Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

1983. április 1., péntek NÉPÚJSÁG Fiatal szakemberek Kunágotán Czabai Géza művezető, Fári András üzemvezető és dr. Csif- fáry Lajos üzemvezető-helyettes Nemrég felkerestük a Me­zők ovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ kunágotai baromfi- feldolgozó üzemét, hogy a vezető beosztású fiatalembe­rektől a tanulás, a pályakez­dés, a beilleszkedés lehető­ségeiről, valamint a közéleti tevékenység helyi gyakorlata felől érdeklődjünk. Eleinte nehezen indult a beszélge­tés, de végül is sikerült any- nyi információ birtokába jutni, amennyi egy vi­szonylag megbízható össz­kép kialakulásához szüksé­ges. A vágó- és bontórész­legből álló üzemben egyéb­ként 120 embert foglalkoz­tatnak, akiknek 90 százaléka nő. A feldolgozott máj liba és galamb jelentős hányadát külföldi piacokon értékesí­tik, s itt ezért is magasak a követelmények. * Fórt András üzemvezető Mezőkovácsházán lakik, és a naponta ingázók közé tarto­zik. Feleségének szintén a szövetkezet adott munka­helyet. Két gyermekük van. A szülők 1976-ban építettek házat maguknak. A családfő szívesen vállalja a kijárást, ugyanis a jó munkahelyi légkör kárpótolja az utaz­gatás fáradalmát. Különben az orosházi me­zőgazdasági technikumban érettségizett, majd elvégezte Hódmezővásárhelyen az ál­lattenyésztési főiskolát. Éve­ken át a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz alkalmazta, s onnan került át az ÁFÉSZ-hez. Az élelmiszer- ipari területen szeretné ma­gát továbbképezni. A politi­kai ismeretszerzést szintén fontosnak tartja. Elvégezte a marxista középiskolát, és je­lentkezett az esti egyetemre is, ahová túljelentkezés mi­att nem sikerült bejutnia. Megemlítette, hogy az üzem­ben ragy súlyt helyeznek a dolgozók továbbképzésére, s ezért a szakmai fejlődésü­ket elősegítő tanfolyamokat szerveznek részükre. Példá­ul két évvel ezelőtt húszán szerezték meg baromfihús­feldolgozó szakmában a szakmunkás-bizonyítványt. A lényeg az, hogy hosszú távra legyen elegendő jól felkészült munkaerő mind­két részlegben. A szocialista brigádok lel­kesen patronálják a gyer­mekintézményeket, s figye­lemreméltó eredményt ér­nek el a munkaversenyben. Hasonló jó hozzáállásról tesznek tanúbizonyságot az üzemen belül szervezett tár­sadalmi munkákon. Fári András szintén részt vállal a közéleti teendőkből. Nyolc éve népi ellenőr, és tagja a SZÖVOSZ állattenyésztési szakbizottságának. így az ő feladatai közé is tartozik a felsőbb szervek tájékoztatá­sa, és olyan javaslatok ki­dolgozása, amelyek össz­hangban vannak a helyi sa­játosságokkal. Í'A Dr. Csiffáry Lajos üzem­vezető-helyettes a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett oklevelet 1970-ben. Ö Budapesten született, és ott is nőtt fel. Az Irinyi Já­nos Vegyipari Gimnázium­ban érettségizett, és erede­tileg mérnök-közgazdász sze­retett volna lenni. A batto­nyai Petőfi Tsz-hez kerülve, munkatársaival nagy ambí­cióval fogott hozzá az ál­lattenyésztés átszervezésé­hez. A sertéshizlalás meg­szűnt, s a szarvasmarha­ágazatban pedig minőségi cserét hajtottak végre. Az, hogy ráálltak a baromfite­nyésztésre, sikeres lépésnek bizonyult. Ugyanis az állo­mány mennyisége elérte az egymilliót évente. Csiffáry Lajos korábban a Broyler- csirke gazdaságosságának kérdésével foglalkozott, és ezt választotta doktori ér­tekezésének témájául. Idő­közben megszerezte a ba­romfiipari tenyésztési szak­mérnöki képesítést, s jelen­leg egy kandidátusi disszer­táció megírásának gondola­tával „kacérkodik”. Mielőtt Battonyáról elke­rült, több munkahelyet is megismerhetett. Tavaly ki­nevezték vezetőhelyettesnek a kunágotai üzemben. A vidéki emberek — mint mondotta —, valahogy na­gyobb szabadsághoz szoktak, s éppen ezért elismerésre méltó az a rend és fegye­lem, amely a zárt keretek­ben folyó termelést jellemzi. Az is szép eredménynek szá­mít, hogy stabilizálódott a munkaerő, mivel minimális­ra csökkent a fluktuáció. Cukrászüzem Szeghalmon Az utóbbi években annyira elavulttá, korszerűtlenné lett Szeghalmon az ÁFÉSZ cuk­rászüzeme, hogy ott a terme­léshez szükséges alapvető feltételek sem voltak bizto­sítottak. Egyetlen lehetőség­nek a házilagos építőrészleg asztalosműhelyének igénybe­vétele látszott. A közelmúltban Szebelédi János ÁFÉSZ-elnök maga­biztosan invitált a korszerű cukrászati termelőüzembe, mely úgyszólván néhány hó­nap alatt készült el. És ez a szövetkezet 26 fős házilagos építő részlegének szorgalmát, szakmai hozzáértését dicséri. E rekonstrukció nemcsak ki­váló minőségben, hanem a tervezett költségen belül va­lósult meg. A Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ jelenlegi cukrászati termelőüzemében 7 szakem­ber és 3 kisegítő dolgozó az idén 3,6 millió forint terme­lési érték teljesítésére vállal­kozott. Arról pedig Molnár Károly mestercukrász be­szélt, hogy termékeik nem­csak az ÁFÉSZ működési te­rületének kiskereskedelmi, vendéglátó egységeibe jutnak el, hanem a Hajdú-Bihar megyei Zsáka, Csökmő és Iráz községekbe is. És már megkezdték az olyan száraz sütemények készítését is, me­lyek ízléses csomagolásban az élelmiszerboltokban, vendég­látó egységekben rendszere­sen vásárolhatók. Arról Szebelédi János ÁFÉSZ-elnök tájékoztatott, hogy a cukrászati termelő­üzem mellett süteményes­bolt létesítését tervezik. Jö­vőt jósolnak ennek, mivel a termelőüzem úgyszólván Szeghalom nagyközség köz­pontjában van. Kép, szöveg: Balkus Imre „Itt már az igényes munká­hoz is kitűnőek a feltételek” — mondja ez az ügyes kezű asszony Délelőtti „hajrá” a hosszú asztal mellett Kevesebb az influenzás beteg Ennek a községnek egy olyan intézmény kellene, ahol szakkörökön, színvona-/ las előadásokon és egyéb hasznos rendezvényeken kí­vül jó filmeket is lehetne vetíteni. Sok fiatal éppen ezekre a hiányosságokra hi­vatkozik, ha például elköl­tözésük okát valaki tőlük megkérdezi. Í’A *lV Czabai Géza művezető Kunágotán született, de 10 éven keresztül lakott Bé­késcsabán is. Igaz, feleségé­vel, aki a tsz-irodán dolgo­zik, most kevesebbet keres­nek, ám mégis megérte ne­kik visszaköltözni. Azóta már háromszobás lakást épí­tettek családi alapon. Egye­bek között hátra van még a fürdőszoba felszerelése, jár­dák, gazdasági épületek el­készítése, s még sok egyéb teendő elvégzése. Nemrég adták el személygépkocsiju­kat, hogy ennek árából fe­dezhessék a költségeket. Sőt, dohánytermesztéssel, és ser­téshizlalással is foglalkoznak. Ha az otthoni munkálatok befejeződnek, szeretnének elmenni gyakrabban kirán­dulni, üdülni, s több időt fordítani a pihenésre. A fiatalember az általános iskola befejezése után kita­nulta a villanyszerelést, s levelező tagozaton pedig megszerezte a közgazdasági szakközépiskolai érettségi bi­zonyítványt. Az üzemben szakszervezeti oktatást ve­zet, felesége pedig könyve­lői tanfolyamra jár jelenleg. A művezető főként a tájé­koztatás elégtelenségét ki­fogásolta, amikor a kisvál­lalkozási formák kerültek szóba. Utalt arra, hogy itt, Kunágotán, ahol egyébként is csekély a munkalehetőség, minden bizonnyal szép szám­mal akadnának olyanok, aki­ket intenzíven érdekelne ez a kérdés. Sajnos, hiányoz­nak azok a létesítmények, amelyek — akár társadalmi úton — megteremtenék a la­kosság különböző rétegei­nek, csoportjainak a műve­lődési, szórakozási feltétele­ket. Kép, szöveg: Bukovinszky István Mentőállomást avattak Az idei felszabadulási évfor­duló tiszteletére több új léte­sítményt adtak át rendeltetésé­nek Pest megyében. Érden és Szigetszentmiklőson csütörtökön mentőállomást avattak. Az érdi öt kocsiállásos mentőállomás építésének költségei elérték a 10 millió forintot, s ebből 5 mil­liót az Egészségügyi Miniszté­rium, ötöt a megyei tanács vál­lalt. A szigetszentmiklósi mentőál­lomás felépítését a nagy ide­genforgalom is indokolta. A hét­végeken több tízezer kiránduló, turista, nyaralótulajdonos kere­si fel rendszeresen a ráckevei Duna-ág menti településeket. A mentőállomást nyolc kocsiállás­sal szerelték fel; felépítésének költségei elérték a kilencmillió forintot, az Országos Mentőszol­gálat, a fennmaradó költsége­ket a nagyközségi tanács te­remtette elő. Az új állomáson tíz mentőautó áll a szolgálat rendelkezésére. Tanácsok — kertbarátoknak Tavasszal sok veszély fenye­geti a csonthéjas növényeket. A szilva-, őszibarack-, kajszi-, cseresznye- és meggyfákban sú­lyos károkat okozhat a szürke­penész, a levélfodrosodás, le- véllyukacsodás, a gombabeteg­ségek, a különböző állati kár­tevők : a poloskaszagú darazsak, a levéltetvek, az atkák, az ak­názómolyok és a keleti gyü­mölcsmoly. A szilvafák leveleit vöröses foltosság támadhatja meg. Mivel a csonthéjasok réz­érzékenyek, különös gonddal kell kiválasztani a gombaölő szere­ket. A szervetlen hatóanyagú rézkészítményeket, köztük a bor­dói lét, a Cuprosan Super D-t tilos felhasználni. A szakembe­rek ezek helyett a szerves ha­tóanyagú gombaölő szereket ajánlják, Például az Orthocid 50-et, a Zinebet, a Dithane M— 45-öt. Ezeket ajánlatos vízhar­mat elleni és rovarölő szerek­kel kombinálni. A permetezésekre különösen akkor van szükség, ha április­ban és májusban hűvös idő van, és esik az eső, mert ez az idő­járás jó táptalajt teremt a gom­bás fertőzések elterjedésének. A meggymonilia, a virág- és haj- táselszáradás elleni gombaölő szeres védekezés akkor ad jó eredményt, ha a permetezést a virágok fehérbimbós állapotá­ban, majd teljes virágzásban hajtják végre. Már harmadik hete csök­ken az influenzás megbete­gedések száma. Az Egészség- ügyi Minisztérium tájékozta­tása szerint március 20—26. között' az ország egész terü­letéről 110 ezer ilyen beteget jelentettek, 45 százalékkal kevesebbet, mint az azelőtti héten. Hasonló mértékű a csökkenés a fővárosban is. Az országos átlagnál erőtel­jesebben csökkent a megbe­tegedések száma Hajdú-Bi­— Feri bácsi, hol a Vitéz? — penderült egy pöttöm, szöszke kislány a munkából hazatérő őszes férfi elé. — Hazavittem a kutyust a gazdájának, ő ugyanis ker­tes házban lakik. Tudod — magyarázza a nyílt szemű szöszkének —, a garázsban lakott, és tegnap felugrott a kocsi tetejére. — Pedig úgy szerettük — érvel a pici lány. — Azt elhiszem, csak az a baj, ha a kocsi tetejére fel­ugrik, onnan a garázs ablak­üvegét is kitörheti, és sok bajt okozhat. — De nagy kár, hogy el­vitted! Mindez a kutya érdekében történt. A garázsban lakott, az egész ház ételt hordott neki, mindenki játszott vele, a gazdi elvitte a Holt-Körös partjára futni és a dolgát végezni. Mégsem volt igazán jó helye. Jó néhányan a lakásukban tartanak kutyát! A minap egy másfél szobás lakásban, a közlekedő folyosón láttam egy pléddel megvetett vac­kot, ahol a kutya lakott. A tacskó kinézetű, hegyes fülű, mérges kis eb csaholással hozta tudtomra: nem szere­ti a hívatlan vendéget. A két gyerekgazdi szerelte le a méretre kicsi, ám annál na­gyobb félelmet sugalló ebet. — Mindennap leviszi sé­tálni a két gyerek, mégsem hiszem, hogy ezzel minden rendben van a lakásban tar­tott kutya körül — mondja az egyik Lencsési úti tömb­ház lakója. A délutáni órában otthon levő lépcsőházi gyerekek örülnek a kis játszótársnak, amíg az nem kezd dühös ugatásba, hajnali hat óra­kor és este 10 után is. Csak­hogy a rakoncátlan eb „meg­tiszteli” a lépcsőházat és a lakóház előtti kis zöldterü­letet. A játék hevében a gye­rekek pofiját összenyalja, olykor harapni is kedve tá­mad. Ezek a kis történetek bár­melyik város, bármelyik la­kótelepén megtörténhetné­nek. Sokféleképpen viszo­nyulunk a kutyákhoz, és ah­hoz, miként él az meg a la­kásban, velünk. A kutya iránti humánus magatartá­sunknak tulajdoníthatjuk, amikor őszes gazdája felmé­har, Szabolcs-Szatmár és Ba­ranya megye területén (57— 68 százalék). Tíz megye és a főváros jelezte a kórházi lá­togatási tilalom feloldását. Március 27-től Baranya, áp­rilis 1-től Csongrád és He­ves, április 2-től Békés, áp­rilis 3-tól a főváros, Borsod —Abaúj—Zemplén, Nógrád, Pest és Veszprém, április 5- től Tolna, április 7-től Zala megye kórházaiban látogat­hatók a betegek. ri, hogy a garázsa nem meg­felelő hely a tartására, s nem biztos, hogy a lakásban lakó kutya — a gyerekek­nek való örömszerzésen túl — megfelelő körülmények között élhet. Számos eset bi­zonyítja, hogy a kutya be- zártnak érzi magát, ha egész nap a lakásban tartják, s ke­vés számára a napi egy-két órai szabadban lét. Nem be­szélve azokról a szabályok­ról, amelyek érvényesek a kutyatartókra. Csak néhá­nyat idézünk ezekből az ér­vényes ebtartási feltételek­ből. Az eb létét jelenteni kell a pénzügyi szakigazgatási szervnél, meg kell mutatni állatorvosnak. A szakorvos megvizsgálja és veszettség ellen beoltja. A kutyák la­kásban tartását a békéscsa­bai Városi Tanács 1975-ös tanácsi rendelete szabályoz­za. Ebben nem tiltja a la­kásban tartást, de a kutya ottlétéhez a lakóközösség — a lépcsőház — többségének beleegyezése szükséges. A közös használatú helyiségek­ben az eb pórázon vezethe­tő, és a tulajdonos köteles gondoskodni arról, hogy a gyalogjárdát, sétányt, nyil­vános parkot és a lakóház közös használatú területét ne szennyezze. Ha ez mégis megtörtént, a tulajdonos kö­teles eltakarítani! Minthogy a rendelet olva­sásakor az ds kiderül, hogy a kutyust higiénikus — az egészségügyi szempontból megfelelő — körülmények között szabad tartani. A ren­delet 21. paragrafusa mondja azt ki, hogy szabálysértést követ el, és háromezer fo­rintos pénzbírsággal sújtha­tó az, aki a rendeletet meg­szegi. Gondoljuk csak végig, mennyit árthatunk a kutyá­nak, ha rákényszerítjük a lakás zártságát, és elvárjuk, hogy napi néhány óra sza­badsággal beérje! Ilyen mó­don úgy gondolom, humá­nus emberi okokból, a lakás nem alkalmas élettere a ku­tyának. De ha meg is old­ható mindez, számos sza­bályt kell figyelembe venni, hogy a tömeges betegsége­ket, a fertőzéseket elkerül­jük. így képzelhető csak el a lakóközösségek — amúgy sem zavarmentes — együtt­élése. —számadó— Az Air France légitársaság új budapesti járatot indított Boeing 737-es típusú gépével, amely hetenként kétszer — kedden és szombaton — közlekedik Párizs és Budapest kö­zött. A képen: a 108 utast szállító gép útban a Ferihegyi' légikikötő felé (Fotó Air France — KS) Lakók és kutyák

Next

/
Oldalképek
Tartalom