Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-01 / 77. szám
NÉPÚJSÁG o 1983. április 1., péntek Rózsa Ferenc-díjas újságírók Ágazati kitüntetések átadása Békéscsabán Hazánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából újságírókat tüntettek ki csü ■ törtökön a Parlament Vadász-termében. Kimagasló újságírói munkája elismeréseként Rózsa Ferenc-díjat kapott: Bánkúti Gábor, a Magyar Rádió fő- munkatársa; Bernáth László, az Esti Hírlap rovatvezetője; Gömöri Endre, a Magyarország rovatvezetője; lglói Zoltán, a Magyar Távirati Iroda pécsi szerkesztőségének vezetője; Máriássy Judit, az Élet és Irodalom rovatvezetője; Nemes János, a Budapestet' Rundschau főszerkesztője; Sági Ágnes, a Pest megyei Hírlap főszerkesztője; Szabó L. István, a Népszabadság rovatvezető-helyettese. Ugyancsak a sajtóban végzett eredményes tevékenységükért huszonnyolcán a Munka Érdemrend arany, ezüst, illetve bronz fokozatát, hu- szonketent pedig a Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt vették át. A kitüntetéseket Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese adta át. Az ünnepségen jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, valamint Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztályvezetője. * * * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Faludi Rezsőnek, a Magyar Rádió főosztályvezetőjének több évtizedes kiemelkedő munkája, zeneművészeti tevékenysége elismeréseként, nyugalomba vonulása alkalmából és Dobos Istvánnak, a Magyar Televízió főosztályvezető-helyettesének több évtizedes, kiemel, kedő munkája elismeréseként nyugalomba vonulása alkalmából a Szocialista Magyar- országért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket ugyancsak csütörtökön adta át a Parlamentben Németh Jenő. Hazánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából tegnap, csütörtökön délelőtt Békéscsabán, a megyei tanács nagytermében ágazati kitüntetések átadására került sor. Az ünnepségen a Himnusz és a szavalat elhangzása után dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket, így az elnökségben helyet foglaló Csatári Bélát, a megyei pártbizottság titkárát, valamint az érdekképviseleti szervek képviselőit. Dr. Szabó Sándor megemlékezett a történelmi sorsfordulónkról, vázolta eredményeinket, azt az utat, amit népünk megtett a fejlődésben. Ezt követően a munkában több éven át élenjáróknak gratulált, majd kitüntetéseket nyújtott át részükre. A Mezőgazdasági és Éleimezésügyi Minisztérium Kiváló . Munkáért miniszteri kitüntetést ötvennyolcán, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa által adományozott Kiváló Szövetkezeti Munkáért miniszteri kitüntetését nyolcán vehették át. A Belkereskedelmi Minisztérium Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetését nyolcán érdemelték ki. Az Ipari Minisztérium Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetését tizenkét személynek adományozták. A Pénzügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetését egy-egv személynek nyújtották át. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa által adományozott Kiváló Munkáért, valamint a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben tizenegyen- tizenegyen részesültek. II Minisztertanács megtárgyalta üz árellenörzések tapasztalatai Javult összességében a vállalatok, szövetkezetek ármunkája, s a korábbi évekhez képest nagyobb az árfegyelem, bár még sok kisebb szabálytalanság fordul elő — állapította meg az Országos Anyag- és Árhivatalnak az 1982. évi árellenőrzések tapasztalatairól szóló jelentése, amelyet a Minisztertanács csütörtöki ülésén tárgyalt meg, és el is fogadott. Az árhivatal, az ágazati minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a helyi árhatóságok, valamint az Országos Kereskedelmi Felügyelőség a múlt évben több mint 85 ezer árellenőrzést tartottak a vállalatoknál, szövetkezeteknél, a kereskedelemben és a szolgáltatóhelyeken. A vizsgálatok 16 ezer esetben tártak fel szabálytalanságot, ezek egy része szigorúbb felelősségrevo- nással járt, a hatóságok több esetben bűnvádi eljárást kezdeményeztek, illetve gazdasági bírságot róttak ki. Az ellenőrzések sok olyan kisebb szabálytalanságot is feltártak, amelyek nem hoztak ugyan tisztességtelen hasznot, de hibás árpolitikáról, rossz árképzési gyakorlatról, s adminisztrációs tévedésekről tanúskodtak. Az ellenőrzések a hibák feltárása után tett vállalati intézkedéseket is figyelemmel kísérték. Az árellenőrzések azt igazolják, hogy a vállalatok, és egyéb gazdálkodó szervezetek döntő többségénél az ármunka megfelel az 1980-ban bevezetett ármechanizmus követelményeinek. Tavaly — az árreform első két esztendejéhez képest — ritkábban módosultak a termelői árak, a termelők nagyobb előrelátással alakították ki áraikat. A központi intézkedéseket általában betartották, s fejlődés tapasztalható a minőségnek megfelelő ár- alkalmazásban is. A külkereskedelmi árakhoz igazodva úgynevezett kompetitiv árképzéssel dolgozó 663 ipari vállalatnak mintegy 60 százalékánál 378 ellenőrzést tartottak, ezek legfontosabb tapasztalata: az árfegyelem e területen az átlagosnál jobb. Súlyosabb szabálytalanság a vállalatoknak csak 5 százalékánál fordult elő, az árképzési szabályok kisebb súlyú megsértését azonban tizennyolc százalékuknál derítették fel. Az esetek többségében ezek az új árrendszer alkalmazásának kezdeti nehézségeiből adódtak. Az árellenőrzések kiterjedtek a nem kompetitiv, a hagyományos árképzést alkalmazó ipari termelő vállalatokra és szövetkezetekre is. Ezek 32 százalékánál az ármunka belső szabályozottságában találtak az ellenőrök kifogásolni valót, s 20 százalékánál állapították meg a jogszabályok megsértését. Megállapították azt is, hogy bár ezeknek a vállalatoknak erre a korábbiaknál nagyobb lehetőségük lenne, áraik kialakításánál még nem elég széles körben veszik figyelembe a piac értékítéletét, a kereslet-kínálat alakulását. Az építőiparban — főként a kisebb építőipari szövetkezeteknél — tartott árellenőrzések viszonylag nagy számban mutatnak ki szabálytalanságokat. adminisztrációs hibákat. A mezőgazdasági nagyüzemekben — összesen 951-et ellenőriztek — 102 esetben akadt kifogásolni való, a hibák több mint fele az ármunka belső szabályozásának hiányosságaira utalt. Kedvező tapasztalatokat vontak le az árhatóságok a fogyasztásicikk-kereskedel- mi ellenőrzésekből, itt a fogyasztói árak, árarányok az eddigieknél jobban igazodnak a termelői árakhoz, és megfelelően követik ezek változásait. Kedvező az is, hogy mindez sem az iparban. sem a kereskedelemben nem járt együtt a gyakori árváltozásokkal. A kereskedelmi vállalatok többsége szolid árpolitikát folytatott. A kiskereskedelem általában még a szabad árformába tartozó cikkeket is a lehetségesnél kisebb áron forgalmazta. Nem találtak viszont mindenütt összhangot az ellenőrök az árak és a minőség között, egyebek között némely bútornál és ruházati terméknél. Szabálytalanságot e vállalatok körében 82-nél tártak fel az ellenőrök. Az árképzési jogszabályok megsértése miatt mintegy 13 millió forint értékű kártalanítást rendeltek el, és öt esetben indítványozták gazdasági bírság kirovását. A 47 termelőeszköz-kereskedelmi vállalatból tavaly tíznél tartottak árellenőrzést, örvendetes, hogy a jogszabályok megsértésével, aránytalanul magas árak kialakításával e területen nem találkoztak. A külkereskedelmi és az önálló export-import joggal rendelkező vállalatok egy része rugalmas árpolitikát folytatott, ám még mindig gyakoriak a minőséggel, a szállítási határidőkkel, a csomagolással kapcsolatos problémák, amelyek az elérhető árakra kedvezőtlenül hatnak. A kisüzemi gazdaságokban — köztük a szerződéses üzemeltetésű kereskedelmi és vendéglátóhelyeken — 38 823 ellenőrzést tartottak. A legtöbb szabálytalanság az áralakításnál, az árkalkulációnál mutatkozott. A szerződéses üzemeltetésű vendéglátóhelyeknél tapasztalták, hogy gyakran indokolatlanul magas beszerzési árakat alkalmaznak, és laza a bizonylati fegyelem. Az Országos Anyag- és Árhivatal az új ármechanizmus első három esztendei tapasztalatainak alapján szükségesnek tartja az árellenőrzés szervezeti, személyi és tárgyi feltételeinek javítását. Az árképzés bonyolult szakmai feladata az ellenőrzésben is megköveteli a köz- gazdasági szellem fokozott érvényesülését, ez alapfeltétele ugyanis annak, hogy a vizsgálatok során megállapított szabálytalanságok, és az azt követő szankciók a gazdasági céloknak megfelelően, összhangban legyenek. Villámvédelmi előadás Szegeden Korszerű gyáregységgel gazdagodott a Kossuth Nyomda Az elmúlt év január elsejétől új szabvány szerint kell tervezni, kivitelezni a villámvédelmi berendezéseket. Az új előírások — hasznosítva a tudományos kutatás legújabb eredményeit — lehetővé teszik a villámvédelem létesítési költségeinek csökkentését. Társadalmi érdek tehát, hogy az új szemlélet alapján készült előírások minél hamarabb a gyakorlati megvalósulás útjára lépjenek. hogy a tervezők, kivitelezők a lehető legnagyobb biztonsággal kezeljék azokat. A szabvány hatályba lépése óta eltelt egy évnél hosszabb idő lehetőséget adott a szakembereknek arra, hogy megismerkedjenek az új eljárással, de ennyi idő alatt több gyakorlati kérdés is felmerülhetett. Ezért van szükség egy konzultációval egybekötött, magas színvonalú előadásra. Erre kerül sor Szegeden. a Technika Házában április 6-án délelőtt. Az előadó dr. Horváth Tibor, a EME tanszékvezető egyetemi tanára lesz. Az előadásra elsősorban a tervező- és kivitelező (építő) vállalatok azon szakembereit várják, akik mindennapi, gyakorlati kapcsolatban vannak a villámhárítók létesítésével. Jelentős létesítménnyel gazdagodott a hazai nyomdaipar, csütörtökön átadták a Kossuth Nyomda Jászberényi úti új gyáregységét. A nyolcezer négyzetméter alapterületű, korszerű üzem határidőre, három esztendő alatt készült el. Az üzem felépítésének költségeit mintegy 500 millió forintra tervezték, s ami ritka a beruházások történetében, ennél 13 millió forinttal kevesebbe került. A megtakarítás lehetőséget adott a régi üzem egyes részlegeinek korszerűsítésére. Az új nyomda termelésének felfutását 1985-re tervezik, ekkor már évi 3 ezer tonnányi terméket — körülbelül 4 millió kötetnyi könyv — állítanak majd elő. Ezzel a Kossuth Nyomda jelenlegi termelése mintegy másfélszeresére nő, az árbevételt azonban ennél nagyobb mértékben kívánják növelni. Az igényes, magas színvonalú nyomdaipari termékek külföldön is keresettek. A nyomdaipar azonban termelésének csak mintegy 4 százalékát exportálja. A beruházás alapvető célja az export bővítése volt, úgy tervezik, hogy a Kossuth Nyomda a hazai igények — elsősorban a Corvina és a Móra Kiadó igényeinek jobb kielégítése mellett 1985-re megötszörözi jelenlegi exportját. A beruházás megvalósításában kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozóknak az avatóünnepségen miniszteri és vállalati kitüntetéseket nyújtottak át. A februári LJtitársban meghirdetett húsvéti pályázatra 25 ezer helyes megfejtés érkezett be. Mint ismeretes, a pályázat fődíja egy pirosszemű, fehér nyuszi volt, melyet a sorsolás Tóth Mónika, orosházi 9 éves kislánynak juttatott. A kislány szülei segítségével fejtette meg a rejtvényt, és nyereményét, a nyuszit, valamint egy háromezer forintos vásárlási utalványt, még húsvét előtt, március 30-án átvehette. Szocialista brigádmozgalom a huszonötéves múlt, amelyre legtömegesebb munkamozgalmunk, a szocialista brigádmozgalom visszatekint, önmagában is értékmérő. Jelzi, hogy a szocialista módon dolgozni, tanulni, élni hármas jelszava nem maradt szép jelszó csupán ; az elmúlt évtizedekben emberek milliói törekedtek — és törekednek ma is — munkájukkal, életvitelükkel megfelelni a nehéz követelménynek. A 25 évből és a résztvevők nagy számából az is következik, hogy szinte valamennyien őrzünk közvetlen élményeket, vagy legalább határozott benyomásokat a mozgalom hétköznapjairól. A máig eleven élmények és benyomások sokszor a szerint térnek el egymástól, hogy az emlékező maga is részese volt-e az ember- és közösségformáló kezdeményezésnek, vagy pedig csak a „partvonal mellől” osztogatta tanácsait. Valójában a szocialista brigádmozgalom némely hibáját, formális vonását a brigádtagok érezték, tárták fel elsősorban, és megfordítva : a mozgalom gazdasági-politikai jelentőségét, kohéziós erejét nemcsak a társadalmi tisztségviselők és a szakemberek, hanem a tárgyilagos kívülállók is mindig elismerték. Most, amikor a május 28- án sorra kerülő VI. országos szocialista brigádvezetői tanácskozás előkészítéseként a mozgalom helyzetéről. alkalmazkodó képességéről, további fejlesztésének lehetőségeiről folyik az eszmecsere a munkahelyeken, többféle kiindulási alap kínálkozik. Természetesen hiba lenne szemet hunyni a gondok felett, de nincs szükség lényegi változtatásokra sem. A társadalmi-gazdasági helyzet kétségtelenül megköveteli ugyan, hogy a feladatok megoldásában jobban támaszkodjunk a dolgozók cselekvőkészségére, alkotókedvére, hogy juttassuk végre nagyobb szerephez az emberi tényezőket. Minderre azonban — nagyobb odafigyelés, összehangoltabb irányítás mellett — a szocialista brigádmozgalom és a munkaverseny mai keretei között is van lehetőség. Az országos tanácskozást megelőző és március végéig tartó munkahelyi tanácskozások jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni. Nem létezhet ugyanis olyan országos fórum, ahol a résztvevők fejéből minden előzmény nélkül pattannának ki a mozgalom további fejlődését segítő ötletek, elképzelések, javaslatok, ahol nélkülözni tudnák u körülbelül 160 ezer brigád '.saknem kétmillió tagjának éleményét, tapasztalatait, vagyis a munkahelyi tanácskozások tényanyagát, hangulatát. Sőt, a helyi fórumokon is vsak akkor várható érdemi • ‘s végső soron az országos tanácskozás munkáját megkönnyítő vita — amint ezt jó néhány eddig megtartott munkahelyi taáncskozás már igazolta* —, ha sokoldalú, de egyben konkrét vezetői beszámoló alapozza meg. Ha a dolgozók kendőzetlen képet kapnak arról, hogyan tud hozzájárulni a szocialista brigádmozgalom az ő munkahelyükön a legfontosabb termelési és gazdálkodási célok megvalósításához, melyek a hatékonyabb részvétel helyi akadályai; mennyiben sikerült alkalmazkodni a szigorúbb gazdasági körülményekhez; hol tartanak a szocialista életmód, a szakmai, illetve az általános műveltség fejlesztésében, és így tovább. Bármilyen sokat hallunk a legfontosabb gazdaságpolitikai céljainkról, köztük a minőség javításának fontosságáról, a gazdaságos anyag- és energiafelhasználás kiemelkedő szerepéről, a termékszerkezet korszerűsítéséről, az export fokozásának jelentőségéről, a tőkés import helyettesítéséről meg a többiekről, e sokszor hallott fogalmak, célok csak akkor válnak igazán elevenné, ha a résztvevők számára bebizonyítják: „nemcsak” az ország meg a vállalatuk, az ő személyes érdekük is azt kívánja. hogy megértsék, átérezzék, mi rejlik a fenti követelmények mögött valójában. A tanácskozó közösségek megvitatják, hogyan lehet (és kell) jobb feltételeket teremteni a szocialista brigádmozgalom és a munkaverseny számára, ide értve a résztvevők egyéni kezdeményezéseinek szélesebb körű kibontakoztatását, a nehezebb gazdasági körülményekhez történő gyorsabb, rugalmasabb alkalmazkodást. Elmondják, miként lehet (és kell) fokozni ennek érdekében a munkaverseny és a brigádmozgalom politikaigazdasági súlyát, társadalmi elismerését, a demokratikus fórumok olajozottabb, „célra orientáltabb” működését. Szóba kerülnek természetesen a munkahelyi tanácskozáson a szocialista módon tanulni és élni mai dilemmái is. Hiszen a szocialista brigádtagoknak olyan bonyolult viszonyok között kell megőrizniük erkölcsi értékeiket, eszményüket, a tartalmas élet iránti igényüket, amikor bizonyos körkben ez „kimenta divatból”, amikor egyesek — ha tehetnék — az emberi életmű hasznosságát, nagyság gát is butikban, villában, Volvóban mérnék. I lyen és ehhez hasonló kérdésekre keres majd együtt választ a május 28-i országos szocialista brigádvezetői tanácskozás. Csaknem kétmillió brigádtag nevében. s további nyolc és fél millió ember — valamennyiünk érdekében. Kéri Tamás Eleki horgászok Az Eleki Munkás Horgász Egyesület kezelésében levő tíz téglagyári tó területe több mint 15 hektár. A horgászok kezdeményezésére Szántó István tanácselnök. Perei András egyesületi elnök, Varga György és Szabó József elnökhelyettes, valamint Halasi Jenő ellenőrző bizottsági elnök terve alapján még 1977-ben kezdték el a tavak halasítását. Telepítettek amúrt, busát, süllőt, csukát, compót, kárászt, főként pedig pontyot. Tavaly ősszel 13,5 mázsa 1,10—1.20 kilós ponty került a vizekbe. Az egy horgászra jutó fogási átlag 1981-ben 19, 1982- ben 23 kiló volt. Ez utóbbi megyei viszonylatban igen jónak mondható, az egyesület azonban a halasítás fokozásával még jobb eredmény elérésére törekszik. Ezért az egyik tóban már 1978. óta pontyivadékokat nevel. A tavat az idén — ívás után — lehalásszák ' és az ivadékokat arányosan elosztva kihelyezik a tavakba. A horgászás március 15-én kezdődött, s néhány nap alatt is megállapítható volt, jók a fogási lehetőségek. Az egyesület a kedvező helyzet megtartására a horgászrendben előírja, hogy a tavakban csak nappal lehet horgászni, és naponként legfeljebb 2, hetenként pedig 3 nemes, valamint naponta 5 kiló egyéb halat (kárászt, com- pót, amúrt) lehet fogni.
