Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-27 / 98. szám

NÉPÚJSÁG 1983, április 27., szerda Itthon és olcsóbban Éljen pártunk és népünk megbonthatatlan egysége! Érvényesíteni a bizalmiak jogkörét Vezetők és szakszervezeti vezetők együttműködéséről (Folytatás az 1. oldalról) és biztonságos munkafelté­telek kialakultak az intézet­ben. Évente készítenek mun­kavédelmi intézkedési tervet is. A szociális körülmények jók, biztonságtechnikai terü­leten volt szükség néhány probléma megoldására. Pél­dául a konyhaüzem gépesíté­sét, az ajtók küszöbeinek felszedését, a konyhai elszí­vó ventillátorok felszerelését, a világítótestek védőráccsal való ellátását kellett utóla­gosan kivitelezniük. A mun­ka- és védőruha-ellátás mennyiségileg és minőségi­leg is megfelelő az intéz­ményben, kivéve a védőci­pők gondját. A fekvőosztá­lyokon minden kórteremben hideg, meleg víz könnyíti már az ápolási munkát. Gondot fordítottak az előírt érintésvédelmi követelmé­nyek megvalósítására. Az ét­teremben és a javítóműhe­lyekben egészséges és biz­tonságos munkakörülménye­ket alakítottak ki. Az intéz­ményben viszonylag magas a túlóraszám, de ez a dolgo­zók egészségét és testi épsé­gét nem veszélyezteti. A gyermekotthonban rend és tisztaság van, amint azt a KÖJÁL-vizsgálat is bizonyí­totta. Az üzemi balesetek száma viszonylag alacsony, foglalkozási megbetegedés nem fordult elő. A balesetek nyilvántartása, a felelősség megállapítása, az intézkedé­sek megtétele és a törvé­nyesség által előírt ellenőr­zések minden esetben meg­valósulnak. A munkavédel­mi oktatás rendszeres, de szükség lenne több segéd­anyagra és megfelelően vizs­gázott előadókra is. A szakszervezeti bizottság ülésének harmadik napirendi pontja az orosházi városi HNF elnökségi ülés Gyulán Tegnap, kedden délután Gyulán ülést tartott a HNF városi elnöksége, amelyen el­sőként Banadics Márton el­nök adott áttekintést a két elnökségi ülés közötti időszak jelentősebb eseményeiről. Ezután több éves kiemelkedő társadalmi munkásságá­nak elismeréseként jelvényt és oklevelet adott át Kurta Józsefnének. Dr. Szávai Ist­ván, a városi tanács vég­rehajtó bizottságának titkára adott tájékoztatást a lakos­ság körében elhangzott köz­érdekű bejelentések intézé­sének tapasztalatairól. Be­vezetőjében arról szólt, hogy évente 50—60 közérdekű be­jelentés érkezik a tanács­hoz, amelynek intézése, meg­válaszolása nem okoz külö­nösebb gondot, és általában ezeket az előírt 30 napon belül megoldják. Nagyobb gondot az jelent amikor tö­megesen — fórumokon, ta­nácstagi beszámolókon — hangzanak el ezek a bejelen­tések. Az idei tanácstagi be­számolókon 2500-an vettek részt, és 512-en szólaltak fel, akik több mint 600 közérde­kű bejelentést, javaslatot, pa­naszt tettek. Az illetékesek törekednek arra, hogy úgy, mint az elmúlt évben az idén is határidőn belül intézzék el a válaszadást, és a felve­tett panaszokat is záros ha­táridőn belül kijavítsák. Az elnökség ülése bejelen­tésekkel zárult. B. O. egyesített egészségügyi intéz­ményben éryényesülő demok­rácia formáit tárgyalta. A szakszervezeti bizottság feladata, hogy a dolgozókkal megértesse és elfogadtassa az új szervezeti formákat. Az állami és pártvezetőkkel kö­zösen értelmezték a felada­tokat, s a dolgozókkal együt­tes tanácskozásokat szervez­tek Orosházán. Hiányossá­gok mutatkoznak a szakszer­vezeti csoportértekezletek rendszeres megtartásánál, a megfelelő tájékoztatásnál és a dolgozók köréből érkező in­formációknál. A kétévenként megrendezett intézeti fó­rum keretében válaszoltak a vezetők a dolgozók írásbeli és szóbeli kérdéseire, öt éve létező alapdokumentum az integrált intézeteknél a mun­kaügyi szabályzat, amely a munkáltatói jogokat részlete­sen meghatározza. A vezetői döntésekhez a bizalmi egyet­értésére is szükség lenne, en­nek az elvnek a megvalósu­lását azonban nem mindig tudják bizonyítani. A vezető állásúak béremelése és ju­talmazása esetében testületi állásfoglalás dönt a változ­tatásokról. Egyetértésüket kérik az irányítók a maga­sabb kitüntetések, jutalom­üdültetés ■ és lakásvásárlást segítő összegek odaítélésénél is. A bizalminak az új dolgo­zók bérmegállapításánál nem áll módjában egyetértését, vagy véleményét kinyilvání­tani. Az intézeti közép- és hosszú távú tervek vélemé­nyezése sok esetben még hi­ányzik. A szakszervezeti bizottság ülésének levezető elnöke, dr. Sonkoly Kálmán irányította a kérdések és hozzászólások menetét. Többek között B. Nagy Gyula, a megyei párt­A KISZ Központi Bizottsá­ga 1979-ben napvilágot lá­tott, „A KISZ feladatai az ifjúság honvédelmi nevelé­sében és felkészítésében” cí­mű határozata megvalósítá­sának eddigi tapasztalatait összegezték a KISZ KB hon­védelmi nevelés tanácsának keddi ülésén. Az ifjúsági szövetség székházába ezúttal nemcsak a tanács tagjait, ha­nem a megyei, járási, városi KISZ-bizottságok vezetőit, honvédelmi felelőseit, az út­törővezetőket és az Ifjú Gár­da parancsnokait is meghív­ták. A résztvevők megálla­pították : a dokumentum megjelenése óta a honvédel­mi nevelés az ifjúsági moz­galom szerves részévé vált, de a KISZ-szervezeteknek a jövőben bátrabban, határo­bizottság munkatársa, dr. Tóth Károly né, a megyei kórház szakszervezeti bizott­ságának titkára, dr. Baly Hermina mégyebizottsági tag és dr. Bálint János, a megyei kórház párttitkára mondotta el véleményét. A kérdésekre válaszolt dr. Ácsai Pál, a gyermekotthon igazgató fő­orvosa és dr. Kővágó Kál­mán, az orosházi egyesített egészségügyi intézmények szakszervezeti bizottságának titkára. Az ágazati szakszer­vezet javaslatait a témákhoz kapcsolódóan Csamangó Vil­mos megyei titkár terjesztet­te elő. Ezek sorában fogadta el a megyebizottság például az újítómozgalom erkölcsi és anyagi ösztönző erejének fo­kozását, az újítások propa­gandájának kiterjesztését s azt, hogy az újítómozgalom szervezése a vezetők értéke­lésének egyik szempontja le­gyen. Az egészségügyi gyer­mekotthon beszámolója rész­letesen és pontosan tükrözte munkavédelmi helyzetüket, a folyamatos és tervszerű mun­kát. Az elemzés általános tanulsága, hogy a munkavé­delmi vizsgák jelenlegi gya­korlatát az egészségügyben felül kell vizsgálni és szük­ség szerint módosítani. Az egészségügyi intézmények tervezése, építése annyira sa­játos feladat, hogy ezzel csak megfelelően felkészült szak­embereket érdemes megbíz­ni. A szakszervezeti bizott­ság véleménye szerint Oros­házán általában érvényesül­nek a szakszervezeti jogo­sultságok a testületek köré­ben, a bizalmiak esetében azonban kevésbé. A jövőben szorosabb kapcsolatot szeret­nének kiépíteni a megyei szakszervezeti bizottság és az orosházi alapszervezet között is. Bede Zsóka zottabban kell alkalmazniuk azokat az eszközöket, mun­kaformákat, amelyek a fia­talok honvédelmi nevelését és felkészítését szolgálják. Az ülésen elmondták: az ifjúsági szövetség különböző politikai képzési formáiban állandóan helyet kapnak a honvédelemmel, a honvédel­mi neveléssel kapcsolatos időszerű tennivalók. Ám a vezetőképzés elméleti és gya­korlati foglalkozásain még nem fordítanak elég időt és" energiát arra, hogy megis­mertessék és megértessék a védelmi képesség fejlesztése és a béke megőrzése kö­zötti összefüggéseket, s a KISZ-iskolán ugyancsak ke­vés figyelmet szentelnek en­nek a témának. . Tapasztalatcsere közgazdasági vezetőknek A Szervezési és Ügyvitel­gépesítési Vállalat tiszántúli részlege több mint egy évti­zede működik a területen békéscsabai székhellyel. Az utóbbi három évben a válla­lat tiszántúli részlege igen sok segítséget adott a ter­melőegységekben folyó szer­vezési és ügyviteli munka gépesítéséhez. Tegnap, ■ kedden délelőtt Muronyban a Hidasháti Ál­lami Gazdaság központjában a vállalat tapasztalatcsere- és vitaülést szervezett a Bé­kés megyei termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok közgazdasági vezetői részére. A vita programjában sze­repelt az idei vállalati szám­larend elkészítése, különös figyelemmel a mezőgazdasá­gi számlakeretek változásai­ra. E témában tájékoztató előadást tartott Erős József, a PM Számviteli és Ügyvitel­szervezési Vállalat főosztály- vezetője. Ezt követően az üzemen belüli önelszámolá­sok szervezéséről, az ügyvi­teltechnikai megoldásokról és azok fejlesztésének lehe­tőségeiről, gyakorlati alkal­mazásáról tájékoztatta a je­lenlevőket Tóth János, a Hi­dasháti Állami Gazdaság közgazdasági igazgatóhelyet­tese. A fejlesztésekről a PM Szervezési és Ügyvitel-gépe­sítési Vállalat szervezési ta­nácsadója adott áttekintést. Tájértekezlet Április 25-én, hétfőn dél­előtt kezdődött és ma, szer­dán - délután fejeződik be Szarvason az a háromnapos tájértekezlet, melyen a Bé­kés és Szolnok megyei ÁFÉSZ-ek közgazdasági fő­osztályvezetői, illetve főköny­velői vesznek részt. E tájér­tekezleten az aktuális szám­viteli, pénzügyi, adózási te­endőket, valamint a szabá­lyozók változásainak alkal­mazását vitatják meg. Az említett témakörökben elhangzott előadásokat ma — szerdán — délután kerekasz- tal-beszélgetés zárja, mely­nek vezetője dr. Paukovits Tiborné, a SZÖVOSZ keres­kedelmi főosztályvezetője lesz. — B. I. — Az úttörőszövetség Békés megyei elnöksége Varga Sán­dor elnökletével április 26- án, tegnap délelőtt Békéscsa­bán tartotta soros ülését. El­sőként a megyei elnökség 1983—84-es úttörőévre szóló munka-, ülés- és rendezvény­tervét tárgyalta meg és fo­gadta el a testület. A ren­dezvényterv szerint az idén — egyebek között — július­ban, Békéscsabán rendezik meg a „Barátság” nemzetkö­zi úttörőtábort, szintén júli­usban a megyei ifjúvezetői tábort, augusztusban Oroshá­zán lesz az ifjúvezetők or­szágos találkozója. Szeptem­berben ismét meghirdetik a tudományos technikai úttörő­szemlét, októberben kerül sor a IV. megyei úttörőve­zetői értekezletre. A jövő év kiemelkedő út­törőrendezvényei között sze­repelnek a tudományos­technikai úttörőszemle me­gyei versenyei, a megyei köz­lekedésbiztonsági verseny, a Kazinczy-verseny. Jövő ápri­lisban lesz Békéscsabán az O kiállításról, amit az elmúlt napokban nyitottam meg Bu­dapesten, az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat szék­házában „A magyar ipar már gyártja” jeligével — va­lószínű sokat fognak még be­szélni ipari körökben. Nem annyira a konkrét tudniva­lókról, hiszen a legfonto­sabb információkat (mint­egy 50 vállalat, ipari szövet­kezet, tsz-melléküzemág, kis­iparos állított ki olyan im­porthelyettesítő kész- és fél­kész termékeket, illetve al­katrészeket, amelyek révén 2 milliárd forint értékű de­vizát lehet megtakarítani évenként), szokás szerint már közzétette a sajtó, a rádió, a televízió. A bemutatóteremben lá­tott kerti traktorok, fúrógé­pek, gázégőfejek képe előbb- utóbb elmosódik az emléke­zetünkben. Maradandó lesz viszont az élmény. Az tudni­illik, hogy valami már moz­dul. A közeljövőben talán már nem az a vállalat lesz a jel­lemző, amelynek vezetője folyton-folyvást azon sopán­kodik, hogy meddig lehet húzni még a srófot? A leg- plelmesebbek ugyanis felis­merték, hogy nem itt, ha­nem a világgazdaság külön­böző színterein szorítják azt a bizonyos csavart, s a bank, a minisztérium, vagyis a központi akarat csak ezeket a hatásokat közvetíti, ami­kor kénytelen-kelletlen va­lóban szigorít a sokat emle-* getett szabályozókon. E szigorítások közé tarto­zik az a tavaly bevezetett intézkedés is, amelyet szo­ros importgazdálkodásnak neveztek el a közgazdászok. Ez nem más, mint annak a kényszerű tudomásul vétele, hogy nem lehet derűre-bo- rúra importálni Nyugatról; devizakeretek vannak, s köz­ponti döntéssel kell megha­tározni, hogy ki, mire kap­hat behozatali engedélyt a különböző vállalatok közül. A leginkább előrelátó vállala­tok rájöttek arra, hogy jól­lehet harcolni kell saját ér­dekeikért, ez csak bizonyos határig ésszerű, hiszen vagy két és félszeres a deviza­igény, mint a lehetőség. Más szavakkal: még az olyan gyakran szóba hozott nagy kalapnak is véges a mérete. Ezért az a közösség jár el okosan, amelyik a szüntelen sopánkodás, kilincselés he­lyett az ősi népi mondáshoz tartja magát: segíts maga­don, az isten is megsegít. Még akkor is, ha az új útra lépni nem egyszerű. Hi­szen aki importhelyettesítő országos nemzetiségi úttörő­fesztivál, és a tervek szerint 1984-ben gálaműsorban mu­tatkoznak be a felnőtt kö­zönség előtt a megye ki­emelkedő művészeti úttörő­csoportjai. A napirendnek megfelelő­en ezután a IV. megyei úttö­rővezetői értekezlet doku­mentumaira, téziseire, az előkészítő és az úttörővezetői értekezleten megválasztandó munkabizottságokra előter­jesztett javaslatról tárgyalt és döntött a testület. Az út­törőszövetség működési sza­bályzata szerint legalább 5 évenként össze kell hívni az úttörővezetők országos kon­ferenciáját. Az országos ta­nács ennek alapján, a KISZ KB intéző bizottságának ál­lásfoglalása figyelembevéte­lével 1983. december 10—11- én Miskolcon rendezi meg a VII. országos úttörővezetői konferenciát. Ezt megelőző­en csapatszintű, majd terü­leti úttörővezetői értekezle­teket tartanak. Békésben a IV. megyei úttörővezetői konferenciát 1983. október termék, alkatrész, részegy­ség stb. előállítására vállal­kozik, annak — dr. Juhász Ádám ipari államtitkár sza­vaival élve — négy követel­ményt kell teljesíetnie: 1. a hazai készítmény sem lehet rosszabb minőségű; 2. legyen az előállítása jövedelmező; 3. járuljon hozzá az ipar ter­mék-, illetve termelési szer­kezetének korszerűsítéséhez; 4. foglálja magában a gaz­daságos export igényét és le­hetőségét. Ennek a nem éppen kevés kívánalomnak tett eleget például a Veszprémi Mező- gazdasági Gépgyár és Szol­gáltató Vállalat, amely még 1980-ban gyártási-együttmű­ködési szerződést kötött a Sofrelmo nevű francia cég­gel a Robi nevű univerzális kerti kisgép előállítására. S hasonlóképp elismerés illeti a Magyar Optikai Műveket is, amely nem tartotta ran­gon alulinak, hogy tolóko­csis konyhamérleget, illetve horgászorsót gyártson, majd­nem kétmillió dollár import­megtakarítást érve el ezzel, nem beszélve arról: ezek hiánycikkek voltak koráb­ban itthon. Napjainkban, amikor az alacsony hatékonyságú, köz­tük a veszteséges vállalatok gondjai annyira foglalkoz­tatják a munkáskollektívá­kat, közvéleményünket, ér­demes eltűnődni azon, ki boldogul és hogyan boldo­gul? A debreceni Magyar Gördülőcsapágy Művek pél­dául felismerte: a hazai au­tópiac —* a Lada, a Polski Fiat, a Volkswagen — alkat­részigényeinek kielégítésére vállalkozni jó üzlet. Mint ahogy az isaszegi Lignifer Fa- és Fémfeldolgozó Ipari Szövetkezet is akkor vált az ország egyik legvirágzóbb kisüzemévé, amikor rájött: az NSZK-ból behozott kór­házi tálcás ételszállító kocsik rendkívül drágák. Ha itt ké­szítjük — olcsóbban állítjuk elő. Amiként a rozsdamen­tes mosogatót is, sok mást is. Q már nyugdíjkorha­tár felé közeledő isa- szegi elnök, aki sok más érdekelt ipari vezetővel együtt ugyancsak részt vett a kiállításon, a derűjével, jövőt idéző tervezgetésével személyesen példázta, milyen lehet ott a vezetők és a munkahelyi kollektíva köz­érzete, ahol jó a piacérzé­kenység. Ahol — legyen bár­milyen a bel- és külgazda­sági környezet — felismerik, mit ésszerű és célszerű gyártani. Deviza helyett fo­rintért; olcsóbban, mint idá­ig­Magyar László 29-re hívja össze a megyei elnökség. A csapatszintű és területi úttörővezetői érte­kezletek megfelelő előkészí­tését, lebonyolítását segíten­dő, az országos elnökség út­mutatókat adott ki a csapa­tok, úttörőszervek számára, s ugyanakkor megjelent az Űttörőszövetség Országos Ta­nácsának levele „Felelősség és továbblépés” címmel. A Békés megyei elnökség is el­készítette intézkedési tervét, amely megszabja az úttörő­vezetői értekezletek fő fel­adatait. ’ A dokumentum ezután részletesen tartalmazza a IV. megyei úttörővezető-értekez- let téziseit, az e fórumot elő­készítő munkabizottságokat, valamint a megyei értekezle­ten megválasztandó bizottsá­gokat. A napirenden szerep­lő témához az elnökségi ülé­sed hozzászólt Laurenczy Je­nő, Ancsin Pálné, Csordás Istvánná dr. és Kozák Fe­renc, a KISZ megyei bizott­ságának titkára. T. I. A szeghalmi területi úttörő-seregszemlére készülve család­tagjaik előtt is bemutatkoztak a gyomacndrődi nívódíjas for- mációs tánccsoport tagjai. Az április 22-i, pénteki bemutatón teljes volt a siker Fotó: Gál Edit 0 KISZ-szervezetek feladatai a honvédelmi nevelésben Tervek a következő úttörőévre Ülést tartott a megyei úttörőelnökség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom