Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-08 / 82. szám

NÉPÚJSÁG 1983. április 8., péntek Segítség magánlakás-építéshez Küldöttgyűlést tartott a MÉSZÖV Egyre többet esik szó nap­jainkban a kislakásépítésről, ennek gondjairól. Orosházán a kislakásépítés támogatásá­ra a városi tanács három te­rületen — a Szőlőkben, a Fürdő utcán és a Vásárhe­lyi út déli részén — telkeket oszt ki az építeni szándéko­zóknak. Az építkezés előkészítésé­re, segítésére a helyi Uni­verzális Szolgáltató Szövet­kezet létrehozta a megyében egyedülálló kislakásépítés- szervezést előkészítő irodát. Ennek munkatársai a típus- és egyedi tervek árusítása mellett segítséget nyújtanak az építési engedélyek be­szerzésében, sőt, a szövetke­zet szakipari tevékenységén belül egyes szolgáltatásokat is vállalnak: üvegezést, fű­tésszerelést. Szintén a kislakásépítés támogatására tegnap, csü­törtökön az orosházi Petőfi Művelődési Központban ma­„gánlakásépítési kiállítás és előadássorozat kezdődött. A kiállítás ideje alatt a szer­vezők állandó szaktanács- adással szolgálnak, előadá­sokat, filmvetítéseket tarta­nak, bemutatják Orosháza telekellátását. Mindezek mellett megismertetik az építtetőket az anyagellátók­kal — az üveggyárral, a DÉLÉP-pel, a TÜZÉP-pel —, bemutatják termékeiket és felvilágosítást adnak az árakról. Az április 11-ig Oroshá­zán látható kiállítást a me­gye más településein is be­mutatják: 13—14-én Tót­komlóson,' 16—18-án Mező- kovácsházán, 20—24-én Gyu­lán, 26—27-én Sarkadon, ápr. 29.—május 3-án Szeg­halmon, május 5—9-én Vész­tőn, 11—15-én Gyomaendrő- dön, 17—22-én Szarvason,­24—29-én Békésen, s végül június 1—9-én Békéscsabán. B. Á. Közgyűlés az FLR-nél A Füzesgyarmati Szálas-, Tö- megtakarmány-termelési és Juh- tenyésztési Rendszer a múlt év­ben 119 partnergazdaság takar­mánytermesztési és juhtenyész- tési tevékenységét koordinálta. Szolgáltatásait a hosszú távú tervekben, előre meghatározott módon teljesítette, és nem ma­radtak el a várt eredmények sem. Tevékenységi körükben termelési eredményeik jóval meghaladják az országos átla­gokat. A nehéz gazdasági körülmé­nyek az FLR-től is rugalmasabb rendszermunkát követeltek, és ehhez igazodtak is. Ennek szel­lemében vezették be tavaly na­gyobb arányban a lóbabtermesz­tést és a melléktermékek kibő­vített felhasználását. Megkülön­böztetett figyelmet fordítottak a gyepgazdálkodásra, a lucerna- termesztésre és a juhtenyésztés­re. Munkájuk eredményeként kedvező szemléletváltozás volt tapasztalható ezekben az ága­zatokban. Röviden összefoglalva, ezekről . az eredményekről adhatott szá­mot dr. Iványi Lajos igazgató az FLR közgyűlésén, melyet teg­nap tartottak Füzesgyarmaton. Az éves munkát értékelő ren­dezvényen részt vett dr. Fór­ján Mihály, a megyei pártbi­zottság munkatársa, Hankó László, a megyei tanács osz­tályvezető-helyettese és Csukás Gyula, a Békés megyei Tsz-szö- vetség titkárhelyettese, valamint több kutatóintézet, kereskedelmi vállalat és társrendszer képvise­lője. L. L. 0 Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közleménye 1983. április 8-tól a kon­vertibilis devizák forint ár­folyamainak változásával összefüggésben a külföldre utazó magyar állampolgárok részére forintban meghatá­rozott valutavásárlási kere­tek emelkednek. így például a konvertibilis elszámolású országokba utazó egyéni tu­risták az addigi 13 200 forint helyett 13 600 forintért vá­sárolhatnak valutát. Emel­kednek a látogató útlevél­lel utazók, a szervezett tu­ristautazáson részt vevők va­lutavásárlási forintkeretei, valamint az egyéni turisták részére a devizatartalmú me­netjegyekre és a gépjármű­höz szükséges üzemanyag vásárlására megállapított fo­rintkeretek is. A további részletekről az utazási iro­dák adnak felvilágosítást. HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. ÁPRILIS 8-TÖL Devizanem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák Schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. és cl. rubel USA dollár vételi közép eladási árf. 100 egységre forintban 6065,17 6071,24 6077,31 3604,33 3607,94 3611,55 86,52 86,61 86,70 482,13 482,61 483,09-759,06 759,82 760,58 571,98 572,55 573,12 1526,54 1528,07 1529,60 173,57 173,74 173,91 3388,15 3391,54 3394,93 14199,47 14213,68 14227,89 575,32 575,90 576,48 1714,04 1715,76 1717,48 28,82 28,85 28,88 243,60 243,84 244,08 42,61 42,65 42,69 30,42 30,45 30,48 2001,67 2003,67 2005,67 552,64 553,19 553,74 2597,40 2600,00 2602,60 4158,29 4162,45 4166,61 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek meg­felelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. ÁPRILIS 8-TÖL Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka (a) Francia frank Görög drachma (b) Holland forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár (a) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák Schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona (a) USA dollár vételi eladást árf. 100 egys. forintban 5889,10 6253,38 3499,70 3716,18 84,01 89,21 468,13 497,09 737,03 782,61 555,37 589,73 46,13 48,99 1482,23 1573,91 168,53 178,95 50,67 53,81 3289,79 3493,29 13787,27 14640,09 558,62 593,18 1664,29 1767,23 27,98 29,72 236,52 251,16 41,37 43,93 29,54 31,36 1943,56 2063,78 536,59 ^569,79 4037,58 4287,32 (a) vásárolható legmagasabb bankjegyclmlet, 100-as. (b) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet, 500-as. (Folytatás az 1. oldalról) Tanai Ferenc ezt követő­en az ÁFÉSZ-ek múlt évi gazdálkodásáról szólt. Pon­tosabban arról, hogy 1982- ben a szövetkezetek csak­nem 20 százalékkal értek el kevesebb nyereséget, mint az előző évben, ami 12 szá­zalékponttal marad el az or­szágos átlagtól. Ezeket és a gazdálkodás más tennivalóit vázolta ezután a szövetség elnöke. Ezután a takarék- és lakásszövetkezetek helyzetét ismertette a küldöttgyűlés­sel. Végezetül a mozgalmi munkáról, a szövetkezetek által elkészített idei üzlet- politikai célkitűzésekről adott tájékoztatást Tanai Ferenc. Ezt követően Barna Sán­dor, a MÉSZÖV felügyelő bizottságának elnöke, to­vábbá Sebestyén Sándorné, a nőbizottság, Baloghné Papp Margit az ifjúsági bizottság elnöke tett jelentést a me­gyei küldöttközgyűlésnek. Ezután megkezdődött a vi­ta: szót kért a küldöttköz­gyűlésen Nagy József né szarvasi, Marcsó János sar- kadi, Kanó Károly szeghal­mi, Vincze Miklós mezőbe- rényi, Karasz Györgyné tót- komlósi küldött. Ezt köve­tően dr. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese szólalt fel. Mindenekelőtt elismerését fejezte ki a Bé­kés megyei fogyasztási szö­vetkezetek 1982. évi munká­jáért, ugyanakkor több na­gyon fontos feladatra hívta fel a figyelmet. így minde­nekelőtt a mezőgazdasági termeltetésre és felvásárlás­ra, ezen belül is az export- árualap növelésére. Ugyan­akkor szólt azokról a gon­dokról, melyek a Békés me­gyei fogyasztási szövetkeze­tek gazdálkodásában a múlt évben jelentkeztek. Ezután Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára szólalt fel. Az eredménye­kért járó gratuláció után nagyon kritikusan elemezte és kategorizálta az ÁFÉSZ- eket múlt évi eredményeik, illetve eredménytelenségük alapján. Mint mondotta, a megye lakosságának ellátá­sában el kell érni a tava­lyi szintet. Ugyanakkor sok tekintetben változtatni kell a gazdálkodással kapcsolatos szemléleten, s a munka eredményessége legyen az alapvető. El kell érni — hangsúlyozta —, hogy az emberek értelmes dolgokra tudják elkölteni megkeresett forintjaikat. A felszólalásokra Tanai Ferenc MESZÖV-elnök adott választ, majd elfoga­dásra beterjesztette a MÉ­SZÖV módosított alapszabá­lyát. A MÉSZÖV küldöttköz­gyűlése Szabó György zár­szavával fejezte be munká­ját. Balkus Imre Várkupa, tizenkettedszer Három területi találkozó előzte meg azt a Dl osztá­lyos országos társastáncbaj­nokságot, amelyet április 2- án, szombaton huszonnyolc páros részvételével rendeztek meg a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ és If­júsági Házban. A délutáni, zárt körű elődöntőn Békés, Békéscsaba, Budapest,- Győr, Kecskemét, Kistelek, Mis­kolc, Szarvas, Szeged, Szé­kesfehérvár, Szentes és Szombathely versenytánc­klubjának táncosai léptek parkettre, s a pontozóbíró táncpedagógusok húsz párt juttathattak tovább a 19 órakor kezdett középdöntőre, azaz a tulajdonképpeni Vár­kupára. A versenytáncosok — bár sokuk mögött hosszú utazás állt — maradandó élmény­nyel ajándékozták meg a közönséget. A Szabó Tibor zenekara által szolgáltatott színvonalas zenére,, kidolgo­zott, pontos mozdulatokkal táncolták versenyprogramju­kat. őket nézve valóban el­hittük, hogy a kategória leg­jobbjai küzdenek a döntőbe jutásért, ahova ezúttal is csupán hatan kerülhettek, s ahol még komolyabb telje­sítményt kellett nyújtani azoknak, akik a dobogó va­lamelyik fokára pályáztak. Szerencsére időnként ki­fújhatták magukat a ver­senyzők. A meghívott hazai és külföldi táncklubok be­mutatószámaikat — követen­dő vonás! — a versenykörök között táncolták. Nagy tap­sot kapott a karl-marx-stadt-i Klaus és Regina Kempt se- niorparódiája, Gunnar Lipp- mann és Romy Wang, no és —akik Gyulára már „haza­jönnek” — Hans-Jörg és A csehszlovák Komora—Ko- morova páros angolkeringője Fotó: Onodiné Kovács Ilona A dobogón, győztesen Anne-Rose Kiessling S osz­tályos táncospár. Szép, már- már a balett felé hajló ke- ringő-összeállításokat muta­tott be a bratislavai Juraj Komora és Hana Komorova. öze László—Pálinkó Lujza S osztályos magyar bajnokpár bravúros műsora is méltán kapott vastapsot. Jó volt tud­ni, hogy e színvonalas be­mutatót nemcsak a szombati verseny, és — kibővítve — a másnapi gálaest nézői cso­dálhatták meg, hanem azok is, akiknek április 1-én Sar­kadon sikerült jegyet sze­rezni ottani programjukra. A verseny végül a követ­kezőképpen alakult: a dobo­gó legmagasabb fokára Len­gyel Zoltán—Szabó Mária szegedi páros léphetett, a második, illetve harmadik helyre Török György—Dudás Henriett, a kispesti Ifjú Gárda Művelődési Ház ver­senyzői, valamint Varga Ist­ván—Söptei Andrea szom­bathelyi páros került. A Vár­kupa vándorserleget ezúttal Szombathely versenytánc- klubja nyerte. A Rimányiné Kiss Anikó vezetésével mű­ködő klub szerezte ugyanis a legtöbb pontot a szombati találkozón. — A művelődési központ­nak régi célja, hogy színvo­nalas rendezvényeknek ad­jon otthont — mondotta megnyitó köszöntőjében dr. Horváth István, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkára. A kétnapos rep­rezentatív nemzetközi műsor méltán került fel ezek közé. Felczánné Nyíri Mária tánc­pedagógus hangjában pedig némi — jogos — büszkeséget is érezhettünk, amikor a verseny végeztével így só­hajtott: — Erős mezőny volt! Szűcs József Művelődés a kertben kertészkedő kister­melők, kertbarátok által előállított évi, mintegy 25 milliárd forint­nyi kertészeti termék nélkü­lözhetetlen a lakossági ellá­tás és az export szempontjá­ból egyaránt. Sok év átlagá­ban a kistermelésből szár­mazik a hazánkban megter­melt zöldség és gyümölcs fe­le, a szőlő 55 százaléka. Különösen nagyarányú a kistermelés részaránya a nagy munkaerő-szükségletű hajtogatott és korai szabad­földi zöldségtermelésben, ahol a termékek 94 százalé­ka, a hagymás gyümölcster­melésben (szamóca, málna, ribiszke, köszméte), ahol az össztermék 88 százaléka, és a csemegeszőlő-termelésben, ahol az összes mennyiség 82 százaléka a kiskertekből ke­rül ki. E hatalmas terméktömeg előállítása rendszeres és cél­tudatos munkát követel meg a vele foglalkozóktól. A si­keres kertészkedéshez azon­ban a szorgalom önmagában nem elegendő. A kitűzött cé­lok csak akkor érhetők el, ha a tettvágy szakértelem­mel párosul. Még felsorolni is hossza­dalmas, hányféle szaktudo­mány eredményét kell is­merni és felhasználni ahhoz, hogy a kiskerti munkálko­dást siker koronázza, hiszen csak egyetlen feladat, kerti növényeink kártevőktől és kórokozóktól való védelme is egy sereg biológiai, meteo­rológiai, növénykórtani, ké­miai, humánegészségügyi és technikai ismeret elsajátítá­sát és pontos alkalmazását követeli meg. Nem véletlen tehát, hogy a kertészeti szakismeretek oktatását szolgáló tanfolya­mok — szhite mindig és mindenütt — telt házakat vonzanak. A Kertészet és Szőlészet című szaklap és a Kertbarát Magazin magas példányszáma, a Mezőgazda- sági Könyvkiadó Vállalat hamar vevőre találó kerté­szeti szakkönyvei, valamint a televízió és a rádió kert­barátoknak szóló műsorai­nak sikere bizonyítja, hogy a kistermelők széles tömegei felismerték a szakmai ön­képzés fontosságát. A kertészkedők népes tá­bora azonban nemcsak dől- gozik és szakmailag képezi j magát, hanem miközben ezt teszi — szinte észrevétlen — közösségekbe szerveződik. Általános tapasztalat, hogy azok az emberek, akik egy bérházban lakva éveken át csekély érdeklődést sem ta­núsítottak egymás iránt, s lényegében idegenekként él­tek egymás mellett, ha kert­hez jutnak és kertszomszé­dokká válnak, hamarosan beszédes viszonyba kerülnek egymással; a családok meg­ismerik egymást, összejár­nak, majd összefognak közös feladataik megoldására. A közös kedvtelés közös­ségteremtő hatásának jelen­tőségét csak fokozza, hogy az így létrejött spontán kö­zösségek messzemenően de­mokratikus légkörűek. A másutt megszerzett érdem, rang és tekintély a kiskert­ben mitsem számít. A nyug­díjas vasutas, a munkás és értelmiségi a diófa alatt ma­gától értetődő természetes­séggel ül egy asztalhoz meg­kóstolni egymás borát, meg­vitatni, kinek termett szép és korai zöldborsója, és hogy alakul a világ sora. Társadalmunkban sok a csonka család, a rokoni, csa­ládi kötelék meglazulásától, hiányától szenvedő ember, akik a magányosság szoron­gató érzésétől szabadulni kí­vánva, boldogan ragadják meg azokat a lehetőségeket, amelyeket a kertbarát kö­zösség kínál számukra. Ez az emberi kapcsolatok gazdagí­tásán keresztül számottevő­en javítja jelentős tömegek -társadalmi közérzetét. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a kertbarát közösségek amellett, hogy pozitív módon befolyásolják tagjaik személyiségének fej­lődését, egyúttal a közéleti-' 'ség iskolái is. Általánosnak mondható, hogy a kertészkei dők először szakmai kérdé­sekben, apróbb-nagyobb ügyes-bajos dolgaikban nyi­latkoznak meg, majd egyre bátrabban szót váltanak az őket közvetlenül érintő tele­pülésfejlesztési, szolgáltatási, kereskedelmi, ellátási, kör­nyezetvédelmi és közművelő­dési témákról és a helyi gondokon túl országos fel­adatainkról is. A kertbarát-közösségek mindezek mellett sokrétű le­hetőséget biztosítanak a köz- művelődés számára is. Köz­tudott, hogy a kertbarátok rendszeres látogatói a könyv­táraknak, soknak saját könyvtára is van, ahol a szakkönyvek mellett helyet kapnak a szépirodalom re­mekei és történelmi, politi­kai művek is. Jó néhány kertbarát körnek saját ének­kara, színjátszó csoportja, ze­nekara van. Még több azok­nak a száma, akik közös au­tóbusz-kiránduláson ismer­kednek az országgal-világ- gal, járnak hangversenyre, múzeumokba, színházba. Nem kevés az olyan tele­pülés sem, ahol a falusi kul­turális élet szervezésében a művelődési ház vezetése, mint legerősebb közösségre, a kertbarát körre alapoz. Sokatmondó tény az is, hogy sok kertbarát nem elégszik meg a kultúra ter­mékeinek puszta befogadá­sával, hanem maga is ked­vet kapva, önálló alkotó te­vékenységbe kezd, fotózik, fest, szobrot farag, növényt nemesít stb. oha ez az amatőr szellemi tevékeny­ség néha kiváló tel­jesítményeket mutat fel — például a világ legkorábbi csemegeszőlő-fajtáját, a Csa­bagyöngyét — egy amatőr kertész, békéscsabai vaske­reskedő szelektálta — még­sem ez az elsődleges cél. Többnyire csak annyi — s ez sem kevés —, hogy a munkában vagy az életben megfáradt ember felüdülést, örömet talál saját alkotó­munkájában. Csekei László, a Kertbarátok és Kistenyésztők Országos Társadalmi Szövetségének titkára Nemzetiségi fórum a tv-ben Első ízben szervez nemze­tiségi fórumot a Magyar Te­levízió, az adásra májusban kerül sor. Időszerűségét az adja, hogy ez év őszén tart­ják kongresszusaikat a ma­gyarországi nemzetiségi szö­vetségek. Az előkészítő mun­ka részét alkotja majd a ma­gyar nyelvű tv-adás. A fórum az MTV pécsi és szegedi körzeti stúdiójának közös vállalkozása. Az egy­órás műsorban a nemzetisé­gi politikát irányító szervek képviselői, valamint a dél­szláv, német, román és szlovák nemzetiségi szövetsé­gek főtitkárai válaszolnak a nézők előzetesen beküldött kérdéseire. A nemzetiségi la­kosság földrajzi elhelyezke­désének megfelelően Pécsett a délszláv és a német, Sze­geden pedig a román és a szlovák szövetség vezetői ül­nek majd a kamerák előtt. A hazánkban élő nemzetisé­gi lakosság életével kapcso­latos kérdések magyar vagy nemzetiségi nyelven küldhe­tők be április 23-ig a Ma­gyar Televízió Szegedi Stú­diójának címére. Cím: MTV, Szegedi Stúdió. Pf. 431. 6701. A borítékra kérjük írják rá: Nemzetiségi fórum.

Next

/
Oldalképek
Tartalom