Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-25 / 71. szám

1983. március 25., péntek Kibővített HVDSZ-ülés (Folytatás az 1. oldalról) szállít tőkés piacra. Jól si­került az energiaracionalizá­lási program. A Körös Ka­zángyártó és Gépipari Vál­lalat megkezdte az energia- takarékos kazánok gyártását. Az Orosházi Faipari Válla­lat az elmúlt évben kereske­delmi tevékenységgel bőví­tette szolgáltatásait. A Pa­tyolat Vállalat szintén széle­síti szolgáltatásainak körét, de további piackutatásra, propagandára és jobb szer­vezésre van szükség. Az előadó részletesen fog­lalkozott a kommunális szol­gáltató vállalatok és költ­ségvetési üzemek eredmé­nyeivel, gondjaival. Ezek a szervezetek megvalósították feladataikat. Fejlődött a la­kóházjavítási, felújítási, kar­bantartási tevékenység. Ja­vult a víz-, a csatorna- és a fürdőszolgáltatás. A hálózat- fejlesztésre időben és egyre jobb minőségben került sor. Békéscsabán épül a biológiai szennyvíztisztító. Elismerést érdemel a Gyulai Vízművek, hiszen korszerű tanuszodát létesítettek, és épül a másik medence is. Az alapszervezetek mind­egyike véleményezte az 1983- as vállalati tervet. A dolgo­zók ennek ismeretében ki­veszik a részüket a nagyobb feladatokból, tisztában van­nak népgazdaságunk helyze­tével, a vállalati lehetősé­gekkel. Elvárják az őszinte tájékoztatást, bírálják a munkaszervezési hiányossá­gokat, a vezetők nem meg­felelő magatartását, a pa­zarlást és az egy helyben to- pogást. A tervek megvalósí­tását szolgálja a szocialista munkaverseny-mozgalom, amely itt is megújulásra vár. A megyei titkár Jkif ej tettet érdekvédelmi feladataik egyik fontos része a bérpo­litika. A céltudatos munka eredményeként emelkedtek az átlagbérek és jövedelmek. A kommunális szolgáltató vállalatok közül a legna­gyobb gonddal a Békéscsa­bai Ingatlankezelő Vállalat küszködik. Mindent megtesz­nek azért, hogy saját erőből emeljék a béreket, a bérszín­vonal mégis alacsony. Emiatt sokan elhagyják a vállalatot a nagyobb kereset reményé­ben. A vitában tizennégyen szólaltak fel. Vasas Pálné a szervező bizottság munkájá­ról szólt. Elmondotta, hogy nehezíti a tevékenységüket a rengeteg írásos jelentés, a bürokrácia. Kocsor Sándor, a békési Városi Tanács költ­ségvetési üzemének szb-tit- kára az üzem fejlődését mu­tatta be, amely hosszú évek után ismét nyereséges. Ba­latoni Lászióné, a szociálpo­litikai bizottság vezetője azt kifogásolta, hogy csak egyetlen vállalatnál foglal­koznak megfelelően a reha­bilitációval. Budai László, a KISZÖV területi szakszerve­zeti bizottságának titkára az ipari szövetkezetekben folyó szakszervezeti munkát is­mertette. A tagszervezés ne­hézségeit és a vezetők, vala­mint a szakszervezeti bizal­miak nem mindig felhőtlen kapcsolatát elemezte. Vereb András, a munkavédelmi bi­zottság vezetője a legutóbbi ellenőrzésekről számolt be. Hangsúlyozta: a munkavé­delmen kívül nagyobb gon­dot kell fordítani a környe­zetvédelemre. Dr. Kocsó Illésné az el­múlt két és fél esztendő gazdasági nehézségeivel kap­csolatban a változó feltéte­lek és szabályozók hatásáról beszélt. Reményét fejezte ki, hogy a most folyó munka­helyi szocialista brigádveze­tők tanácskozásain feltárják azokat a ' hiányosságokat, amelyek fékezik a verseny kibontakozását. Lényegesnek tartja a bizalmiak felkészí­tését, az őszinte párbeszédet a tagsággal minden fontos kérdésben. Dr. Tóth János, a megyei tanács ipari osztá­lyának vezetője kifejtette: a tanácsi ipari vállalatok jól gazdálkodtak az elmúlt év­ben. Nincs közöttük egyetlen vesztéséges üzem sem. A hat vállalat 485 millió forint ter­melési értéket teljesített, kü­lönösen a gyulai kötőipari és az Orosházi Faipari Vállalat ért el szép sikereket. Többen szóltak az okta­tásról, a művelődési lehető­ségekről, a sportról, a fia­talok és a nők helyzetéről. A tanácskozás Valentinyi Már­tonná összefoglalójával ért véget. S. S. Lesz gáz Muronyban (Tudósítónktól) Falugyűlés volt a múlt héten Muronyban, a terme­lőszövetkezeti művelődési ház nagytermében. Elsőként Balogh László országgyűlé­si képviselő adott tájékozta­tást választóinak az elmúlt évben az országgyűlésen végzett tevékenységéről, majd Tóth Károly tanácsel­nök számolt be a községi ta­nács tavalyi munkájáról. Az év végére felépült a VI. öt­éves terv legjelentősebb községi beruházása, az új gyógyszertár, amelyhez szol­gálati lakás is járul. Az épü­leten végzendő hiánypótló munkák befejezése után, várhatóan ez év május 1-én kerül sor az ünnepélyes át­adásra. A muronyiak ez idáig 70 ezer forint értékű önkéntes községfejlesztési hozzájárulással segítették a gyógyszertár és környéké­nek építését. A megyei ta­nács másfél millió forinttal, a megyei gyógyszertári köz­pont saját fejlesztési alapjá­ból 1,35 millió forinttal já­rult hozzá Murony és Ka­mut lakóinak jobb gyógy­szerellátásához. A településfejlesztés idei tervei között rendkívüli fon­tosságú kérdés megtárgyalá­sára került sor. A jelenlevők megszavazták a községi föld- gázhálózat megépítését. A falugyűlés határozata alap­ján, a Hidasháti Állami Gaz­daság jelentős anyagi támo­gatásával, lehetőség nyílt ar­ra, hogy a muronyiak lakó­házaihoz is elvezessék a földgázt. A gázellátási ta­nulmányterv, amelyet a DÉ- GÁZ „Körös” GÁZTERV vállalati GMK készített el, a lakosság egyetértésével és közös akaratával kivitelez- hetővé válik. Az elképzelé­sek szerint jövőre befejezik a hálózat megépítését. Mikló Géza Vezetői tanácskozás a gyógyszertári központban Március 25-én és 26-án ve­zetői értekezleten találkoz­nak a Békés megyei gyógy­szertárak irányítói, szak­mai vezetői. Az első napon, pénteken dr. Palovits Gyula igazgató tájékoztatja a részt­vevőket az elmúlt év ered­ményeiről és gondjairól. Az aktuális szakmai problémá­kat is most beszélik meg a résztvevők, s olyan témákról esik szó, mint például a gyógyszertári vizsgálatok ta­pasztalatai, vagy a gyógy­szergazdálkodás feladatai. Az új gyógyszerek ismerte­tését követően a gyógyszeré­szeti társaság szervezésében tudományos ülést is tarta­nak. A szombati, március 26-i ülésen rendezik a szakszer­vezet beszámoló taggyűlé­sét, és osztják ki a jutalma­kat a három tavasz ünnepe alkalmából az arra érde­meseknek. B. Zs. KISZ-alapszervezet alakult a KlOSZ-nál Tizenöt fiatal kisiparos gyűlt össze a közelmúltban a szeghalmi KlOSZ-alap- szervezetnél, s elmondták: KISZ-szervezetet kívánnak alakítani. A kezdeményezést a KIQSZ ifjúságpolitikai és szakmunkástanuló bizottsá­ga tette. KISZ-alapszervezet létrehozására lehetőséget ad az az együttműködési megál­lapodás is, amelyet nemrég kötött a KIOSZ* megyei tit­kársága és a KISZ Békés megyei bizottsága. Az utóbbi időben, a KIOSZ- on belül jelentős a fiatalo- dás, s ezt a hirtelen válto­zást maga a szervezet nem is tudta követni. A KIOSZ— KISZ-alapszervezetek mű­ködése természetesen egyes területeken eltér az iskolai, dolgozói alapszervezetektől, hiszen sajátos rétegről van szó. Az első fíIOSZ—KISZ- alapszervezetek munkáját megkülönböztetett figyelem­mel kíséri a kisiparosok ér­dekképviseleti szerve és a KISZ egyaránt. A Szeghalmon megalakult alapszervezet patronálását pártfeladatként kapták a KlOSZ-nál dolgozó kisiparos párttagok. A KIOSZ megyei titkársá­ga ifjúságpolitikai alapjából anyagi támogatást is- adott az új KISZ-alapszervezetnek. Tavasszal és ősszel KörnYezetvédelmi hónap Békéscsabán A közelmúltban ülésezett a békéscsabai városi operatív bizottság, s a meghívottak között ott voltak a párt és népfront kerületi, illetve körzeti titkárai is. Az elfo­gadott intézkedési terv sze­rint az idén április 1. és má­jus 1. között a tavaszi, ok­tóber 8. és november 5. kö­zött pedig az őszi környe­zetvédelmi hónapot rende­zik meg Békéscsabán. A fő feladatok közé tartozik a ke­rületekben és külterületeken levő utak, gyalogjárók, jár­dák, csapadékvíz-elvezető ár­kok, csatornák, parkok fel­újítása; valamint a közterü­letek takarítása és a hulla­dékanyagok elégetése vagy elszállítása. A lakótelepeken és a bel­városban összegyűjtött sze­mét és lom eltávolításának határideje: április 28., 29; valamint november 3., 4. Ugyancsak a környezetvé­delmi hónap teendőihez so­rolható az 53 játszótér és azok berendezéseinek felújí­tása, a hiányzók pótlása, amelyhez a város KISZ-esei nyújtanak segítséget. Ezen­kívül a „virágos óvoda-is­kola” akció foglalja magába az ágyásokhoz szükséges földcserét, a nyári virágpa­lánták kiültetését az általá­nos és középiskolai szülői munkaközösségek, továbbá a szocialista brigádok közre­működésével. A tavaszi-őszi fásításban pedig a diákok mellett részt vesznek a Ma­gyar Néphadsereg békéscsa­bai állományával együtt a dolgozó KISZ-es fiatalok. A terv — a felsoroltakon kívül — számos egyéb fel­adatot ír elő a környezetvé­delmi hónap akcióiban érde­kelt vállalatok, intézmények kollektíváinak, s természete­sen magának a lakosságnak Programjavaslatok iidülövendégeknek Lassan kezdődik az idegenfor­galmi szezon, nő az utazási iro­dák forgalma. A gyulai SZOT— MEDOSZ Gyógyüdülőben műkö­dő Volán iroda is több új prog­rammal várja az ide érkező vendégeket. Belföldi és külföldi utazáso­kat egyaránt szerveznek. A bel­földi utak közül nagyobb sza­bású a megyei körút. Békéscsa­bán városnéző sétán vesznek részt a vendégek, és ellátogat­nak a Munkácsy Mihály Múze­umba. A nyári szezonban a szarvasi arborétummal ismer­kednek, télen pedig a gyomai Kner Múzeumot keresik fel. A megyei körút végén a békési múzeumot nézik meg, és vacso­rán látják őket vendégül a pin­ceborozóban. Az iroda munka­társai szerveznek olyan progra­mokat is, melyeken lehetőség nyílik arra, hogy akár gyalog, akár autóbusszal, idegenvezető segítségével ismerkedjenek az idelátogatók Gyula nevezetessé­geivel. Ahogy az időjárás engedi, il­letve a családos üdültetések megindulnak, és két új tervet is szeretnének megvalósítani: Mezőhegyesen lovasprogramot, a Vésztő—mágori ásatásokhoz pe­dig kirándulást szervezni. Külföldi utakat Romániába szerveznek: Aradra és Arad— Temesvárra. Üjabb lehetőség a Nagyszalonta—Nagyvárad neve­zetességeit bemutató út, ez a nyári időszakban kibővül, ilyen­kor az utasok ellátogatnak a Medve-barlangba és Biharfüred- re.. Azok az üdülőbe érkező vendégek, akik külföldi úton szeretnének részt venni, jó, ha magukkal hozzák az útlevelüket, így kisebb költséggel, kényelme­sebben utazhatnak. B. A. I Alig másfél hónapos téli szünet után ismét közlekedik a Szántód—Tihany közötti kompjárat (Fotó: MTI — Kerekes Tamás felvétele — KS) Tanácsülésekről jelentjük Békés Március 23-án, szerdán délelőtt tartotta ülését a bé­kési Városi Tanács, Mako- viczki János elnökletével. Megvitatták többek között a város munkásságának és termelőszövetkezeti paraszt­ságának élet- és munkakö­rülményeit. A tanácselnök az írá­sos előterjesztést kiegészít­ve, hangsúlyozta: tizenegy üzemben tájékozódtak első­sorban a szakmaközi bizott­ságok tagjai. A tapasztalato­kat a tanácstagi csoportok megtárgyalták, és elmondták véleményüket a Hazafias Népfront helyi képviselői is. Ezeken a tanácskozásokon a város iparának általános helyzetét elemezték, és rész­letesen foglalkoztak a fejlő­dés lehetőségeivel. Szinte egyöntetű volt a megállapí­tás, hogy Békés ipara az utóbbi tíz esztendőben bő­vült, a termelési érték emel­kedett. Szóvá tették viszont: a telephelyeken visszaesett a műszaki színvonal, a ter­mékszerkezet egyszerűsödött, és néhány üzemben csökkent a létszám. A békési munká­sok kevesebbet keresnek, mint a központokban dol­gozók, ugyanakkor az itteni üzemek vezetői sok minden­ben nem dönthetnek önálló­an. A hozzászólók kérdéseket tettek fel, és szenvedélyesen vitatkoztak. Kíváncsiak vol­tak például arra, hogy mi­kor lesz elegendő munkahely Békésen, miként akarják megállítani az elvándorlást egyes iparágakból? A válasz nem könnyű. Különösen ak­kor, ha tudjuk: a munkaerő kereslete és kínálata nem esik egybe. Mindenekelőtt szakmunkásokra lenne szük­sége a város üzemeinek, a szakképzetleneknek általá­ban Békéscsabán tudnak ál­lást ajánlani. Szó volt arról is: Békésen az iparban fog­lalkoztatottak aránya sokkal kevesebb, mint az országos átlag, a mezőgazdaságban dolgozóké pedig több, mint a duplája. Ez régi örökség. Azonban azt is látni kell: az V. és a VI. ötéves tervben soha nem látott léptekkel fejlődött az ipar. A jelenle­gi stagnálás részben össze­függ a népgazdaság helyze­tével. A szak- és betanított munkások egy része átván­dorol a szolgáltatásokba, a kisiparba és a különböző melléküzemágakba. A bére­zéssel kapcsolatban elmon­dották, hogy 1975 óta az újonnan belépő dolgozók nem kapnák több alapbért az anyavállalatnál, mint a telephelyeken munkát vál­lalók. A több évtizedes hát­rányt viszont lehetetlen pó­tolni. Több napirendi pont meg­tárgyalása, elfogadása után a tanácsülés bejelentések­kel, interpellációkkal zá­rult. S. S. Szeghalom Szeghalom Nagyközség Ta­nácsa tegnap, csütörtökön délután tartotta soron kö­vetkező ülését. Az első napi­rendi pont keretében jelen­tés hangzott el a végrehajtó bizottság két tanácsülés kö­zötti tevékenységéről, majd az elmúlt évi költségvetés és fejlesztési terv megvalósítá­sáról. Ezt követően az átdol­gozott községrendezési terv szerepelt napirenden. Az írásos és szóbeli elő­terjesztésből kitűnt1: a ta­nácsrendeletnek megfelelően az összevont rendezési terv előírásainak megtartásával helyezték el a községben megvalósuló létesítménye­ket. fgy valósult meg 1978- tól a második 15 éves la­kásépítési program része is. Ennek megfelelően kerültek meghatározásra a lakásépíté­si területek, a lakásépítési formák, a szintszámok, va­lamint az építés üteme. A lakásépítés több területre koncentrálódik. A nagyközségen átvezető 47-es számú, másodrendű fő­útvonal távlati fejlesztésével a Közúti Közlekedéstudomá­nyi Intézet foglalkozott, ta­nulmányt készített, melyben Szeghalmot elkerülő nyom­vonal kialakítását javasolta. Az előterjesztés részletesen foglalkozott a közművek to­vábbi fejlesztésével, a mű­emlékvédelemmel. A következőkben tájékoz­tató hangzott el a végrehajtó bizottság elmúlt évi mun­kájáról, majd a tanácsülés bejelentésekkel zárult. —sz— Kapacitásbörze a megyeszékhelyen A Békés megyei Építőipa­ri Koordinációs Iroda teg­nap, csütörtökön délelőtt a Békéscsabai Állami Építő­ipari Vállalat központjában kapacitásbörzét rendezett. A kapacitásbörzére a gazdasági társulás tagvállalatain, szö­vetkezetein kívül meghívták azokat a kívülálló, de a kör­nyékben dolgozó nagyobb kivitelező kapacitással ren­delkező cégek képviselőit is, akik részt vehetnek az együttműködésben. Így töb­bek között ott voltak a BA- GE, a TESZÖV, a bélme­gyeri Űj Barázda Tsz és a körösújfalui Rákóczi Tsz képviselői is. A börzét azzal a céllal hívták össze, hogy lehetősé­get adjon az ajánlattevők és -igénylők személyes találko­zására, illetve tárgyalására. Mindezek az együttműködé­sek segítsék az első félévre eddig bejelentett kapacitás- kínálatok konkrét elhelyezé­sét, valamint az időközben jelentkező új igények és ajánlatok megismerését. A kapacitásbörze már az első alkalommal sikeres volt: kereken 10 millió forintos kivitelezői kapacitás talált gazdára. Egyes kivitelezők átmenetileg a partnervállalat szövetkezet rendelkezésére bocsátják az átmenetileg pan­gó kivitelezői kapacitást. A legnagyobb igény a befeje­ző, vagyis a szak-szerelőipari kapacitás terén jelentkezett, fgy kerültek, illetve kerül­nek festők, hideg- és meleg- burkolók, üvegezők, szigete­lők, légtechnika- és villany- szerelők átmenetileg más vállalatokhoz, szövetkezetek­hez. Érdekes volt az ipari hát­tér foglalkoztatásának kér­dése is. E szerint előzetes megállapodás jött létre a partnerek között, vasbeton és műkőtermékek gyártására, lakatostermékek előállításá­ra, valamint a kevert beton szélesebb körben való érté­kesítésére. Mindezek együt­tesen nagyobb lendületet ad­hatnak egyes beruházások mielőbbi befejezésére. —sz— Ötvenhatmillió cserép készül az idén A Dél-magyarországi Tég­la- és Cserépipari Vállalat az idén 191 és fél millió kis­méretű téglának megfelelő falazóanyag gyártását terve­zi. A 12 fajta — mint pél­dául a válaszfal-, a blokk-, a magasított, a kettősméretű, az üreges — közül újabban igen keresett a Thermoton, valamint az Uniform elneve­zésű tégla. Mind a kettő jó hőszigetelő, térfogata, súlya alapján meggyorsul az épít­kezés, és kevesebb kötő­anyag kell hozzá, mint a kis­méretű téglához. Cserépből a békéscsabai cserépgyárban 34, az I-es számú téglagyárban pedig 22 millió készül. Ebből az or­szág valamennyi TÜZÉP- vállalatának szállítanak, az igény azonban nagyobb. Kü­lönösen a sajtolt cserép igen keresett. Újabban nőtt a szí­nes (piros és barna) cserép iránti igény is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom