Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-20 / 67. szám

NÉPÚJSÁG 1983. március 20., vasárnap Készülnek a húsvéti ünnepek elengedhetetlen kellékei — a hímes tojások — a Matyó Népművészeti és Háziipari Szövet­kezetnél. A jellegzetes matyó motívumokkal díszített hímes tojásokból ötvenezret értékesített a szövetkezet, ebből 33 eZ­rct külföldön (MTI-fotó: Kozma István felvétele — KS) Tavasszal nagytakarítás „A lakás megmutatja, mi­lyen fokú egy nép kultúrá­ja, szemléltető tényezője a társadalmi jólétnek, a pihe­nésnek és döntő befolyása van az egészségügyi viszo­nyokra is.” Fodor József e gondolatokat 1872-ben írta, de aktualitásához ma sem fér kétség. A tavasz közeledtével a családok megtervezik a nagytakarítást. A tervezés szükséges, hiszen ha gondo­san akarják ' elvégezni, a munka akár egy-két napot is igénybe vehet. A nagyta­karításnak nemcsak az abla­kok és a padozat lemosása a része. Ilyenkor kell meg­szabadulni a télen össze­gyűlt lim-lomtól. A falak tisztítása leporolással, vagy szükség szerint meszeléssel és ^ festéssel történhet, ami fertőtlenítést is jelent. Fon­tos tudni, hogy a portörlést mindig úgy végezzük, hogy a légtérbe a lehető legkeve­sebb porszem kerüljön. A porszemekkel együtt bakté­riumokat, vírusokat, gombá­kat és bélféregpetéket is beszívhatunk, lenyelhetünk. Sok kisgyermekes csa­ládban sajnos, megtalálhatók a cérnagiliszta-peték. A la­kás eldugott helyeinek fer- tőtlenítéséfe főként a búto­rok elmozdítása után kerül­het sor. Ilyenkor a legcél­szerűbb a rovarirtás elvégez­tetése is. Még a modern épü­letekben is jó lehetőségeket biztosítanak a vizes blokkok a csótányok elszaporodására, és erre sokan panaszkodnak megyénkben is. A rovarir­tást bízzuk szakemberekre. A nagytakarítást célszerű nyitott ablaknál végezni. Fontos a lakás szellőztetése, de az ágyneműt és a ruha­neműt is ki kell szellőztetni. Korszerű tisztítószerek áll­nak rendelkezésünkre a sző­nyegek tisztításához. A füg­gönyök és egyéb textíliák mosásához fertőtlenítő hatá­sú mosószert használjunk. Az éléskamrának egész évben sterilnek kell lennie. Ha éte­leinket nem szakszerűen tá­roljuk, ha.rovarok mászkál­nak a polcokon, ha a hűtő- szekrényünkben ömlesztve helyezzük el az élelmiszere­ket, ha a tisztaság nem megfelelő, valamennyi kór­okozónak táptalajai lehetnek ételeink. Amikor már minden a helyén, minden ragyog a la­kásban, a fáradtság mellé kellemes érzés társul, s ta­lán ezután a család minden tagja jobban ügyel a rendre és a tisztaságra is. A Békés megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya április 4. megünneplésére készül az ország Felszabadulásunk 38. év­fordulója alkalmából nagy­gyűléseken, baráti találkozó­kon, a felszabadító harcok­ban elesett hősök sírjainál, emlékműveinél koszorúzáso­kon emlékezik hazánk népe újkori történelmünk kiemel­kedő dátumára, a nemzet életének sorsfordulójára, s — az 1945 óta megtett útra visszatekintve — számba ve­szi a szocialista építőmunka eredményeit is. Az ünnepen nemzetiszínű és' vörös lobogók, üdvözlő feliratok, színes dekorációk díszítik majd a fővárost: az utcákat, a középületeket és a fontosabb állami intézmé­nyek homlokzatát. Budapest esti városképe is jelzi majd az évfordulót: díszkivilágítás emeli ki a központi épülete­ket, a műemlékeket, vala­mint a gellérthegyi felszaba­dulási emlékművet és a Fel­vonulási téri Lenin-szobrot. Április 2-án ünnepi külsősé­gek között, katonai tisztelet- adással felvonják az állami zászlót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, a Ma­gyar Népköztársaság' nemzeti lobogóját és a munkásmoz­galom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen. Az állami zászlónál 4-én délben zenés őrségváltás lesz. Az ünnephez kapcsolódó megemlekezések, események már napokkal előbb megkez­dődnek. Március 31-én a saj­tó kiemelkedő munkásainak Rózsa Ferenc-díjakat adnak át a Parlamentben; 1-én Ál­lami- és Kossuth-díjakat, ki­váló és érdemes művész cí­meket adományoz a Minisz­tertanács. Április 2-án, az Országház kupolacsarnoká­ban sorra kerülő ünnepségen az Elnöki Tanács kitünteté­sekkel jutalmazza a terme­lőmunkában, a tudomány, a műszaki fejlesztés, a gyó­gyítás és az oktatás terüle­tén kimagasló eredményeket elérőket. Az évforduló előestéjén hanoik el Németh Károly- nak, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának ünnepi köszöntője; a rádió­ban 3-án, vasárnap a Kos­suth adón 17 óra 45 perc­kor, a televízióban pedig 18 óra 45 perckor sugározzák a beszédet. Szombaton este az Elnöki Tanács fogadást ad a Parla­mentben: a meghívottak kö­zött lesznek a politikai, az állami, a társadalmi élet képviselői, üzemek, vállala­tok, intézmények kiváló dol­gozói. Ugyanezen az estén díszünnepséget rendeznek az Erkel Színházban, az előadá­son Hacsaturján: Spartacus című táncjátékát mutatják be. Az ünnepi megemlékezé­sek kegyeletes aktusaiként hazánk népe tiszteleg az or­szágunk felszabadításáért el­esett hősök, köztük a sza­badságunkért életét áldozott háromszázezer szovjet kato­na emléke előtt is. Április 2-án az Elnöki Ta­nács, az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács, a társadalmi és tömegszer­vezetek, a fegyveres testüle­tek és a fővárosi dolgozók képviselői megkoszorúzzák a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet, valamint a Ma­gyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. A felszabadu­lás évfordulója alkalmából még elsején elhelyezik a ke­gyelet koszorúit a rákosligeti temetőben a román hősök síremlékeinél. Koszorúzási ünnepség lesz a solymári an­gol katonai temetőben, vala­mint a Budaörsi úton, a fa­sizmus elleni harcokban hő­si halált halt amerikai kato­nák emlékművénél. A főváros lakói, a párt-, az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek képviselői felkeresik a kerületekben emelt szovjet hősi emlékmű­veket, elhelyezik a tisztelet és a kegyelet virágait az em­léktábláknál, a szobrok ta­lapzatán, az elesett szovjet katonák sírjain. Megkoszo­rúzzák a gellérthegyi szovjet hősi emlékművet, a XI. ke­rületiek virággal borítják a mártírhalált halt szovjet par­lamenter, Osztapenko kapi­tány Budaörsi úti emlékmű­vét, s ugyancsak a városrész lakói helyeznek el koszorúi az albertfalvai emléktáblán is; ahol a felszabadító szov­jet katonák 38 esztendővel ezelőtt átlépték a városne­gyed határát. Pestlőrinc la­kóinak és dolgozóinak kép­viselői Steinmetz kapitány szobránál helyeznek el ko­szorúkat, a pestimreiek pe­dig a Vörösfény utcai fel- szabadulási emlékműnél tisz­telegnek. A fővárosi fiatalok — az ifjúkommunisták és az úttö­rők — április 4-én a gellért­hegyi felszabadulási emlék­mű talapzatához viszik el a hála és a megemlékezés vi­rágait. Mintegy 20 ezer fia­talt várnak a gellérthegyi jubileumi parkba, ahol ifjú­sági találkozót rendez a KISZ központi és budapesti bizott­sága. A késő délutánba nyú­ló program látványos, sok­színű kulturális műsorral folytatódik, többek között az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet déli hadse­regcsoport művészegyüttesé­nek és a Rockszínház társu­latának közreműködésével. Az ünnep alkalmából or­szágszerte megemlékezéseket tartanak az MSZBT-tagcso- portok is. A rendezvényekre számos szovjet vendég érke­zik. Egyetemisták amatörfilm­szemléje Szombaton Szegeden be­fejeződött az országos egye­temi-főiskolai amatőrfilm­szemle. A Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskolán tíz felső- oktatási intézmény hallgatói­nak mintegy negyven kis- filmjét vetítették le. A zsűri kedvezően értékelte, hogy a fiatal amatőrfilmesek első­sorban az ifjúság mai életé­vel, problémáival foglalkoz­tak, viszont hiányolta a film formanyelvén is kifejezhető vitakészséget. A szegedi filmszemle első eseménye volt az idei egye­temi-főiskolai filmnapok- nák. Ezek keretében a közel­jövőben szinte valamennyi felsőoktatási intézményünk­ben rendeznek a filmmel kapcsolatos programokat. A Velencei-tó keleti partján új ifjúsági üdülőközpont épült. A környező úttörő- és ifjúsági táborok ellátását javítja az ezerszemélyes étterem, bisztró, szabadidő-központ, valamint az Expressz Ifjúsági Iroda kirendeltsége. A képen: az új létesítmény a Velencei-tó partján (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) Az ügyvéd mindig az embert védi A ki ingatlant akar ven- hi, eladni vagy bo­nyolult lakáscserébe vág bele, örökséghez jut vagy éppen — sajnos, ez iga­zán nem ritka napjainkban — válni akar, ügyvédhez fordul, hogy el tudjon iga­zodni a rendelkezések út­vesztőiben. Hiszen — szok­ták mondani — a paragra­fus jele azért olyan kacska- ringós, hogy nehezebb le­gyen eligazodni benne. Ez utóbbi állításban ugyan kevés az' igazság, annyi azon­ban biztos, hogy bonyolult világunkban 'egyre több munkájuk akad az ügyvé­deknek. Nekik ki kell ismer­niük magukat a rengeteg — és sokszor egymással alig egyeztethető — rendelkezés, irányelv és utasítás között, s mindent el kell követniük, hogy megfeleljenek megbízó­ik várakozásainak. Termé­szetesen úgy, hogy a tör­vény betűje és szelleme se károsodjék. Sokfélék a hagyományok, amelyek még ma is élnek a köztudatban. A mai nemze­dékek jórészt már csak hal­lomásból ismerik az egykori ügyeskedő ügyvédeket, akik jól megszedték magukat, mi­alatt ügyfeleik minden va­gyona ráment a pereskedés­re. S éppúgy a távol ködébe tűntek a „szegények ügyvé­dei”, akik az előzőekkel el­lentétben sokszor a maguk pénzén is vállalták munká­sok, zsellérek, napszámosok védelmét. Megváltozott a világ, meg.- változtak az ügyvédi felada-. tok is. Ma — polgári ügyek­ben — azt tekintik jó ügy­védnek, aki el tudja érni, hogy az ügyből ne legyen per. Például: addig közve­tít a válófélben levők kö­zött, amíg sikerül megegyez­niük a vagyonelosztásban, s nem kell bíróság elé vinni vitájukat. De ha mégis oda kerül — tudása legjavát nyújtja, hogy megbízójának jogos érdekeit megvédje. Védenie kell azt is, aki büntetőbíróság elé kerül. So­hasem az elkövetett bűnt — az ügyvéd mindig az em­bert védi. Manapság több­nyire kirendelés alapján, ami lehet megtisztelő, de jövedel­mezőnek semmiképpen sem mondható. Talán hihetetlen, .de igaz: büntető ügyben a kirendelt védő négy órán be­lül 80, azon túl 160 forintot kap a munkájáért. Természetesen most is kap­hat az ügyvéd megbízást a vád alá helyezettől vagy an­nak családjától, s akkor — ugyancsak rendelet által megszabott kereteken belül — szabad megállapodással dönthetik el, hogy mennyit kap a védelméért. Polgári peres ügyekben viszont attól függ az ügyvédi díj, hogy mekkora érték sorsáról fo­lyik a per. Akkor sem az ügyvéd zse­bébe vándorol a kikötött összeg, hanem az ügyvédi munkaközösség számlájára fizetik be. Viszonylag új, né­hány évtizede' létrejött for­ma ez, ami mellett — elv­ben — még sokáig fennma­radt a magánügyvédi gya­korlat lehetősége. Az élet azonban a munkaközössége­ket igazolta, s ma már nincs is ügyVéd Magyarországon, aki ne lenne tagja valame­lyik „ümk”-nak. Ma is — s ez aligha vál­tozik a jövőben — önfenn­tartó szervezet a munkakö­zösség, amelynek fizetnie kell az irodahelyiség bérleti díját, a különböző rezsikölt­ségeket, erre megy el az ügy­védek keresetének nagyobb része. Egyetlen új ügyvédi hely kialakítása egy munka- közösségben (mai árakon) mintegy 350 ezer forintba ke­rül. Mégis bővíteni kell a mun­kaközösségeket, talán még újak is alakulnak majd, mert — kevés az ügyvéd. Néme­lyiküknek (hiszen a jó ügy­véd híre gyorsan terjed ak­kor is, ha ma nincsenek or­szágosan ismert nagy ügy­véd-egyéniségek) minden perce be van osztva hétfő reggeltől péntek estig, sőt sokszor a hétvégére is. Kevés az ügyvéd, elsősor­ban azért, mert az utóbbi években új gazdasági for­mációk jöttek létre. mind több kérdés nyer jogi szabá­lyozást — talán túl sok is. Szerződések, okiratok készí­tésénél ugyancsak szükség van ügyvédekre és — mi ta­gadás — a büntető ügyek száma sem csökkent. Egyetemisták és fiatal, diplomás jogászok közül egy­re többen érdeklődnek az ügyvédi pálya iránt. Jelen­leg országszerte összesen 1800 ügyvéd és ügyvédjelölt dol­gozik, s az Igazságügyi Mi­nisztérium most tíz száza­lékkal felemelte a létszámot azzal, hogy a 180 új ügyvéd­nek három év alatt kell munkába állnia. Bizonyára betöltenek addigra minden helyet, hiszen például a Bu­dapesti Ügyvédi Kamara 15 helyet írt ki most végző jog­hallgatók számára — és csak az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem jogi karáról 56-an pályáztak. S ami szinte egye­dülálló az igazságügyben, sőt általában a szellemi pályá­kon — az új jelentkezők kö­zött kisebbségben vannak a „gyengébb nem” képviselői. Üjabban az ügyvédeknek több sérelmét orvosolták, így például felemelték nyug­díjalapjuk felső határát, tag­jai lettek a Közálkalmazot- tak Szakszervezetének és az ügyvédi kamarákban önálló szakszervezeti csoportjaik alakultak. E lnyeri — hivatalos részről — a neki járó megbecsülést az ügy­védi hivatás. Ehhez tartozik az is, hogy a tárgyalóterem­ben csakúgy, mint az eljárá­sok során egyenlő partner­nek tekintik az ügyvédet, aki képviseli ügyfelét, büntető ügyekben védi az embert, megőrzi a rábízott titkot. Egyszóval teljesíti kötelessé­gét, amire esküt tett. Műkö­dése nemcsak fontos, de — szinte mindenütt, ahol az állampolgárnak hivatalos ügyben meg kell jelennie a hatóságnál — nélkülözhetet­len és elengedhetetlen. Szer­vesen tartozik a demokráciá­hoz. Várkonyi Endre Egy hét múlva nyári időszámítás Egy hét múlva, március 27-én kezdődik a nyári idő­számítás. Az óramutatót szombatról vasárnapra virra­dói éjjel 0 óráról 1 órára kell igazítani. A nyári időszámí­tásra való áttéréssel .várható­an most is az* ország másfél napi ellátására elegendő vil­lamos . energiát lehet megta­karítani, ami mintegy 35 ezer tonna fűtőolaj értéké­nek felel meg. Budapesten a közterülete­ken, vállalatoknál, intézmé­nyeknél levő, csaknem 5500 óra átállítását a posta szak­emberei már péntek délben megkezdik, s hétfő délig vé­geznek a munkával. Az ut­cákon, köztereken levő órák többsége már szombat estére az új időt mutatja. A tömegközlekedési eszkö­zök nemzetközi járatainak menetrendje is igazodik a nyári időszámításhoz, mely­re most már minden európai országban áttérnek. A MALÉV áz idén is előbbre hozza nyári menet­rendjét, amely a korábban szokásos április 1-e helyett március 27-én lép életbe. A nyári időszámítás szep­tember 25-ig tart, amikor éj­jel 1 órakor 0 órára kell majd visszaforgatni az óra­mutatót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom