Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-16 / 89. szám

Elhunyt Illyés Gyula Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy április 15-én hosszú betegség után, életének 81. évében elhunyt népünk, nemze­tünk nagy fia, Illyés Gyula, háromszoros Kossuth-díjas író. Elhunytával pótolhatatlan veszteség érte a magyar kultúrát. Temetéséről később történik intézkedés. HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSA, MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM, MAGYAR ÍROK SZÖVETSÉGE IZHilUkTild----------------------------­1983. április 16., szombat II Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. május elsejei jelszavai 1. Világ proletárjai egyesüljetek! 2. Éljen május elseje! 3. Éljen a marxizmus—leninizmus! 4. Éljen a Szovjetunió, a béke és a haladás szilárd tá­masza! 5. Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága! 6. Erősödjék a szocializmust építő népek egysége! 7. Éljen a szocializmus és a béke! 8. Békét, biztonságot a világnak! 9. A világ békeszerető erőinek összefogásával a fegy­verkezési verseny megfékezéséért, a leszerelésért! 10. Éljen a kommunista és munkáspártok internaciona­lista szolidaritása! 11. Támogatjuk a szabadságukért és a függetlenségükért küzdő népek igazságos harcát! 12. Előre a XII. kongresszus határozatainak végrehajtá­sáért! 13. Éljen pártunk és népünk megbonthatatlan egysége! 14. Nemzeti egységben a szocialista Magyarországért! 15. Előre az 1983. évi népgazdasági terv sikeres megvaló- tásáért! 16. Köszöntjük a szocialista brigádokat, a munkában élen járó dolgozókat! 17. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! 18. Éljen és erősödjék szeretett hazánk, a Magyar Nép- köztársaság! Mindenki nyertes Illyés Gyula 1902. novem­ber 2-án született a Tolna megyei Rácegrespusztán. 1916-tól Budapesten tanult. Fiatalon kapcsolatba került a baloldali diákmozgalommal: rendszeresen eljárt a Galilei kör üléseire, 1919-ben a szo­cialista diákok egyesületébe. A Tanácsköztársaság leveré­se után elkötelezett politikai tevékenysége miatt üldözték, emiatt 1920-ban el kellett hagynia az országot. Bécs- ben, Berlinben, majd Párizs­ban, a francia szabad mun­kásmozgalom és a nemzetkö­zi avantgarde központjában töltött öt évet. Első versei — melyek a szürrealizmus hatását mutatják — itt je­lennek meg emigráns magyar lapokban. Hazatérte után kezdetben Kassák Lajos kö­réhez tartozott, de verseire hamarosan felfigyelt a Nyu­gat is. 1928-tól a folyóirat munkatársa. Eredeti, s már ekkor kiforrott költészetének legfőbb vonása a néppel, a szegény parasztság sorsával, s a hazai tájjal való szo­ros együvé tartozás érzése. 1936-ban jelent meg korsza­kos jelentőségű műve, a Puszták népe. Babits halálá­0 költészet napja Gyulán Gyula város Tanácsa mű­velődési osztálya hagyomá­nyosan minden évben meg­emlékezik József Attila szü­letésnapján, április 11-én, a költészet napjáról egy mű­soros rendezvénnyel. Erre feljogosítja az a történelmi tény, hogy az alig ötéves József Attilát 1910. március 18-án adta át édesanyja a gyulai menhelynek további nevelés céljából. így Gyula városában élte gyermekévei egy részét József Attila. Gyulán a költészet nap­ján a versek bemutatását zenével körítik. Ez történt most is. lfj. Fasang Árpád zongoraművész lépett fel, és Liszt Ferenc műveit adta elő nagy sikerrel. Az első szám a francia Lemartin költő egyik verse által ihletett négytételes műve, ami a versben szereplő isteni ma­gány hangulatait idézi fel. A hangulati hullámzásokat ra­gyogóan érzékeltette Liszt muzsikája. A második szám B—A—C—H fantázia és fú­ga, aminek orgonaváltozata az ismertebb, de most ifj. Fasang Árpád nagy techni­kai művészettel a mű zon­goraváltozatával nagy sikert aratott a színesen áradó mu­zsikával. Befejezésül pedig három Liszt-korái hangzott el, amelyek szintén orgona­változatban ismertebbek, de így is a hallgatóság forrón ünnepelte az előadót. Sólyom Ildikó színművész- nő szintén három csokorba foglalta össze az előadásra szánt verseket. Az első cso­korban nyolc József Attila- vers hangzott el. Mivel nem a közismert, hanem a ritkán hallható verseket kaptuk, na­gyon élvezhettük a kitűnő előadást. Nagyobb verscso­kor sikerült a második fellé­pésnél. Ekkor Ladányi Mi­hály nyolc verse után Pi­linszky János és Nagy László két versében, vala­mint Győré Imre, Mezei András és Szécsi Margit egy- egy jól kiválasztott költemé­nyének művészi tolmácsolá­sában gyönyörködhettünk, mert a 15 vers ízelítőt adott a kortárs költők érzéseiről és gondolatairól. Érthető tehát, hogy a nagy sikerű versmondást ráadások követték, amelynek során egy kortárs gyulai költő ver­seinek egy sorozata is el­hangzott, amit a közönség lelkes tapsokkal köszönt meg. Márai György tói az ország német megszál­lásáig a Nyugat örökébe lé­pett Magyar Csillag című folyóiratot szerkesztette. 1934-ben Nagy Lajossal részt vett a szovjet írók 1. kong­resszusán. Szerepet vállalt a Márciusi Front szellemi elő­készítésében és megszerve­zésében is. A felszabadulás után a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője volt, s egy ideig or­szággyűlési képviselőként is tevékenykedett. Művészetét ekkor a biza­kodó hangnem jellemzi, de megjelenik a belső küzdel­met is kifejező filozófiku- sabb, drámai mondanivaló. Érdeklődése ezekben az évek­ben fordult a drámaiírás fe­lé. írói tevékenységének kö­zéppontjában a közelmúlt és a jelenkor kérdései álltak, s e gondolatot olyan alkotások fémjelezték, mint az Ozorai példa, a Fáklyaláng, s a Dózsa György. Műfordítóként is a legkiválóbbak közé tar­tozott. Egész életében az elköte­lezett humanista irodalom híve volt. Sokszínű közéleti tevékenysége elválaszthatat­lanul összeforrt művészi pá­Tíz éve, 1973. április 15- én nyilvánította várossá az Elnöki Tanács a Körös-par­ti települést, Békést. Az év­forduló alkalmából a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt városi bizottsága és városi tanácsa tegnap együttes ülést tartott, amelyen Makoviczki János tanácselnök mondott megnyitót, majd Ínokai Já­nos, a párt városi bizottsá­gának első titkára tartott ünnepi megemlékezést. Az ünnep'i ülésen részt vett Cas- tiglione Endre, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető-helyettese, Gyulavári Pál, Békés me­gye Tanácsának elnöke és Balogh László országgyűlési képviselő. A várossá válást követő évek munkájáról, az ered­ményekről, gondokról szólva az ünnepi ülésen elhangzott: történelmi jelentőségű tény az a szocialista valóság, amely megteremtette és el­érhetővé tette azoknak az anyagi javaknak összességét, amely Békés számára is di­namikus fejlődést, az anya­gi és szellemi javakban való gyarapodás lehetőségét je­lentette. A város újabb bi­zalmat kapott 1975-ben az­által, hogy a járások meg­szűnését követően Bélme- gyer, Kamut, Murony, Tar- hos városkörnyéki községek­ké váltak. Ezek a települé­sek politikai, gazdasági, tár­sadalmi kapcsolataikban együtt élnek Békéssel. A szónok a továbbiakban rámutatott: a tervszerű és feszített építőmunkát súlyos elemi katasztrófák szakítot­ták meg. 1978-ban a föld­rengés, rá két évre pedig a nagy erejű árvíz. Az elszen­vedett károk nagysága e te­lepülést csaknem 1 milliárd forinttal sújtotta. A nehéz időszakban ismét megnyilvá­nult az a segítség, amit Bé­kés város és lakossága min­dig is megkapott az ország­tól. A konkrét, kétkezi se­gítségen túl 411 millió fo­rint támogatást kaptak a közvetlen károk felszámolá­sára. A várossá válást követő­en a településfejlesztési cél­kitűzések megvalósítása az élet- és munkakörülmények fokozatos javulását eredmé­nyezte. A gazdasági életben a szerkezetváltozások minő­ségi eredményekben mutat­koztak meg. Az állami és szövetkezeti ipar fejlesztésé­re közel 250 millió forintot / Igájával. Egy ideig részt vett a Magyar írók Szövetsége el­nökségének, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának és az Országos Béketanács­nak a munkájában, valamint egyik alelnöke volt a ma­gyar és a nemzetközi PEN klubnak. Művészetét számos ma­gyar és külföldi kitüntetéssel ismerték el. Háromszor kap­ta meg a Kossuth-díjat, leg­utóbb 1970-ben. A Magyar Népköztársaság Babérkoszo­rúval Ékesített Zászlórendjét 75., rubinokkal ékesített zász­lórendjét pedig 1982-ben, 80. születésnapja alkalmából nyújtották át számára. Mun­kásságáért megkapta a bel­giumi költészeti biennálén a költészet nemzetközi nagy­díjat, és 1978-ban a francia költészet nagydíját: a Barát­ság-díjat, 1970-ben Herder- díjjal, 1981-ben Mondello- díjjal tüntették ki. fordítottak, amelynek fel- használásával új üzemek lé­tesültek, így például a Bé­késcsabai Kötöttárugyár he­lyi üzeme, a cipészipari szö­vetkezet, s korszerűsítették a Start Sportszergyártó Szö­vetkezetét, a cukorkaüzemet, a kosárfonót, valamint a ME­ZŐGÉP helyi üzemét, ame­lyekben jelentősen növeke­dett a jó minőségű termékek előállítása. .v A város mezőgazdasági üzemei az elmúlt tíz év alatt megközelítőleg 900 millió fo­rintot fordítottak beruházá­sokra, a gépesítés fejleszté­sére. Ennek hatására évről évre növekedett a termésát­lag, s az állattenyésztésen belül emelkedett a sertés-, a szarvasmarhahús előállí­tás, valamint a tejtermelés hozama. A kereskedelem és a szolgáltatás színvonala is jelentősen javult. Tíz évvel ezelőtt sok kis alapterületű, korszerűtlen kereskedelmi bolt volt Békésen. Ezeknek egy részét megszüntették, új, korszerű szövetkezeti és ál­lami kisáruházakat, áruhá­zát létesítettek. Bővítették a város szállodáját. Javult a lakáshelyzet is a jubileumát ünneplő Béké­sen. A városközpontban ki­alakult az a több szintes la­kótelep, ahol az ipari és me­zőgazdasági üzemek dolgo­zói több mint félezer lakás­ban találtak új otthonra. Az életszínvonal emelkedését jól tükrözi, hogy ez idő alatt mintegy kétezer családi ház éDÜlt Békésen. Ma már a több mint 7500 lakás 75 szá­zalékában van vezetékes ivóvíz és több mint ezer la­fl KISZ országos pályázata A műszaki, tudományos, technikai diákkörök számá­ra országos pályázatot hirdet a KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsa. Célja a kiírásnak, hogy e diákköröknek egységes cse­lekvési lehetőséget biztosít­son, ösztönözze a hagyomá­nyokkal rendelkező diákkö­ri formák fejlesztését, az egyéni érdeklődés, a képes­ségek, a tehetség kibonta­koztatását, új közösségi munkaformák megteremté­sét. Egyebek között erről tárgyalt a KSZT tegnap az ifjúsági szövetség székházá­ban megtartott ülésén. A pályázatot az 1983—84-es tanévben a számítástechni­ka, a gépjárműtechnika, a rádió- és híradástechnika, valamint a modellezés szak­területein hirdetik meg. A Középiskolai és Szak­munkástanuló Tanács be­számolt a középiskolák va­gyoni helyzetét tükröző fel­mérés eredményéről. Meg­állapította, hogy a KISZ- szervezetek többsége nem használja fel a rendelkezés­re álló összegeket, közpon­ti támogatásuk ezért nem indokolt. A középiskolás KISZ-szervezeteknek a jö­vőben törekedniük kell a tervszerű és takarékos gaz­dálkodásra — hangsúlyoz­ták az ülésen. kásban vezetékes gáz. Az egészségügyi hálózat mintegy 50 ezer ember egészségügyi ellátását képes biztosítani, a bölcsődei helyek száma pe­dig megkétszereződött. A város politikai életéről beszélve, Inokai János ki­emelte: az elmúlt évtizedben az irányításban, a szervezés­ben, a tartalmi munkában is jelentős fejlődés tapasztal­ható. Szorosabb kapcsolat alakult ki a politikai élet, a társadalmi, gazdasági gya­korlat között. Ennek hatásá­ra tovább javultak a szocia­lista társadalom építésének tudati tényezői. Nagyobb hangsúlyt kapott a gazdaság és a hatékonyság helyes ér­telmezése, közelebb került egymáshoz a politikai és a közgazdasági szemlélet. A közművelődési párthatá­rozat megjelenése óta az üze­mi, szövetkezeti és intézmé­nyi közművelődésben elért fejlődés számottevő. Ez idő alatt épült meg a városban a száz gyermeket befogadó új óvoda, s az óvodai oktatás tárgyi feltételei is sokat ja­vultak, ugyanúgy, mint az iskolai nevelés feltételei. Je­lentős előrelépés, hogy meg­épült az új nyolc tantermes általános iskola és a száz diák elhelyezésére szolgáló általános iskolai otthon. Bő­vült a mezőgazdasági szak­munkásképző iskola nevelési szerkezete, az ipari szak­munkásképző intézetben pe­dig öt szakma elsajátítását oktatják. A városi könyvtár az újjáépítést követően a megnövekedett igényeket is képes kielégíteni.-b. j.­Bár szürke hétköznap van, péntek délelőtt, a Békéscsa­bai Baromfifeldolgozó Vál­lalatnál a rendkívüli napok hangulata fogad. Érthető, hi­szen ma, itt bonyolítják le az ifjú baromfihús-feldolgo­zó szakmunkások országos versenyét. A vállalat műve­lődési házában — innen in­dulnak a gyakorlati verseny­re a csapatok — találjuk Berki Lászlónét, a békéscsa­bai vállalat KlSZ-bizottságá- nak titkárát. Tőle tudjuk meg, hogy a Baromfitermel­tetők Egyesülésének KISZ- szervezetével közösen szer­vezték ezt a vetélkedőt, ame­lyen az országból 13 barom­fifeldolgozó vállalat csapata vesz részt. Egy-egy csapat háromtagú; a háziversenyek legjobbjai a csapattagok. Délelőtt bonyolítják le a gya­korlati versenyt, ahol három munkafolyamat: májlevá­lasztás, csomagolás (szaksze­rű néven légtelenítés, zárás), s végül comblevágás a fel­adat. Délután következik az elmélet. A vendéglátó békéscsabai vállalatot Bányai Gáborné, Párái Magdolna és Körömi Ágnes képviseli. Ők már túl vannak a gyakorlati ré­szen, ott, a büfénél kávéz­nak” — int feléjük a KISZ- titkár. — Mi, Magdival tavaly vizsgáztunk, annyira még nem felejtettük el az elmé­letet — magyarázza, már a délutáni versenyre koncent­rálva Bányai Gáborné, Ka­talin, aki a háziverseny győzteseként most április 4­Vásárnaptár Ezen a hétvégén kevésbé vá­lasztékos a belkereskedelem vá­sárnaptára ; elsősorban az autó- vásár-kínálat bőséges. Április 16-án, szombaton mind­össze Csépán és Mohácson tar­tanak országos állat- és kirakó­vásárt. én megkapta a Vállalat Ki­váló Dolgozója címet. — Nekem bizony elő kel­lett venni a technológia­könyvet — veszi át a szót Ági —, egyébként, a gyakor­lati részt tartom nehezebb­nek, talán az izgalom miatt. Különben, mindhárman a csomagolóban dolgozunk. — Jól sikerült a gyakor­lati verseny? — Ügy érezzük, nem kell szégyenkeznünk, legalábbis nagy hibát nem követtünk el — válaszol Katalin. — Mi a haszna egy ilyen vetélkedőnek? — Szerintem az, hogy le tudja mérni az ember, hol tart, ér-e valamit a szakmá­ban. S amíg készülünk a ve­télkedőre, fel is újítjuk a tu­dásunkat, ami mindenkinek a hasznára válik, nemcsak a győzteseknek. A feldolgozócsarnokban közben a végéhez közeledik a gyakorlati verseny, most éppen a pécsiek, majd a hernádiak csapata „áll rajt­hoz”, s a délutáni órákban az elmélettel folytatódik a jól szervezett, s egyúttal a fiatalok tapasztalatcseréjét is jól szolgáló vetélkedő. Mint eredményhirdetéskor kide­rült: a vetélkedő egyéni győztese a békéscsabai Bá­nyai Gáborné, második lett Kucsera Valéria (Hernád), harmadik pedig a kecske­méti Kovács Eszter. Csapat- versenyben a házigazda bé­késcsabaiak vitték el ä pál­mát. T. I. Április 17-én, vasárnap He­vesen, Rókán, Kunszentmikló- son, Mázaszászváron, Tiszakécs- kén és Tiszasülyön lesz orszá­gos állat- és kirakóvásár. Autó­vásárt rendeznek Ajkán, Ceglé­den, Debrecenben, Dunaújvá­rosban, Kaposváron, Kistere- nyén, Mázaszászváron, Miskol­con, Mohácson, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Orosházán, Pé­csett, Sopronban, Szigetváron, Szolnokon és Tatabányán. Tíz éve város Békés A tízéves város, Békés fejlődését bemutató kiállítást is az ünnepnapon nyitották meg a Jantyik Mátyás Múzeumban. A tárlat május 8-ig várja az érdeklődőket Fotó: Gál Edit Kucsera Valéria hernádi szakmunkás (szemben) a gyakorlati versenyen Fotó: Veress Erzsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom