Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-07 / 81. szám
NÉPÚJSÁG-----------------------------------------—-------------------------------------------------—---------——------------------------\ ’ ■■ . ~ ___ 1983. április 7., csütörtök S zarvasi Dózsa Tsz Lehet a szemlélet is termelőerő „A tanulmányút az munka és nem kirándulás” — jegyezte meg Kovács Péter, a szarvasi Dózsa Tsz elnöke egy beszélgetés alkalmával, majd azonnal hozzáfűzte: „mi legalábbis azt a rendszert vezettük be, hogy aki szakmai bemutatón, tanácskozáson, tanulmányi úton vesz részt, az visszatérve jelentést ír a látottakról, hallottakról, és javaslatokat fogalmaz meg a tanulmányozott újdonságok meghonosítására. Tanulni-, ellesnivaló mindenütt akad ugyanis, -csak nyitott szemmel kell járni.” Tegyük hozzá, hogy ez esetben a nyitott szem valójában annak a nyitottságnak a jelképe, amely a „dózsá- sokra” jellemző: nem igyekeznek mindenáron okosabbak lenni a többinél, kitalálni azt, amit másutt már régebbről és jól csinálnak. Bizonyíték erre az is, ahogy az ágazati irányítást 1980- ban bevezették. A fejlettebb gazdálkodást feltételező szervezési-irányítási rendszerre úgy tértek át, hogy előtte ellátogattak Nagyszénásra, kondorosra, Füzesgyarmatra, ahol ez ügyben már több éves tapasztalatokkal ismerkedhettek meg. „Ahogy mondani szokták: vevők vagyunk minden olyan újdonságra, amely egyértelműen segíti a nyereséges gazdálkodást. A mai világban a tájékozódás, mint tevékenység szorosan hozzátartozik a termelés, az üzem- irányítás egészéhez” — egészítette még ki az előbbi gondolatsort az elnök. Ezt meg úgy értelmezhetjük, hogy a „mai világ” az előbbi megfogalmazásban a piaci gazdálkodás szükség- szerű előretörését jelenti. Pontosabban azt, hogy a mezőgazdasági üzemben a termelőszövetkezetekben sem elegendő ma már a földet megművelni, az állatokat felhizlalni. Kereskedniük is kell a közös gazdaságoknak, eladni termelvényeiket. Csak olyasmit szabad tehát előállítaniuk, ami áruba bocsátható, méghozzá megfelelő haszonnal. Vagyis az jár jól, aki a Kovács Péter által említett tájékozódást tökélyre viszi. Ez viszont elképzelhetetlen a beszerzett információk gyors és pontos feldolgozása, azaz a számítástechnika vívmányainak alkalmazása nélkül. Nos a szarvasi Dózsa immár két év óta számítógép segítségével választja ki azt a tervváltozatot — a maga viszonyaira —, amely a legtöbb nyereséget ígéri. A számítógépet közösen üzemeltetik az öntözési Kutató Inté(Tudósítónktól) A MÁV Szegedi Igazgatósága területén 29 szolgálati helyen együttműködési szerződés alapján teljesíti a Volán a pályaudvari kocsirako- mányú áruk fel- és elfuva- rozását. A két vállalat dolgozói közötti munkakapcsolat az elmúlt évek során munkaversennyé fejlődött. A versengő kollektívák munkáját a közelmúltban értékelték, s az szép Békés megyei sikert hozott. A kis forgalmú állomások elmúlt évi versenyében első lett Gyula állomás komplex brigádja. Gyulán az elmúlt évben a korábbiaknál több kocsit, szám szerint 2266-ot kezeltek. Az év folyamán lényegesen csökkentették a késetten kirakott kocsik számat. Ugyancsak most értékelték a MÁV-vezérigazgatóság és a Volán Tröszt által meghirdetett őszi forgalmi versenyt — amelyben a nagyforgalmi állomások (évi 5 ezer kocsin felüliek) versenyében az orosházi MÁV—Volán komplex brigád lett az első. A Volán 1982. szeptember 1-e és december 31-e .között zettel, a működtetéshez pedig felhasználják a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés szakmai segítségét. „Az üzlet az üzlet, ha az együttműködés a BAGE-vel hoz valamit a konyhára, akkor együttműködünk az egyesüléssel. A termelési rendszerekhez is annak alapján társulunk, hogy érünk-e el többleteredményt ezáltal, vagy sem, nem pedig a rendszer híre-neve nyűgöz le bennünket. Mi ugyanis igyekszünk hűek maradni a bázisszemlélethez, amit úgy értelmezünk, hogy a már elért eredménynél kevesebbet nem is tervezünk.” A kijelentés első hallásra túlzottan magabiztosnak tűnhet, de aki a Dózsa Tsz-t és annak vezérkarát közelebbről ismeri, jól tudhatja, hogy Kovács Péterék nem kérkedni akarnak a haszon folytonos növelésének programjával. Szemlélet dolga náluk az is, hogy a szakembereket, a termelés irányítóit, a vezetőket mind-mind ezért — a teljesítmények fokozásáért — állítják, állította a tagság az adott posztra. Ennek az alapállásnak ismeretében már érthető és világos ; miért nem kíméltek erőt, fáradtságot és időt korábban a szarvasmarhatelep átlagosnál jóval rövidebb felépítésekor és elindításakor, legutóbb pedig a területükön fakadt termálkút hasznosításakor. Hiba lenne természetesen a sikereket akár egyetlen embernek, az elnöknek, akár csupán a vezető gárdának tulajdonítani. A szarvasi Dózsa Tsz-ben ugyanis nagyon jól tudják, hogy a tájékozódás önmagában még nagyon kevés, ha ez nem jár együtt a mozgósító erejű tájékoztatással, azaz a tagság hathatós bevonásával a programok teljesítésébe, akkor bizony a „legokosabb” számítógépek által összeállított tervek is csak tervek maradnak. Ügy vélem, hogy éppen ez Orosházán 1280 kocsit kezelt. A két vállalat dolgozóinak jó együttműködésére utal, hogy a késetten kezelt kocsik arányát jelző versenytényezőt 178,1 százalékra teljesítették. Ez azt jelenti, hogy az 1981. évi 32,6 száza-, lékos arányt tavaly 18,25 százalékra csökkentették. A brigád tagjai most közösen azon fáradoznak, hogy tovább növeljék a hétvégeken kezelt kocsik mennyiségét. Ugyancsak az őszi forgalom idején a kis forgalmú állomások versenyében Mezőkovácshá- za szerezte meg a győzelmet. A mezőkovácsháziak nagy érdeme, hogy az elmúlt két évben egyetlen vasúti kocsijukat sem adták vissza késedelmesen, annak ellenére, hogy az általuk kezelt kocsik száma tavaly duplájára emelkedett. A komplex brigádok versenyében győztes orosházi és mezőkovácsházi kollektívának március 31-én, míg a gyulai komplex brigádnak április 1-én adták át ünnepélyes keretek között a helyezésüket tanúsító oklevelet és a vele járó pénzjutalmat- Gellért József az a kérdés, amelyben a sző- í vetkezétiek legalább annyi másutt is hasznosítható ta- j pasztalatot gyűjtöttek már I össze a saját gyakorlatuk- j bán, amennyit más kérdé- < sekben másoktól vettek át * eddig. Nem tettek egyebet, i csupán az egyéni meg a cső- j portérdekeket úgy kapcsol- i ták össze, hogy az egyén a ; "közös célok megvalósítású- | bán legyen egyénileg érdé- j kelt. Egy helyütt már leírtuk, j de most ismét érdemes fel- I eleveníteni: a tsz-nek a nyereség növeléséhez többek kö- J zött csökkentenie kell az | üzem- és kenőanyag, vala- I mint az alkatrész-felhasz- I nálást. Ebben a traktoroso- I kát úgy tették érdekeltté, I hogy az erőgép vezetője meghatározott százalékarányban I osztozik a szövetkezettel a normához viszonyított megtakarításon, akárcsak a tehenészet dolgozói a terven felüli tejtöbblet hasznain, I vagy az abrakmegtakarítás- I bán. Mindehhez csak világosan I megfogalmazott célok, telje- I sítménykövetelmények és ja- 1 vadalmazási rend szükségei- I tetik, no meg az, hogy a sző- I vetkezet számvitele minden I pillanatban képet tudjon ad- I ni a dolgok állásáról. Ezek- után abban sincs semmi kü- I lönös, hogy ebben a közös I gazdaságban a havonta meg- I tartott munkahelyi tanácsko- I zások megint csak követésre I méltóan tartalmas fórumai a I közös dolgok intézésének., A I tagság itt (mert zsebére megy I a játék) pontosan akar tájékozódni, a vezetőség pedig I (mert a rábízott közösség I zsebére megy a játék) pontos tájékoztatással igazítja ki időről időre az esetlegesen elferdülő, összekuszálódó sorokat. Tévedés ne essék, korántsem akarjuk a szarvasi Dózsa Tsz-t piedesztálra emelni — ez ellen maguk is élénken tjltakoznának —, példájukkal csupán azt szerettük volna érzékeltetni, I hogy a termelőközösségeket, vezető gárdákat jellemző szemlélet, a döntéseket alapvetően meghatározó közösségi koncepció (ha ilyen egyáltalán kialakul) termelőerővé válhat. S hogy a Dózsa Tsz-ben ez a viszonylag keveset em- I legetett dolog termelőerővé I vált, azt a termelés ered- ] ményei — első helyen a nye- I reség, amely az 1981. évi 26 I millió forint után tavaly 26 I millió 200 ezer "lett — is I igazolják. Kőváry E. Péter ; Növényvédelmi előrejelzés Az utóbbi napokban a hű- I vös idő ellenére országszerte I észlelték az alma rügypat- I tanúsát, ugyanakkor megkez- I dődött már az almafa-vara- \ sodás spóráinak szóródása is; I ez azt jelenti, hogy az idő- j járástól függően várhatók az I első fertőzések — figyelmez- j tét a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja. A fa megbetegedésének feltétele a nedves, csapadékos idő, mert a fertőző spó- I rák csak vízben tudnak ki- j csírázni. A spórák fejlődését I a hőmérséklet is befolyásolja; minél melegebb idő van, ! annál kevesebb ideig kell I nedvesség a leveleken ahhoz, J hogy a fertőzés bekövetkez- i zék. A mostani időjárás saj- | nos kedvez a betegségnek. } Ezért a fiatal, fejlődésnek induló levelek védelmére j már most, a hét végén el j kell végezni az első perme- f tezést. Mindenfelől jelzik az at- I kák lárvakelését is. Feime- I legedés esetén a hét végére, I a hűvösebb területeken a j jövő hét végére várható a I tömeges kelés kezdete. Na- I gyón fontos, hogy az első I kezelést a tömeges lárvake- | lés idején végezzük el. Békés megyei sikerek a MOV—Volán komplex brigádok versenyében Hol tart ma a szövetkezeti lakásépítés? Szövetkezeti lakások a békéscsabai Rigó utcában Fotó: Fazekas László Az V. ötéves tervben Békés megyében 480 szövetkezeti lakás épült, s ez az ösz- szes beköltözésre átadott lakás alig 10 százaléka volt. Sok ez vagy kevés, elégedettek lehetünk-e az aránynyal? Ha azt vesszük figyelembe, hogy szövetkezeti összefogás nélkül csaknem ötszáz lakással kevesebb készült volna el, akkor örömmel nyugtázhatjuk e tényt. Csakhogy az értékelésnek nem ez az egyedüli szempontja. Két évvel ezelőtt, amikor a panelos, OTP-s társasházak négyzetméterenként kilencezer forintba kerültek, a szövetkezeti lakások költsége — ugyancsak négyzetméterenként — éppen hogy meghaladta az ötezer forintot. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a korábbi hitelfeltételeket figyelembe véve a szövetkezeti összefogás — lakásonként és tulajdonosonként —, az OTP-s lakások árához viszonyítva, 60—70 ezer forint megtakarítást biztosított. Ezért joggal feltételezhetjük, hogy a szövetkezeti lakásépítés mértéke nem az igényeken és a hitelfeltételeken múlott, hanem a szervezésen, az előkészítésen. És akkor már egyáltalán nem lehetünk elégedettek az aránynyal. Aztán furcsa ellentmondás az is, hogy miközben ezrek, tízezrek vártak lakásra, a szövetkezeti lakásépítés egyéb előnyei is kihasználatlanul maradtak. Így végül is a leendő lakástulajdonos részvétele az építésben, a fél- készlakás-akció inkább csak lehetőség maradt. Pedig az igény jóval nagyobb lehetett, ezt bizonyítja egyébként az is, hogy amikor megfelelő helyen (ez sem lebecsülendő szempont) szövetkezeti lakásépítési akciót hirdettek, a jelentkezők száma többszörösen meghaladta az építhető lakások számát. Az esetek többségében azonban a szövetkezeti lakásépítést szervezők szándékuk ellenére sem vehették figyelembe az igényeket. A több szintes, telepszerű építkezések legfőbb akadálya volt például (és tulajdonképpen ma is.ez a helyzet), a kivitelezők hiánya. Békéscsabán a Szigligeti utcában hasonló okok miatt évekig nem kezdhették meg egy 28 lakásos tömb építését. Természetesen külön-kü- lön is érdemes lenne megvizsgálni maguknak a lakásszövetkezeteknek és a tanácsoknak a szerepét. Hol, milyen feltételeket tudtak biztosítani, volt-e telek? Külön elemzést érdemelne az is, miért sikeres a szövetkezeti lakásépítés Szarvason, s miért nem tudnak hasonló, jó módszereket, olcsó megoldásokat találni mások. Miért nem tudtak lakásépítő szövetkezetei szervezni Szeghalmon és Békésen? De ennél is sokkal több kérdés vár válaszra. A legfontosabb mindenesetre az, hogy a szövetkezeti lakásépítés miért nem juthatott nagyobb szerephez a lakásigények kielégítésében? Az elemzésekre még akkor is szükség van, ha ma már a hitelfeltételekben megszűntek a korábbi nagy különbségek. A gyors lakáshoz jutás, az igényekhez igazodó csere ugyanis változatlanul alapkérdés maradt. Az uralkodóvá vált lakás- építési módok, technológiák ugyanakkor az emelkedő árak miatt már-már eladhatatlanná teszik az igények tömeges kielégítésére épült házgyári lakásokat. A legutóbbi központi állásfoglalások és az ezek nyomán módosított hitelfeltételek az építkezők fokozottabb részvételét ösztönzik a lakásigények kielégítésében. De, vajon, ilyen feltételek között van-e létjogosultsága a lakásépítés szövetkezeti formájának, és ha igen, milyen utat járjon be a jövőben? A kérdésre majd az elkövetkező hónapok, évek adnak választ. Mindenesetre lakásra most sem várnak kevesebben, mint a határozatok, rendeletek megszületése előtt. így tehát a szövetkezeti lakásépítés sorsa elsősorban azon múlik, lesznek-e vonzó kezdeményezések, akadnak-e a szarvasiakhoz hasonló, töretlen hitű -szervezők? Meghatározó lehet a tanácsok segítőkészsége, támogatása is. Hogy a megoldást itt is, ott is keresik, annak számtalan bizonyítéka van. Ám a próbálkozások többsége ma még erőtlen. A szövetkezeti lakásépítés tömegesebbé válását leginkább a kivitelezők hiánya akadályozza — mondják a lakásépítő szövetkezetekben. Ezért a MÉSZÖV (a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetsége) lakásépítéssel foglalkozó titkárságán nem véletlenül hangsúlyozzák; az első lépés építőrészlegek létrehozása lenne, azonban ez is csak az építésben részt vevők ösz- szefogásával valósítható meg. Mind többen értenek egyet abban is, hogy a magánlakás-építés támogatásában, segítésében is tovább kéllene lépni. Biztató, hogy a MÉSZÖV törekvései egybeesnek a megyei tanács elképzeléseivel. A magánlakás-építési tájékoztató iroda létrehozásának tanácsi terve mindenesetre ezt igazolja. A megyei tanács végrehajtó bizottsága egymillió forinttal segíti a tájékoztató iroda létrehozását. S ha az iroda nem is tudná átvenni (nem is ez lesz a feladata) a szövetkezeti lakásépítés funkcióit, mindenesetre nagy segítségére lehet a lakásépítőknek. Az első lépcsőben típustervek árusításával, egyedi tervek készíttetésével, információszolgáltatással, a lakásépítéssel kapcsolatos ügyintézéssel állnának az építtetők rendelkezésére. Később már a kivitelezés megszervezésére, építőanyagok beszerzésére is vállalkoznának. Akárhogyan is fejlődik megalakulását követően a tájékoztató iroda, alaposan feladja a leckét a lakásszövetkezeteknek, amelyek végül is csak korlátozottan tudtak eleget tenni hasonló feladataiknak. Az is az elkövetkezendő időszak kérdése, hogy a szövetkezetek szervező, előkészítő munkájukkal képesek lesznek-e az eddig kialakult arányokon változtatni. A VI. ötéves tervi elképzelések mindenesetre csak szerény előrelépést irányoznak elő. Ezek szerint a megyében, szövetkezeti ösz- szefogással 1980-tól 1985-ig 720 lakás építését tervezik. Ez is alatta marad azonban a valóságos igényeknek és lehetőségeknek. Kepenyes János A Csepel Autógyár 4-es számú gyárának dévaványai gyáregységében új típusú Ikarusz autóbusz alvázához készítik az alkatrészeket _____- Fotó: Fazekas László