Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-29 / 100. szám

NÉPÚJSÁG 1983. április 29,, péntek Egészségügyi alapellátás megyénkben Az egészségügyi alapellá­tásban találkozik a beteg először az orvossal. A kör­zeti felnőtt és gyermekorvos, a fogorvos, a beutaló nélkül igénybe vehető szakrendelés­ben dolgozók munkája, a bölcsődei; öregek napközi otthonainak színvonalas el­látása, személyi, tárgyi fel­szereltsége befolyásolják a megye lakóinak egészségi ál­lapotát, az eredményes gyó­gyítómunkát. Az alapellátás helyzetének elemzését tár­gyalta tegnap, április 28-án a megyei tanács egészség- ügyi és szociálpolitikai bi­zottsága dr. Pintér Miklós elnökletével. Az általános helyzetet, az orvosi állások, a műszerezettség alakulását, a központi ügyeleti rendszer fejlődését, az üzemorvosok tevékenységét, a KÖJÁL fel­adatait dr. Horváth Éva me­gyei főorvos ismertette a je­lenlevőkkel. Ezt követően az alapellá­tást területenként ellenőrző bizottság tagjai számoltak be tapasztalataikról. Az oros­házi kórház igazgatója, dr. Gazdag István elmondotta, hogy milyen gondok vannak az Orosházához integrált mezőkovácsházi szakrendelő orvosellátottságánál. A város és a járás egyes körzeteiben nem pontos a nyilvántartá­sok, az orvosi dokumentációk kezelése. A szakmai munka általában jó. A három fő­foglalkozású üzemi állásból a másodikat a nyáron tudják betölteni. Folyamatos, gon­dos üzemorvosi munkáról számolhatott be az Orosházi Üveggyár esetében. Gyula város és járás, a szeghalmi járás, valamint Békés és városkörnyéki köz­ségeinek egészségügyi ellá­tását dr. Gelegonya Katalin békési városi főorvos .érté­kelte. A vizsgált települések közül Gyulán a legszerve­zettebb, a legjobban ellátott az egészségügyi szolgálat. A járás területén, Méhkeréken van üres körzeti orvosi ál­lás. Hamarosan megkapják a központi ügyelet megvalósí­tását segítő1 URH-val felsze­relt terepjáró gépkocsit, amellyel az orvosok eljut­hatnak a beteghez. A szeg­halmi járásban adódik a leg­több probléma, például a gyermekgyógyászatban és a táppénzes felülvizsgálatok­nál. Békésen biztosított az egészségügyi ellátás színvo­nalas munkája, amely az or­vosi rendelő bővítésével meg­felelő helyet is kap majd. Hunya Tiborné hunyai ta­nácselnök községe egészség- ügyi ellátásáról beszélt, míg llyés Sándor a sarkadi és a sarkadkeresztúri egészség- ügyi helyzetről számolt be. Hunyán a négy személlyel dolgozó egészségügyi ellátás a lakosság megelégedésére jól látja el feladatait. Szak- rendelésekre Szarvasra és Gyomaendrődre kell utazni­uk a betegeknek. Szarvason is zsúfolt a rendelő, főként a szemészet és a laboratóri­um, mégis jobban megköze­líthető ez a település autó­busszal, mint Gyomaendrőd. Sarkadkeresztúron négy éve dolgozik az a körzeti orvos, aki teljesen új rendszert fo­gadtatott el a község lakói­val. Elgondolásainak helyes­sége bebizonyosodott, és most már jó a kapcsolat az embe­rekkel, a tanácsi vezetéssel. Június elsejétől Sarkadon központi ügyelet kezdi meg működését. A nagyközségben bevált az ötnapos munkahét rendszere, a délutáni rende­lések. Gondot jelent, hogy a fogorvosi kezeléshez szüksé­ges gépek gyakran elromla­nák és javításuk nem eléggé tartós. Az alapellátással foglalko­zó témakör sok hozzászólót késztetett véleményének el­mondására. A megyei tanács elnökhelyettese, dr. Becsei József felhívta az egészség­ügy irányítóinak figyelmét arra, hogy az üres állásokat mielőbb megfelelő szakem­berekkel kell betölteni. Az Egészségügyi Minisztérium főfelügyeleti vizsgálatának megállapításaival egészség- ügyi életünk fejlődését, az eredményeket állandóan ösz- sze kell hasonlítani. A köz­ponti ügyeleti rendszer hasz­nosságát fontos megértetni á megye lakóival, s a rendszer esetleges hiányosságait mó­dosítani szükséges. Az egész­ségügyi és szociális bizottság befejezésül megállapította, hogy megyénk alapellátása nem mutat lényeges hiányos­ságokat, a személyi feltéte­lek általában adottak. Az egészségügyben dolgozók fel­adata, hogy hatékony, gon­dos tervezéssel, a lehetősé­gek maximális kihasználásá­val tovább javuljon a gyó­gyítás színvonala. Bede Zsóka Békenagygyülés Gyulán Szombaton este 7 órakor Gyulán, a művelődési köz,- pontnál az EDÜ-rendezvé- nyek keretében, a hagyomá­nyos májusi békeakciók nyi­tányaként nagygyűlésre ke­rül sor, amelyen Sarkadi Nagy Barna, az Országos Bé­ketanács főtitkára mond be­szédet. Mindannyiunk őszinte tö­rekvése, az egész emberiség sorskérdése, megakadályozni a fegyverkezési hajsza kiter­jesztését, a nukleáris háború kirobbantását. E gondolat ad­ta az indítékot az Állami Szeghalmon csütörtökön negyven Békés, Hajdú-Bihar, Szolnok megyei néprajzos és történész vett részt a sárréti napok alkalmából szervezett tudományos tanácskozáson, amely egyben a Sárrét-kuta­tók munkaközösségének ala­kuló ülése volt. A tanácsko­záson Bencsik János, a gyu­lai múzeum igazgatója a kö­zös feltáró munka feladatai­ról, Szabó László kandidá­tus, a szolnoki múzeum ku­tatója a falvakban végzendő társadalomnéprajzi vizsgáló­Biztosító gyulai Kossuth La­jos Szocialista Brigádjának ahhoz a lapunkhoz eljutta­tott felhívásához, hogy a gyulai szocialista brigádok hiánytalanul vegyenek részt e nagygyűlésen, kifejezve ez­zel is őszinte békeóhajukat. A júniusban Prágában tar­tandó „A békéért, az életért, az atomháború ellen” elne­vezésű tanácskozáson így a magyar békemozgalom kép­viselői Gyula város dolgozói­nak hangját, véleményét is képviselhetik a béke érdeké­ben. dósokról, Bellon Tibor, a karcagi múzeum igazgatója pedig Szűcs Sándorról, a Sárrét kitűnő tudósáról szólt előadásában. A sárréti napok csütörtöki rendezvényei közül még, ket­tő emelkedett ki: Biharugrán a könyvtárban Szabó Pál- emlékműsor hangzott el, Szeghalmon pedig megnyílt két nádudvari népművész, .ifjú Fazekas István fazekas és Varga Lajosné szűrráté- tes közös kiállítása. Belgyógyászok Szarvason Kétnapos vándorgyűlés kezdődött tegnap, április 28-án Szarvason, a DATE főiskolai előadótermében. Négy megye, Bács, Szolnok, Csongrád és Békés belgyó­gyászai gyűltek össze, hogy megtárgyalják az epekő és máj betegségek, valamint a cukorbetegségek gyógyítá­sának aktuális kérdéseit. A délelőtti megnyitó ün­nepségen Mészáros István országgyűlési képviselő kö­szöntötte a vendégeket. Az elnökségben helyet foglalt Vrbovszki György, az MSZMP városi-járási bi­zottságának első titkára, Győri Imre, a járási hiva­tal elnöke, Jansik Tamás, a városi tanács elnöke, vala­mint Ruzicskay György Munkácsy-díjas festőmű­vész, kiváló és érdemes mű­vész, Szarvas város díszpol­gára. A DATE igazgatója, dr. Szántosi Antal mellett, a szakmai vonalat dr. Iványi János, a Dél-magyarországi Belgyógyász Társaság elnö­ke, dr. Szentannai Margit megyei főorvoshelyettes és dr. Viski Mátyás városi-já­rási főorvos képviselték. A tudományos programban szerepel referátum, számos szakmai előadás, és ke- rekasztalvita is. A vándor- gyűlés résztvevői vendégei lesznek a Ruzicskay-gyűjte- ményt bemutató alkotóház­nak is. B. Zs. Energiamegtakarítás Az értékelemzés széles körű hazai elterjesztése és alkalmazá­sa érdekében 1981 tavaszán a Pénzügyminisztérium az Orszá­gos Tervhivatallal, az Országos Anyag- és Árhivatallal, valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal együttes pályázatot irt ki. A pályázatot azzal a céllal hir­dették meg, hogy az értékelem­zés gyakorlati alkalmazásával népgazdasági szinten csökken­jen az energiafelhasználás és a termékek energiafogyasztása. A kiírásra 30 vállalat nyújtott be pályamunkát. Első díjban és egyenként 80 000 forint pénzjutalomban részesült a Jászberényi Hűtőgépgyár, a MÁV Vezérigazgatóság, a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek. A második díjat és a vele járó 60 000 forint pénzjutalmat kapta a Hajdúsági Iparművek, a Mo­hácsi Farostlemezgyár és az Üvegipari Művek Orosházi Üveg­gyára. Megyénk állattenyésztési szakembereinek képzéséről április 28-án, tegnap együttműködési szerződést kötöttek a Kapos­vári Mezőgazdasági Főiskola, valamint a Békés megyei Ta­nács, a KISZ megyei bizottságának és a mezőgazdasági szö­vetkezetek szövetségének képviselői. A dokumentumot töb­bek között dr. Guba Sándor, a kaposvári felsőfokú intézmény főigazgatója és dr. Szeles Gyula oktatási főigazgató-helyettes; továbbá dr. Szabó Sándor, a Békés megyei Tanács általános elnökhelyettese; Pataki István, a megyei KISZ-bizottság első titkára; valamint Győrfi Károly, a megyei mezőgazdasági szövetkezetek szövetségének titkára látta el kézjegyével Fotó: Gál Edit Sárrét-kutatók tanácskozása Kádár János Angyalföldön Kádár János üzemlátogatáson a Csavaripari Vállalatnál (Telelotó) (Folytatás az 1. oldalról) fogadott vendéget az ifjúsá­got leginkább foglalkoztató dolgokról. Mindenekelőtt ar­ról, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottságának az ered­ményeket számba vevő és a további teendők eredményes elvégzésére serkentő határo­zatát a KISZ-fiatalok túl­nyomó többségükben megelé­gedéssel fogadták. Kritikai észrevételeket is tettek per­sze a fiatalok — jobbára a saját környezetükből szer­zett tapasztalatok alapján. Náluk — akár a munkahe­lyeken, akár az oktatási in­tézményekben — a pályára, a családalapításra készülés­készülődés törekvései nem­csak gondként jelentkezhet­nek — hanem tennivalóként is: tegyünR többet, jobban, azért, hogy felhőtlenebb le­gyen a holnapunk. E gondolatokra egyetértő­én válaszolt Kádár János, megelégedéssel nyugtázva a fiatalok további, erősödő cse­lekvési szándékát az or­szág boldogulásáért. Per­sze — fűzte hozzá —, a szándékhoz a feladatok pon­tos ismerete kell, és tuda­tosság. A szocialista viszo­nyok nem automatikusan biztosítják a szocialista tudatot; azt fejleszte­ni kell a fiataloknál. S ebben nemcsak szép küldetése, hanem nagy felelőssége is van a KISZ- nek. Világosan, egyér­telműen meg kell jelölni a reális helyzetelemzés alap­ján a perspektívát, azt, hogy nem kell feladnunk a kitű­zött célokat. Azok elérhetők, el is fogjuk érni. A munkásembert, az alko­tást szimbolizáló új szo­borcsoport vonja magára a figyelmet a kerületi part-» bizottság- székháza előtt — a látogatás következő állo­másán, ahol a Központi Bi­zottság első titkárát, Deák Gábor, a kerületi pártbi­zottság első titkára, Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Somogyi Sándor, a budapesti párt- bizottság titkára és Bor­nemissza Sándor, a kerület tanácselnöke fogadta.- A ke­rületi párt-végrehajtó bi­zottság tagjaival folytatott beszélgetést Deák Gábor tá­jékoztatója vezette be: — Angyalföldön — mond­ta — a közhangulatot a ki­egyensúlyozott és bizakodó légkör jellemzi. A politika iránti bizalom tettekben, eredményekben fejeződik ki. Hitet erőt ad az embe­reknek, hogy a Központi Bi­zottság megerősítette a XII. kongresszus célkitűzéseit és a VI. ötéves tervben .megfo­galmazott feladatokat. A kerületi titkár szerint „nem elég a fogunkat összeszorí­tani, hanem az eszünket is egy kicsit jobban össze kell szedni”. — Nagyon kellenek nekem az ilyen beszélgetések, sze­mélyes tapasztalatszerzések — vette át a szót Kádár Já­nos. — Jártamban-keltem­ben örömmel látom, hogyan épül-szépül a XIII. kerület. Gratulálok munkájukhoz, benne az első negyedév eredményeihez, és külön tisz­telettel szólhatok a „Kiváló” címmel kitüntetett munka­helyi kollektívákról. A KB- határozat megfelelő fogadta­tása pedig azért is fontos, mert láthatják, hogy abban benne van az angyalföldiek előzetes véleménye, meg­annyi segítő észrevétele és javaslata, kezdeményezése is. Folytatódtak ezek a gon­dolatok — a párt első titká­ra és vendéglátói részéről egyaránt — a délutáni gyár- látogatások során is, a Váci úton levő ipari nagyválla­latoknál. A Csavaripari Vállalatnál a gyári fiatalok képviselői virágcsokrokkal, a dolgozók népes csoportja megannyi kézfogással fogadta, tisztelte a mosolyogva érkező vendé­get, akit a gyár vezetői üd­vözöltek. Rövid tájékoztatás következett: Farkas Illés, a pártbizottság titkára mutat­ta be a vezető kollektíva tagjait, majd Kárász János vezérigazgató ismertette a — szavaival — „középnagy” gépipari vállalat helyzetét és munkáját. A dolgozói lét­szám 2300, a termelési ér­ték 1,1 milliárd forint az or­szágnak ennél az egyetlen, szakosított, kötőelemeket gyártó vállalatánál. Kádár János ezután meg­tekintette a hidegcsavar- és a vasmeneti üzemet. A nehéz fizikai munkát végzők közül többekkel is elbeszélgetett. Május 1-ét köszöntő röp- gyűlésükre ' is meghívták a dolgozók kedves vendégüket. Mezei Ferenc szakszervezeti főbizalmi meleg szavakkal köszöntötte, s elmondta, hogy nehéz feladataikat jó munkakedvű kollektívában, á szokásosnál mostohább mun­kakörülmények között is oda­adással végzik. így van ez rendjén, s legyen is becsüle­te a munkának — mondta rövid felszólalásában a Köz­ponti Bizottság első titkára. Derűsen reagált a főbizal­minak arra a megjegyzésére, hogy „mindig együtt va­gyunk Kádár elvtárssal a május 1-i felvonulásokon, most is együtt leszünk, de igazán tartalmasán csak ilyen kötetlen találkozáson tudunk beszélgetni személyes dolgainkról, még inkább az országéiról.” Valóban, így mindkét részről jobban meg­értjük egymást. A KB-nak — mint ismeretes — az az álláspontja, hogy a helyze­tet nem úgy kell megítélni, amilyennek látni szeretnénk, hanem olyannak, amilyen a valóságban, az eredmények­kel, a hiányosságokkal együtt, örülök annak — tet­te hozzá Kádár János —, hogy az önök munkáskollek­tívája is így gondolkodik. Dolgoznunk minden körül­mények között kell, a szocia­lizmus a munka társadalma. Éljenek, végezzék a munká­jukat nyugodtan. A mi poli­tikánknak megvan az ereje, mert igaz ügyért harcolunk, hogy béke legyen. Ehhez az eszközeink is megvannak, de még jobban kell bánnunk velük. A Kender-juta és Politex- til Vállalat sokrétű munká­ját több üzemrészben a gép­soroknál tekintette meg Ká­dár János, Húszak Vilmos vezérigazgató kalauzolásá­val. Két brigádnaplóba tett bejegyzésével is emlékezetes­sé tette a látogatást. Kádár János itt arról szólt röviden, hogy utunk világos, egyenes, és nyílt szóval meg is tudjuk értetni magunkat az emberekkel. Megvannak a reális feltételeink ahhoz — s ezt bizonyítják az angyalföl­di látogatáson elhangzottak is —, hogy a kongresszusi cé­lokat továbbra is irányadók­nak tekintsük, a tervidőszak feladatait teljesítsük. A kül­ső feltételeket illetően rnin- 'denekelőtt békére van szük­ség, s ez minden tisztességes embernek óhaja, nemcsak hazánkban, hanem másutt is. Kádár János televízió’ és rádiónyilatkozata Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára angyalföldi látogatását követően interjút adott a tele­víziónak és rádiónak. Az interjút a televízió és a rádió ma este azonos időben, 20.00 órakor közvetíti. Uj könyvtár Gyomaendrödön Tegnap délelőtt Gyoma­endrödön Vámos László, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője ünnepélyesen átadta a nagy­község lakóinak az újjávará- szolt endrődi könyvtárat. A korábbi esztendőkben Gyo- mán már átadtak hasonló in­tézményt, így az egyesített nagyközséget két könyvtár, mintegy 50 ezer kötet könyv­vel szolgálja. A művelődési ház föld­szintjén kialakított 250 négy­zetméteres, újjávarázsolt könyvtár olvasótermekkel, zenei részleggel és több mint 20 ezer kötetes könyvállo­mánnyal várja az olvasni, a művelődni vágyókat. A könyvtárrész bővítéséhez a megyei tanács 150 ezer fo­rint támogatást nyújtott a könyvtárfejlesztési alapjából, s ugyancsak 150 ezer forint jutott berendezésekre az or­szágos közművelődési alap­ból. Mindezeken felül a gyo­maendrődi Nagyközségi Ta­nács mintegy 100 ezer fo­rintért vásárolt könyvtári be­rendezést. S ahhoz, hogy megnyithassa kapuit a mű­velődési intézmény, a hely­beliek nagyarányú társadal­mi összefogására is szükség volt. A nagyközség kollektí­vái — szocialista brigádok, tanulók — jelentős mérték­ben járultak hozzá ahhoz, hogy az impozáns létesít­mény mihamarabb elkészül­jön. — sz — Vámos László ünnepi köszöntőjét mondja Fotó: Szekeres András

Next

/
Oldalképek
Tartalom