Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-04 / 53. szám
NÉPÚJSÁG 1983. március 4-, péntek Németh Károly szovjet kitüntetése Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete tegnap a nagy- követségen rendezett bensőséges ünnepségen átnyújtotta Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának az Októberi Forradalom Érdemrendet. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Németh Károlynak a két nép testvéri barátsága és együttműködése erősítése érdekében kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréséként, 60. születésnapja alkalmából adományozta a magas kitüntetést. Az ünnepségen megjelent Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának vezetője, a Központi Bizottság tagjai és Roska István külügyminiszter-helyettes. Kibővített tanácsülés Csanádapácán Izgalmas, a lakosságot különösen érintő témákról tárgyalt március 2-án, szerdán Csanádapáca nagyközség Tanácsa. A napirendek fontosságára való tekintettel meghívta a végrehajtó bizottság az ülésre a községi pártbizottság és a Hazafias Népfront községi bizottsága tagjait is. A kibővített tanácsülésen elsőként Mórocz László tanácselnök előterjesztésében, a lakossági szolgáltatásokról tárgyaltak. Ezután a múlt évi költségvetés és fejlesztési alapról, valamint a művelődési intézmények gazdálkodásáról szóló beszámoló került napirendre. A községben az 1982-re előirányzott költségvetés biztosította az intézmények zavartalan működését. A tervek szerint alakultak a fejlesztési alap bevételei és kiadásai is. A fejlesztésekre tervezett összeg 600 ezer forint volt, ebből létesítették többek között az öregek klubját. Jelentős összeget tartalékolnak a tervezett gázbevezetésre. Ezen az ülésen adott számot munkájáról a számvizsgáló bizottság, majd a községi tanács 1983. évi és 1984. I. negyedévi munkatervét vitatta meg és hagyta jóvá a testület, majd a végrehajtó bizottság munkatervét ismertette Varga Gábor vb-titkár. A kibővített tanácsülésen a szolgáltatások mellett a másik fő téma volt a község tervezett gázellátása. Erről a DÉGÁZ képviselői, Farkas Zoltán főosztályvezető és Varga János igazgató adtak tájékoztatót. II Szép Magyar Könyv verseny eredményhirdetése Tegnap a budapesti Franklin Nyomda dísztermében átadták az 1982. évi Szép Magyar Könyv verseny díjait. A 30. alkalommal kiírt versenyre 17 könyvkiadó összesen 230 kiadványát küldte el. Az előzsürizést követően 127 mű került a főzsüri elé, amely az egyes . kategóriák díjairól döntött. Külön értékelte a társadalomtudományi és a természet- tudományi munkákat, a szakkönyveket és a tankönyveket, az ismeretterjesztő kiadványokat, a szépirodalmi műveket és a gyermekkönyveket. Díjazta a művészeti könyveket, a zeneműveket, valamint a különböző bibliofil és speciális kiadványokat. A vetélkedésen az Akadémiai Kiadó, a Corvina Kiadó és a Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó szerepelt a legjobban: hárman a kiosztott 24 díjból tizenegyet, a 41 oklevélből ugyancsak tizenegyet kaptak. A versenyre a legtöbb nevezés — szám szerint 51 — a szépirodalmi könyvek kategóriájában érkezett, s 12 könyv nyerte el a zsűri tetszését. Kiemelkedően jól sikerült munkának találták az Európa Könyvkiadó „Világirodalom Klasszikusai” sorozatának öt kötetét, Goethe: Római elégiák című könyvét, s — a Helikon Kiadóval közösen készült — Baranyai Decsi János magyar históriája című munkát Díjat kapott a Szépirodalmi Könyvkiadó írók, történetek, képek című kiadványa, s a Zeneműkiadó gondozásában megjelent Háry János kalandozásai Nagyabonytul a Burgváráig című könyv. A pályázaton jól szerepeltek a művészeti könyvek: közülük tíz kapott elismerést. E kategóriában elsősorban a Corvina Kiadó végzett szép munkát az elmúlt évben. Passuth Krisztinának Mo- holy-Nagy Lászlóról írt műve, Szabóky Zsolt—Száraz György Budapest című könyve, és Vörös felhő földjén című fotóalbum, Korniss Péter alkotása egyöntetűen * sikert aratott a szakemberek és a könyvbarátok körében. A Művelődési Minisztérium, a Zeneművészek Szövetsége, a Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, valamint a Fotóművészek szövetsége összesen 11 alkotót részesített különdíjban. GYORSLISTA A GÉPKOCSIN YEREMÉNY-BETÉTKÖNYVEK 1983. MÁRCIUS 1-ÉN MEGTARTOTT SORSOLÁSÁRÓL Az Országos Takarékpénztár a gépkocsinyeremény-betétköny- vek 87. sorsolását március 1-én Budapesten tartotta meg. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1982. október 31-ig váltottak és 1983. január 31-én még érvényben voltak. Ezúton tájékoztatjuk az érdekelteket arról, hogy forgalomban levő gépkocsinyeremény- betétkönyvek között vannak olyanok, amelyek számában — nyomdatechnikai okokból — az értékelt szám előtt eggyel több nulla van, mint amennyi a jegyzékben szerepel. Az eredmény megállapításánál az értékelhető számok előtt szereplő nullás számokat természetesen figyelmen kívül kell hagyni. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használjuk: TLS: Trabant Lim. Spec. TCS: Trabant Combi Spec. D: Dácia 1310. M: Moszkvics 2140 S 105: Skoda 105 S. S 120: Skoda 120 L. 10 000 forint összegű betétkönyvek 3 010 450 S120 3 020 309 TLS 3 023 798 TCS 3 026 617 D 3 036 157 TLS 3 042 600 D 3 051 188 TLS 3 053 778 S120 3 057 837 S105 3 059 275 S105 3 059 425 S120 3 061 413 S105 5000 forint összegű betétkönyvek 3 542 411 TCS 3 561 804 TCS 3 566 816 TLS 3 605 486 D 3 609 832 M 3 622 592 TLS 3 629 737 D 3 632 970 TCS 3 636 937 S120 3 640 721 TLS 3 653 181 TLS 3 656 051 TCS 3 683 180 S105 3 687 446 TCS 3 694 385 S105 3 697 307 S120 3 700 153 D 3 707 034 S105 3 707 559 TCS 3 708 817 TLS 3 709 542 TLS 3 712 280 TCS 3 712 850 TCS 3 713 625 M 3 720 101 TLS Iskolaépítés Eleken (Tudósítónktól) A közelmúltban tárgyalta az Elek nagyközségi Tanács az idei költségvetés és fejlesztési alap felhasználását. A fejlesztési alap bevételei a községfejlesztési, út- és közműfejlesztési hozzájárulásból, egyéb bevételekből átvitt pénzeszközökből és az előző évi pénzmaradványból összesen négymillió 84 ezer forintot tesznek ki 1983-ban. Eleken ebben az esztendőben kezdődik a VI. ötéves terv egyik legfontosabb létesítményének, a négy tantermes általános iskolának az alapozása. Erre az idén — a kiviteli tervek elkészítésére, és a munkák megkezdésére — egymillió 600 ezer forintot irányoztak elő. Ugyancsak ez évre tervezi a tanács egy szolgálati lakás megépítését, melyet majd elkészülte után az orvos vagy pedagógus vehet birtokba. Ehhez az állami hozzájárulás 500 ezer forint, melyet célcsoportos beruházási keretből biztosítanak. Hosszú évek óta súlyos gondot jelent a nagyközség szennyvízelvezetési rendszerének hiánya. Ebben az esztendőben megkezdődik a csatornahálózat terveinek elkészítése, melyre 450 eztr forintot biztosít a tanács. Az elképzelések között szerepel még az esetleg megépítésre kerülő gázvezeték-hálózat. A tanulmányterv elkészítésére 300 ezer forintot költenek az idén. Folyamatosan halad a községben a járdaépítés, a belvízelvezető árkok felújítása, melyre az idén 200 ezer forintot áldoznak. Parkosításra, park- fenntartásra 170 ezer forint áll rendelkezésre. Az elmúlt esztendőről áthúzódott egy ház kisajátítása, 450 ezer forint értékben. Felújításra vár a tanácsháza épülete is. Erre 239 ezer forint áll rendelkezésre. A III. sz. óvoda 25 férőhellyel való bővítését is tervezik, mintegy másfél százezer forintnyi költséggel. Szeptember 1-től szükség lesz a napközis csoportok számát eggyel növelni, erre is körülbelül 15 ezer forintot terveztek. Várhatóan megvalósul az iskolaépületek külső homlokzatának javítása, felújítása is. A tanácsülésen Somos László, a tanács pénzügyi csoportvezetője úgy t fogalmazott, hogy az idei költségvetési és fejlesztési tervek — a népgazdaság jelenlegi helyzetéhez képest — összességében visszafogottak, de elfogadható szintű ellátást biztosítanak. Topa Sándorné Újabb intézkedések a Balaton védelmére A kormány már hosszabb ideje napirenden tartja a Balaton és a balatoni üdülőterület fejlesztésének, megóvásának kérdéseit, hogy a már elért eredményekhez és az újabb gondokhoz igazodva finomítsa, korszerűsítse féltett természeti kincsünk védelmének és lehetséges fejlesztésének programját. A Minisztertanács csütörtöki ülésén ismét ennek érdekében hozott határozatokat a további feladatokról. A határozatok három témakört — a vízminőség javítását, az üdülőkörzet tehermentesítésének és a terület- rendezés fejlesztésének feladatait — ölelnek fel. A legfontosabb a vízminőség javítása. összehangolt és jelentős erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy ne fokozódjon a tó szennyeződése, és a Balaton vize alkalmas maradjon a fürdőzésre. A legújabb tudományos ismeretekkel jól megalapozott tervek, hosszú távon, három vízminőségi cél elérését jelölik meg: az első fokozatban — 1987-ig — a romlás megállítását és visz- szaszorítását az 1980-as évek elejére jellemző szintre, s ennek stabilizálását, a második fokozatban — 199'5-ig — a vízminőség további javítását, és azoknak a feltételeknek a megteremtését, amelyek szerint a harmadik fokozatban kialakulhat a 60-as évek elejének megfelelő vízminőségi állapot. Az e célt szolgáló központi intézkedések a leghatékonyabb beavatkozásoknak, és azoknak a feladatoknak adtak elsőbbséget, amelyek a tó legkedvezőtlenebb helyzetben levő nyugati medencéinek védelmét szolgálják. így, többek között, elsődlegesen kell gondoskodni a VI. ötéves tervidőszakban már megkezdett, és az előirányzott újabb vízminőségi beruházások, a kis- balatoni vízvédelmi rendszer, a különböző szennyvíztisztító művek, csatornák építésének meggyorsításáról, egyes szennyvíztisztító telepek bővítéséről. A Balaton foszforszennyezésének mérséklésére a kijelölt szennyvíztelepeken foszfortalanító berendezéseket kell felszerelni, s egyúttal szigorítani kell a foszfortűrési normákat, és jelentősen növelni a megengedett meghaladó szennyezésekért kirovandó bírságot. A Balaton vízgyűjtő területén 21 szakosított állattartó telepen új, környezetkímélő módszerek bevezetésével rövid időn belül meg kell szüntetni a környezetet erősen szennyező hígtrágyás technológiát. Halaszthatatlan tennivaló a vízparton és a víz szélénél összegyűlt hulladék, uszadék és egyéb szeny- nyeződés rendszeres eltakarításának megszervezése, s a medertisztító kotrások elvégzése a strandokon és más szennyezett mederszakaszokon. Az intézkedési program számos más feladatot is megjelöl, egyebek között a szennyvíziszapok elhelyezésére, hasznosítására; a közlekedésben, az iparban és a mezőgazdaságban keletkező porszennyeződés csökkentésére; a vízminőségvédő nádgazdálkodás kialakítására; a szippantott szennyvíz és a hulladékok környezetvédő elhelyezésére és sok más tennivalóra. Az intézkedési program másik nagy csoportja az üdülőkörzet tehermentesítését,» ap állandó letelepülés és az idegenforgalom szabályozását, a Balaton-menti üdülés iránti igények növekedésének korlátozását szolgálja. A zsúfoltság csökkentése és a vízminőség védelme érdekében a jelenlegi építési tilalmakon túlmenően az üdü- ' lőkörzet 37 part menti településén, valamint a vízminőséget veszélyeztető, illetve túlterhelt további négy településen átmenetileg — néhány évre — tilalmat rendelnek el újabb szálláshelyek — szállodák, üdülők, vendégházak, alkotóházak, munkás- szállások, kempingek, valamint gazdasági és állattartó létesítmények építésére, a meglevők bővítésére. Ezek a •korlátozások lényegében addig maradnak érvényben, amíg javulás nem tapasztalható a víz minőségében. A Balaton és az üdülőterület védelmében szükséges ez a lépés, s ezért kérik a lakosság megértését, türelmét. Szükség van arra is, hogy az eddiginél határozottabban javítsák az építési fegyelmet, s szigorúbban lépjenek fel az engedély nélkül építkezők ellen. Megvizsgálják azokat a lehetőségeket is, amelyek szerint arra ösztönözhetik a turistákat, a hétvégi kirándulókat, hogy nagyobb számban keressék fel az ország más üdülőterületeit, s ezzel is csökkenjen a Balaton zsúfoltsága. Ezt kell segíteni a szélesebb körű és hatékonyabb tájékoztatással is. Szerződéses boltok és vendéglők T öbb mint két éve annak, hogy megkezdődött a kisebb üzletek és vendéglátóhelyek szerződéses üzemeltetése. Ez már elegendő idő ahhoz, hogy értékelni lehessen az új forma előnyeit és hátrányait a vásárlók, a vállalkozók és a vállalatok, illetve a szövetkezetek szempontjából. Induljunk ki a számokból. A Belkereskedelmi Minisztérium kimutatása szerint 1982. szeptember végén — frissebb adat nem áll rendelkezésre — 1401 üzlet és 3521 vendéglátóhely vezetésére kötöttek szerződést. Míg a meghirdetett iparcikkboltok 50, a vendéglátóhelyek 70 százalékára volt jelentkező, addig a felkínált élelmiszer- üzletek közül csak minden harmadik-negyedik iránt tanúsítottak érdeklődést a vállalkozók. Bár az élelmiszerbolt kevesebb üzleti hasznot ígér — kevesebb a lehetőség a forgalom növelésére, a költségek csökkentésére, szabad áras termékek értékesítésére —, a vállalkozók érdeklődését feltehetőleg azok a feltételek is mérsékelték, amelyeket a vállalatok, a szövetkezetek felajánlottak. Erre enged következtetni az is, hogy egyes vállalatoknál, bizonyos megyében a meghirdetett élelmiszerboltok java vezetőre talált. Csongrád megyében tavaly szeptember végén már 112. Hajdúban és Veszprémben is több mint száz bolt működött szerződéses rendszerben, ugyanakkor Komárom megyében, csupán 16, Nógrádban 21 volt az ilyen üzletek száma. A vásárlók tapasztalatai általában jók a szerződéses üzletekben. Nagyobb a választék, ritkább az áruhiány, több a friss, a jó minőségű termék, gyorsabb, figyelmesebb a kiszolgálás, szebb a környezet. Ugyanakkor azonban van, ahol eltűntek az olcsó üdítő italok és más, viszonylag alacsony árú termékek- és a szerződéses eszpresszókban nőtt a szeszes italok értékesítése. A szerződéses vezetők a nyitva tartási időt a korábbinál jobban igazították a vásárlók, a vendégek igényeihez; több üzletet egész héten át, szünnap nélkül üzemeltetnek. Van, ahol ez panaszokat is okozott: a késő esti órákban is hangos zene zavarta a környék lakóit. A fogyasztó érdekeit védő intézkedések, rendeletek a szerződéses üzletekre, vendéglátóhelyekre is kötelezőek. Ennek ellenére az ellenőrzések során azt tapasztalták, hogy helyenként hiányzik a vásárlók könyve, az üvegvisszaváltási árak jegyzéke, az árfeltüntetés. Feltételezhető, hogy ennek tájékozatlanság is az oka, hiszen nem minden szerződéses vezető dolgozott már korábban is a kereskedelemben. Amint a tájékozatlanság okozta, hogy egyes helyeken a fogyasztók kifogásolták; a szerződéses boltokban a vezetők saját készítésű árukat is forgalmaznak. Márpedig az új rendszer lehetőséget nyújt a szerződéses vezetőknek, hogy bárhonnan szerezzenek be árut, hiszen az a cél, hogy ezek az üzletek közvetlen irányítás, folyamatos utasítások és állandó ellenőrzés nélkül, önállóan szervezzék az áruforgalmat, hatékonyan, maguk gazdálkodjanak a munkaerővel és az eszközökkel. A hatékonysággal általában nincs is baj, hiszen annak eredménye bizonyos szint elérése után növeli a boltvezető személyes jövedelmét. A szövetkezeti kereskedelemre vonatkozó 1983. augusztusi felmérés szerint a szerződéses üzletek kétszer akkora nyereséget fizetnek be, mint a korábbi, hagyományos üzemelés eredményeként. (Ez a befizetés a licitálás során kialakult díjtétel havi összege.) Ugyanakkor a szerződéses boltok a megnövekedett forgalmat kisebb létszámmal bonyolítják le. Ez részben a munka jobb megszervezésének, a munkaidő intenzívebb kihasználásának, a családtagok besegítésének köszönhető. A szerződéses boltvezetők érdekeltek abban, hogy takarékoskodjanak az eszközökkel, anyaggal, energiával. Számos helyen az olajfűtésről az olcsóbb széntüzelésre tértek át, s átlagosan 20 százalékkal sikerült csökkenteniük a forgóeszköz-állományt. Nemcsak az egyén, a népgazdaság is jól járt azzal, hogy így történt. Legendák keringenek arról, hogy egyes vendéglátóhelyek és butikok vezetői máris kiugróan magas jövedelemre tettek szert. Valóban előfordul ilyesmi, de többnyire csak ott, ahol — gyakran éjszakáig tartó munkával — a forgalom is jelentősen megnőtt. Ezenkívül még ott, ahol alacsonynak bizonyult a vállalat számára befizetendő átalánydíj. Ennek az volt az oka, hogy — a várakozással ellentétben — csupán egy pályázó akadt, így elmaradt a licitálás is. A jövőben majd tökéletesedik, finomodik ez a módszer, s jobban lehet ügyelni arra, hogy mindig a végzett munkával arányos legyen a jövedelem. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a szerződéses üzemeltetés — kockázattal jár. Amint ugyanis időközben kiderült, az üzletvezetők mintegy tíz százaléka felelőtlenül licitált, ezért vagy 450 személy fizetésképtelenné vált. Velük természetesen felbontották a szerződést. M indent egybevetve, jók a tapasztalatok. Ma már nem lehet kétséges, hogy a szerződéses forma bevált. Javult a vevők helyzete, s jó eredményt könyvelhet el a népgazdaság. Gál Zsuzsa Értékelték a téesz-párokat öt évvel ezelőtt 18 Békés megyei termelőszövetkezet kötött együttműködési megállapodást, hogy kölcsönösen segítik egymás gazdasági tevékenységét. Ha kell gépeket, műtrágyát, vegyszert juttatnak az arra rászorulónak. A kapcsolatok az eltelt öt év alatt kiszélesedtek, színessé váltak. Már nemcsak szövetkezetek segítik egymást, az együttműködők sorába beléptek az állami gazdaságok is. A tsz-párok munkáját, annak tartalmasságát évente értékelik a megyei tsz- szövetség munkatársai. Tegnap, március 3-án Békéscsabán került sor hasonló rendezvényre. A szövetség munkatársainak véleményét Csukás Gyula titkárhelyettes tolmácsolta, a meghívottak az együttműködés új formáiról beszéltek. A legjobb tsz-párok vezetői ezután jutalmat kaptak múlt évi tevékenységük elismeréseként. m. sz. zs.
