Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-24 / 70. szám

NÉPÚJSÁG 1983. március 24., csütörtök Befulladt a battonyai gázkitörés Mint ismeretes, kedden a délutáni órákban a 144-es kutatófúrásból, 525 méter mélységből forró termálvíz­zel keveredett metángáz tört a félszínre. A biztonsági in­tézkedések megtétele után szerdán reggel munkába áll­tak a mentőbrigádok. Köz­ben megállapították azt is, hogy a gázkoncentrátum 0,5 térfogatszázalékos, tehát jó­val a robbanásveszélyes szint alatt maradt. Sajnos, a, víz igen nagy mennyiségű homokot és iszapot is a fel­színre hozott, miközben nyo­mása fokozatosan csökkent, majd 9 óra 32 perckor min­den beavatkozás nélkül eldu­gult a kút, megszűnt a kitö­rés. A kitörés során a kút­fej nem sérült meg, így a homok és az iszap eltávolí­tása, valamint a víz elveze­tését követően mától tovább folytatják a kutatófúrást. Kép, szöveg: Szekeres András II Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. MÁRCIUS 24-TÖL Devizanem vételi Angol font 5955,46 Ausztrál dollár 3499,35 Belga frank 84,69 Dán korona 470,81 Finn márka 736,95 Francia "frank 558,90 Holland forint 1497,34 Japán yen (1000) 168,51 Kanadai dollár 3273,12 Kuvaiti dinár 13785,89 Norvég korona 558,57 NSZK márka 1676,95 Olasz líra (1000)* 27,98 Osztrák Schilling 238,68 Portugál escudo 42,76 Spanyol peseta 29,81 Svájci frank 1943,36 Svéd korona 536,54 Tr. és cl. rubel 2597,40 USA dollár 4024,10 Az államközi megállapodásokon mok változatlanul az felelően vannak érvényben. közép eladási . 100 egységre forintban 5961,42 5967,38 3502,85 3506,35 84,77 84,85 471,28 471,75 737,69 738,43 559,46 560,02 1498,84 1500,34 168,68 168,85 3276,40 3279,68 13799,69 13813,49 559,13 559,69 1678,63 1680,31 28,01 28,04 238,92 239,16 42,80 42,84 29,84 29,87 1945,31 1947,26 537,08 537,62 2600,00 2602,60 4028,13 4032,16 alapuló hivatalos árfolya- 21-i közlésnek meg­1982. szeptember VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. MÁRCIUS 24-TÖL Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka (a) Francia frank Görög drachma (b) Holland forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár (a) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák Schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona (a) USA dollár ' vételi eladási árf. 100 egys. forintban 5782,58 6140,26 3397,76 3607,94 82,23 87,31 457,14 485,42 715,56 759,82 542,68 576,24 44,78 47,56 1453,87 1543,81 163,62 173,74 50,67 53,81 3178,11 3374,69 13385,70 14213,68 542,36 575,90 1628,27 1728,99 27,17 28,85 231,75 246,09 41,52 44,08 28,94 30,74 1886,95 2003,67 520,97 553,19 3907,29 4148,97 (a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet, 100-as. (b) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet, 500-as. GYORSLISTfl az 1983. március 22-én megtar­tott tavaszi tv-lottó rendkívüli jutalomsorsolásról. A jutalom- sorsolásban a megyénkben vá­sárolt tavaszi tv-lottószelvények és az 1983. március havi előfi­zetéses lottószelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rö­vidítéseket használtuk: A vá­sárlási utalvány (2000 Ft). B személygépkocsira szóló utal­vány 128 690,— Ft értékben. C szerencseutalvány (30 000 Ft). D vásárlási utalvány (10 000 Ft). E vásárlási utalvány (9000 Ft). F vásárlási utalvány (7000 Ft). G vásárlási utalvány (5000 Ft). H vásárlási utalvány (4000 Ft). I vásárlási utalvány (3000 Ft). A „Személygépkocsira szóló utalvány 128 690,— Ft értékben” megnevezésű nyereményt a 79 518 883 számú lottószelvény tu­lajdonosa nyerte. Figyelem! A nyertes a követ­kező öt gépkocsitípus közül tet­szés szerint választhat: Dácia 1310. Wartburg Lim., Skoda 120 L. Polski Fiat 126 P, Trabant Lim. Special. Ha a nyertes nem a Dácia 1310 típ. gépkocsit, ha­nem a fent felsorolt további négy gépkocsi közül bármelyi­ket választja, a kiválasztott sze­mélygépkocsi ára és a Dácia 1310 típ. gépkocsi 128 690,— Ft- os ára közötti értékkülönböze­tet részére a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság készpénzben fizeti ki A nyertes a kiválasz­tott gépkocsit az utalvány elle­nében a Merkúr Személygépko­csi Értékesítő Vállalatnál (Bu­dapest V., Szív u. 60.) veheti ált a vállalat raktáron levő kész­letéből, illetve a külföldi gyár szállításától függő időpontban. HÁROMMILLIÓ 624 521 D 958 179 H NYOLCVAN­MILLIÓ 701 519 F 740 018 C 765 684 E 791 350 H 842 682 H 906 847 H 688 686 C 714 352 I 752 851 G 778 517 G 804 138 D 881 181 F 932 513 I 147 700 H 173 366 I 199 032 I 224 698 I 971 012 C 160 533 I 186 199 I 211 865 F 237 531 I 276 030 I 288 863 I 301 696 F 365 861 F NYOLCVANEGY­MILLIÓ 482 332 I 495 165 H 507 998 I 520 831 H 533 664 I A nyertes szelvényeket 1983. április 15-ig kell a totó-lottó ki- rendeltségek, az OTP-fi.ókok, vagy posta útján a Sportfogadá­si és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sor­solás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. E héten: H Magyarország 1000. száma Huszadik évfolyamában jár népszerű hetilapunk, a Ma­gyarország, ezen a héten je­lenik meg az 1000. száma. A jubiláns szám a rendkívüli alkalomhoz illő rendkívüli terjedelemben, 96 oldalon ke­rül az olvasók kezébe és rendkívüli tartalommal is. Ezt már egy közvélemény­kutatás tanulságai szerint formálták, s mert például az olvasók nagy többsége a leg­nagyobb érdeklődéssel az ,,öt világrész száz lapjából” című rovatot fogadja, ezért most 16 oldalas a külföldi lapszemle. Természetesen a külpoliti­kai tájékoztatás a hetilap el­ső számú feladata, az 1000. számban is számos elemzés található az amerikai politi­kától az albán helyzetig. Szó van az olajárak alakulásáról és az osztrák választási kam­pányról. Több új sorozat in­dul az 1000. számban: az arany szerepéről például, és „Lakás-világpanoráma” cím­mel az egyes országok la­kásviszonyairól, az útlevél magyarországi történetéről és az USA „hátsó udvaráról”, Közép-Amerikáról. A rendkívüli alkalomból még humor is kerül a Ma­gyarország hasábjaira, a rejtvényrovatban pedig ke­resztrejtvény is felbukkan. Ami viszont nem rendkívüli: a tudományos rovatban ér­dekes cikk szól arról, hogy rendkívüli-e mostanában idő­járásunk. A kulturális rovat­ban előzetes híradós a legil­letékesebb tollából: mit mu­tat be az idén a Körszínház? S ugyancsak illetékes ad kör­képet a magyar irodalom külföldi fogadtatásáról. A gazdaságpolitikai cikkek kö­zött például a bárányok sor-' sáról lehet olvasni. A sport­tárgyú cikkek olimpiai esé­lyeket éppúgy latolgatnak, mint azt, hogy mit érhet egy labdarúgó aláírása? A nőol­vasókat 20 év konfekciójá­nak áttekintése érdekelheti, a mindkét nembelieket pe­dig — a szexhullámvölgy. Az 1000. szám alkalmát a lap szerkesztői megragadták arra is, hogy fölidézzék a Magyarország két évtizedes történetét és bemutassák a lap munkatársait, szóban és képben. Hirdetés is van bő­ven a 96 oldalon, de a cikk jellegű és értékű írások hasz­nos információkat szolgáltat­nak és a népgazdaság hely­zetéről is képesek körképet adni. Hasznos útravaló - továbbgondolásra A Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya teg­nap délelőtt Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban ren­dezte meg az oktatási intéz­mények tavaszi nevelési ér­tekezletét előkészítő, megyei szintű tanácskozását. Az oktatási intézmények vezetőit és szakfelügyelőit, valamint a tömegszervezetek képviselőit Csordás Istvánná dr., a megyei ’ tanács műve­lődésügyi osztályvezető-he­lyettese köszöntötte, majd Szabó László, a Művelődési Minisztérium főosztályveze­tő-helyettese tartott tovább­gondolásra ösztönző előadást a család és iskola kapcsola­táról. Az előadó többek között hangsúlyozta: a család és is­kola kapcsolatát megvitató, tavaszi nevelési értekezletek csak abban az esetben lesz­nek eredményesek, ha a pe- dagógüsközösségek — az ala­pos helyzetelemzést követő­en — a továbblépés útjait is meghatározzák. E továbblé­pés alapvető feltétele pedig az, hogy. a pedagógus felelős és egyenrangú nevelötársá- nak tekintse a szülőket. S ha ezt az alaptételt magáévá tette az adott nevelőtestület, következhet a kapcsolat meg­jelenési formáinak bővítése, élővé formálása. Az iskola akkor jár el eredményesen, ha a gyermeken keresztül keres szövetségest a szülők­ben. A továbbiakban Szabó László foglalkozott a szülői munkaközösségek szerepével, tevékenységével, majd vége­zetül ismertetett néhány — a szülő és iskola kapcsolatá­nak sikerét meghatározó — alapelvet. A tanácskozás második napirendi pontjában Gellai Béla, a Hazafias Népfront Békés megyei elnökségének alelnöke ismertette az iskolai szülői munkaközösségek he­lyét, szerepét, feladatait vizs­gáló megyei felmérés ered­ményeit, majd azokat a ja­vaslatokat, amelyek a szülői munkaközösségek tevékeny­ségének javítását szolgálják. A megyei előkészítő ta­nácskozáson nem ismeretlen gondolatok hangzottak el. Csak a megközelítés, a szem­lélet volt friss. Az a törek­vés, amellyel az iskolák ve­zetőit önkritikus, párbeszé­den és együttes gondolkodá­son alapuló, tettekre váltha­tó nevelési értekezletek meg­tartására ösztönözte. B. S. E. Megkezdődött a megyei mezőgazdasági filmszemle Több éves hagyomány már, hogy ilyenkor, tavasz- szal megyei bemutatót tar­tanak az elmúlt évben ké­szült mezőgazdasági témájú filmekből. Tavaly 45 ' film készült, melyekből kilencet mutattak be a békéscsabai Szabadság moziban tegnap, szerdán délelőtt kezdődött idei filmszemlén. A bemutató előtt Hankó László, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes veze­tője rövid megnyitójában el­mondta: a mezőgazdaság az utóbbi években óriási fejlő­dést ért el Magyarországon és megyénkben egyaránt. Ehhez magas fokú szakmai képzettségre volt szükség. Az elkövetkező években azon­ban a termelés további mennyiségi és minőségi javí­tására kell törekedni, ezért fontos a szakmai ismeretek további és állandó bővítése. Ehhez nyújtanak segítséget a filmek, bár az a tapaszta­lat, hogy a szakemberek nem élnek kellőképpen a le­hetőségekkel. A most bemutatott fil­meket — melyek többek kö­zött a növényfajtákról, a termőföld védelméről, mű­veléséről, munkavédelmi újításokról, energiatakaré­kosságról szólnak — Békés­csabán a Petőfi utcai film­tártól és a moziüzemi válla­lattól lehet kölcsönözni. B. A. flz új fazonú, divatos strand­ruhákon, melegítőkön, sportöltö­zeteken M betű virít, jelezve, hogy MÉTA-holmiról van szó. A Skála-Coop forgalmazza eze­ket a sport- és szabadidő-ruhá­kat, melyeket az elmúlt hét vé­gén az orosházi közönség is lát­hatott, lévén tagja a Skála- Coopnak az orosházi Csillag Áruház is. Az Orosháza és Vi­déke ÁFÉSZ az Alföld Szálló bár-presszójában rendezte meg ezt a szakmai bemutatót, ame­lyen felvételünk is készült Tanácsi telkek a magánépítkezőknek a z idei lakásépítési terv szerint az új ottho­noknak országosan már mintegy 80 százaléka az úgynevezett magánerős konstrukcióban kerül tető alá. S ha ehhez hozzávesz- szük, hogy a fővárosban a tervezett mintegy 17 ezer la­kásból hétezret még mindig a tanácsok építtetnek meg — vagyis ' itt viszonylag mérsékeltebb a magánerő fölénye —, akkor kétségkívül megállapíthatjuk: vidéken hovatovább elsöprő többség­be kerültek a saját erős építkezések. A jelenség okai közismer­tek: a népgazdaság nehéz helyzete, az állami költség- vetés szűkössége egyre ke­vesebb lehetőséget nyújt még az egyébként kiemelt politi­kai feladatnak tekintett cél- csoportos lakásépítésekre is. így aztán .a lakáshelyzet további javítása csakis úgy képzelhető el, ha minden eddiginél jobban bevonják a lakosság pénzét, munkáját az új otthonok felhúzásába. Az építkezési kedv meg­létéről országjáró körútjai során bárki személyesen is meggyőződhet: fejlődő köz­ségeinkben, városainkban szinte mindenütt magasod­nak újonnan ' épült, vagy most épülő családi és sorhá­zak, kisebb-nagyobb lakóte­lepek. A tanácsok eddig is igyekeztek támogatni a ma­guk módján, eszközeivel a magánerős építkezéseket. Sok helyen új utcákat nyi­tottak, állami telkeket par­celláztak, lehetőségeik sze­rint közreműködtek az épí­tőanyag-ellátás javításában. Volt azonban az építkezé­seknek l^ét jelentős gátja. Az egyik, hogy a költségek emelkedésével nem mindig volt' arányos a felvehető, kedvezményes OTP-hitel maximuma, s ez sok esetben a munkálatok hosszú évekre szóló elhúzódását eredmé­nyezte. Magyarán: amikor elfogyott a pénz, előbb min­dig keresni kellett valameny- nyit, hogy aztán megint le­gyen mit elkölteni az építke­zésen. A másik hátráltató — vagy legalábbis rossz han­gulatot keltő — tényező az volt, hogy a falvakban csa­ládi házat építők foggal ki­fogásolták: nekik miért nem adja meg az állam a két gyerek után a hatvanezer forintos szociálpolitikai ked­vezményt? Ma már — szerencsére — más a helyzet. Az építkezők a korábbinál több OTP-hi- telhez juthatnak, s megszűnt az indokolatlan megkülön­böztetés a szociálpolitikai kedvezmények ügyében is. Jelentős segítség a magán­erőből építkezőknek az is, hogy a helyi tanácsok egyre több helyen élnek az állami építési telkek tartós haszná­latba adásának lehetőségé­vel. Bár a tárgyilagosság kedvéért hozzá kell tennünk, hogy néhol az állampolgá­rok még kissé idegenkednek ettől az új jogi formától: szí­vesebben veszik, ha a saját nevükön van nemcsak a ház, hanem a telek is. A személyi tulajdonú telkek vásárlása különösen azóta lendült fel, amióta azok után már nem kell ingatlanszerzési illeté­ket fizetni, ha három éven belül felhúzzák rá a házat. Egyébként ez az intézkedés is az építkezési kedv fokozá­sa érdekében történt. Illetékfizetési kötelezett­ség természetesen a tanácsi telkek után sincs, ezek hasz­nálatbavételi díja általában olcsóbb, mint a személyi tu­lajdonú telkek vételára. A Minisztertanács 1983. január elsején hatályba lépett hatá­rozata szerint a telkek hasz­nálatbavételi díját úgy kell megállapítani, hogy az fejez­ze ki a reális keresleti-kíná­lati viszonyokat, s ugyanak­kor mozdítsa elő a telekgaz­dálkodási és lakásépítési cé­lok elérését. A használatba­vételi díj tehát igazodik a hasonló építési telkek hely­ben kialakult forgalmi vé­telárához, a telekkialakítás költségeihez, s a telkek irán­ti helyi igényekhez is. A tapasztalatok szerint a tanácsok a legnagyobb segít­séget azzal tudják nyújtani, ha közművesített telkeket biztosítanak a magánépítke­zőknek. Igaz, hogy így az állampolgárok talán vala­mivel drágábban jutnak épí­tési területhez, de utólag már nincsenek gondjaik a víz, a villany bevezetésével, esetleg a csatornázással. A közmű- vesítési feltételek hiányában egyébként a jogerős építési engedély ki sem adható. A tanácsok számára nyilván az a leggazdaságosabb megol­dás, ha az új építkezések — a helyi rendezési terveknek, fejlesztési . elképzeléseknek megfelelően — a település meghatározott részeire cso­portosulnak : így szervezet­tebben, olcsóbban tudnak gondoskodni a szükséges közművekről. Több konkrét példa is van már arra. hogy a helyi taná­csok a lakosság igényeit és lehetőségeit ismerve úgy döntöttek: a célcsoportos la­kásépítkezésre kapott pénz egy részét a magánépítkezé­sekhez szükséges telkek elő­készítésére, közművesítésé­re fordítják. így egy kulcsra kész lakás árából akár nyolc —tíz család lakásgondjának megoldását is segíthetik, köz­művesített telkek biztosítá­sával. Maximalizmus lenne per­sze a tanácsoktól azt várni, hogy mindenütt saját anyagi erejükből oldják meg ezt a feladatot, amikor valameny- nyi területen takarékosabban kell gazdálkodniuk. De ak­tív részvételük a magánerős építkezések támogatásában semmiképpen sem nélkülöz­hető. Jó példái immár or­szágszerte a tanácsok és az építkezők összefogásának az úgynevezett közműtársulá­sok létrehozása. Az együtt­működés valamennyi lehető­ségét szinte felsorolni sem lehet. Sok új utca közműve­sítése történt már — meg­felelő szakmai irányítás, ta­nácsi szervezés mellett — társadalmi munkával. Elő­fordul, hogy az állam, a köz­művállalat a csövet, a veze­téket adja ingyen, s a leendő lakóknak csak az egyéb költségekre kell a pénzt ösz- szeadniuk. S ok-sok erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy az építkezésbe vágó családok minél előbb új, ön­álló otthonukba költözhes­senek. De megéri, főleg, ha az építkezők maguk mögött tudhatják a tanácsok sokol­dalú támogatását is. Deák András Villamosenergia-megtakarítás Bizonyára többen észre­vették, hogy Békéscsabán a főbb útvonalakon este 10 óra után csökken a világí­tás. Ennek az a magyaráza­ta. hogy a közvilágítási ar­matúrák két lámpája közül az egyiket kikapcsolják. A feltételeket a Dél-magyaror­szági Áramszolgáltató Vál­lalat békéscsabai üzemigaz­gatósága helyi kirendeltsé­gének a dolgozói teremtették meg, akik átépítették a ve­zérlőberendezést. A nagy szakértelmet és figyelmet kí­vánó munkában Mező Imre művezető, valamint a ki- rendeltség két szocialista brigádja jeleskedett. Számítások szerint a vilá­gítás csökkentésével annyi a villamosenergia-megtakarí- tás, mint ha 440 villanyva­salót kapcsolnának ki. Ez egy év alatt értékben csak­nem 900 ezer forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom