek. A skála széles, talán túlságosan is az. Csupán egy dologban lehetünk biztosak: megfelelő támogatással, anyagi, erkölcsi segítséggel, és jól átgondolt irányítással a fiatalok megteremtik maguknak a szükséges feltételeket. Akik félúton járnak A muronyi MEDOSZ Petőfi Művelődési Ház könyvtárszobájában Madarasi Lászlóval, a helyi Hidasháti Állami Gazdaság KlSZ-bi- zottságának titkárával beszélgettünk. Elmondta, hogy a négy alapszervezet 99 tagjából jó néhányan más településen laknak, ezért meglehetősen nehéz a szabadidős programokba bevonni a gazdaságban dolgozó fiatalokat. A gazdaság hét kerületének mindegyikében kulturális megbízott tevékenykedik, akiknek segítségével a nagyobb rendezvényekre sikerül mozgósítani a tagságot. A művelődési ház az állami gazdaság tulajdona, de valójában községi feladatokat ót el. Évente mintegy 330 ezer forinttal gazdálkodik, amit a SZOT, az. állami gazdaság, a helyi Lenin Tsz és a községi tanács ad. — A művelődési házban az utóbbi hónapokban elkezdődött valami — mondja, majd így folytatja. — Amióta tavaly augusztusban új igazgató került az élére. Őszintén megvallva, rendszeres közművelődésről korábban itt nem volt szó. Az új igazgatónő, Benkó Gyöngyi a főiskola elvégzése- után vette át az intézmény irányítását. Lelkesedése azóta töretlen. Rendszeresen részt vesz a bizottsági üléseinken, így közösen tervezhetjük a különböző szabadidős programokat. Az együttműködésünk többek között azért hasznos, mert neki jó kapcsolata van a kulturális élet különböző területein dolgozókkal, mi pedig mozgósítunk, szervezünk, és ha kell, rendezünk is. Az októberi, nagy sikerű szüreti bál volt az első közös megmozdulásuk, ezt több más rendezvény követte. Rendszeressé váltak a különböző foglalkozások, előadások, műsoros estek. Kéthetente, hétvégén diszkó, havonta egyszer pedig egy együttes lép fel. De legjobban annak örülnek, hogy a fiatalok „elkezdtek bejárni” a művelődési házba. A közös munka lassan eredményeket hozott, és a továbblépj anyagi lehetőségei is adottak. Akiknek már sikerült A gyulai járás egyik legjobban dolgozó alapszervezete, a kötegyáni községi KISZ-alapszervezt. Az itteni fiatalok mindenes kulturális bázisa az önállóan működő fiatal alkotók ifjúsági klubja. De az elkülönülés csupán formális. A kötegyáni fiataloknak sikerült olyan összhangot teremteni a mozgalmi és a kulturális élet között, ahol elmosódnak a határok. A KISZ-esek a falu fiatalságának zömét mozgósítani tudják. Ez a klub valóban második otthona az itteni 30 éven aluliaknak. Kilencvenhat az aktív tagok száma, kiegészülve 35 úttörő taggal, és azokkal, akik csak időközönként járnak el a klubba. Ungvári Mihály jelenleg a községi pártalapszervezet titkára, korábban, 1974-től 1982 őszéig KISZ- és klubtitkár volt egy személyben. Tőle kérdeztük, hogyan sikerült ezt az irigylésre méltó egységet kialakítani a kötegyániak között. — A klubot társadalmi munkában kezdtük el építeni 1967-ben. A ’70-es évek elejétől már klubéletről is beszélhetünk, bár csak ’74-től van hivatalos működési engedély. Tulajdonképpen két dolog hozott össze néhány fiatalt. A képzőművészetek szeretete, és a kielégítetlen szórakozási igény. Ez volt a mag, amiből kifejlődtünk. — Mi kell ahhoz, hogy egy községben a fiatalság ennyire egységes legyen? — Először is alapvetőek a működési feltételek. Továbbá akarni kell, hogy együtt legyünk, és nem utolsósorban: dolgozni érte. Az idén a klubnak közös vetemény- f öld je van, rendszeresen gyűjtünk hulladékot. Meg azután olyan apróságnak látszó dolgok, hogy például a nyitva tartáskor a vezető mindig ott legyen, kihagyni két hetet sem szabad, mert aki két-háromszor eljön feleslegesen, negyedszer már nem teszi. Olyan programok, amik valóban foglalkoztatják a fiatalokat. Természetesen egy adag bizalom is egymás iránt. — Amikor száznál többen járnak egy helyre, elkerülhetetlen a kisebb-nagyobb csoportok kialakulása. Nehéz-e az egységet megőrizni? — Mindig arra törekedtünk, hogy az embereket megtanítsuk az egymás líiel- lett való élésre, a közös érdekek felismerésére. — Hogyan állítják össze a programokat? — A „gyerekek” igénye szerint. A gasztronómiától a fotóskörön át a magnózásig. Persze, van itt diszkó, fellép együttes, jól sikerülnek politikai vitaköreink, és sorolhatnám tovább. * * * A bevezetőben említett széles skálán a fenti két példa a követésre méltók csoportjába tartozik, különösen igaz ez a kötegyáni KISZ-esek tevékenységére. A kevésbé jól dolgozó alapszervezeteknek a szabad idős programok szervezésében, kialakításában van kitől példát venni. / Lovász Sándor Szalonnasütés a kötegyáni klub udvarán Fotó: veress Erzsi Először a kisvállalkozásról Továbbképzés közgazdáknak Tavaly novemberben született az együttműködési megállapodás a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézete (KTI) és a Békés megyei Tanács között, mely létrehozta a KTI Dél-alföldi Regionális Bizottságát. A szervezet a megyében dolgozó gazdasági szakemberek és vezetők képzéséről, továbbképzéséről hivatott gondoskodni, elősegítve a meglevő szellemi potenciálnak szervezett, a megyei tervek megvalósítását Szolgáló hasznosítását. Ehhez a KTI minden szakmai támogatást megad, előadókat biztosít. A képzés e hónap végén kezdődik, hosszas előkészítő munka után, ugyanis a bizottság arra törekedett, hogy személyes kapcsolatokat is kiépítsen a vállalatokkal és szakemberekkel. A közvetlen kapcsolattartás azért fontos, mert a bizottság képzési tervében a gyakorlati kérdéseket részesíti előnyben. Természetesen a kellő elméleti háttér sem hiányzik majd az előadásokból, de azokat úgy igyekeznek szervezni, hogy valós problémákkal foglalkozzanak. Ez az elv vezérelte a nemrég több száz példányban szétküldött tematika összeállítóit is. Ennek alapján mintegy öt ven téma közül válogathatnak az érdeklődők. Dr. Orosz Tivadar, a KTI Délalföldi Regionális Bizottságának titkára szerint a legnagyobb érdeklődésre a mezőgazdasági témájú tanfolyamoknál 1 számíthatunk. t Néhány ezek közül: érdekeltség, irányítás a mező- gazdaságban ; mezőgazdasági nagyüzemek ügyvitel-gépesítése; pénzügyi döntések a mezőgazdasági vállalatoknál; mérlegelemzés és ,a gazdasági tevékenység elemzése a mezőgazdasági nagyüzemeknél. Valószínűleg sokan jelentkeznek majd az AFÉSZ-ek gazdálkodásával vagy az ipari szövetkezetek vezetési rendszerének korszerűsítésével foglalkozó tanfolyamokra is. Számos témaajánlatot találhatunk a tematikákban a számológépek, a számítástechnika alkalmazására is. Kellő számú jelentkező esetén — húsz—huszonöt — bármely témakörben indul a képzés, melynek tartama általában két félév,' de van 45 órás és négy féléves kurzus is. Először A kisvállalkozások ügyvitele és adózása címmel indul kétnapos tanfolyam a megyében áprilistól kezdődően. Az előadások egy teljes gazdasági év valamennyi eseményét (anyagvásárlás, alvállalkozók bevonása, naplófőkönyv vezetése stb.) felölelik, és konzultációra is mód, nyílik. A tanfolyamhoz írásos tananyagot, jegyzetet is kapnak a hallgatók. Az előadások pedig mindig abban a városban lesznek, melynek környékén a legtöbb a jelentkező. A Közgazdasági Továbbképző Intézet Dél-alföldi Regionális, Bizottságának a tevékenysége lehetővé teszi sok, tudását felfrissíteni, mélyíteni vágyó gazdasági szakembernek, hogy fárasztó utazások nélkül helyben gyarapítsa ismereteit. — sz — Sok kicsi így megy sokra Újsághír... „Míg 1975-ben az egy főre jutó társadalmi munka értéke 276 forint volt (Békés megyében), a múlt évben 779 forint. ... A városok kategóriájában az első helyet Békéscsaba nyerte el.” Ennek az eredménynek az elérésében nagy szerepe van a lokálpatriotizmusnak, a város szeretetének, mely a lakosság mind hathatósabb környezetvédelmi tevékenységében ölt testet, ugyanakkor a tanács fejlesztési alapját gazdagítja, költségvetését kíméli. Persze, a látszólag jelentéktelennek tűnő, de rendkívül sokrétű társadalmi munka közvetlen résztvevői nem is gondolnak közvetlenül olyan mély összefüggésekre (mint pl. a tanács költségvetésének kímélése), amikor bosszankodva látják: lakóhelyük, utcájuk környékét már megint elcsúfították felelőtlen — vagy éppen a kijelölt helyen köteles feladatukat (kábelfekté- tést, csatornajavítást, építkezést stb.) folytató emberek, akik a feltúrt környezetet — bár annak rendbe hozására már tanácsi rendelkezés is van — gondozatlanul hagyták. Az elcsúfított környék rendbehozása lebeg elsősorban a szemük előtt! Az, hogy gyermekeik ne a balesetveszélyes buckákon, szeméthalmazokon játszanak, hanem nyerje vissza harmonikus képét a környék. És itt is, ott is, a város sok-sok helyén a tömbbizalmiak összehívják a lakókat, és. megbeszélik velük: — Várjunk arra, amíg hónapok múltával rendbe hozzák környékünket a közterületek hivatalos gondozói, vagy lássunk ehhez magunk? A lakásszövetkezet februári gyűlésén is hasonló jellegű kérdésekre hívták fel a küldöttek figyelmét az előadók. Kovács Judit tömbmegbízott ezután beszélt lakótársaival, akik egyértelműen A pénz huncut jószág. Könnyen kifolyik az ember kezéből. Hát aki még szórja, mint Kiss Béla, Orosháza, Komjáth út 37. szám alatti lakos. Egy délutánon több mint 12 ezer forintot herdált el. Pedig ha valakinek, hát neki igazán vigyáznia kellett volna a pénzre. Már azért is, mert nem akárhogy kereste meg. Garázdaság és könnyű testi sértés miatt a bíróság egy év. szabadság- vesztésre ítélte. A börtönben dolgozott. A múlt év november 13-án szabadult. Ekkor 12 ezer 900 forint volt a zsebében. Jó beosztással elegendő lett volna ahhoz, hogy újra kezdje életét. Csakhogy a 27 éves, többszörösen büntetett előéletű férfi nem ezt tette. Zavaros lelki motívumok játszottak' közre, amikor szórni kezdte a pénzt. Talán felujjongott a lelke, hogy hazatért,' s határtalan boldogságában cselekedett? Avagy eleve a vérében volt, hogy többnek mutassa magát másoknál? A szabadulás napján, délután érkezett autóbusszal Orosházára. Első útja az italboltba vezetett. Egyikből ki, a másikba be. Mint akinek tömve van a pénztárcája, és nem gondol a holnapra. Mikor már jól felöntött a garatra, elindult a Kutasi úti cigánytelepre, hogy felkeresse ismerőseit. Ügy jötj, akár egy mesebeli krőzus. Á szó szoros értelmében szórta a pénzt boldog, boldogtalannak. Cigánygyerekek kísérték, s osztogatta a tízeseket, húszasokat, meg a százforintosokat. Hadd vigyék szerte szét a telepen a hírt, hogy hazajött. Aztán, ahogy megúgy döntöttek, hogy ne várjanak meg semmiféle hivatalos intézkedést, önkéntesen fogjanak hozzá a 30-as ABC-áruház mögötti üvegtároló építése következtében elcsúfított házuk előtti, mintegy 70—80 négyzetméteres kicsiny park — amelyben korábban gyermekeik játszottak — rendbe hozásához. Az építők, s utánuk sajnos, az árut szállítók is, keresztül-kasul taposták a régen szépen füvesített, kicsiny „zöldövezetet”, s még az azt körülvevő sövényt is tönkre tették. Igaz, biztonságosabb, kulturáltabb lett az üvegtárolás, de a változás — rossz irányú változást okozott a környezetben is. Mily bölcs megállapítás, hogy az egyetlen állandó dolog az életünkben a folytonos változás, amihez igazodnunk kell! No, a bölcselkedés helyett a D lépcsőház lakói hozzáfogtak megváltoztatott környezetük újjáépítéséhez. Ahogy az idő engedte, Berki Attila (a térképészeti vállalat dolgozója), Vizsnyai Lajos (gázszerelő), Szilágyi István (aki mindennap Szeghalomról jár haza), és a többiek hozzáláttak a park felásásához. Mindenki megkapta a feladatát. Kovács Judit sövénynek valót szerzett be, Sitkéi Petemé fűmagot, Berkiné a sövényültetésben vett részt a többi asszonnyal együtt. A humor sem hiányzott a kis kollektíva együttműködéséből. Vizsnyai Lajos, a tréfacsináló gázszerelő cukkolta a tömbmegbízottat. — Azt ígérte, hogy lesz sör is! Várjuk ám! — A sörbontót lehoztam, sört azonban nem kapni a boltban... jelent, úgy távozott is. Ismét szórakozóhely után nézett. Mindenki azt csinál a pénzével, amit akar. A törvény magánszemélyeknek nem tiltja az oktalan pénzszórást. Csak a vállalatokra, a szövetkezetekre, még az intézményekre vonatkozik az észszerű gazdálkodással kapcsolatos előírás. Igen ám, csakhogy Kiss elhatározta, visz- szaszerzi az elkótyavetyélt pénzt. November 14-én, hajnal két órakor találkozott F. Károllyal, akit a környéken Lucifer néven ismertek. Átadott neki 650 forintot. A 12 ezer forintjából csak eny- nyi maradt. Arra kérte, őrizze meg a pénzt. Vajon ekkor már megfogant benne az elhatározás, hogy Lucifert behúzza a csőbe, vagy sem, erre a büntetőeljárás során nem derült fény. Tényv hogy aznap délután, ahogy kijózanodott, elment az orosházi városi-járási rendőrkapitányságra. Szívet tépő hangon mondta el, hogy hajnalban kirabolták. — Felismerte a tetteseket? — kérdezték a rendőrségen. — Hárman voltak. Csak az egyiket ismertem fel, a Lucifert. Figyelmeztették a hamis vád következményeire. Kiss azonban kötötte az ebet a karóhoz. Előadta az éjszakai történetet. Az Ady Endre utcában hárman megtámadták, s berángatták egy kapualjija. Zsebeit kikutatták, levetkőztették, s a cipőjéből 12 ezer forint körüli összeget tulajdonítottak el. Elvették tőle fekete bőrcipőjét, hosz- szú ujjú kardigánját, iskolai bizonyítványát, szabadulóle— Sokat érünk a sörbontóval! — panaszkodott Vizsnyai, miközben nagy szakértelemmel vetette Berki ge- reblyézése után a fűmagot. Kovács Judit meg is jegyezte: a — Olyan hozzáértéssel csinálja ezt, mintha szakérettségizett volna ebből a tárgyból! — Érettségiztem is! — büszkélkedett Vizsnyai. — Levelező tagozaton ... Azért a sör akkor sem ártana meg! — Mit csináljak, ha nem kapni? — mondta a tömbmegbízott. — De idefigyeljen! Ha végeznek, meghívom egy pörköltre. — Az jó lesz! Milyen pörköltre? — Birka. — Nagyon jó! És ketten leszünk? — Igen. A birkával — nevetett Kovács Judit. Közvetlen a ház előtti gyönyörű virágoskert — amelynek gondozása Tuskáné feladata —, és most az újjávarázsolt kis park, amit új sövénnyel ültettek körül az aszonyok, szemet is pihentető látvány. Nem beszélve arról, hogy nyáron biztonságos játszóteret nyújt a kisgyerekeknek. Az elvetett fűmag már sarjad, és hangtalanul hirdeti: e környék lakói sokat adnak környezetük védelmére. Sokat. Ám látszólag csak csepp a tengerben e 70 ezres lélekszámú városban egy ilyen kicsinyke park létesítése. A sok kicsi azonban sokra megy. Ezekből az aprónak tűnő társadalmi tevékenységekből lettek új járdák, rendben tartott vagy bővített óvodák, iskolák, közterületek a városban, ahol a társadalmi munka értéke tavaly 71 millió forintra rúgott. Egy lakosra jutóan pedig 1040 forint az önkéntes munka értéke, amivel elsők lettek a városok között, e „névtelen” társadalmi munkások! Varga Dezső veiét és egyéb dolgokat. A történet hihetőnek tűnt. A feljelentés során a rendőr- kapitányság F. Károly és két társa ellen csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt rendelt el nyomozást. Másnap már házkutatást tartottak F. Károlynál és ki is hallgatták. Tagadta a terhére rótt cselekményt. Azt azonban elismerte, hogy előző éjjel valóban találkozott Kiss Bélával és 650 forintot átvett tőle megőrzésre. A pénzt meg is találták. Ezután a rendőrség még több tanút hallgatott ki ebben az ügyben. Kiss története egyre valószínűtlenebbnek tűnt. Öt is beidézték. Most már nem volt annyira biztos a dolgában. Elmondta, hogy másnap jutott eszébe, hogy előző éjszaka találkozott Luciferrel, és úgy gondolta, hogy ő vette el a pénzt. Később azt is elmondta, hogy amikor a rendőrség házkutatást tartott F. Károly lakásán. ő az udvaron várakozott és a kukába bedobta a szabadulólevelét, hogy a gyanút F. Károlyra terelje. Azért tette, mert kölcsönösen nem bírták egymást. Lucifer a nagyfiút játszotta. Később más holmija is előkerült, mégpedig egy asszony lakásáról.A bíróság előtt viszont ismét megváltoztatta vallomását. Ám ekkor már beigazolódott F. Károly ártatlansága, s egyben az is, hogy hamisan vádolták meg. Az orosházi járásbíróság Kissné dr. Verasztó Éva büntetőtanácsa hamis vád bűntette miatt Kiss Bélát, mint többszörösen visszaesőt, egy év szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet ellen Kiss fellebbezett. (Serédi) Lucifer ártatlan
