Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-27 / 98. szám
1983, április 27., szerda NÉPÚJSÁG Szomszédolás A MEGYE PAH7BgQTTSAC ES A MEGYE T«N*C5 LAPJA Felhőlovasok. Az ember egyik legrégibb vágya, hogy meghódítsa az eget, kövesse a madarak röptét. Ma, az űrhajózás korában az egykori álom már sporttá vált. Az MHSZ keretében évente több száz tizenéves ismerkedik meg a vitorlázórepüléssel, s egyre szélesedik a legifjabb repülősport, a sárkányozás híveinek tábora is. A sport népszerűsége nem csoda, hiszen a repülés semmihez sem hasonlítható élménye, a felhők meglovaglása örökre rabul ejti azt, aki egyszer is megpróbálta. Amin dolgozik, az a legkedvesebb. Az elmúlt évben négy megyében, 12 helyen mutatták be Szűcs Imre tiszafüredi népi iparművész fazekasmunkáit. A Karcagtól Kábán át Salgótarjánig tartó egyéves vándorútról hazaérkezett gyűjteményt a mester 10 évi munkájából válogatta össze, és állandóan gyarapítja. Körülbelül 300 darabból áll a készlet, az apró gyerekjátékoktól az óriás Miskáig. A gyűjteményt — mely minden egyes darabjának formáját a füredi fazekashagyományokra építve tervezi a mester — legközelebb májusban, Debrecenben mutatják be. Japán licenc alapján. Folyamatosan korszerűsíti termékskáláját az Üvegipari Művek karcag-berekfürdői üveggyára. A fejlesztés legújabb eredményeként — japán licenc alapján — vértárolásra alkalmas üvegedények gyártása kezdődött meg sorozatban. A Durover elnevezésű termékek különleges technológiával készülnek, hiszen a közönséges üvegeknél sokkal jobban ellenállnak a savaknak és lúgoknak. A nagyvállalatok, mezőgazdasági és ipari szövetkezetek a hatékonyságra törekednek, a kisvállalkozások a miha- marábbi megalakulásrav fejlődésre. A Hajdú-Bihari Napló az elmúlt héten 6 részes sorozatot közölt, melyben megpróbálta felmérni, milyen gazdasági környezetben születtek a kisvállalkozásokat elősegítő rendeletek, sikerül-e a start. Félnapos erdei túra. Napjainkban, mikor a természet- járás tömegsporttá fejlődött, Debrecenben 22 természetjáró szakosztály működik, köztük a DMVSC szakosztálya. A természetjárás a legegészségesebb és legolcsóbb sport. Ellenállóbbá teszi a szervezetet, nyugtatólag hat az idegekre, ahogyan mondani szokták: többet ér, mint az Andaxin és káros mellékhatása sincs. A debreceniek elhatározták, hogy nyílt túrákat indítanak, melyre minden természetkedvelő felnőttet és fiatalt meghívnak, hogy vizsgázott túravezetővel bebarangolhassák Debrecen környékét. A későbbiek folyamán pedig a közeli hegyekbe is indítanak túrát. Egy kisváros sajtójának története. Hajdúböszörmény sajtója 100 éves múltra tekinthet vissza. Az ennek apropóján született történelmi tanulmány — Nyakas Miklós tollából — ritka vállalkozásnak számít. De abban a vo- ftatkozásban is hiánypótló, hogy kevés és töredékes a hazai, főként a vidéki városok sajtótörténetének feldolgozása. Ez az írás egy kisváros tipikusnak tekinthető példáján mutatja be, hogy a sajtó miképpen épült be annak életébe, s közvetlenül, vagy áttételesen mennyire tükre a végbemenő gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális folyamatoknak, változásoknak. CSOHORiD U v n * Ä n » ►»or» MIK LA Mr Tá-tá-ti ti-tá Lenin ifjú távirászai Tá-tá-ti ti-tá — vagyis jónapot — köszönti az éteren át Tibor, egy füzesgyarmati fiú Renét, aki valahol Franciaországban ül a rádiókészülék mellett, s aki arról „pletykál” a kölcsönös és szokásos köszönés-bemutatkozás után, hogy náluk bizony nincs jó idő. Aztán elbúcsúznak. Tibor feszült figyelemmel, óvatosan forgatja a rádiókészülék gombját, s szerencsés napja lévén pár perc múlva már egy aftikai kis ország, Gabon kimondhatatlan keresztnevű rádióamatőrével kopogják egymásnak a jeleket — de milyen sebesen! — Legalább 110—120-as tempóval „beszélgetnek” — mondja elismerően Gulyás Sándor, a szeghalmi járási MHSZ előadója, maga is lelkes rádióamatőr —, ami nem kis teljesítmény, Magyarországon ugyanis a legmagasabb fokú rádióamatőrvizsga, a C kategória alap- követelménye percenként 100 Morze-jel leadása. Egy országos verseny első helyezettje számára persze ez a teljesítmény természetes. A készüléknél ülő nyurga, 8. osztályos füzesgyarmati diák, Ibrányi Tibor pedig országos győztes, a „Lenin ifjú távírásza” verseny idei országos bajnoka. S hogy az öröm teljes legyen, iskolatársával, a szintén nyolcadikos Gyáni Gyulával a csapatversenyt is megnyerték az április elején Leninváros- ban megrendezett versenyen, amit az úttörőszövetség és az MHSZ hirdet meg minden évben. Tizenegy éve alakult Füzesgyarmaton, Szarka Zsigmond klubtitkár vezetésével az MHSZ rádiós klub, ahol — hála az iskola, annak úttörőcsapata és a klub közötti igen jó kapcsolatnak — nem gond az utánpótlás, s a fiatalok nem is akármilyen képzést kapnak. Bizonyítja ezt a mostani sikeres szereplés is, amelyhez hasonlóra korábban is volt nem egy példa. Eleinte akadozik a beszélgetés, aztán belemelegednek a fiúk. Tibor 3, Gyuszi két éve jár a klubba, s mindkettőjüknek gyorsan szenvedélyévé vált az amatőr rádiózás. — Mi mindent kell itt tudni? — Először is a morzeábécét, aztán műszaki dolgokat, ehhez persze fizikát, rádió- technikát, mert egy igazi rádióamatőr maga építi magának a berendezését. Aztán persze a földrajzot is — sorolja komótosan Tibor. — Mitől függ, högy sike- rül-e kapcsolatot létesíteni egy másik, rádióssal? — Először is a terjedéstől, vagyis a légköri viszonyoktól — veszi át a szót Gyuszi —, meg attól is, mennyien hallották meg a hívást. Ha egy jó távoli állomás jelentkezik, arra sokan rámennek. Ilyenkor sorba állunk, mégvárjuk, amíg a nagyobb teljesítményű állomások beszélnek vele, aztán próbálkozunk mi. Ha sikerül, váltunk QSL-t. — Az mi? — Tulajdonképpen egy levelezőlap, képeslap. A hivatalos neve: összeköttetést nyugtázó lap, ami külön QSL-irodán keresztül jut a címzetthez, s igazolja, hogy sikerült a rádiós összeköttetés. — Ez például Japánból érkezett az egyik klubtagnak, aki most éppen katona — egy Hokkaido szigetéről készült képeslapot emel ki Gulyás Sándor a falon sorakozó kis rekeszek egyikéből. Továbbra is kiegyensúlyozott lesz a lakosság ellátása DELMAGYARORSZAG A szabadtéri, számokban. Érdekes elbogarászni a szabadtéri játékok jubileumára összegyűjtött látogatottsági statisztikán. Eszerint 1959 óta 382 előadást tartottak, egymillió 941 ezer 766 nézőnek, az esténkénti átlagos nézőszám 5083, ami a férőhelyek 79,2 százalékos kihasználását jelenti. A legtöbb néző 1961-ben járt a Játékokon, 11 ezer 490-en voltak, a legkevesebb 1970-ben, az árvíz nyarán. Az idei programot a jubileum szellemében rendezik: lesz dráma (Az ember . tragédiája), opera (Hunyadi László), balett (Giselle), illetve néptánc (Hegyen-völgyön lakodalom), tehát öt premier, összesen 15 előadásban. Festék az új üzemből. Kereskedelmi felmérések szerint, évente mintegy 10 ezer tonna diszperzitet vásárolnak a hazai fogyasztók. Eddig hiánycikk volt ez a viszonylag olcsó és nagyon egyszerűen alkalmazható festék, mivel a gyártónak, a BUDALAKK szegedi gyárának nem volt megfelelő kapacitása. A közelmúltban épült új diszperzitüzem megoldja a gondot. Egyelőre próbaüzemben termelnek a 20 millió forintos ' költséggel épült csarnokban, az NSZK- ban gyártott berendezéseken. Ha az új üzemben is fölfut a termelés, a szegedi gyár évente 10 ezer tonna diszperzitet termel majd. A hét témája: a kisvállalkozás: Az utóbbi másfél esztendőben talán a legtöbbet hangoztatott gazdasági szakszó — a hatékonyság mellett — a kisvállalkozás. Ifjúságmozgalmi kutatók találkoztak. Ma már hagyományosnak mondható, hogy az ifjúsági mozgalom történetével foglalkozó kutatók, tanárok, a mozgalomban dolgozó aktivisták évente ösz- szegyülnek, hogy kicseréljék tapasztalataikat. A Csongrád megyében folyó ifjúságmoz- galom-történeti kutatómunka elismerését jelenti, hogy az idén a megyei KISZ-bi- zottság és a megyei úttörőelnökség rendezhette meg a tanácskozást. A kétnapos találkozón nemcsak a szekcióülések előadásait hallgathatták meg a résztvevők az elmúlt héten, hanem kiállításon is ismerkedhettek a megye haladó ifjúsági mozgalmainak történetével. Üzemorvos a tangazdaságban. Több mint 10 éve kezdődött a mezőgazdaságban az üzemorvosi hálózat szervezése. Jelenleg Csongrád megyében egyetlen főállású üzemorvos, dr. Timár László tevékenykedik, mégpedig Hódmezővásárhelyen, az Állatorvos-tudományi Egyetemi Tangazdaságban. A külterületen mindenkit ellát, hozzá tartozik a tanyai lakosság is. Nemcsak vizsgálja a dolgozók látását, hallását, általános belgyógyászati állapotát, de ott van a közegészségügyi és járványügyi szemléken is, és baleseti oktatásokat, felvilágosító előadásokat tart. Nád a házuk teteje. Csongrád megyében talán 7-8 ember ért még a nádtető készítéséhez. Közülük hárman most azon dolgoznak, hogy megszépüljön a felújítások nyomán Csongrád turistákat csalogató történelmi belvárosa. Nádtető a XX. század végén? Most csak igazán. Divat lett a javából, s még az sem zavarja a megrendelőket, hogy nem olcsó mulatság. Összeállította: B. Á. Az előirányzottnál kedvezőbben alakulnak az állatforgalmi és húsipari vállalatok idei szerződéskötései a termelőkkel; ez azt jelenti, hogy a lakossági ellátás továbbra is kiegyensúlyozott lesz. Az üzletekben a már megszokott színvonalú árukínálatra lehet számítani, és bőségesen jut exportra is. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt összesítése szerint a vágóhidaknak 6,7 millió sertés és négyezer híján ötszázezer szarvasmarha átvételére van jelenleg írásos megállapodásuk. A termelői kedvet ösztönző feltételekről és az idei ellátásról Faludi Endre, a tröszt vezérigazgatója tájékoztatta Jászonyi Ferencet, az MTI munkatársát. Egyebek között elmondta: az ipar felkészült a megnövekedett vágási és feldolgozási feladatokra. Sokat segít a bevezetett ösztönző rendszer; ütemesebb lett az alapanyag szállítása, megszűnőben vannak vágósertésnél a korábbi holtszezonnak számító időszakok, például télen és kora tavasszal. Az üzemi hálózatban is kisebb termelési átcsoportosításokra kerül sor, az átlagosnál nagyobb sertés- és marhaszállítmányokat fogad majd többek között a szekszárdi és a Komárom megyei vállalat, míg a Budapesti Húsipari Vállalat feleannyi marhát vág és dolgoz majd fel, mint tavaly, miközben növeli a sertésvágás és -feldolgozás arányát. Juhvágásra is berendezkedik a Borsod megyei vállalat. A piaci igényekhez való alkalmazkodás jegyében a termelési arányok is átrendeződnek, amennyiben például — a nagyobb exportkilátások nyomán — mintegy 60 százalékkal növekszik a dobozossonka-gyártás. A tavalyinál csaknem ötödével több hurkát, kenőmájast, hússajtot és étkezési szalonnát kínál az ipar. A lakossági igényeknek megfelelően alakítják az egyes marhahúsfélék előállítását. A belföldi fogyasztásra biztosított központi húsmennyiség a tavalyinál valamivel több lesz. Változásnak számít, hogy az igényekkel összhangban fokozzák az olcsóbb áruk .arányát, és az így kínált készítményekből — a kenősárukból, a hurka- és a sajtfélékből és számos más olcsóbb termékből — mintegy 15 százalékkal többet adnak át a kereskedelemnek. 1982-höz képest ötödével több, jó minőségű étkezési szalonnát szállít az ipar, több zsírszalonna és háj kerül az üzletekbe. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok az elmúlt két évben közel 450 mező- gazdasági nagyüzemmel kötöttek szerződést a termelés növelésére és a minőség javítására. E gazdaságok 1981- ben és 1982-ben 300 ezerrel fokozták az átadott sertések számát a minőség javítása mellett. Hasonló meggondolásból — a teljesítmények növelésére — 18 ezer kocát is átadtak a gazdaságoknak kedvezményes feltételekkel, az állomány értéke meghaladta a százmillió forintot. A húsipar és a mezőgazdaság között létrejött a valós érdekeknek megfelelő együttműködés, mely egyaránt szolgálja a hazai ellátást és az exportárualapok bővítését. A kistermelők portáira két év alatt 125 ezer kocasüldőt helyeztek ki — szintén kedvezményes feltételekkel —, 1983-ban is folytatják ezt az akciót. A nagy érdeklődés láttán a tervezettnél több — összesen 62 ezer — kocát adnak át a kistermelőknek, akik az állatok ellenértékének térítésénél több lehetőségből választhatják a számukra legelőnyösebbet. Tibor és Gyuszi (úttörő-nyakkendőben) a készüléknél Fotó: Veress Erzsi Az amatőr rádiózás — vallják egybehangzóan mindhárman, s vallja később Szarka Zsigmond is — szenvedély, mint például a horgászás. A tét, a „nagy fogás” itt a föld egy távoli vontjával, például az An- tarktisszal való sikeres rádiókapcsolat. — Nekem eddig körülbelül 3 ezer sikeres kapcsolatom volt, a legérdekesebb talán az új-zélandi, a hongkongi, Gyuszinak meg az a magyar hajó, amelyik Libériába és Ghánába tartott. — Milyen volt a verseny? — váltunk témát. — Morzeadás és -vétel volt a feladat, én 120 betűt, és 180 számot vettem egy-egy perc alatt, hat, illetve egy hibával, és 120 betűt, illetve 75 számot adtam, egy-egy hibával — sorolja Tibor. — Én,meg 130-cal vettem a számokat, százzal a betűket, és adáskor 70-nel a számokat, 105-tel a betűket — így Gyuszi. Tibor ősztől budapesti diák lesz, a híradásipari szak- középiskolában tanul tovább. Gyuszit, nagy bánatára nem vették fel a szegedi katonai szakközépiskolába, így a szeghalmi Péter András Gimnáziumban tanul tovább. A két fiú már újra a készüléket bújja, fejük fölött a világtérkép. A rozzant, öreg épületből felröppen a hang, s mintha kitágulnának a falak. Ahogy a térképre nézek, kezdem érteni, s érezni, milyen lehet ez a szenvedély - • Tóth Ibolya Ételbemutató Orosházán Immáron harmadik alkalommal rendeztek vasárnap, április 24-én Orosházán, a Hotel Alföldben egész napos hideg- és melegkonyhai ételbemutatót és cukrászversenyt. A jól szervezett bemutatót szép számú érdeklődő kereste fel. Ezúttal az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ működési területéhez tartozó legjobb csanádapácai, pusztaföldvári, nagyszénási, gá- dorosi, csorvási, gerendási és orosházi szakácsok, cukrászok legízletesebb és legfinomabb készítményeit kóstolhatták meg és fogyaszthatták el a vendégek. Jól felkészült szakemberekből álló zsűri értékelte az elkészített ételkülönlegességeket és a különböző cukrászkészítményeket. A legjobbaknak Gugolyq, András, a Hotel Alföld és Vendéglá- tőipari Kombinát igazgató- helyettese nyújtotta át az elismerő oklevelet. A cukrászok versenyében, a nagyszénási kollektíva bizonyult a legjobbnak. A hidegkonyhai készítmények versenyét Bacsa Sándor, a Hotel Alföld szakácsa nyerte. A melegkonyhai ételek versenyében Vass József, a nagyszénási Park étterem szakácsa lett az első. (v. I.) Fotó: Gyevi Nagy József
