Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-27 / 73. szám
a 1983. március 27., vasárnap NÉPÚJSÁG BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Dévaványán Korszerűsödött üzlethálózat A négy uj ABC egyike, az Árpád utcai. Mindegyikben bőséges a választék A Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ két település, Dévaványa és Ecsegfalva 12 ezer lakosáról gondoskodik. A fogyasztási szövetkezet az utóbbi években sokat tett az üzlethálózat korszerűsítéséért. Somogyi Károlyné főkönyvelőtől megtudtuk, hogy 1978-tól több mint 20 millió forintot fordítottak a boltok korszerűsítésére. Korábban, csaknem három évtizeden keresztül a két községben boltok nem épültek, a régi kereskedelmi egységek a hagyományos módszerrel üzemeltek. Az élet megkövetelte a lakosság ellátásának javítását. Az utóbbi három esztendőben négy új ABC-áruház épült, ebből három Dévaványán készült el. Az Árpád utcában 640 négyzetméteres, a Lenin utcában 470 négyzetméteres, a Hajós utcában pedig 370 négyzetméteres ABC-t vehetett birtokba a lakosság. Ecsegfalva egy 200 négyzet- méteres ABC-vel gazdagodott. — A beruházásaink megvalósítását több forrásból tudtuk finanszírozni. A saját erőn kívül a MÉSZÖV kölcsönös fejlesztési alapjából, a SZÖVOSZ kölcsönös támogatási alapjából, továbbá más kölcsönökből és beruházási hitelekből fedeztük a költségeket. Elképzeléseink vannak a további fejlesztésekre. Sajnos a pénzügyi lehetőségek ennek bizonyos mértékben gátat szabnak. Dévaványán égetően szükség lenne még egy 3—400 négyzetméteres ABC-re — folytatja a főkönyvelő, majd megtoldja még. — Korszerűsítésre vár még a cukrászda, a vendéglő és a mező- gazdasági bolt is. Óriási gondot jelent a központi épületünk rendbehozatala, ugyanis az 1800-as években készült épület pincéjében több mint húsz éve, idestova két és fél méteres víz áll. Persze az ÁFÉSZ nemcsak az élelmiszer, iparcikk és ruházati cikkek ellátásáról gondoskodik. Jelentős részt vállalnak a nagyközségben épülő családi házak megvalósításából is: az utóbbi tíz évben több mi»t ötszáz belvizes ház épült Dévaványán, ehhez csaknem valamennyi anyagot sikerült időben, megfelelő mennyiségben és minőségben biztosítaniuk. Az ÁFÉSZ forgalmában jelentős a felvásárlás is. A négy szakcsoportjuk — te- nyésztojás-termelő, galamb, nyúl és méhész — az elmúlt évben több mint 5,5 millió forint értékű árut adott a fogyasztóknak, a népgazdaságnak, vagyis a felvásárlásnak mintegy felét. Az elmúlt évben a szakcsoport tagjainak az ÁFÉSZ 523 ezer forint kamatmentes előleget juttatott a termelés felkeltésére. Ezt a törekvésüket az idén szeretnék tovább folytatni. n fiatalok hétvégeken hazajárnak Dévaványán több mint 1300 fiatal él. Közülük azonban csak 700-an dolgoznak a községben, zömmel a két helyi tsz-ben, az ÁFÉSZ-nél, a Csepel Autógyár kihelyezett telepén, a háziipari szövetkezetben. A többiek pedig más településre, s a fővárosba járnak dolgozni. Róluk, életkörülményeikről, szórakozási lehetőségeikről beszélgettünk Lengyel Ilonával, a nagyközségi K1SZ- bizottság titkárával. — Annak, hogy nagyon sok fiatal elmegy innen dolgozni, az lehet az oka, hogy kevés, illetve telített az itteni munkalehetőség. De csaknem minden hétvégén lehet velük találkozni, hétről hétre hazajárnak. Az itt élők, dolgozók nagy része pedig háztájival is foglalkozik a munkája mellett, malacot, tehenet nevel. Ez persze rengeteg időt kíván. S bár így szabad idejük kevesebb marad, az a tapasztalatunk, hogy sokan igénylik a szórakoztató, tartalmas kikapcsolódást nyújtó programokat. Az utóbbi hónapokban egyre szorosabb az összefogás a művelődési ház, a könyvtár és a KlSZ-bizott- ság között azért, hogy ezeket a programokat minél színvonalasabbá tudjuk tenni. Így irodalmi esteket, társastánctanfolyamot, író-olvasó találkozót, műsoros esteket, diszkót, kiállításokat, színházi előadásokat, gyermekprogramokat szervezünk. Évről évre nő a KISZ-tagok létszáma, most 257-en tevékenykednek. Sokan családosok, emellett vállalják a többletmunkát. A most legfontosabb napi feladatunk a FIN lebonyolítása, szeretnénk bevonni mindenkit, gyerekektől az idősebbekig. A tenni akaró KISZ-es fiatalok segítőkészségét pe- din mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy tavaly társadalmi munkában — melyhez a tanács adta az anyagot, de sokat segítettek a tsz-ek vezetői is — rendbe hozták a 20 éve nem használt ' szabadtéri színpadot, már koncertet is tudtak rendezni. A további felújításra pedig pályázat útján 100 ezer forintot nyertek. a z első írásos okmányok csak így említik: Ványa. Az 1800- as éveket megelőzően található utalás először a Déva szóra, ma pedig — noha nevezik még mindig Ványá- nak — Dévaványa. A szeghalmi járás csaknem tízezres nagyközsége sok vihart megért. A török kivonulása után alig 120—130 lakost regisztrálhattak, de volt olyan időszak, amikor a mainál harmadával-felével többet. Tartozott Szolnok megyéhez is, ma Békéi északi fertályán található, mezőgazdasági nagyközség, két termelő- szövetkezettel. A felszabadulást követően kezdett iparosodni a település. Napjainkban már a Csepel Autó is munkát ad a déva-„ ványainaknak, de megtelepedett a kosárfonó, a Gyo- maendrődi Háziipari Szövetkezet, telepet hoztak létre a szarvasi vas-fémesek. A legrégebbi üzem a téglagyár, és sorolhatnánk tovább. Valamennyi azzal az elképzeléssel jött létre, hogy „megkösse” az embereket, munkát adjon helyben, ne kelljen eljárniuk — ingázni. Persze, a három „saját gyermek” dominál Dévaványán : a két tsz és az ÁFÉSZ. A legtöbb embert foglalkoztatják, s természetesen ezek az üzemek hozzák a legtöbb bevételt. No, és az sem hanyagolható el: a ványai emberek szinte minden korban a földből éltek, s arról, valamint a becsületes munkájukról voltak ismertek. Fenti felvételünk a nagyközség egyik új utcasoráról — a Május 1. utcáról — készült, ahol az elmúlt években sorra épültek az új családi házak. Persze nemcsak az iménti felvétel bizonyítja, hogy fejlődik a település, hiszen még az idén előkészítik az új nyolctantermes általános iskola területét, amelynek terveit már meg is rendelték. A Vörösmarty utcai leendő új épület alapozását úgy tervezik, jövőre megkezdhetik, s az azt követő év őszére beköltözhetnek a diákok. Addig is a Kossuth utcai óvoda felújításán fáradoznak, ahol további két csoportszobával bővítik a legfiatalabbak intézményét. A tervek szerint ezt jövőre be is fejezik. S akkor még nem beszéltünk az egyik legnagyobb elképzelésről, a geotermikus energia kihasználásáról. Alig tíz esztendővel ezelőtt a kutatófúrások után meleg vízre találtak, s a kút percenként 1350 liter 89 Celsius-fokos vizet ad. A nagyközség vezetői úgy vélik, ki kell használni ezt a lehetőséget. Éppen ezért megbízták a Központi Bányaműszaki Fejlesztési Intézetet, hogy a forró viz hasznosítására tanulmánytervet készítsenek. Éppen egy esztendővel ezelőtt kötöttek szerződést. Ezt az energiaracionalizálási pályázatra kívánják be-' nyújtani, s ha az elbírálás kedvező, úgy vélik, a két mezőgazdasági termelőszövetkezet terményszárítójához vezetnék el a forró vizet. Természetesen mindezek mellett az Árpád utcai intézmények és üzemek, valamint az ottani lakóházak fűtését is ezzel oldanák meg. Árutermelés és szolgáltatás A Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet dévaványai részlegében mintegy 110-en dolgoznak, a létszám csaknem 65 százaléka nő. Évente 50 millió forint termelési értéket állítanak elő. Az elektromos részleg adja a termelésnek több mint kétharmadát, míg a többit a faipari állítja elő. Az elektromos részleg a különböző világítótestekhez, vasalókhoz, csengőkhöz és egyéb szerelvényekhez az alkatrészt a központtól, vagy a kooperációs partnerektől kapja. A faipari részleg termelésével viszont egyedi megrendeléseket elégít ki. A részleg fő profilja a belső építészeti berendezések gyártása. Készítenek beépített és egyedi bútorokat, valamint laboratóriumi berendezéseket és egyedi típusú nyílászárókat. Dévaványai asztalosok készítették egyebek között a sárospataki motel éttermének és presszójának belső berendezéseit, a közeljövőben kezdik meg a szegedi könyvtár, és levéltár belső építészeti munkálatait, majd a Magyar Tudományos Akadémia miskolci akadémiai székház belső felújítását. Az elmúlt egy-két évben sokat korszerűsödött a dé- vaványai telep. Auer Miklós telepvezető elmondta, hogy a felújításra, beruházásra ötmillió forintot fordítottak. Elkészült az új asztalosüzem, korszerűsítették a műhelyeket, megvalósították a központi fűtést, s az idén az asztalosműhely porelszívó berendezéseinek szerelését is befejezik. A dévaványai részleg lakossági szolgáltatásokat is végez, kezdve a kávédarálótól az automata mosógépen át a televízió javításáig. Szerződésben vannak a RA- VILL-el, a RAMOVILL-el és a GELKA-val. Vasas., szakmákban a lakosságtól egyedi megrendeléseket is elfogadnak, épp úgy, mint az asztalos részleg, mely vállalja egyedi nyílászárók és egyedi bútorok készítését. Az új, korszerű asztalosműhelyben lámpaalkatrészek is készülnek II kosarasok Tizennégy esztendővel ezelőtt hívták létre a kosárüzemet a nagyközségben. Az Erdőgazdasági, Fűz- és Kosáripari Vállalat 5-ös számú dévaványai telephelyeként működik, s akkori létrehozásának legfontosabb oka: munkalehetőség biztosítása a dévaványai asszonyoknak. Napjainkban mintegy 60-an tevékenykednek az egykori malomépületben, s nem is akárhogyan. Termékeik jelentős hányada az úgynevezett karkosár, amelyeknek mintegy 90 százaléka a nyugat-európai — francia, NSZK-beli, angol, olasz, svéd, holland — piacokon talál gazdára. Mint Pervanov József, a telep vezetője elmondta, az asszonyok megszerették az üzemet, jó a kereset, s hosszú távon biztosított működésük. Az anyag- alap-ellátás jó, s a tervfeladatokat eddig minden évben teljesítették. Azt is hozzáfűzte: — Két esztendővel ezelőtt tizenöten szereztek szakmunkás oklevelet a dé- vaványaiak közül. Nem véletlen, hogy tavaly már 11,5 millió forint értékű termelést produkált üzemünk. Egyébként a kosarak milyenségétől is függően, napi 2—300 készül Dévaványán, amelyet majd mosásra, szárításra, lakkozásra Békésre szállítanak. A legügyesebb kezű asszonyok naponta 10—, 12-t is elkészítenek a termékből, ami annyit jelent, hogy 45 percenként egyet... Újra birkózás Mindeddig négy szakosztály működött a Dévaványai ME* DOSZ égisze alatt. A közelmúltban azonban újra életre keltették —■ hiszen hajdan erős szakosztályuk volt — a birkózók működését. így napjainkra öt szakosztályban folyik sporttevékenység az egyik legnépszerűbb sportágban, a lábdarúgás- ban azonban az utóbbi években nem a legfényesebben szerepelnek, amit bizonyít, hogy a körzeti bajnokságba kaptak besorolást. Az 1981—32-es idényben a felnőttek a 8. helyen kötöttek ki, a mostani bajnokságban az őszi forduló után a 3. helyen állnak. A legfőbb célja a több mint 110 labdarúgót foglalkoztató szakosztálynak: visz- szajutni a megyei II. osztályba. A hajdan az NB II kapuit is döngető női kézilabda-szakosztály olyannyira vegetál, hogy az idei megyei bajnokságba már be sem nevezik őket, viszont némi szünet után újjá alakult a férfigárda. A ' sakkozók ritkán hallatnak magukról, pedig rendszeresen rés/t vesznek a községen kívüli versenyeken is. Az asztaliteniszezők csupán félhivatalosan működtek, de a szervezetlenség és a vezetés hiányában felfüggesztették tevékenységüket. Annál örömtelibb, hogy tavaly novemberben egy régen dédelgetett terv valóra vált: újra van birkózószakosztály. Természetesen minden kezdet nehéz, itt is az első feladatként meg kellett szervezni a működésiig: szükséges feltételeket. A nagy múltú Orosházi MTK birkózó szakosztályával vették fel a kapcsolatot, ahonnan — ha csak használt is, de a kezdéshez kitűnő birkózószőnyeget kaptak. Így most már az általános iskolások Szabó Péter pedagógus-edző irányításával megbarátkozhatnak és megismerkedhetnek a sportág alapjaival. Az oldalt írták: Bielik Ágnes, Jávor Péter, Szekeres András. A fotókat Jávor Péter készítette. Naponta 200—300 kosár kerül ki az asszonyok keze alól, amelyek legnagyobb többsége a nyugat-európai piacokon talál gazdára
