Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-29 / 100. szám
o 1983. április 29., péntek j^nauí-fiTti Tankönyvek sorsa Hasek emlékezete Tavaly, az utolsó tanítási nap délutánján két középiskolai kollégiumban jártam. Június volt, árnyékban 25 fok, s néhány szobában a cserépkályha mégis meleget sugárzott. Kíváncsiságból belenéztem az egyikbe: néhány teljesen el nem égett tankönyv maradványait láthattam a tüztérben. Csak azután lettem figyelmes a szemétkosarakra, azok is dugig — füzetekkel, könyvekkel. Nem hagyott nyugton a dolog, néhány szemetest kipakoltam — vajon mit dobálnak el diákjaink, mi az, amit nem szeretnek, milyen tantárgyakkal nem barátkoztak meg. Arra is gondoltam,'talán tanár ellen szól ez az egyfajta tüntetés, olyan tanár ellen, aki nem tudta mcgkedveltetni tanította tárgyát, vagy egyszerűen saját személyét nem sikerült elfogadtatnia a diákokkal. De a „leltárból” kiderült, személyekkel szembeni tiltakozásról szó sincs, ugyanis szinte válogatás nélkül dobálták, tüzelték el a könyveket. Volt ott történelem-, matematika-, irodalom-, kémiakönyv, s még sorolhatnám. Válogatás, tárgyra való tekintet nélkül. Ennyiben tehát „megnyugtató”, nem a tanárokkal van a baj. Az viszont mindenképpen megdöbbentő: könyveket semmisítenek meg gyerekeink, köztük olyanokat is, melyek szükségesek az érettségihez, a szakmunkásvizsga sikeres letételéhez. (Arról most nem is szólok, milyen kellemetlen asszociációkat ébreszt az emberben a könyvégetés maga.) A könyveknek megvan á maguk sorsa — így szól a régi, latin mondás. De nem ilyen sorsra gondoltak ők, amikor ezt a mondatot megfogalmazták! Mi még többnyire bátyáink, nővéreink tankönyveit örököltük, s ha használtak is voltak, lehetett belőlük tanulni. Tudom. ma már szinte lehetetlen ezt elvárni, hiszen egyrészt a gyakrabban változó tantervekhez új és újabb tankönyveket készítenek, másrészt — minden jelenlegi nehézségünk ellenére — jobban élünk, s a mai szülők igyekeznek mindent megadni gyerekeiknek, így nemigen szeretnék azt sem, hogy csemetéjük használt könyvből tanuljon. De: a legtöbb tankönyv mégiscsak érvényes néhány évig, és — ez is tény — vannak még nehezebb helyzetben levő családok is, ahol bizony örömmel vennék, ha olcsóbban szerezhetnék be a tanuláshoz szükséges könyveket a tanévek elején. Vagy akár ingyen is oda lehetne adni nekik, hiszen — úgy látszik —, sokak nem tartanak igényt rá. „Csak” meg kellene szervezni, hogy a feleslegessé vált könyvek ne a tűz martalékai legyenek, s ne a szemétbe kerüljenek. Közeledik a tanév vége. Egyre több feladatot kell megoldani a tanároknak. Mégis, úgy hiszem, foglalkozniuk kell a fenti kérdéssel is. Egyrészt a tankönyvek — és általában a könyvek — értékhordozó, -közvetítő szerepét szükséges jobban tudatosítaniuk a diákjaikban, másrészt megakadályozni a könyvek pusztítását, szemétté, tüzelővé való lefokozásukat. Pénzes Ferenc védekező és visszaütő fegyver. Svejk — az antihős — e jól kipróbált fegyverrel vonul hadba a háború ellen, sőt, egy egész világrend esztelensége és embertelensége ellen. Valahogy úgy, mintha tudná, hogy neki a győzelem vagy a vereség egyre megy, mert „egyetlen gondja, hogy a nélküle kialakult helyzetben létezni tudjon; a bajokat nem legyőzni, hanem túlélni akarja”. Jaroslav Hasek 1983. április 30-án lenne százéves,, ám mindössze negyven év adatott neki, hogy megtanulja a világról mindazt, amit lehet, hogy végigküszködjön egy megpróbáltatásokkal teli életet, megteremtsen egy világ- irodalmi rangú közkatonát, és aztán 1923. januárjában A Kehely söröző napjainkban (Fotó: MTI — KS) Ki tudná megmondani, hogy az erkölcsi, szellemi vagy fizikai derekasságuk- ban oly kimagasló regényalakok mellett (helyett) miért választják sokan kedvencüknek a „hivatalos idiótát”, a „zseniális hülyét”, a „derék közkatonát”, az „agyafúrtan együgyű, jóságos és mégis ravasz kópét”, Svejket? Talán azért, mert Közép- Európában uly sokan és sokszor tapasztalták a kisemberek a nyílt lázadás lehetetlenségét, hogy „sokuknak nem maradt más, mint lehúzni süvegük peremét, és bevárni, megérni a történelmi viharok tovavonulását”. Dobossy László, Jaroslav Hasek legkiválóbb magyar kutatója szerint a svejki humor nem öncélú játék, hanem örök nyugalomba költözzön a lipnicei temető egyik sarkába, a felekezet nélküliek, öngyilkosok és egyéb kitagadottak közé. Csehszlovákia és az egész világ megemlékezik Jaroslav Hasek születésének centenáriumáról. Az UNESCO közreműködésével rendezik meg júliusban a szatirikus színpadok együtteseinek találkozóját Prágában, s Prága ad helyet a jubileumi irodalmi emlékülésnek is. Megemlékeznek a cseh irodalom halhatatlanjáról Lipnicében, a kelet-csehországi faluban, ahol huszonegy hónap alatt írta-diktálta a Svejk fejezetei^, s ahol munka közben érte a halál. Hasek 73 újságnak és folyóiratnak volt munkatársa, 105 álnév alatt közölte munkáit. Életművében rendkívül sok a magyar vonatkozás,. félszáznál több a magyar környezetben játszódó kar- colatainak, elbeszéléseinek a száma; Svejk kalandjainak egy része szintén Magyarországon esik meg. Hasek az első világháború idején, orosz hadifogságban kommunista hadifogolylapokba ír, a Roham című, magyar és német nyelven megjelenő újság szerkesztője. A Vörös Hadseregben politikai biztos lesz, majd visszatérve Prágába, ismét a bohémélet következik. Iván Olbracht a Rudé Právóban 1921-ben így mentegeti: „Omszkban kiváló ember volt, de semmit sem írt. Prágában kocsmatöltelék lett, és megírta a cseh irodalom egyik legjobb alkotását. Szibéria még talál jó Jaroslav Hasek (Fotó: KS) katonai biztost, Svejkv a derék katonát azonban nem írhatta volna meg senki más.” A Kehely, ahol a „háború után este hatkor” adott randevút Svejk, szintén készül az évfordulóra. A leghíresebb prágai vendéglőben a Jozef Lada rajzaival díszített kisebbik termet felújítják. A turisták a nagyteremben kóstolhatják meg Male Frantisek főszakács remekeit, a Müllerné módra készült rostélyost, Katz lelkész knéd- lijét, s a pincérek doyenje bemutat nekik néhány svejki grimaszt, és idézi Svejk néhány halhatatlan mondatát. Ebben a híres kocsmában estéről estére megszólal a derék katona, mintha csak szó szerint akarná teljesíteni Haäek kívánságát: „Ha nem leszek már. Svejk' fog beszélni helyettem.” Baranyi Pál Színház az üzemben Nagyszerű és követendő kezdeményezéssel lepte meg a közönséget a Békés megyei Jókai Színház. Hogy közelebb kerüljön egymáshoz a színház és a közönség, és hogy főleg a munkásokból álló nézők közül egyre többen láthassanak színházi előadásokat, a színház, a színészek léptek egyet a munkások felé. Ugyanis még a kora tavasszal a színház vezetői elhatározták, hogy ellátogatnak az üzemekbe, főleg azokba, amelyekben több műszakban dolgoznak. Hiszen éppen ezeket a munkásokat nehéz a több műszak miatt a színházba csalogatni. Persze, az üzemekben nem lehet „igazi” előadásokat rendezni, mint a színházakban, ezért olyan műveket kellett választani, amelyekhez nem kell bonyolult hang- és világítástechnika, sok díszlet és szereplő. Kísérletként ezért választották a „Próbakő" című monodrámát, és vitték el a Békéscsabai Konzervgyárba, a bameválba, az építők művelődési házába, Pelsőczy László színművész előadásában. Még a színházi szakembereket is meglepte, de a szervezőket is, hogy milyen érdeklődéssel és nagy számban ültek be a munkások, legtöbb helyen az ebédlőben megrendezett előadásokra. Most Valeri Petrov bolgár szerző: Szerelmem, színház! című darabját játszák az üzemekben Dénes Piroska. Jászai-díjas, és Felkai Eszter színművész előadásában. Ezt már bemutatták Békéscsabán a barneválnál, a Kner Nyomdában, a napokban pedig Gyulán, a Vízgépészeti Vállalatnál, Udvaros Béla rendezésében. Elvitték ezt az előadást Budapestre is, a Bolgár Kulturális Központba és a Fészek Klubba. A „Színház az üzemben” akció az eddigi tapasztalatok alapján beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A hangulatos klubszínházi délutánokon főleg olyanok vehettek részt, akik közül sokan most láthattak először „igazi” színi előadást. Az is jó volt, hogy a közönség előadás után leülhetett a művészekkel, akiket emberközelben faggathattak színházról, művészetről. És ha másért nem, már ezért is megérte. Breznói turnén a Rábai együttes A Békés megyei Művelődési Központ és a városi úttörőelnökség fenntartásában működő békéscsabai Rábai Miklós úttörő néptáncegyüttes tegnap, április 28-án a kora reggeli órákban csehszlovákiai turnéra utazott. A táncosok május’ 2-ig kaptak meghívást Breznóba. Programjuk tegnap a Mostá- ren Gépgyár és a Garammenti Múzeum megtekintésével kezdődött. A gyár szakszervezeti művelődési házában elfogyasztott ebédet követően délután Brez- no közéleti és politikai képviselőivel találkoztak. Este a helyi ifjúsági klub fiataljai látták vendégül őket. Pénteken Podbrezován mutatja be tánctudását az együttes. E nap programjai közül említésre méltó az a délutáni rendezvény, melyen a városi művelődési központ „Boldog gyermekkor” folklóregyüttesével találkozhatnak a békéscsabai gyerekek. Szombaton, április 30-án Besztercebányán városnézésen vesznek részt, délután a mazorniki fedett uszodában fürödhetnek, s így bizonyára felfrissülve lépnek majd este a závadkai kul- túrház színpadára, ahol előadást tartanak. A munka ünnepét még vendéglátóik körében töltik a Rábai együttes tagjai. A „Boldog gyermekkor” csoporttal közösen vesznek részt a felvonuláson, s színpadra is velük együtt lépnek. 1 Jelenet a Szerelmem, színház! gyulai előadásából Kép, szöveg: B. O. És a közönség, amely most fejezte be a műszakot Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Magyarország és a sivatagok. 8.37: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 9.03: Sándor Judit dalfelvételeiből. 9.30: Száll az ének. 10.05: Barangoló Dominó. 10.35: Már-már felnőtt vagyok. 10.40: Záray Márta és Vámosi János énekel. 11.00: Gondolat. 11.45: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Bárdos Lajos műveiből énekel. 12.45: Hétvégi Panoráma. 14.02: Ukránok kivégzése. 14.29: A New York-i filharmonikus zenekart Leonard Bernstein vezényli. 15.05: Révkalauz.. Könyv, kép, színház, zene, mozi. 15.35: Daloló, muzsikáló tájak. Tolna megye. 15.51: Szivárványvölgy. Részletek Lane filmzenéjéből. 16.00: Mit üzen a rádió? 16.35: Szigeti József felvételei. 17.33: Otthonom: Szófia. 17.58: Szántó Ferenc nótáiból. 19.15: Operaáriák. 19.35: Svejk. 20.00: Interjú Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával. 21.15: Operettkedvelőknek. 22.30: A bajor rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. 23.53: A Budapesti Madrigálkórus Certon-madrigálokat énekel. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fűvószene táncritmusban. 8.35: örökzöld dallamok. 9.33: Iskola a hegyen. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: A Gyermekrádió zenei felvételeiből. 13.26: Bogár István feldolg.: A hét napjai. 13.30: A zene titka. « 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja. 15.45: Az Earth Wind and Fire együttes felvételeiből. 16.35: Jó utat! 18.35: Pophullám. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35: Bemutatjuk a vásárosna- ményi „Béke” Szocialista Brigádot. 21.35: Országtérkép hangjegyekből. 22.00: A bagoly. Érdekes magazin. III. MŰSOR 9.00: Osztályfőnöki óra a kö- középiskolák I—II. osztá- - lyosainak. 9.30: Dzsesszarchívum. 9.52: Üj operalemezeinkből. 12.50: Molnár Zoltán: Fakerék. 13.51: .Kamarazerik. 14.47: Üj lemezeinkből. 15.26: Magyar zeneszerzők. 16.05: Rádiószínház. Milyen nap van ma? 17.00: A Kodály-módszer nyomában. 17.30: Üjdonságainkból. 18.10: Paganini: h-moll hegedű- verseny. 18.38: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. 19.05: Régi magyar dalok és táncok. 19.35: Ránki Dezső zongorahangversenye. Kb. 21.40: Új dzsesszfelvételeinkből. 22.20: Opera-művészlemezek. 23.10: Zenei panoráma. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Kulturális figyelő. Szerkesztő : Pálréti Ágoston. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Történelem. (ált. isk. 7. oszt.) 8.25: Oroszul beszélünk. 9.00: Környezetismeret, (ált. isk. 4. oszt.) 9.20: Magyar Irodalom, (ált. isk. alsó tagozat.) 9.50: Lottósorsolás. 10.00: Magyar irodalom, (ált isk. 7. oszt.) 10.45: Képújság. 14.00: Iskolatévé. Magyar irodalom. (ált. isk. alsó tagozat.) (ism.) (f.-f.) 14.30^. Környezetismeret, (ism.) 14.50: Történelem, (ism.) (f.-f.) 15.10: Magyar irodalom, (ált. isk. 7. oszt.) (ism.) (f.-f.) 16.15: Hírek, (f.-f.) 16.20: Fekete jég. Kanadai rövidfilm. 16.30: Futapest. Magyar rövidfilm. (f.-f.) 16.40: öt perc meteorológia, (f.-f.) 16.50: Természetbarát. 17.10: Csali. Horgásztízperc. 17.20: Reklám, (f.-f.) 17.25: Keresztkérdés. 17.55: Képújság, (f.-f.) 18.00: Reflektormagazin. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Interjú Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával. 21.15: A hét műtárgya. 21.20: Családi "kör. 22.15: Angyal szállt le Babilonba. 0.05: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.35: Világszínpad. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kis tragédiák. 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: A táncművészet világnapja. 21.55: Az elveszett meccs. Magyarul beszélő osztrák tévéfilm. 23.50: Képújság .(f.-f.) BUKAREST 15.25: Német nyelvű adás. 17.15: Japán képek. 17.40: A volánnál. Autóvezetőknek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.55: Költészet. 21.20: Világhiradó. 21.45: Népdalok. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.15: Látóhatár. 16.30: Videóoldalak. 16.40: Marin Drzic. 17.00: Tv-napló. 17.10: Angol nyelv. 17.40: Hírek. 17.45: Tekintet. 18.15: Tv-naptár. 18.45: A zöld terv iskolája. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Tejútrendszer. 20.55: Reklám. 21.00: Jó estét! 21.45: Tv-napló. 22.00: Kulturális magazin. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 17.00: Jugoszláv vízilabda-bajnokság: Jadran—Pártizan. 18.00: Kiegészítés. 18.15: Csináld magad! 18.45: Tudta-e? 19.00: Tudományos beszélgetések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Mira Jeftic zongoraművésznő szólóhangversenye. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Goce Delcsev halál utáni utazása. 21.40: Reklám. 21.45: öt könnyű darab. SZÍNHÁZ 1983. április 29-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: CYRANO Pécsi S.-bérlet 1983. április 30-án, szombaton 19 órakor Békéscsabán: ÉJJELI MENEDÉKHELY Justh Gy.-bérlet 1983. április 30-án, szombaton 19 órakor Békéscsabán: vállalkozni tudni kell Bérletszünet MOZI Békési Bástya: Vadászat. Békéscsabai Szabadság: de. 10-kor: Zsaru vagy csirkefogó, 4 és 7- kor: Keresztapa I—II. (2.). Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Hon- dalovag, fél 8-kor: A macska rejtélyes halála. Gyulai Erkel: A dervis lerombolja Párizst. Gyulai Petőfi: 3-kor: A hegyi barlang titka, 5 és 7-kor: Vérszerződés. Orosházi Béke: Noé bárkái. Orosházi Partizán: fél 4-kor: A pártfogolt, fél 6 és fél 8-kor: Feketeszakáll szelleme. Szarvasi Táncsics: 6-kor: A nők városa I—II.
