Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-29 / 100. szám
NÉPÚJSÁG 1983. április 29., pe. Közösek az érdekeink Beszélgetés Jurth Lajosnéval, a PM Ellenőrzési Főigazgatóságának Békés megvei Igazgatósága vezetőjével A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának szervezetében 1982. január 1-vel jelentős változás, korszerűsítés következett be. Megszűntek a területi igazgatóságok és létrejöttek a megyei igazgatóságok, új feladatok és új követelmények merültek fel velük szemben, a hagyományos tevékenységen túlmenően. Az új feladatokról és a múlt évi pénzügyi, ellenőrző, gazdasági munka tapasztalatairól kértünk felvilágosítást Jurth Lajosnétól, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Fő- igazgatóság Békés megyei Igazgatósága vezetőjétől. — Milyen feladatokkal bővült a múlthoz képest az igazgatóság feladatköre? — A leglényegesebb, hogy kibővült a vizsgálandó gazdálkodó egységek köre. A múlt évben már mi vizsgáltuk a megyei székhelyű minisztériumi vállalatokat és az állami gazdaságokat is, így ellenőrzési tevékenységünk a megye valamennyi önálló szervezetére kiterjed. Kiemelt feladatainkat a PM Ellenőrzési Főigazgatóságának munkaterve határozta meg, eszerint ellenőrzéseinket az 1982. évi népgazdasági terv céljainak megvalósítására, a legfontosabb pénzügyi feladatok végrehajtására kellett összpontosítanunk. — A Békés megyei igazgatóság revizori létszáma nem túlságosan magas. Sikerült azért elvégezni a feladatokat? — Sikerült, de ez nem ment könnyen. Feladataink növekedésével bővült létszámunk is, de nem annyival, amennyivel szerettük volna. Azért a munka jó megszervezésével . sikerült teljesíteni feladatainkat.' Az előírás szerint kétévenként kell minden gazdálkodó egységnél ellenőrzést tartani, tavaly a hatáskörünkbe tartozó 273 gazdálkodó egység közül 146-nál tartottunk pénzügyi-gazdasági ellenőrzést, ez még az ellenőrzési terv 3,5 százalékos túlteljesítését is jelenti. — Milyen általános tapaszta* latokat sikerült összegyűjteniük az ellenőrzések során? — A lefolytatott pénzügyigazdasági ellenőrzések 23 százalékában — 33 adóalanynál — nem találtunk lényegesebb hiányosságot, ezeken a helyeken nem került sor jegyzőkönyv felvételére. A többi esetben valamilyen hiányosság miatt jegyzőkönyvben való rögzítésre volt szükség. A közhiedelemben az terjedt el rólunk, hogy mi csak visszük a pénzt és büntetünk, pedig nem így van. Múlt évi ellenőrzéseink során 94,3 millió forint értékben tettünk olyan megállapításokat, melyek növelték az eredményt, és 70 millió forint volt az általunk előírt csökkentés mértéke. Ezek az adatok egyben azt is jelentik, hogy a gazdálkodó szervek nem az államot akarják megkárosítani, hiszen nem egy esetben ugyanazon vállalatnál eredménynövelő és -csökkentő megállapításokat is tettünk, hanem egyszerűen nincsenek tisztában a megfelelő jogszabályokkal és azok alkalmazásával. — A pénzügyi-számviteli ellenőrző munkán túlmenően az igazgatóság közgazdasági Jellegű cél- és témavizsgálatokat is végzett a múlt évben. Mire irányultak ezek elsősorban? — A gyorsan változó gazdasági környezetben egyre fontosabb, h.ogy ne csak a múltat vizsgáljuk, hanem figyeljük meg a jelent is, és következtessünk a jövőre. A közgazdasági jellegű téma- vizsgálatok e követelmény gyakorlati megvalósítását szolgálták. Igazgatóságunk tavaly 137 ilyen típusú vizsgálatot tartott. Megfigyeltük a szabályzórendszernek és módosításainak a vállalati gazdálkodásra gyakorolt hatását. Kiemelten figyeltük a termelés hatékonyságának és exportképességének fokozását, a nem rubelelszámolású importigények mérséklését, a gazdaságos importhelyettesítő termelés bővítését, a termék- és értékesítési szerkezet korszerűsítését, az energia-, anyag- és erőforrások racionális felhasználására tett vállalati kezdeményezéseket. — Mondana valamit a vizsgálatok legfontosabb tapasztalatairól? — Megállapítottuk, hogy a megye gazdálkodó egységeinél határozott törekvések tapasztalhatók a nem rubelelszámolású export fokozására. E törekvések eredményessége azonban erősen differenciált. A megye gazdasági szerkezetében meghatározó élelmiszer-gazdasági vállalatok exportérdekeltségi rendszere nem kellően hatékony és ösztönző. Megállapításunk szerint ennek oka az export bonyolításának több lépcsős, áttételes formája. A Gyulai •Húskombinát például több jó intézkedést tett az export- lehetőségek kibővítésére, így közvetlen vevői kapcsolatő- kat keresett, többféle új receptorát dolgozott ki. Ugyanakkor a múlt évben a tröszti belső elszámolások módosítása kedvezőtlenül érintette a kombinátot, és a jelenlegi húskombinát—tröszt— Terimpex hármas exportkapcsolata, szervezeti formája és bonyolítási módja nehézkes, a közvetlen érdekeltség csak áttételesen és utólag jut érvényre. i — Voltak olyan vállalatok, ahol kedvező tapasztalatokat szereztek az exportértékesítés vizsgálatánál? — Megállapítottuk, hogy az ipari ágazatba sorolt gazdálkodók közül a kisvállalatok és szövetkezetek alkalmazkodóképessége és rugalmassága jobb, mint a nagyoké. Találkoztunk olyanokkal, melyek éppen a nagyon nehéz, 1982-es évben tudtak sikeres külkereskedelmi kapcsolatokat létesíteni, exportot fokozni. Ilyen például a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat vagy a Tót- komlósi Vegyesipari Szövetkezet. A gépipari ágazatban az Orosházi KAZÉP rövid kivitelezési határidő-vállalással kötött szerződést az innovációs alappal, a textilszálvezetők gyártásának fokozására. A feltételeket határidő előtt teljesítették, s jelentősen fokozták ezzel exportjukat is. A Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat a tőkés partner igen rövid szállítási határidejének kockázatát is vállalva 20 százalékkal növelte dollárelszámolású exportját. — E rövid beszélgetés keretében természetesen nem mutathatjuk be teljes egészében a megyei igazgatóság sokoldalú tevékenységét. Befejezésül még egy kérdés: elégedett-e az Igazgatónő a vizsgálati eredmények, megállapítások gyakorlati hasznosításával? — Mi nem azt tartjuk legfontosabb feladatunknak, hogy büntessünk, hanem azt, hogy segítsük a gazdálkodást, tágabb értelembe véve, a népgazdasági célkitűzések elérését. Megállapításainkat is e cél érdekében tesszük. Az utóbbi időben már sokhelyütt nem elkerülhetetlen rossznak tekintik revizoraink látogatását, hanem inkább igyekeznek élni azzal a segítséggel, melyet tőlünk kaphatnak. Van persze ellenpélda is. Épp ezért a jövőben fokozni kívánjuk az ellenőrzések megállapításainak és tapasztalatainak hasznosítását. Megfelelő mélységű és rendszeres tájékoztatással erősíteni szükséges az ellenőrzés demokratizmusát, külön hangsúlyt adva a bizalom erősítésének, az ellenőrzés segítő jellegének. Ennek érdekében a közelmúltban a Magyar Köz- gazdasági Társaság Békés megyei Szervezetével közös rendezésben „A pénzügyigazdasági ellenőrzések 1982. évi tapasztalatai” címmel tartottunk kerekasztal jellegű beszélgetést a társadalmi, felügyeleti és érdekképviseleti szervek, a gazdálkodó egységek képviselőinek bevonásával. Hangsúlyozni szeretném azonban azt is, hogy a realizálás jogi eszközeinek lehetőségével a jövőben jobban kívánunk élni azért, hogy késztessük a vállalatokat, szövetkezeteket a szabályos és hatékony gazdálkodásra. Bízunk abban, hogy kapcsolatunk a megye gazdálkodó szerveivel a jövőbe:} is elvi alapokon nyugvó megfelelő lesz, és mindenhol megértik, hogy végső soron közösek az érdekeink. Lónyai László Ülésezett a KIOSZ megyei választmánya Fellendült a szolgáltatás Április 28-án, tegnap ülést tartott a Kisiparosok Országos Szövetségének megyei választmánya Békéscsabán. A tanácskozáson a megyei párt-, állami szervek, valamint a népfront képviselői mellett részt vett Molnár József, a KIOSZ országos elnöke is. Elsőként Krizsán János megyei titkár értékelte a KIOSZ VIII. országos és megyei küldöttgyűlésének állásfoglalásaiban szereplő feladatok időarányos vég- J rehajtását, s az írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést j fűzött. Egyebek között hang- j súlyozta: a kisipari kapacitás fokozásának egyik módja a létszám növelése, örvendetes továbbá, hogy több településen fellendült a szolgáltatótevékenység. Előrelépést jelntett az is, amikor a VI. ötéves tervidőszak kezdetén meghatározták az export szempontjából is fontos árutermelés fő irányvonalát a megyében.' A felszólalók az építőipari munka korszerűsítésének, a hitelfelhasználás ellenőrzésének szükségességével, és egyéb aktuális kérdésekkel foglalkoztak. Az elhangzott észrevételek megvitatását követően a választmány elfogadta — a határozati javaslatokkal együtt — az írásos előterjesztést, valamint a szóbeli kiegészítést. Az ülés résztvevői ezután a kisiparosok műhelyfelszereltségének helyzetéről, ehhez, és az anyag-, alkatrészellátásához nyújtott szervezeti segítségről tanácskoztak. Majd meghallgatták az intéző bizottságok, az iparos gyűlések, a taggyűlések, a küldött taggyűlések helyéről, szerepéről szóló tájékoztatót. A bejelentéseken kívül az őszi megyei választmányi ülés óta végzett munkával kapcsolatos beszámoló is a napirendi pontok közé tartozott. Egyébként valamennyi témát Krizsán János megyei tikár terjesztett elő a választmányi gyűlésen. —y—n Kis ötletek — nagy megtakarítás Frissen fűrészelt fa kellemes illatával telített a műhely levegője. És sajnos a porával is. Igaz, működnek az elszívó berendezések, a finom szemcséjű fűrészpor mégis mindent belep az Orosházi Faipari Vállalat Bajnok utcai telepén. Ráfér tehát a porelszívó berendezésekre a korszerűsítés. Szij lasi H. Lajos, a tmk művezetője be is adott egy újítást ezzel kapcsolatosan. Most kísérleteznek vele a tanműhelyben, ha beválik, bevezetik. * * * A fiatal technológus, az újításokkal foglalkozó Szlosz- jár Mihály elégedetten mosolyog. Náluk nem kell ösztökélni az embereket, anélkül is egyre-másra kopogtatnak ötleteikkel. Persze, nem mindet lehet elfogadni. Itt van például a hulladékhasznosítás. Két tervet is benyújtottak ebben a témában, az egyiket a KERMI, a minőségvizsgáló intézet nem találta megfelelőnek, a másikat munkaigényes volta miatt nem érdemes bevezetni. Tavaly 14 újítást nyújtottak be, ebből hetet elutasítottak, kettőt pedig már bevezettek. Csak az elmúlt esztendőben megvalósult újításokból 790 ezer forint megtakarítás származott. Az újítóknak összesen 43 ezer forintot fizettek ki. Az újítási díj nagyságát rendelet szabályozza, de csak a minimumát. .Legalább az újításból származó megtakarítás 3 százalékát kell kapnia az alkotónak. A számok elárulják, hogy a vállalat nem szűk markú, hisz a megtakarításnak 5,4 százalékát osztotta szét a „szerzők” között. * * * A partfisnyelek szépen sorban, mint óriási ceruzák csúsznak ki az egyszerűnek látszó masinából, melynek másik oldalán közönséges deszkaként tűntek el. Ez a gép is egy újítás. Madarász Lászlóé és Tóth Imréé. Nem új találmány, már lassan négy esztendeje, hogy közel egymillió forint értékű kivágó minőségű fenyő fűrészárut takarít meg évről évre, oly gazdaságos szerkezet a régihez képest. Az ötletet — megalkotásához — a ceruzakészítő gép adta, és a tervet házilag kivitelezték. Tóth Imre nevéhez több újítás is fűződik. A Regina és Pálma kárpitos garnitúrák gyártásánál egy apró technológiai változtatás — műanyag betét helyett megfelelő fabetétek alkalmazása — 900 ezer forint körüli megtakarítást hozott. Érdekes, hogy ugyanennél a terméknél egy másik módosítás az eddig fából készített forgócsapok műanyagból történő előállítása bizonyult egyszerűbb és olcsóbb megoldásnak. Apró dolgok ezek, és túlzás lenne azt gondolni, hogy minden esetben a takarékosság eszméje vezérli a feltalálókat. Ennél megfoghatóbb ok, a beszerzési gondok, a munka megkönnyítése inkább ösztönzik új megoldások keresésére az embereket. De azért a takarékosságra törekvés, pontosabban a pazarlás „látványa” is szül jó ötleteket. A bútorszövet méretre szabása például sokáig úgy történt, hogy a hosszú asztal két végén hegyes szögekre akasztották az anyagot, vagyis minden terítéknél 2X7 centiméter szövetet a roncsolódás miatt ki kellett dobni. Az itt dolgozók — Kecskeméti Tiborné, Tóth Béla, Darvasi László — sajnálták a ‘ kárbavesző anyagot, bántotta őket a „pazarlás”, így kieszeltek egy nagyon egyszerű, de hasznos megoldást a bútorvásznak roncsolásmentes rögzítésére. A megtakarítás 350 ezer forint, ötletükért a díj pedig 14 ezer forint. Végül is száznegyvenmillió forint értékű terméket hoz létre egy évben a faipari vállalat 340 dolgozója, és 15 millió forintos nyereséget, ami bizonyára jóval kevesebb lenne a „kis ötletek” nélkül. Szatmári Ilona A partfisnyélgyártó gépet házilag készítették. Fotó: Fazekas László Reprezentációs ás lakásszövetkezeti költségek Hapirenden az élelmiszer-ellátás Tegnap, április 28-án tartotta soron következő ülését a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségének elnöksége, melyen felszólalt Mézes Jánosné, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Mául Ferenc, a SZÖ- VOSZ igazgatási és jogi osztálya helyettes vezetője, Frőhner Béla, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője. Bevezetőként Tanai Ferenc, a MÉSZÖV elnöke tájékoztatta e testületet a legutóbbi elnökségi ülés óta történt intézkedésekről. Így többek között a reprezentációs költségek felméréséről, a szövetség ellenőrzési irodája álta, a Vésztő és Vidéke ÁFÉSZ-nél, valamint a gyulai lakásszövetkezetnél végzett revizori vizsgálat befejezéséről, valamint arról, hogy a legutóbbi elnökségi ülés óta a szövetség vezetői áttekintették a szeghalmi járási takarékszövetkezet, illetve a kétegyházi takarék- szövetkezet tevékenységét. Ezt követően vitatta meg az elnökség az ÁFÉSZ-ek pénzügyi helyzetéről szóló jelentést. Ezután jóváhagyta a testület a szövetkezeti törvény módosításából adódó feladatok végrehajtásáról szóló jelentést. Színfoltja volt az elnökségi ülésnek, amikor Frőhner Béla, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője átadta az orosházi, a mezőkovácsházi, a gyulai és a dévaványai ÁFÉSZ jelen levő vezetőinek a Belkereskedelmi Minisztérium elismerő oklevelét. Az említett szövetkezetek 1982. évi kiemelkedő baromfiértékesítésükkel érdemelték ki ezt az elismerést. Az elnökségi ülés bejelentésekkel, majd Tanai Ferenc MESZÖV-elnök zárszavával ért véget. Balkus Imre Fogyasztásunkban jelentős arányt képviselnek az élel- .miszerek. Az ellátás nemzetközi mércével mérve is kielégítő. Békés megyében 1982-ben 4 milliárd 446 millió forint értékű ilyen cikket értékesítettek. Hiányosság, javítanivaló azonban jócskán akad. Gondot okoznak az ütemtelen szállítások, az óvatos rendelések, az áruk nem megfelelő minősítése és osztályba sorolása, a helytelen árfeltüntetés, a ha- . mis mérés és a rossz számolás. Ezért a Fogyasztók Országos Tanácsa ez év feb- . ruárjában úgy döntött, hogy az élelmiszer-kereskedelemben dolgozó szakemberek segítségét kéri a hiányosságok mérséklésére és elterjeszti a jó módszereket, javaslatokat. E széles körű programhoz csatlakozott csütörtök délelőtti ülésén a fogyasztók megyei tanácsa Steigerwald György elnökletével. Részt vett a testület munkájában Fellegi Tamás, a FŐT elnökségi tagja, a Nagyító című lap főszerkesztője, Bereczki- né Viola Erzsébet, a Magyar Nők Országos Tanácsának képviselője és Garai István, a FŐT titkára. A felszólalók hangsúlyozták: a tapasztalatszerzés módszereit a helyi sajátosságok alapján kell kidolgozni. Nagy figyelmet szükséges fordítani az áru- választékra, az árfeltüntetésre, az üzlet tisztaságára, a vásárlók és az eladók kapcsolatának javítására. Ezután Cs. Szabó Imre, az Univerzál Kereskedelmi Vállalat igazgatója tájékoztatta a tanácsot a tartós fogyasztási cikkek minőségéről, az alkatrészellátásról, amelyet Blahut Károlyné, a FŐT megyei titkára egészített ki a kérdőíves felmérésre érkezett válaszokkal. S. S.
