Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-01 / 50. szám
NÉPÚJSÁG 1983. március 1., kedd Üzemanyag-takarékosság a vállalatoknál Ajánlásokat dolgozott ki a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a közületi gépkocsikat használó vállalatok, intézmények, szövetkezetek részére az üzemanyag-fogyasztás csökkentésére. Fontos feladat, hogy 1983-ban 5 százalékkal mérséklődjék a közületi gépjárművek üzemanyag-fogyasztása, ami azonban nem mehet a termelés, az ellátás és a szolgáltatások rovására. A kívánt eredményt mindenekelőtt a szállítások jobb szervezésével, a korszerű fuvarozási technológiák és módszerek bevezetésével kell elérni. Az elmúlt években jó néhány intézkedés született az üzemanyag-fogyasztás csökkentésére, ezek az intézkedések hoztak bizonyos eredményeket, főként a fuvarozó nagyvállalatoknál, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy még mindig számottevő tartalékok vannak a gépjárművel rendelkező vállalatok, szervezetek üzemanyag-gazdálkodásában. Éppen ezért az üzemanyag-fogyasztás csökkentését valamennyi gépjárművet üzemeltető közületi szervtől elvárják, sőt, megkövetelik, kivéve a mentő- szolgálatot, továbbá a köz- egészségügy, a mezőgazdaság és az erdőgazdaság egyes területeit, ahol a fokozott takarékosság az alaptevékenység biztonságos ellátását veszélyeztetné. De még ezeknek a kivételezett szervezeteknek is törekedniük kell lehetőségeikhez mérten az üzemanyag-fogyasztás csökkentésére. Az érintett vállalatoknak, szövetkezeteknek, állami költségvetési szerveknek, egyesületeknek saját hatáskörükben kell megoldásokat találniuk az üzemanyag megtakarítására, mégpedig oly módon, hogy alapvetően a járművek fajlagos fogyasztása csökkenjen, vagyis ugyanakkora fuvarfeladathoz kevesebb üzemanyagot használjanak fel a gépkocsik. Ennek elősegítésére a KPM ajánlásai széles körűen feltárják az üzemanyag-takarékosság különböző módozatait. Elsősorban a szervezési, műszaki és vezetéstechnikai intézkedésekben rejlő tartalékokra hívják fel a figyelmet. A szervezési feladatok között az üres kilométerek csökkentésére, a kétirányú terhelés megszervezésére, a gondosabb útirányválasztásra, a megfelelő teherbírású gépkocsik kiválasztására, egyszóval a körültekintőbb fuvarszervezésre kell az eddigieknél nagyobb gondot fordítaniuk a vállalatoknak. Emellett rendszeresebbé kell tenniük a műszeres diagnosztikai vizsgálatokat, a fogyasztást ellenőrző méréseket, s fokozott figyelemmel kísérniük a gépkocsik műszaki állapotát. Ahol mód van rá, kisebb átalakításokkal, a motor módosításával szükséges elősegíteni a fogyasztás mérséklését. A tapasztalatok szerint a gépkocsivezetők felkészültsége, vezetési stílusa is nagyban befolyásolja az üzemanyag-fogyasztás mértékét: a rossz vezetési stílus akár 15—20 százalékos többletfogyasztást is eredményezhet. Éppen ezért a minisztérium javaslatában szorgalmazza, hogy a gépkocsivezetők közül mind többen sajátítsák el a takarékos gépjárművezetés módszereit. Miről ír a Kertészet és Szőlészet? Az enyhe tél után, különösen a könnyen melegedő és jól művelhető homoktalajokon, a tavaszi magvetéseket is korábban lehet kezdeni. A vetőmagvásárláshoz, a helyes időzítéshez, az előcsí- ráztatáshoz ad tanácsot egyebek között a Kertészet és Szőlészet most megjelent 9. száma, amely a tél végi lemosó permetezésről, a paradicsom hajtatásáról is ír. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy a kettős termesztéssel a kiskertek is kétszeresen kihasználhatók. A korai burgonyatermesztés ■—■ amelynek előfeltétele a jó előcsíráztatás — után például kínai kellel hasznosítható a termőterület. Mi az oka a téli alma keserű foltosodásának? Sokáig úgy hitték, hogy a betegséget az egyoldalú nitrogénműtrágyázás okozza. A kérdésre most tudományos alapon ad választ dr. Kállay Tamás írása. II Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. MÁRCIUS 1-TÖL Devizanem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák Schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. és cl. rubel USA dollár vételi közép eladási árf. 100 egységre forintban 6119,14 6125,27 6131,40 3847,56 3851,41 3855,26 84,28 84,36 84,44 466,87 467,34 467,81 745,98 746,73 747,48 585,36 585,95 586,54 1501,19 1502,69 1504,19 170,16 170,33 170,50 3273,12 3276,40 3279,68 13761,26 13775,04 13788,82 563,79 564,35 564,91 1663,09 1659,77 1661,43 28,72 28,75 28,78 236,19 236,43 236,67 43,40 43,44 43,48 30,71 30,74 30,77 1968,69 1970,66 1972,63 539,90 540,44 540,98 2597,40 2600,00 2602,60 4014,16 4018,18 4022,20 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. MÁRCIUS 1-TÖL vételi eladási Pénznem árf. 100 egys. forintban Angol font 5941,51 6309,03 Ausztrál dollár 3735,87 3966,95 Belga frank 81,83 86,89 Dán korona 453,32 481,36 Finn márka (a) 724,33 769,13 Francia frank 568,37 603,53 Görög drachma (b) 44,78 47,56 Holland forint 1457,61 1547,77 Japán yen (1000) 165,22 175,44 Jugoszláv dinár (a) 50,67 53,81 Kanadai dollár 3178,11 3374,69 Kuvaiti dinár 13361,79 14188,29 Norvég korona 547,42 581,28 NSZK márka 1611,59 1711,27 Olasz líra (1000) 27,89 *9,61 Osztrák Schilling 229,34 243,52 Portugál escudo 42,14 44,74 Spanyol peseta 29,82 31,66 Svájci frank 1911,54 2029,78 Svéd korona (a) 524,23 556,65 USA dollár 3897,63 4138,73 (a) vásárolható legmagasabb (b) vásárolható legmagasabb bankjegy címlet, 100-as. bankjegycímlet, 500-as. Tovább gazdagodik Gyomaendrőd (Tudósítónktól) Már több, mint egy éve, hogy Gyoma és Endrőd, a lakosság szinte egyöntetű akaratát kifejezve, egyesült. Ez a döntés eleve meghatározta a két nagy múltú település jövőbeni fejlődését. A VI. ötéves terv feladatainak meghatározásakor mindvégig szem előtt tartották a közös érdekeket. Az 1982-es év mozgalmas volt a nagyközségben, de az idei feladatokat tekintve, most sem lesz kevesebb a tennivaló. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdasági egységek szívügyüknek tekintik a település fejlesztését, de ugyanez tapasztalható a lakosság részéről is. Az 1983-as fejlesztési feladatokra mintegy 16 millió forintot irányoztak elő. Kiemelkedő a telefonközpont és -hálózat terven felüli korszerűsítése, melynek alapján 1000-re lehet növelni a bekötések számát. Az új központ lehetővé teszi az automata távhívást. Az Űjkert-soron folytatódik a lakásépítés, és mintegy kétszáz, nagyrészt teljesen közművesített telket alakítanak ki. Ez évben kerül sor a Lenin úti, 39 lakásos lakótömb építésére, melyben az új OTP-fiók kap otthont. Néhány fontosabb közút teljes felújításra kerül. Jelentős a Katona József Művelődési Központ és a Blaha Lujza úti óvoda korszerűsítése. Természetesen ez a felsőrolás korántsem teljes, hiszen tovább folytatódik a strandfürdő medencéinek felújítása, befejezik a Lenin úti óvodát, a belvízcsatornahálózat korszerűsítését is. Ezek a munkák mintegy 9 millió forint ráfordítást igényelnek. A tanácsi lakásokra — az előző évhez hasonlóan — 1,5 millió forintot fordítanak megyei forrásból, karbantartásra és felújításra. Ezzel együtt nem szabad megfeledkezni a tekintélyes mennyiségű társadalmi munkáról sem. Tavaly például a településfejlesztés érdekében végzett társadalmi munka és hozzájárulás értéke elérte a 13 millió forintot. Ez -egy lakosra vetítve több, mint négyszerese az 1981. évinek. Az elkövetkezendő években új iskola építése nem szerepel a tervben, viszont új, verseny- és tömegsportra alkalmas tornaterem építését kezdik el; hiszen egyre nagyobb a száma a sport iránt érdeklődőknek, s a meglevő terem egymagában még az iskolai oktatást sem elégíti ki teljes mértékben. A szabadtéri sportpályák felújítása tovább folytatódik. Már eddig is sok társadalmi munkát fordítottak rendbe hozatalukra. A település szépítésére, parkosítására szánt összegnek is csak akkor lesz látszata, ha a lakosság is hozzáadja a maga erejét és szűkebb hazája szeretetét. Baginé Szűcs Éva Beíratás márciusban Ősszel iskolások lesznek Mintegy 180 ezer gyermek kezdi meg idén szeptemberben általános iskolai tanulmányait. A tankötelesek be- íratására az egész országban március 1—15. között kerül sor — tájékoztatták a Művelődési Minisztériumban az MTI munkatársát. A beíratásról tudni kell, hogy törvény írja elő: minden gyermeknek iskolába kell járnia a hatodik születésnapját követő szeptember 1-től. A szülő vagy gondviselő kötelessége, hogy beírassa a körzethatár szerinti iskola első osztályába gyermekét, ha az 1983. augusztus 31-ig betölti hatodik életévét, vagyis, aki 1976. szeptember 1. és 1977. augusztus 31. között született. Beíratáskor a gyermek adatait a szülő a saját személyi igazolványával, a gondviselő a gyermek születési anyakönyvi kivonatával igazolja. Az iskolaérettség elismertetéséhez orvosi bizonyítvány szükséges, tehát a szülőnek, a gondviselőnek ezt az okiratot is be kell szereznie. Az óvodába járóknak van ilyen, a nem óvodások számára pedig a körzeti gyermekorvostól kell kérni azt. A beíratáskor azt is be kell jelenteni, hogy a gyermeket napközibe kívánják adni, vagy nem. A gyulai SZOT—MEDOSZ Szállodában divatbemutatót és fodrász-show-t tartottak a Békés megyei kisiparosok ruha- költeményeiből, és a fodrászok is bemutatták alkotásaikat a női fejeken február 5-én. Hasonlóan kellemes perceket szereztek a manökenek és a fodrászok, modellek, a február 26-i békéscsabai orvosbál részvevőinek. A divathullámok változásait fémjelző bemutatóra és fodrász-show-ra legközelebb a március 12-én megrendezendő KlOSZ-bálon nyílik mód a kisiparos férfi- és női fodrászoknak, szabóknak, szűcsöknek Korszerűbb bérpolitikát! V annak, akik úgy tartják, hogy az új bér- szabályozás elvének és gyakorlati előírásainak okos alkalmazásával minden eddiginél nagyobb lehetőség nyílik a magasabb, a jobb munkateljesítmények honorálására. Hozzáteszik még azt is, ha valaki nem hajlandó a jobb munkára, akkor legcélszerűbb, ha mihamarabb maga néz valami új munkahely után. A munkáltatóknak ugyanis aligha érdekük, hogy a kényelmeske- dő embereket is pénzeljék. Mások ennél óvatosabbak, vagy inkább kifejezetten pesszimisták, mondván: a mai gazdasági körülmények közepette a bérezésre felhasználható szűkös pénze^ miatt továbbra sincs lehetősség a valóságos teljesítmények anyagi elismerésére. Sőt: szerintük ismét a létszámhígítás veszélyével fenyeget a bérszabályozás új módszere, ez pedig aligha kedvez a munkafegyelem szigorításának. A vállalatok ugyanis ismét alacsony bérű, de lényegében felesleges embereket vesznek majd fel, hogy a bérszínvonal növekedését visszafogják. Lehetne még folytatni az ellenkező előjelű véleményeket, jelezvén, hogy koránt sincs egyetértés az új bér- és keresetszabályozás megítélésében. Ezért remélhető, hogy az ÁBMH (Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal) elnöke által aláírt — és a közelmúltban a hivatalos lapokban megjelent — irányelvek mégis hozzájárulnak az eddiginél ösztönzőbb, egyszersmind igazságosabb vállalati bérpolitika kialakításához. Nézzük mindjárt az imént említett létszámhígítás állítólagos veszélyét! Érdekes módon, az érdekelt vállalati vezetők sokkal gyorsabban észrevették ennek lehetőségét, mint a szabályozásnak azt a sajátosságát, hogy erőteljesen ösztönöz a létszám csökkentésére. Ugyanis az ily módon felszabaduló bértömeg meghatározott — és nem jelentéktelen — hányadát közvetlen, adómentes bérszínvonal-emelésre lehet felhasználni. Az ÁBMH irányelve szerint ezért voltaképpen nem kifizetődő a létszám „hígítása”. Az irányelvek egész szelleméből következik, hogy ésszerűbb és igazságosabb vállalati bérpolitika kialakítására kell mindenütt törekedni. Nem vitás: ennek meg kell teremteni az anyagi alapjait is. Az sem vitás, hogy az idén sem lesz erre több pénz — úgy „központilag” —, mint tavaly. Csak az a nagy kérdés, hogy például a múlt évi pénzt, meg a sok évvel ezelőtti pénzösz- szegeket mennyire ésszerűen és igazságosan használták fel a munkáltatók? Vajon nem kell-e felülvizsgálni — éppen a belső érdekeltségi rendszer hatékonysága érdekében — a belső kereseti arányokat? Például a moz- góbérrészek megszokott felhasználási rendjét. A prémium, ugye, egyre inkább afféle fizetéskiegészí- 1 és. Vannak például intézmények, munkahelyek, ahol bevett gyakorlat, „szerzett jog” a „garantált prémium”. Nincs semmi teljesítménytöbblet, nincs semmi külön elismerésre méltó produkció, ám a garantált prémium kifizetődő, hisz’ azért „garantált”. Az ÁBMH-irányelvek határozottan állást foglalnak amellett, hogy a prémium — magyarul: a jutalom —csakis a külön teljesítményekért, a valóban jutalommal honorálandó egyéni, vagy csoportos teljesítményekért adható. S nem sok kis apró összegre szétporciózva, hanem szakítva az egyenlősdi gyakorlatával. A kis összegű jutalom — nem jutalom. Ösztönző hatása gyakorlatilag érzékelhetetlen és értékelhetetlen. Mint ahogy annak a „bérfizetési” gyakorlatnak sincs ösztönző hatása, amikor év végén, a meglevő bértartalékokat minden különösebb teljesítménykövetelmény nélkül osztják ki, csak azért, nehogy megmaradjon a pénz. Tagadhatatlan: van ennek némi szociálpolitikai színezete is. Csakhogy a bér — nem szociálpolitikai eszköz. A teljesítményért, a végzett munkáért jár. Következésképpen sokkal célszerűbb eljárás a bérmarad vány okát részesedési alapként tartalékolni, vagy a részesedési alap terhére — az éves eredmények ismeretében, s megint csak a teljesítmények arányában — év végi részesedésként kifizetni. Az ÁBMH sok jó tanácsot ad még a munkáltatóknak, a saját jól felfogott érdeküket szolgálva. A többi között aláhúzza: a vgmk-k (vállalati gazdasági munkaközösségek) nem a túlóra csökkentésének eszközei! Alapvetően hibás az a vállalatgazdálkodási felfogás, amely szerint a vgmk arra való, hogy — az egyébként csak túlórázással elérhető — teljesítménybővítést tegye lehetővé. Ezért is hangsúlyozzák az irányelvek: „A vállalati gazdasági munkaközösségben való tevékenységet csak azoknak célszerű lehetővé tenni, akik munkaköri kötelezettségeiket kifogástalanul teljesítik a törvényes munkaidő alatt” ... Továbbá : e munkacsoportokat... „a rendelkezésükre bocsátott eszközök használatáért megfelelő térítés fizetésére kell kötelezni, mert ez alapvetően befolyásolja az ott képződő személyes jövedelmeket”. a z ÁBMH irányelvei kapcsán csak a mai bérezési gyakorlat néhány elemét tekintettük át. De az eddig elmondottakból is egyértelműen kiderül, hogy még az idei, valóban korlátozott mértékű 3,5—3,8 százalékig bérfejlesztési lehetőség is módot nyújt a korábbinál ésszerűbb és ösztönzőbb vállalati bérpolitika kialakítására, a munka szerinti elosztás követelményének következetesebb érvényesítésére. Vállalva az ezzel járó konfliktusokat, hiszen ez is a vállalatok jól felfogott érdeke. Vértes Csaba Klubtalálkozó, külföldi kirándulás, autós ügyességi verseny Az elmúlt vasárnap tartotta vezetőségi ülését Me- kis Pál elnökletével a mozgáskorlátozottak gyulai egyesülete. Ezen elsőként tájékoztató hangzott el arról, hogy február elején Békéscsabára és Gyulára látogatott a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége főtitkára, Szakonyi Júlia, aki tájékozódott a két egyesület munkájáról, célkitűzéseiről. A vezetőség meghallgatta Sipos Antal gazdasági vezető beszámolóját az elmúlt évi költségvetés felhasználásáról és megtárgyalták az idei pénzügyi, tervezetet. Sor került az idei munkaterv összeállítására. Az egyesület vezetősége azon igyekezett, hogy tagjainak minél változatosabb és vonzóbb programot biztosítson. A tervekben szerepel egy megyei klubtalálkozó. A gyulai egyesület tagjai, élve a ka- muti termelőszövetkezet felajánlásával — minden évben egy kirándulásra felajánlották az autóbuszukat — egynapos romániai kiránduláson vesznek részt. Megemlékeznek a nemzetközi nőnapról is, amikor megajándékozzák a klub nőtagjait. Augusztusban egy országos autós ügyességi versenyt szeretnének megrendezni Gyulán vagy Gyulaváriban. B. O.
