Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-14 / 87. szám
1983. április 14., csütörtök ignsiMkfiM—Kiváló lett a BUBIY gyulai gyára A gyulai kitüntetett üzemek közül elsőként a BU- BIV gyulai gyára rendezett ünnepséget abból az alkalomból, hogy az elmúlt év eredményei alapján elnyerték a kiváló címet. Az ünnepségen — amely a közelmúltban volt Gyulán, a Komló étteremben — ott volt dr. Lázár László, a BUBIV vezérigazgatója, Csoór István, a párt városi bizottságának munkatársa, Kneifel Antal, az Építő-, Fa- és Építőipari Dolgozók Szakszervezetének Békés megyei titkára, dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke és Szatmári Gábor, a KISZ városi bizottságának titkára. A gyulai gyár igazgatója, Illich József ünnepi beszédében nagyszerű eredményekről adhatott számot. A gyulai gyár fennállása óta a legjobb eredményt produkálta 1982-ben. Termelési értékük meghaladta a száznegyven, nyereségük a huszonhárommillió forintot. Különösen a vállalkozásaik voltak rendkívül eredményesek. Ennek keretében berendezték a gyulai SZOT—Csepel, a Magyar Rádió siófoki üdülőjét, a budapesti Hotel Rege és részben a bala- tonföldvári Expressz Ifjúsági Szállót. Részt vettek a kuvaiti Carlton Hotel berendezésében. Teljesítették export- tervüket is, és az idén várhatóan újabb tőkés piacok nyílnak meg-előttük, mert az NSZK, belga és svéd cégeken kívül amerikai vállalaA BUBIV vezérigazgatója, dr. Lázár László gratulált a gyulaiaknak nagyszerű eredményükért tok is érdeklődnek a gyulai bútorok iránt. A termelés mellett nagy szerep jutott a jó eredmények elérésében annak is, hogy jelentős*- anyag- és energiaköltségeket takarítottak meg. Űj munkamódszerek bevezetésével csökkenteni lehetett a létszámot. Az eredményeken túl szó volt az idei célkitűzésekről is. Ebben a hangsúly a tőkés export fokozásán van. Emellett természetesen tovább bővítik vállalkozási tevékenységüket, és a meny- nyiségi növelés mellett még nagyobb gondot fordítanak a belföldi jobb bútorellátásra. A gazdasági értékelés után dr. Lázár László vezérigazgató rövid beszéd kíséretében adta át a ,,Kiváló Gyár” kitüntetést Illich József igazgatónak. Ugyancsak itt vették át a gyáregységek közötti munkaversenyben elért Hl. helyezésükért járó oklevelet is. Ezután átadták a kitüntetéseket és jutalmakat. A csiszoló-fényező brigád kapta meg a „Kiváló Brigád” kitüntetést. „Kiváló Munkáért” kitüntetésben részesült Bánszki Mihály. Tízen kapták meg a „Kiváló Dolgozó” jelvényt. A szocialista munkaversenyben tizenhárom brigád érdemelte ki az aranykoszorús fokozatot. Hat brigád az ezüstöt, kettő pedig a bronzot. Kép, szöveg: Béla Ottó Jövedelmező tojásfeldolgozás A sárisápi Új Élet Termelőszövetkezet, amely a legnagyobb hazai baromfi- tenyésztő, -tartó gazdaságok közé tartozik, s amelynek már jelentős élelmiszer-feldolgozó kapacitása is van, az ágazat jövedelmezőségének javítására „meghosszabbította” a termelési láncot. A közös gazdaság, amely az elmúlt évben csak az élelmiszer-feldolgozásból 600 millió forintos árbevételt ért el, az anyagi eszközöket most a kevésbé gazdaságos tojástermelés kiegészítésére fordította. A tsz kétszázezer tojótyúkkal rendelkezik, az állományt több nagy telepen tartják. Eddig jobbára étkezési tojásként értékesítették terméküket. A takarmány- és energiaköltségek növekedése rontott a baromfiágazat gazdaságosságán, ezért Budafokon, a nagyobb bevétel reményében — a régebbi üzem átalakításával, korszerűsítésével — az ország legkorszerűbb tojásfeldolgozóját hozták létre. A létesítmény korszerű technológiával dolgozik majd, a berendezések műszaki színvonala állja a nemzetközi összehasonlítást. Jelenleg a próbaüzem ad munkát a szakembereknek, akik évente 180 millió tojás fogadására készülnek fel. A tojásból többféle terméket állítanak elő; egyebek között évente 8—10 ezer tonna úgynevezett tojáslét, amelyet az ipari üzemekben használhatnak fel. Wem állta a sarai Veszteség az üvegházban Tejhőhasznositás Zala '■megye két nagy állami gazdaságában, a baki és a Zalaszentgróti Egyetemi Tangazdaságban szerelnek fel a frissen fejt tej hőjét hasznosító berendezést. Az előbbi gazdaság a vicsori pusztai majorjában levő 762 férőhelyes tehenészet korszerűsítése során építteti be a hővisszanyerőt. A zalaszentgróti tangazdaságban új, nyolcszáz férőhelyes tehenészeti telep épül. Fejőházi berendezései ugyancsak alkalmasak lesznek a tej hőenergiájának hasznosítására; erre alapozzák az istállók, üzemi épületek, fürdők melegvíz-ellátását. Újra itt az aranyfarú lepke! A múlt évben is többször foglalkoztunk lapunkban az aranyfarú lepkével, amely rendkívül kellemetlen, kiütéses tüneteket okoz a -hernyójával érintkezőknek. A Békés megyei Növény-, védelmi és Agrokémiai Állomás munkatársainak megfigyelése szerint ismét megjelent a megye fáin, bokrain a károsító. A mérések szerint robbanás- szerű felszaporodása miatt hatalmas károkat okozhat a lepke hernyója: tarrá rágja a növényzetet, amely igy képtelen a további fejlődésre. Nagyon fontos, hogy már most, a gyors felszaporodás kezdetén pusztítsuk az aranyfarú lepke hernyóit. A legjobb permetezőszerek erre: a Ditrifon 50 WP, a Fiiból E, az Unifosz, a Chinetrin 25 EC, a Bi—58, az Unitron 40 EC, a Metation 50 EC, az Anthio 33 EC. A felsorolt szerek kiskerttulajdonosoknak és nagyüzemeknek ajánlottak; a megye erdőterületein a növényvédelmi állomás munkásai már kiszórták a szükséges permetszereket. Érdemes még néhány mondatban visszatérni a lepke hernyója által okozott kellemetlen tünetre. A hernyó váladékával vagy levedlett bőrével érintkezőkön kiütésszerű, viszkető, ekcémához hasonló foltok jelennek meg. Ajánlatos minél előbb bőrgyógyászhoz fordulni, aki hasonlót tapasztal magán. A kellemetlenségek megelőzhetők, ha időben elvégzik a kerttulajdonosok a szükséges védekezést, megakadályozzák az aranyfarú lepke szaporodását. Húsz évvel ezelőtt épült fel a tótkomlósi Viharsarok Tsz 8 ezer négyzetméteres üvegháza. A két évtized is kevés volt azonban arra, hogy az 1963-as elképzelés, a gazdaságos termelés valóra váljon. Az üvegház, amióta csak áll, semmit sem lendített a közös ügyén. Milliók úsztak el a téesz többi ágazatának nyereségéből. A kialakult helyzetről Lachata Pál, a tsz elnöke a következőket mondja: — Hiábavaló próbálkozás volt minden eddigi kísérlet. A hajtatóházban dolgozók csak „veszteséget termeltek”, pedig a kezdet kezdetén még azt hittük, megtaláltuk a szerencsénket. A korai zöldség jó lesz a városnak, az asszonyoknak munkát adunk és a haszonnak is meg lesz a helye, gondoltuk. Csepp a tengerben De a remények nem váltak valóra. A paprika, a paradicsom, a szegfű termesztésére is ráfizettek. Tavaly a veszteség már meghaladta a másfél millió forintot, és csak a tápkockás palánta értékesítése hozott valamit a „konyhára”. Am az a nyolcvanezer forint is csak csepp volt a tengerben. Így azután nem csoda, ha a 14 millióért épült, ma ennek többszörösét érő üvegház karbantartására kevesebb pénz jutott a feltétlenül szükségesnél. Az elmaradt munkák pótlása ma már önmagában is százezer forintokba kerülne, nem is beszélve az alapos felújításról, amely milliókat emésztene fel. Átfogó felújítást a közeljövőben sem terveznek, igaz egyelőre nem is lenne érdemes, hiszen az tovább növelné a fenntartás amúgy is magas költségeit, és természetesen a veszteséget. De vajon miért lett és maradt hosszú éveken át veszteséges az üvegházi zöldség-, majd később virágtermesztés? Olaj és föld Az üvegház annak idején egy bő vizű termálkút mellé települt. A kút vízhozama azonban rövidesen a percenkénti 1400 literről, 600 literre csökkent. Ez a mennyiség már megközelítőleg sem volt elég a fűtésre. Ezért olajtüzelésű* kazánt vásároltak, ám az olaj ára azóta a sokszorosára nőtt. Ennél is fontosabb tényező azonban, hogy az üvegházi termeltetés lemaradt a fóliaházak diktálta versenyben. A tótkomlósiak évente három- százezer forint amortizációs költséget, 90 ezer forint biztosítási díjat fizetnek, a termálkút karbantartása is százezer forintba kerül, és akkor nem szóltunk még a termelés egyéb, milliókra rúgó költségeiről, például a szükséges és elengedhetetlen földcseréről. — A hajtatóház földje fertőzött, a régi helyére újat kellene hordani. Csakhogy ez a művelet több millió forintos költséggel járna és ráadásul, kétévenként kellene megismételni. A fóliaházaknál ennél sokkal egyszerűbb megoldás kínálkozik; az a település. Az utóbbi években sok mindennel próbálkoztunk, nem tehettünk úgy, mintha nem lenne üvegházunk — fogalmaz Bányai Károly elnökhelyettes. A kísérletezések ellenére sem jutottak sokkal előrébb, nem találtak igazán jó megoldást az olcsóbb termelésre. Ezért később a termesztés „visszafogását” határozták el. Míg korábban hatvanan dolgoztak az üvegházban, ma csak tizenöten vesznek részt a munkában. Az osszonyok többsége a ZÖLDÉRT tótkomlósi telepén kapott munkát. — Tisztában voltunk azzal, hogy ez csak átmeneti megoldás lehet. A gyümölcsös példája sokat segített abban, hogy a közeljövőben végleg pontot tegyünk a veszteséges tevékenység végére — magyarázza Bányai Károly. Primőr helyett gombát A szövetkezet valóban a gyümölcsös példáján indult el. Korábban tagjainak bérbe adta a 18 hektár gyümölcsöst, s ott a 30Ö ezer forint veszteségből egy év alatt 130 ezer forint nyereség lett. A közös gazdaság vezetői most az üvegház bérbeadását fontolgatják. Nagyobb érdekeltség talán itt is segít majd. — önmagában a bérbeadás sem hozhat megoldást, ezért a zöldség- és virágtermesztés helyett a jövőben gombatermesztésre rendezkedünk be. A konzervgyárral több éves szerződést kötöttünk, a második fél évben már 200 tonna gombát várunk az üvegházból. * Az elnökhelyettes szavai végre változást sejtetnek. Hogy valóban a legjobb megoldást választották-e, arra csak néhány hónap múlva kaphatunk megnyugtató választ. Ha egyáltalán megnyugtatja a kétkedőket, hogy a korai zöldségfélék termesztésére épült üvegházban soksok veszteséges év után gombát termesztenek majd. Kepenyes János Békés megye a vásárvárosban Tizennégy ország 162 kiállítója hozta el legújabb mező- gazdasági gépeit Budapestre, az AGROMASEXPO-ra. Ebben a rangos mezőnyben nyert díjat a békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat SKA—72 silozó adaptere Az orosházi KAZÉP Ipari Szövetkezet egy működő modellen mutatta be oxidkerámiából készült szálvezetőinek sokoldalú használhatóságát Már sorozatban gyártja a MEZŐGÉP a hidraulikus hib- ridkukorica-címerező és apasorkivágó gépet A békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat adaptereinek nagy előnye, hogy nemcsak egy alapgéptípushoz alkalmazhatók, hanem valamennyi KGST- és sok nyugati gyártmányú kombájnhoz is Fotó: Lányai László m. sz. zs.
