Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-27 / 98. szám

NÉPÚJSÁG ....«*—.................................................-........... -.—........­S zerző dés=biztonság ? Békés megye fogyasztási szövetkezetei tavaly 1 mil­liárd 190 millió forint érté­kű terméket vásároltak fel' a háztáji és kisegítő gazdasá­gokból. E hatalmas érték csaknem kétharmada dollár­elszámolású piacokra került. A megye 16 ÁFÉSZ-e közül 13 termeltetett exportra, nem is akármilyen minőségű árut. Talán nem kell különö­sebben bizonygatni, mekko­ra munka volt 15 ezer tonna zöldséget, 6700 tonna ba­romfit, 44 millió tojást, több száz tonna nyulat, tollat, galambot, mézet a sok tíz­ezer kistermelőtől egyenként átvenni, minősíteni. A mun­ka végzésére a fogyasztási szövetkezetek többé-kevésbé jól működő termeltetési, fel- vásárlási osztályokat hoztak létre, és az utóbbi években különösen nagy gondot for­dítottak arra, hogy ezek mindenféle szempontból megfeleljenek a mai köve­telményeknek. A szövetkezetek azonban a sokoldalú felkészültség elle­nére sem voltak teljesen elé­gedettek a termeltetést, fel­vásárlást végzők munkájá­val. Hogy mennyire nem, azt fegyelmik, leváltások, el­bocsátások, prémiumelvoná­sok bizonyítják. Pedig az a csaknem 1,2 milliárd forint értékű termék a legtöbb az ÁFÉSZ-felvásárlások eddigi történetében, és a 720 millió forint értékű export sem le­becsülendő. És mégis, mind­ez kevés volt ahhoz, hogy nagyobb viharok nélkül vé­szeljék át az évet a felvá­sárlási osztályok. Az elmarasztaltak között voltak olyanok is, akiket 2-3 évvel ezelőtt még dicsér­tek azért, amiért most tá­vozniuk kellett. Többségük akkor került beosztásába, kapta a megbízást, amikor még nagyobb volt a keres­let, mint a kínálat, veszélyek nélkül lehetett eladni min­den terméket, és kialakult az ennek megfelelő gyakorlat. Az ÁFÉSZ szerződést kötött ugyan a termelőkkel, de az így biztosított áru csak egy részére keresett előzetésen szerződéses átvevőt. A töb­bit, a „felesleget” majd ma­gasabb áron értékesítjük — gondolták, s számításaikba a legutóbbi időkig nem csú­szott hiba. Tavaly azután egycsapásra megváltozott a helyzet. A már megkötött szerződés sem volt minden esetben biztosíték, heteket, hónapo­kat csúszott az átvétel, és nemegyszer a termelő, a szö­vetkezet haszna is elúszott. A termék a régi, helytelen gyakorlatot követő ÁFÉSZ- ek nyakán maradt. Elkesere­dett mentőakciók kezdődtek, de a szabadpiacon csak ér­téken alul lehetett eladni, ha egyáltalán lehetett. Mindez talán szót sem ér­demelne, és az ÁFÉSZ-ek belső ügyének tekinthet­nénk, ha a termelők közül sokan nem fordultak volna segítségért a felügyeleti szer­vekhez, tanácsokhoz, pártbi­zottságokhoz és a sajtóhoz. A megye fogyasztási szövetke­zetei évente több száz tonna nyulat, tollat, galambot, mézet, gyógynövényt vásárolnak fel a kistermelőktől. Képünkön egy elektromos meghajtású mézper­gető látható Fotó: Fazekas László így azután egy-egy átvétel körüli huzavonával a közvé­lemény is megismerkedhe­tett. Ma már megnyugvással vehetjük tudomásul, hogy a szövetkezetek a fegyelmi fe- lelősségrevonásokat az or­voslás első lépésének tekin­tették. A legtöbb helyen az utóbbi hónapokban már a tennivalókat is megfogal­mazták. Egyetlen szövetke­zet, és persze termelő sem nélkülözheti a szerződéses termeltetés biztonságát, va­lamennyi termékre vásárlót kell találni, elengedhetetlen feladat a piackutató munka javítása, az információszer­zés és -továbbítás — mond­ták ki. Az új szerződéskötéseket már ez a gyakorlat jellem­zi, és a figyelem középpont­jába a termelési kedv javí­tása került. Nem lebecsülen­dő azonban az a szándék sem, ahogyan a szövetkeze­tek a termeltetést, felvásár­lást az eddiginél is eredmé­nyesebbé akarják tenni, mert az azért az igazsághoz tartozik, hogy az ÁFÉSZ-ek többsége eddig is megbízha­tóan eleget tett feladatának, s a nagyobb haszon remé­nyében sem törekedett egy­oldalú előnyökre. Arról sem feledkezhetünk meg persze, hogy a termel­tetés, felvásárlás gyengéit a kedvezőtlen értékesítési le­hetőségek hozták felszínre, és hogy az alaphelyzet ma is változatlan. Ezért figyelem­reméltó a termeltetési szo­kások megváltoztatására, az újabb áruk termeltetésére irányuló törekvés. Az ÁFÉSZ-ek szándéka minden bizonnyal valósággá válik, ha a termelők is megtalál­ják számításaikat. Egy-egy termék értékesítésének át­meneti nehézsége tehát nem kell hogy a termeltetés visz- szafogásával járjon: van he­lyette más,( ami eladható, ami gazdaságosan előállítha­tó. Kepenyes János Költözik a „Csaba” Hisz A költözés egy család éle­tében is nagy esemény, hát még egy üzem történetében. A Csaba Szőnyegszövő Há­ziipari Szövetkezet is már több mint három esztendeje készülődik elhagyni régi he­lyét, a Jókai utcai öreg há­zat. A költözködést hamaro­san — május második felé­ben — meg is kezdik. ÜJ HELYRE — 60 MILLIÓÉRT A szőnyegszövő új telep­helyét a Kétegyházi úton a Sárréti Tej üzemének szom­szédságában jelölték ki. A beruházás 1980 végén indult és az idén tavasszal fejező­dött be. A mintegy négyezer négyzetméteres új telephely az adókat is beleszámítva 60 millió forintba került. Ennek 10 százalékát, 6,2 millió fo­rintot a városi és megyei ta­nácstól kártérítésként kap­ták, 10 millió forintot a KI- SZÖV adott, ehhez jött még a 40 millió forintos bank­kölcsön, aminek kamatja a szerződés szerinti 7 százalék­nak már éppen a duplája. Vagyis úgy tűnik, az elkövet­kezendő 10 esztendőben nem lesz gondja a szövetkezetnek azzal, hogy mire költse a pénzét: hiteltörlesztésre kell azt fordítani. Persze nem mindet, a szőnyegszövésből ugyanis elég jól „megél” a szövetkezet. Mostanában ugyanis élénkül a piac. Leg­alábbis ezt mutatja a ren­delésállomány, amely máraz első negyedévben annyi, mint tavaly egész évben. TARTJÁK A HATÁRIDŐKET A termelési érték közelíti a 100 millió forintot, aminek több mint hatvan százaléka tőkés export. A szerződéses határidők pontos betartása nagyon fontos, nem lehet csúszás a költözködés miatt sem. Ezért külön erre a cél­ra szervező brigádot hozott létre a szövetkezet, amely a rendelések figyelembevételé­vel koordinálja a költözést. Míg egy-egy részleg gépeit áttelepítik, beállítják — ez négy-öt napot vesz igénybe — az ott dolgozókat szabad­ságra küldik. Megértőén fo­gadták ezt a szövőnők, tud­va azt, hogy a zökkenőmen­tes termelés az ő érdekük is. Először az anyagraktár költözik, aztán fokozatosan a többi részleg. Külön gondot jelent, úgy szervezni a mun­kát, hogy a számos vidéki te­lep munkaellátása folyama­tos legyen. KELLEMESEBB KÖRNYEZETBEN Szétszórtan, összesen hat helyen voltak a városban a Csaba egységei. Most egy helyre települnek, és ez je­lentős költségcsökkenést hoz: nem kell egyik helyről a másikra szállítani a termé­keket, alapanyagokat, és nem kell drága bérleti díjat fizet­ni. Kevesebbet kell szállítás­ra, anyagmozgatásra és fű­tésre költeni. Az új épület kazánjai olaj helyett gázzal fűtenek majd. A termelés technológiája azonban változatlan marad. Továbbra is a hagyományos technikával készülnek a ke­resett, iparművész tervezte csabai szőnyegek. Ám egy kényelmesebb, korszerűbb, szociális helyiségekkel ma­gas színvonalon ellátott munkahelyen. ízlésesen berendezett étte­rem, büfé és orvosi rendelő tartozik a műhelyekhez, meg egy tágas bemutatóterem, melyben a szép szőnyegeket természetes fényben láthat­ják a vevők, akik remélhe­tőleg ezután sem fukarkod­nak majd a megrendelések­kel. — szatmári — A központi iroda épületén még dolgoznak a munkások Fotó: Fazekas László Mélyponton az ENCI A Gyomaendrődi Cipész Szövetkezet, az ENCI 1980- ban a csúcson volt. Csaknem 400 millió forintos árbevé­telt produkáltak, 262 mil­lió forint értékű terméket exportáltak, ebből 107 millió forintnyi konvertibilis va­lutáért talált vevőre. Ehhez képest a múlt év adatai el­szomorítóak. A termelés 331 millió forintra esett vissza, a dolgozók száma 145-tel csök­kent, és ami az ország je­lenlegi helyzetében a legszo­morúbb: a tőkés export ta­valyi értéke mindössze 35,8 millió forint volt. Ehhez még tegyük hozzá: 1981-től új elnök, Nyíri Mihály irányít­ja a szövetkezetét. Külső körülmények Az ENCI hanyatlása, és az elnökváltozás között első rá­nézésre egyértelműnek tű­nik az összefüggés, de ez persze lehet véletlen egybe­esés is. Tény, hogy a múlt év végén már odáig fajultak a- dolgok, hogy a szövetkezet fizetésképtelenné vált, még a munkabérre valót sem tudták előteremteni. A csőd­től csak a KISZÖV garan­ciája mentette meg őkef, er­re kaptak hitelt a Nemzeti Banktól, melyet azóta visz- szafizeitek. Hogyan juthatott idáig egy nemzetközileg is elismert szövetkezet? A kér­désre Nyíri Mihály elnök vá­laszol először. — Év végi pénzügyi gond­jainkat alapvetően az okozta, hogy készletünk az árbevé­telhez képest nagyon magas volt. Ezt nem bírtuk el, de a KISZÖV garanciája kise­gített minket a bajból. Az­óta a készleteket leépítettük, a hiteleket visszafizettük, most már van pénz az egy­számlánkon. A magas készlet persze nem a legnagyobb baj az ENCI-nél, a fő gond a tő­kés export rohamos csökke­nése. Erre is van magyará­zat: — Több tényező szeren­csétlen összejátszása okozta a visszaesést — mondja az elnök. — A recesszió miatt már 1981-ben csökkent a ci­pők iránti kereslet, estek az árak. Ráadásul abban az idő­ben romlott a márka ár'o- lyama is. Nekünk pedig ép­pen 1981-ben kellett meg­kezdeni a régebben felvett hitelek törlesztését, tehát nyereségre volt szükségünk. Bővítik a lázbérci vízellátási rendszert Megkezdték a lázbérci mester­séges tóra alapozott vízellátási rendszer bővítését. A tervek sze­rint megduplázzák a Bán patak völgyében levő és jelenleg napi huszonötezer köbméter víz tisz­títására alkalmas berendezések kapacitását. A több szakaszban megvalósuló bővítés 1987 végé­re fejeződik be. A tisztítókapa­citás kihasználására egy újabb víztárolót is építenek. A meg­levő lázbérci tároló a falu alatt helyezkedik el, az új mestersé­ges tavat pedig a falu fölött alakítják ki. Az utóbbi a Cser- nely patak vizét gyűjti majd össze a hegyekről lezúduló csa­padékvízzel együtt. Kényszerhelyzetben voltunk, mert ha erőltetjük az alig- alig-gazdaságos tőkés expor­tot, nem tudunk nyereséggel termelni, mert a kompeti­tiv árrendszer miatt belföldi árainkat is csökkentenünk kell. Csak egyetlen egyet te­hettünk, amit tettünk is: megszüntettük a gazdaságta­lan tőkés exportot, így lett nyereségünk. Ezt az is bizo­nyítja, hogy a múlt évben is 30 millió forint feletti eredménnyel zártuk az évet, ennyi még sohasem volt az ENCI-ben. Belső gondok Amit az elnök mondott, a? mind igaz, de nem a teljes Igazság. Az ENCI-ben szél- tében-hosszában beszélik, de a nagyközségben sem ti­tok, hogy az elnök nem tö­rődött eleget a szövetkezet dolgaival. És ahogy ilyenkor lenni szokott, különféle klikkek, érdekcsoportok ala­kultak ki, melyek saját dol­gukat előbbre valónak tar­tották a szövetkezet ügyé­nél, és a termelés segítése helyett egymás lejáratására törekedtek. Ez a helyzet ter­mészetesen nem maradhatott titokban a nagyközségi párt- bizottság előtt sem, amely többször is foglalkozott az ENCI gondjaival. Nyoma­tékosan felhívták a figyel­müket, hogy a vezetés egy­ségét meg kell szilárdítani, s kérték, fordítsanak nagyobb gondot az exportra. Az el­nökkel külön is többször be­széltek, hogy változtasson magatartásán. Gellai László, a szövetke­zet párttitkára sem tagadja, hogy rossz a hangulat a szö­vetkezetben, de már kedvező jeleket is lát. Az utóbbi he­tekben rendszeresek a mun­kaértekezletek, melyeken számonkérik a feladatok teljesítését. A szövetkezet három pártalápszervezete is igyekszik, hogy jobban gaz­dája legyen az egyes munka- területeknek. Világosan lát­ják azt is: felemelkedésről csak akkor lehet szó, ha gyökeres fordulat következik be a régebbi vezetési stílus­hoz képest. Utolsó lehetőség Nyilvánvaló, hogy szoros az összefüggés az ENCI ha­nyatlása és a szövetkezeten Korszerűsítették az ener­giafelhasználást Hajdú-Bi- har megye három nagy ba­romfihús-termelő gazdaságá­ban. A hajdúnánási Dózsa Tsz- ben — amelynek tíz nevelő­házából évente 120 vagon nulykahús kerül piacra — 3,5 millió forintot költöttek minden esztendőben tüzelő­olajra. A pótlását a telep mellett elkészült mélyfúrású kútból nyert 73 fokos ter­málvízzel oldották meg. Ez­zel fűtik a nevelőházakat. belül keresendő problémák között, de ettől még igaz le­hetne, hogy a tőkés export visszaeséséért a recesszió és a felvett hitelek visszafize­tési kötelezettsége a felelős. Dr. Siimeghy Csaba, a KI­SZÖV elnöke azonban ezt másként látja. — A Gyomaendrődi Cipész Szövetkezet annak idején több 10 millió forintot ka­pott, mert vállalták, hogy fokozni fogják tőkés ex­portjukat. Az kétségtelen, hogy a hitelek visszafizetése 1981-ben kezdődött, no de ők a pénzt azért kapták, hogy elérjék a világszínvonalat. Hol vannak ettől? Ha sike­rül, akkor nem gond a nye­reséges export, és nem len­ne problémájuk a visszafi­zetéssel. Igaz az is, hogy recesszió van, de a cipőket exportáló TANNIMPEX tő­kés exportja szinten maradt. Csak épepn az ENCI helyét mások foglalták el. Ez pedig azért következhetett be, mert éppen a konvertibilis ex­portnál romlott az ENCI-ci- pők minősége, csúsztak a ha­táridők, és az elnök és a vezetők tárgyalási, üzletkö­tési hozzállása sem volt mindig a legmegfelelőbb. Szerintünk tehát a bajok gyökerét a kapukon belül kell kereni, és nem külső'kö- rülményeket mentségül fel­hozni. A nagyközségi pártbizott­ság és a KISZÖV egyformán látja, hogy az ENCI most súlyosan beteg. Nemcsak a külföldi, hanem a hazai di­vattól is elmaradtak, minő­ségben sem állják a ver­senyt a többiekkel. Az is vi­lágos, hogy bár minden se­gítséget megadnak a felemel­kedéshez, ez csak akkor si­kerülhet, ha az egész szö­vetkezet, a vezetőség és ’a tagság egyaránt akarja. A vezetőknek érezniük kell, hogy az utolsó lehetőséget kapták a bizonyításra, mert rövidesen közgyűlés lesz a szövetkezetben, és akkor számonkérik tőlük, hogy mit tettek eddig. Azt pedig nyil­ván senki sem gondolja: a szövetkezet tagsága tűri, hogy az ENCI évtizedek alatt kivívott tekintélye, jó híre héhány év alatt semmivé váljon. Kép, szöveg: Lónyai László Az ilyen módon egyszer már felhasznált, ^e még mindig 35—40 fokos vizet a fóliahá­zak fűtésénél másodszor is hasznosítják. A balmazújvá­rosi Lenin és a nagyhegyesi Vörös Október Termelőszö­vetkezetben gáztüzeléssel tet­ték feleslegessé a drága ola­jat. Az elmúlt évben Nagy­hegyesen 3900, Balmazújvá­roson pedig 3700 tonna hús­csirkét neveltek fel. Számí­tások ■ szerint ilyen tételek mellett a gázfűtés csaknem kétmillió forinttal csökkenti a költségeket. Gázzal fűlött baromfitelepek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom