Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-07 / 81. szám

NÉPÚJSÁG 1983. április 7., csütörtök II Czabán Samu-díj ürügyén a szakmunkásképzésről A Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályán 1973 óta dolgozik Simon Mi­hály, a szakmunkásképzés tanulmányi felügyelőiéként. Azóta kinevezték főelőadó­vá, s a napokban megkap­ta a Békés megyei Tanács által alapított Czabán Sa­mu-díj at. Szerény, nehezen nyilatkozó ember. De ha a munkájára terelődik a szó, a tevékenységét irányító ve­zérelvekről szenvedélyesen fogalmaz. Irányítása mellett a megye 11 szakmunkáskép­ző intézetében — ahol 7004 diák tanul —-jelentősen ja­vult az oktató-nevelő mun­ka. Joggal büszke arra, hogy az igazgatói testületet — a közös akaratra támaszkodva — egységes közösséggé tud­ta kovácsolni. Mikor pályakezdésére te­reljük a szót, lassan, meg­fontoltan mondja: — Ügy adta $z élet rendje, hogy olyan egyéniségekkel sike­rült mind a tanácsnál, mind az iskolákban együtt dol­goznom, akik sajátos és ösz- szetett munkám megismeré­sében, végzésében nagyon, so­kat segítettek. Miért sajá­tos ez a munka... A szak­munkásképzés nem létezhet vállalati háttér nélkül. Ne­kem tehát ugyanolyan jó kapcsolatot kell kiépítenem a vállalatok vezetőivel, mint a képző intézményekkel. — A nehézségek gondo­lom, nemcsak ebből adódtak. Hiszen gyakran változnak a szakmák... — A szakmunkásképzés a megújulás időszakát éli. Természetes ez, hiszen kö­tődik a gazdasági élethez, annak igényeihez. Nagyon örülök annak, hogy a Mű­velődési Minisztérium fel­kérésére magam is részt ve­hettem az új dokumentumok kidolgozásában. — Gratulálunk a debre­ceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen néhány nap­ja átvett diplomájához. — Köszönöm. Ezzel a dip­lomával együtt most már el­mondhatom magamról, hogy a szakmunkásképzéstől kezd­ve minden iskolatípusban tanultam. És többnyire mun­ka mellett. Ezzel sokfajta szituációba kerültem, ami Békéscsabán a 635. sz. Ku- lich Gyula Ipari Szakmun­kástanuló Intézetben a na­pokban nyílt meg Tóth Ernő festőművész kamaratárlata a „Szakma Kiváló Tanulója” verseny országos döntője al­kalmából, a kiállítást április 18-ig tekinthetik meg a diá­kok Fotó: Gál Edit hozzásegített ahhoz, hogy ma is bele tudjam képzelni ma­gam a satupad mellett álló gyerek helyzetébe, hogy meglássam, magas-e neki a pad, feltöri-e a gép a kezét, vagy látja-e a táblát. — Tehát fontosnak tartja a beleérző képességet. — Vallom: az ember min­dig próbálja meg mások helyzetébe beleélni magát. Ezzel á tulajdonsággal em­berségesebbek, reálisabbak leszünk. És sokat segít a mások megismerésében, ..megértésében is. * — Ez már hitvallásnak hangzik. Akkor folytassuk a megkezdett sort. — Mint vezető, igyekeztem a munkaterületemről minél több és minél szélesebb kör­ből információt szerezni. A következő lépés: meggyő­ződni ezeknek az informá­cióknak a valódiságáról. Te­hát'a tények mögötti dolgok­ról. Tevékenységemben min­dig építettem a fejlődést se­gítő hagyományokra, ame­lyek az új igények egyezte­tésével előbbre viszik mun­kánkat. Ez a hagyomány- tisztelet viszont a lakóhely, a közösség megbecsülésével együttesen kell érvényesül­jön. — Nem sok ez egy kicsit programnak? — Az ember ne. a munka­időt, a munkát nézze — fe­lel vissza keményen. — Egyébként mindig szeret­tem a nehéz feladatokat. Mert az embert arra kény­szerítik, hogy gondolkozzon. — A megyei tanácsnál alapszervezeti párttitkár is. — Ez a megbízatásom szé­lesítette az emberismeretem. Alapszervezetünkhöz az egészségügyi osztály, a sporthivatal, a művelődés- ügyi osztály és a pedagógiai intézet tartozik. A művelő­désügyben az értelemért, az egészségügyben az egészsé­gért, a sporthivatalban pe­dig az egészség és értelem megalapozásáért dolgoznak. Ezt a harmóniát megismer­ni, ezért dolgozni: szép fel­adat. Ehhez a munkához a tanács vezetőitől és a tagság­tól egyre több segítséget ka­pok. — Sokszor és sok helyütt hangoztatta, s tudjuk, e sze­rint is él, hogy fontosnak tartja a szülői háztól hozott munkaszer etetet, a jó családi hátteret. — Aki kirakatban dolgo­zik, azaz, akit sok ember is­mer, úgy gondolom, nemcsak a munkában, de életvitelé­ben is példát kell mutasson. S ehhez ad kincset érő biz­tonságot a jó családi háttér. — Legfontosabb tervei, tö­rekvései? — A szakmunkásképzés oktatásügyünk nagyon fon­tos területe. Hiszen az ifjú szakmunkásokon is múlik, hogyan valósulnak meg nép­gazdaságunk tervei. Ezért kell munkálkodnunk a ta­nulók szakmai műveltségé­nek javítása mellett általá­nos műveltségük és igényes­ségük gazdagításáért is. Hogy minél tudatosabban végezzék munkájukat. A kö­zeljövő szép és igen komoly feladata még a szakmun­kásképzők gépfelújítási bá­zisának -megteremtése, s a megyei szakmunkásképzés történetének megírása. Ugyanis ebben az esztendő­ben lett 100 éves a magyar szakmunkásképzés. Ezt .mél­tóképpen, eredményekkel il­lik megünnepelni. B. Sajti Emese II magyar nyelv hete megyénkben HONGSZÓRÓ Züld erdőben A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Békés me­gyei szervezete magyar nyel­vi és idegen nyelvi szakosz­tálya, valamint megyénk közoktatási, közművelődési intézményei április végén rendezik meg a magyar nyelv hete már hagyománnyá vált rendezvénysorozatát. Az első rendezvény ápri­lis 17-én, vasárnap Batto- nyán, a román klubban lesz, „Anyanyelvűnk problémái” címmel. Másnap, az oroshá­zi könyvtárban „Beszédkul­túra és szónoklat” címmel Varga Zoltán, a TIT magyar nyelvi szakosztályának tagja tart előadást. Hivatalos nyelvünk vadhajtásairól áp­rilis 19-én lesz szó az oros­házi mezőgazdasági szakkö­zépiskolában. A magyar nyelv hete keretében az új- kígyósi könyvtárban 19-én rendeznek rendhagyó iro­dalmi órát, mely délután 3 órakor kezdődik. Másnap, ugyancsak itt Hangyási La­jos, a TIT irodalmi szakosz­tályának tagja irányításával a szavakkal játszhatnak az érdeklődők. Az előadó, s a helyszín nem változik, csu­pán a témakör más, április 21-én délután. Ezúttal 3 órá­tól a nyelvhelyességről lesz szó. Dombegyházán — 21-én este 7 órától — „Nyelvi ma­gatartás — emberi magatar­tás” címmel hallhatnak elő­adást az érdeklődők. A bat- tonyai délszláv klub tagjai április 24-én beszélgetnek anyanyelvűk problémáiról. Rendezvényekben gazdag nap lesz április 25-e. Édes anyanyelvűnk címmel Füzes­gyarmaton, Kétsopronyban, Orosházán és Szeghalmon hangzik el előadás. A német irodalom nagyjairól Eleken, a névadási szokásokról Me- zőberényben, a beszédkultú­ráról Szarvason, a magyar- országi szlovákok népvisele­téről pedig Tótkomlóson lesz szó ezen a napon. Végegy­házán ismét a hivatali nyelv * kerül a figyelem középpont­jába. A 26-i rendezvények kö­zött többek között olyan té­makörök szerepelnek — más­más településen —, mint a szlovák nevek világa, a nyelvi játékok, az idegen nevek használatának kérdé­sei és így tovább. Érdekesnek ígérkezik Bé­késcsabán a TIT értelmiségi klubjában április 27-én meg­rendezésre kerülő előadás, melyet dr. Sebestyén Árpád tanszékvezető egyetemi ta­nár tart „Névmágia, név­misztika, névdivat” címmel. Békésen ezen a napon há­rom előadás hangzik el. A középiskolai kollégiumban, majd a mezőgazdasági szak­iskolában nyelvi aktualitá­sokról és nyelvi játékokról hallhatnak a diákok. A 3-as iskolában viszont a helyes­írás buktatóiról lesz szó. De lesz rendezvény még e na­pon Csorváson, Gyulán, Kar­doson, Mezőberényben, Medgyesegyházán, Sarkadon . és Szarvason egyaránt. Mindezek mellett a ma­gyar nyelv hete rendezvény- sorozata keretében olyan ér­dekesnek ígérkező témakö­rök szerepelnek, mint a táj- nyelv, á szaknyelv és köz­nyelv, az ifjúság nyelve és így tovább. N. á. Pályázat a Népművészet Ifjú Mestere cím elnyerésére A KISZ Központi Bizottsága, a Művelődési Minisztériummal, a Népművelési Intézettel és a Népi Iparművészeti Tanáccsal együtt pályázatot hirdetett a Népművészet Ifjú Mestere cím elnyerésére. A pályázat célja az ifjúság körében elősegíteni a népművészeti alkotó- és előadói tevékenységet, a nemzeti hagyományok ápolását és továbbfejlesztését, beleértve a nemzetiségek kultúráját is. Min­den kategóriában pályázhatnak egyének és alkotócsoportok (1—6 fő). A pályázaton 30 éves korig lehet részt venni, a következő mű­vészeti ágakban: hangszeres népzene, népdal, néptánc, népmese, valamint: hímzés, szövés, fafaragás, népi bútormüvesség, fazekas­ság, gyékény- és vesszőfonás, egyéb kismesterségek (kékfestő, ko­vácsmunka, rézöntő, szűcsmunka, mézeskalács stb.), nagyméretű tárgyak, tárgyegyüttesek (játszótéri plasztikák, építészeti és belső- építészeti megoldások). Kiegészítő ágak: tojásfestés, gyöngyfűzés, gyermekjáték, lőszőrfonás. A Népművészet Ifjú Mestere címet egy alkalommal lehet elnyer­ni. Az előadóművészeti kategóriákban a jelentkezéseket és a tárgyi népművészeti alkotásokat 1983. május 4—8. között kell beküldeni, a dolgozatokkal együtt a KISZ Központi Művészegyüttes Székházába (Budapest VIII., Rottenbiller utca 16—22.). A nagyméretű tárgyak, tárgyegyüttesek kategóriájában a pályázók dokumentációt, fotót, műszaki rajzot küldjenek be. A cím odaítéléséről a meghirdető szervek által felkért bírálóbizottság dönt. A népzene, a népdal, a néptánc és a népmese kategóriába jelentkezők később meghatáro­zott időpontban mutatják bé tudásukat a zsűri előtt. A Népművé­szet Kiváló Mestere cím kiosztására 1983. augusztus 20. alkalmából Budapesten kerül sor. A kitüntető címmel oklevél, plakett és 3 ezer forint pénzjutalom jár. A legjobb pályaműveket kiállítják, a legjobb alkotók meghívást kapnak az országos ifjúsági népművé­szeti táborokba. (Az érdeklődők a pályázati kiírást a megyei műve­lődési központokból gs a KISZ Központi Művészegyüttestől kapják.) Talán épp az így kezdődő verset próbálgatták a locsol­ni készülő legkisebbek, ami­kor a rádióból egy bűbájos mese szólt hozzájuk. No meg mindenki máshoz, hiszen e műfaj legjobbjai korosztály nélküliek, még ha jó korán kell is kelni miattuk. Hús­vét hétfőn reggel nyolc óra­kor, ha valaki meg akarta hallgatni a Móra Ferenc me­séjéből készült zenés játé­kot, A húsvéti tojásokat. Le­het, hogy a locsolókat váró, izgatott kislányok, s a hoz­zájuk igyekvő kisfiúk csak fél füllel figyeltek oda, hát most elmondom a történe­tet, amelynek mesélője a fe­lejthetetlen Kőműves Sán­dor - volt. Főszereplői pedig, Csákányi Lászlóval az élen, az erdei nyuszicsalád tagjai. Mint a valóságban is len­ni szokott, a mese előzmé­nye is messzebbre nyúlik vissza. A húsvéti tojásoké egy zord, hideg téli időre, pontosabban az új év nap­jára, amikor a vígan pipázó nyúlapó finom és csupa ré­pából készülő ebédet szere­tett volna enni. Igenám, de ahol nincs, onnan még nyúl- anyó sem tud répát elővará­zsolni. Nincs más hátra, mint útnak indítani a Tipi- top és Tapsi gyerekeket az erdészhez, valami jó falatot kérni. Köszöntek is szépen, amint az erdészt a három kisf iával_ meglátták, a tiszte­letet is átadták a boldog új­évi kívánsággal együtt, no, meg a kéréssel is előhoza­kodtak. Persze, hogy az er- dészné ellátta őket bőven fi­nom répával és még sok más jóval, s az egész nagy talicskáravaló kitartott újig. Mikorra kividult az idő, s a húsvét is közelgett, nyúlapóék tyúkanyóhoz irá­nyították gyermekeiket jó sok tojásért. És az erdei manó festékesboltjába, hogy idejében megfesthessék a pi­ros és sokszínű tojásokat. Meg is kaptak mindent, ta- licskányi tojást, s a füvek és virágok szebbnél szebb szí­neit. Csak úgy virultak az ünnepi tojások, melyekből először, még kora hajnal előtt, a legszebbeket az er­dész kertjének bokrai alá rejtették el. S az aranyab- roncsos, nagy égszínkékbe még cukor is került. Aki csak megkóstolta, tudja, en­nél finomabbat nem evett. Ez a húsvéti tojások titka, Móra Ferencé pedig a meleg szív és a .gyermekek szere- tete. A szépen sikerült játé­ké viszont, hogy Tordon Ákos hasonlóképp nyúlt a meséhez és kedves, szóra­koztató darabot készített, amelyhez Vári Ferenc kom­ponált hangulatos zenét. A rendezés Török Tamás mun­kája volt. Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A magyar munkásmozga­lom dalaiból. 8.38: Rinaldo da Capua: A ci­gánylány. 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. Szabó Pál. 9.44: Szólj, szólj, sípom! 10.05: A Tenkes kapitánya. 10.40: Verbunkosok, nóták. 11.26: Ép testben . . . Riport. 11.41: A kápolna titka. Galgóczi Erzsébet regénye. 12.45: Filmtükörkép. 13.00: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 14.00: Benedek a törvény előtt. Szabó Pál novellája. 14.24: Bemutatjuk új kórusfel* vételeinket. 15.05: Régi híres énekesek mű­sorából. 15.28: Százszorszép Klub. 16.00: Garai Gábor: Delfin és Medúza. 16.10: Czövek Lajos: Hortobágyi képek. 16.20: Évszázadok mesterművei. 17.05: Olvastam valahol. . . 17.27: Délutáni Rádiószínház. Ez mind én volnék? avagy tán túl későn vacsoráltam az este? 19.15: Alpár Géza nótáiból. 19.40: A Magyar Rádió és Te­levízió szimfonikus zene­karának hangversenye. Kb. 21.50: Zuzana Ruzickova Dome- nico Scarlatti-szonátákat csembalózik. 22.30: Történelmi operákból. 23.20: Emlékezetes dzsesszhang­versenyek. 0.10: Malek Miklós táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nóták. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: A népművészet mesterei­nek felvételeiből. 13.00: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.33: A tavaszhoz. 14.00: Emlékezni és emlékeztet­ni. 14.35: Színe, java. 16.00: Technika. Jel és zaj. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Tanakodó — szünidőre ké­szülve. 18.35: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Humorimpex. 21.45: A rock and roll csillagai. 22.35: Népdalkörök pódiuma. 23.20: A dzsungel könyve. III. MŰSOR 9.00: Joachim Grubich orgona­hangversenye. f0.2l: Magyar művészek opera­felvételeiből. il.05: Szimfonikus zene. 13.07: A Beaux Árts trió felvé­teleiből. 14.03: Klasszikus operettekből. 14.41: Handel-művek. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Déki Lakatos Sándor né­pi zenekara játszik. 16.54: Popzene sztereóban. 18.00: Dupla vagy semmi. 19.05: A zeneirodalom remekmű­veiből. 19.50: Kilátó. 20.35: Bemutatjuk John Aber- crombie dzsessztr4ójának „Gateway” című lemezét. 21.20: Operaest. 22.22: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STŰDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Nyugdíjasok magazinja. Szerkesztő: Palatinus Ist­ván. 18.ÖÜ: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé új magyar együttesek felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Szünidei matiné. A Per­gamon Múzeum kincsei, (ism., f.-f.) 8.25: Éneklő ifjúság, (ism.) 8.35: Adni, kapni jó! 8.50: Segít a ' házmester. 9.15: Az áruíó. (ism.) ro.35: Münchhausen báró ka­landjai. 10.45: Pocok, az ördögmotoros. (ism., f.-f.) 11.15: Képújság. 14.45: Iskolatévé. Nyelvtanárok, figyelem! (f.-f.) 15.55: Hírek. 16.00: Üzembe helyezés. 16.40: Képújság. 16.45: Csak gyerekeknek! (ism.) 17.30: Tévébörze. 17.35: Kikapcsoló. 17.45: Pedagógusok fóruma. (f.-f.) 18.25: Bűvös kockázat, (f.-f.) 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Mint oldott kéve. 20.55: Panoráma. 21.55: Telesport. (f.-f.) 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.45: Sorstársak, (ism.) 19.05: Unser Bildschirm — A mi képernyőnk, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Gólyavári esték. 20.45: Kikapcsoló, (ism.) 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Fekete a feketén. Olasz filmszatíra. , 22.15: Képújság. BUKAREST 16.05: Gazdasági kaleidoszkóp. 16.30: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.15: A valóság képei. 21.00: Szertefoszlott álmok. Film. 6. rész. 21.30: Gondolatok kereszttüzé­ben. 21.45: Dalok. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.50: Videooldalak. 17.00: Tv-napló. 17.10: Expedíció a ház ajtaja előtt. 17.20: Energiaforrás. 17.40: Hírek. 17.45: Adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Eurogói. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 21.05: Vetélkedő. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Tudomány. 18.45: Érdekes utazás. 18.55: Kiválasztott pillanat. 19.00: A fiatalok szava. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Kulturális adás. 20.30: G. Büchner: Woyzeck. 21.40: Reklám. 21.45: Zágrábi körkép. MOZI Békési Bástya: A bátyám öccse minden pénzt megér. Békéscsa­bai Szabadság: de. 10 és du. 4-kor: Elefánt story, 6 és 8-kor: Talpig olajban. Békéscsabai Bemutató Klubmozi: 7-kor: Arany ősz. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Remény joga, fél 8-kor: Jobb ma egy nő, mint tegnap három. Gyulai Erkel: Elvis Presley. Gyulai Petőfi: 3-kor: Seriff az égből, 5 és 7-kor: Vad fajzat. Orosházi Bé­ke: Morfium. Orosházi Parti­zán: fél 4-kor: Hattyúk tava, fél 6 és fél 8-kor: Üldözők. Szarvasi Táncsics: Egy zsaru bőréért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom