Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-24 / 70. szám
NÉPÚJSÁG 1983. március 24., csütörtök Tíz éve város Békés Békés régi település, már I. István királyunk idejében lakott volt. Először a XV. században emelkedett mezővárosi rangra, ezt a valamivel később írt okiratok utalásai alapján tudjuk. 1848-ban a békésiek városi tanácsot választottak. Ezt szünteti meg az 1867-es kiegyezés utáni új közigazgatási rendszer, előbb község, majd nagyközség lett Békés. * * * Hivatalosan először a Ta- nácsköztárseaság idején lett város Békés, az akkori kormány rendelete alapján: minden települést, melynek húszezernél több lakosa volt, automatikusan várossá nyilvánították. A Tanácsköztársaság bukásával elveszítette Békés is városi státuszát. De lakói nem nyugodtak, szívós és kitartó munkával, sok nehézséget leküzdve elérték újból — s bíznak benne, véglegesen — a városi rangot. Tíz évvel ezelőtt nyilvánították ünnepélyesen várossá Békést, 1973. április 14-én. * * * Hogyan készül Békés a jubileumra? — ezt kérdeztük meg Pap István tanácselnök-helyettestől. — Az előkészületek már régóta folynak. A jubileumi év programjának gerince már az elmúlt évben kialakult. A városi üzemek, a társadalmi és tömegszervezetek, intézmények vezetői részére az ünnepségsorozattal kapcsolatban februárban koordináló értekezletet tartottunk. Még tavaly indult útjára a helytörténeti, városismereti vetélkedő az általános és középiskolásoknak, mely hamarosan a döntővel véget ér. Április 15-én, az MSZMP városi bizottsága és-a városi tanács vezető testületéi részvételével ünnepi ülésen emlékezünk meg a tíz évvel ezelőtti eseményről, s az azóta eltelt időszakról. Az ülés után a város amatőr művészeti csoportjai mutatkoznak be az alkalomhoz illő műsorral. Ugyanezen a napon a Jantyik Mátyás Múzeumban kiállítás nyílik, „Városunk” címmel. A május 1-i felvonuláson az üzemek, intézmények az elmúlt években történt fejlődésünket illusztrálják majd. Májusban ünnepeljük a békési önkéntes tűzoltóegyesület százéves fennállását. E száz év történetét kiállításon mutatjuk be a múzeumban. Az idén is megrendezzük a vonószenekari tábort júniusban. A VIII. békés-tar- hosi zenei napok eseményei június 25.—július 15-ig tartanak. A nyitó díszhangversenyen Kodály: Psalmus Hungaricusa, s Händel: Tűzijáték-szvitje hangzik el a debreceni MÁV filharmonikus zenekar és a debreceni Kodály kórus előadásában. A közönséget — Sik Ferenc rendezésében — valódi tűzijátékkal is meglepjük. A zenei napok programjai között egy hangverseny a református templomban, a Békéscsabai szimfonikus zenekar vendégszereplése Tarhoson, kórustalálkozó, szakmai tanácskozás, karvezetőknek mesterskurzus szerepel még. Természetesen mindez közel sem a teljes programja a zenei napoknak. Júliusban a Magyar Urbanisztikai Társaság és a városi tanács közös rendezésében „Nyílt napok”-at tartunk Békésen, melyeken arra igyekszünk választ kapni, hogyan élnek, gondolkodnak városunk lakói, milyen a közérzetük, mennyire érdeklődnek közös problémáink iránt. A „Nyílt napok” közben kerül sor a tiszántúli kisvárosok tanácskozására, itt „Város és a város környéki települések” lesz a téma. Most is augusztusban lesz az olvasótábor a szakmun-. kástanulók részére, s a képzőművészeti, amatőrfilmes alkotótábor is ebben a hónapban nyílik. Augusztus 19—20-án nép- művészeti kiállítást és vásárt rendezünk, ezen folklórműsorral szórakoztatjuk a látogatókat. A fellépő együttesek között az iglói és a város csoportjai szerepelnek. Októberben adjuk át a nagyközönségnek a felújított — volt — művelődési házat, amely a továbbiakban a múzeum részeként működik. Egyelőre két állandó kiállítás kap itt helyet: mitológiai történetek, Veress Endre emlékszoba. A volt nagyterem ezentúl a Békési Galéria nevet viseli. A IV. országos népi műemléki tanácskozást október 6—8-a között rendezzük meg. November 7-én avatjuk fel a város főterén Kiss Nagy András „Forradalmi emlék- mű”-vét. Az év folyamán szeretnénk megalakítani a „Békésiek baráti köré”-t. Lesznek kiemelkedő sport- rendezvények is, augusztusban a „Békés Kupa” ökölvívó, s ugyancsak ebben a hónapban a „Viharsarok Kosárlabda Kupa” találkozó — mindkettőn nemzetközi mezőny vesz részt. Terveink között szerepel egy Békési SE—magyar öregfiúk labdarúgó-mérkőzés is, erre júniusban kerülne sor. Ezek csak az év főbb eseményei, hiszen — természetesen — több más rendezvény is lesz 1983-ban városunkban — mondotta végezetül Pap István. * * * A színes, változatos programot tekintve: nem fog unatkozni Békés város, és a megye lakossága, mindenki megtalálhatja közöttük az érdeklődési területének megfelelőt. S azt . is felfedezhetjük, hogy nem magamutogató önünneplésre készülnek Békésen, hiszen többségében visszatérő, évek óta ismétlődő, immár hagyományokkal bíró rendezvényről, találkozóról van szó. S mi más jellemző leginkább egy l város arculatára, mint a hagyomány, s a hagyományok ápolása. Pénzes Ferenc Ülésezett a szakmaközi bizottság Gyulán, a SZOT-gyógy- üdülőben tartotta ülését a város szakmaközi bizottsága, amelyen részt vett Nagy István, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke. Elsőként Dömény Ferenc, a bizottság titkára terjesztette a testület elé a szakmaközi bizottság ez évi munka- programját és üléstervét. A szakmaközi bizottság ez évben is főfeladatának tekinti a lakosság mozgósítását a várospolitikai célkitűzések megvalósítására. Sajátos eszközeikkel segítik a szervezett dolgozók közügyekben való részvételét, a lakóhelyi demokrácia érvényesülését, a nyílt településpolitika megvalósítását. Az idén is részt vesznek a társadalmi összefogással létesülő munkák tervezésében, és mozgósítanak azok teljesítésére. Ellenőrzik a társadalmi munkákból befizetett összegek felhasználását. Az idén sorra kerülő üléseken több fontos téma megvitatását tervezik. Szó lesz többek között a város áruellátásának helyzetéről, a fogyaáztási érdekvédelem érvényesülésének tapasztalatairól, a nyugdíjasok helyze- I téről, életkörülményeikről, szociális helyzetük alakulásáról. Meghatározzák a test- nevelési és sportfeladatokat, tájékoztatót kapnak a város hatodik ötéves terv időarányos teljesítéséről, értékelik a nyári idegenforgalom tapasztalatait, és tájékozódnak az év utolsó bizottsági ülésén a városi tanács 1984. évi fejlesztési és költségvetési tervéről. Az ülésen jóváhagyták a szakmaközi bizottság költségvetését. Béla Ottó I Gondozott parkok, félszáz szemétlerakat Gyula megyénk egyik idegen- forgalmi központja. Ha turistákkal beszélgetünk, szinte kivétel nélkül azt mondják, hogy azért is kedvelik ezt az alföldi várost, mert az utcákon sok a virág és gondozottak a közterületek. A város határain belül 85 hektáros zöldterületet gondoz a kertészeti és városgazdálkodási vállalat. Évente 70 ezer egynyári palántát, 26 ezer tulipánhagymát, 26 ezer árvácskát és csaknem 500 facsemetét ültetnek ki a vállalat dolgozói. A város kertészeti munkáit csak előre elkészített ütemterv alapján lehet eredményesen ellátni. Az idei kedvező időjárásnak köszönhető, hogy a kertészek korábban hozzákezdhettek a nővé-' nyék ápolásához, mint azt tervezték. Kapálják a virágágyásokat, metszik a fákat és hozzáfogtak a törökzugi lakótelep parkosításának befejező munkálataihoz is. Tervezik, hogy a Szabadság teret az idegenforgalmi szezon előtt kialakítják. Szeretnének egy ,.díszteret” létesíteni. Miközben évről évre nőtt a zöldterület, emelkedtek a költségek, a tanács nem tudott arányosan több pénzt ilyen jellegű kiadásokra biztosítani. Ezért az elért eredményeket csak a különböző társadalmi munkaak- ciókkal’ sikerült megőrizni. A vállalat tayaly 70 ezer darab virágot adott ingyen a lakosságnak, akiknek csak el kellett ültetni, majd gondozni a növényeket. A társadalmi munkákra a jövőben még nagyobb szükség lesz. Ezért a kertészeti vállalat megállapodott a tanáccsal és a Hazafias Népfronttal, hogy az eddigieknél szervezettebbé teszik a sok esetben spontán társadalmi megmozdulásokat. Az az elképzelés, hogy egy-egy terület rendben tartását az ott élőkre és az ott dolgozó vállalatokra bízzák. Természetesen megadva minden segítséget. Jó példa már van, csak általánossá kellene tenni. A környezetszennyezés és köztisztaság napjaink egyik legégetőbb kérdése. Nincs ez másként Gyulán sem. A problémákat jócskán lehet sorolni. A háztartások 56 százalékából nem rendszeres a szemételszállítás, ezért 45—50 illegális szemétlerakat van a városban. Hiába számolják fel őket, újabbak és újabbak keletkeznek. Pedig a nem szilárd útburkolatú utcák lakói tavaly óta szemételszállító konténereket rendelhetnek a kertészeti vállalattól. Sajnos, nagyon kevesen élnek vele. L. S. Új név: ÉLÉSKER Választékosabb élelmiszer-ellátás Csúcsforgalom a békéscsabai A Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat áz elmúlt évben egymil- liárd 157 millió forint bevételre tett szert. A forgalmi adatok azt bizonyítják, hogy üzletpolitikai céljaikat megvalósították. A szerződéses üzletek több mint 66 millió forint értékű árut értékesítettek, amely 19,8 százalékos emelkedésnek felel meg. Nem volt könnyű a gazdálkodás 1982-ben sem. De még így is csaknem 15 millió forint nyereséget értek el. A beszerzés összetételén szintén változtatni kellett, hiszen az árváltozások miatt az emberek az olcsóbb cikkeket keresik és vásárolják. Ezért arra törekedtek, hogy minél több helyről rendeljenek különféle élelmiszert, így választékosabbá tették a kínálatot. Rendszeres szállítóik közé tartoznak a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és a megyén kívüli FÜSZÉRT-fiókok. Jó a kapcsolatuk a Gyulai Húskombináttal, a Szarvasi Állami Tangazdaság és a Me- zőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát húsüzemével. Az utóbbi azonban tavaly egyáltalán nem szállított húskészítményt. A vállalat vezetői elmondották, hogy nem okozott (. számú ABC-áruházban különösebb fennakadást a tej és tejtermékek eladásában az egy esztendeje bevezetett „területrendezés”. Mindössze annyi történt, hogy több sárréti tejet -értékesítenek, míg kevesebbet vesznek a Hajdú megyei Tejipari Vállalattól. A korszerű táplálkozás népszerűsítését szolgálja: egyre több üzletben árusítanak baromfihúst e$s abból készült felvágottat, konzervet. Az élet a bizakodókat igazolta. Ugyanis népszerűek az orosházi és a békéscsabai üzem termékei. Ugyanakkor 39,5 százalékkal több élőhalat és készételt értékesítettek, mint egy évvel korábban. Gondok voltak viszont az üdítő italok gyártásával, forgalmazásával. Csökkent a kereslet. A Békéscsabai Konzervgyár rostos ivólövei pótolták a hiányt. Közvetlen beszerzéssel gazdagították a gyümölcsválasztékot. Mintegy 10 vagon szabolcsi almát értékesítettek. Az 1981-es nyereségből 3 millió forintot fordítottak az üzletek bővítésére, korszerűsítésére. Élelmiszer- és édességboltot nyitottak, felújították a megyeszékhelyen az 58-as számú ABC-áruházat, a 30-as számú árudánál göngyölegudvart építettek. Ebben az évben hosszú távú Fotó: Veress Erzsi együttműködési megállapodásokkal, újabb beszerzési piacok felkutatásával szeretnének eleget tenni a vásárlók igényeinek. Bővítik a határmenti árucserét, több úgynevezett olcsó „fehér terméket” hoznak forgalomba. A fogyasztók védelmében az eddigieknél jobban odafigyelnek a minőségi áruátvételre, a szállítási határidő megtartására. Az üzletek nyitva tartását rugalmasan hozzáigazítják a helyi sajátosságokhoz, a vevők kívánságához. Ezenkívül nagy gondot fordítanak a reklám- és a propagandamunkára. Nemsokára új emblémával és névvel jelentkeznek a piacon. Az ÉLÉSKER 1983-ban egymilliárd 110 millió forint értékű áru beszerzését tervezi, ez 5,4 százalékos növekedést jelent. Ebben benne van az a 10 millió forint is, amelyet a szerződéses boltoknak adnak át a központi raktárukból. A fejlesztési alapok szerények. Mégis igyekeznek az üzlethálózatot bővíteni. Ezek szerint hozzákezdenek a békéscsabai és a békési ABC-kisáruház építéséhez, és 1984-ben átadják Gyulán a piactéri élelmiszer- boltot. S. S. Orosháza Lassan épül az új rendelőintézet Orosházán az elmúlt évben csaknem 225 millió forintot tQjtt ki a városi tanács költségvetésében a kiadások összege, és 85 millió 859 ezer forintot költöttek célcsoportos és egyéb állami beruházásokra a fejlesztési alapból. Lássuk közelebbről, milyen célokra, s mennyit költött a városi tanács, mivel, mennyivel gyarapodott 1982-ben a város? A költségvetési keretből fizeti a tanács az irányítása a,lá tartozó különböző egységek, intézmények dolgozóinak bérét, amely tekintélyes hányadát képezi minden évben a kiadásoknak, s ez tavaly összesen több mint 36 millió forintot tett ki. Ami a továbbiakat illeti, a gazdasági ágazat kiadásai meghaladták a 22 millió forintot. Ebből a pénzből történik egyebek között a közutak felújítása, karbantartása, járdák rendben tartása. Folytatódott tavaly a város közvilágításának korszerűsítése. Az új lámpák égőinek élettartama hosszabb, így a DÉMÁSZ számára is köny- nyebb a karbantartás. Űjabb lakóházak elkészültével növekedett a város parkterülete, összesen több mint 10 ezer négyzetméterrel. így ma már Orosházán 150 négyzet- méter a belterjes, és csaknem 128,5 négyzetméter a külterjes park. Ehhez tartozik még 70 négyzetméter parkerdő, amelyet részben társadalmi munkával, részben MÉM-támogatással Gyopároson telepítettek. A köz- világítás költségei tavaly megközelítették . az ötmillió forintot, a parkok fenntartása pedig csaknem 3 millió 700 ezer forintba került. A köztisztasági célokra fordított összeg sem csekély, csaknem 3,5 millió forint. Az utak és járdák rendszeres takarítása, gondozása mellett több mint 400 ezer forintot fordított a tanács az illegális szemétlerakóhelyek megszüntetésére, felszámolására. Az erőfeszítések, a több százezer forintos költség ellenére sem szűntek meg mindenütt a szeméttelepek, a lakosság, sőt esetenként közü- letek is újabb illegális szemétlerakóhelyeket „létesítettek”. (Az áldatlan állapot felszámolására fordított tekintélyes összeget talán velük kellene megfizettetni.) A belvízelvezető csatornák egy része még mindig nem felel meg a követelményeknek. Rendszeres takarításuk csaknem 900 ezer forintba került az elmúlt évben. Az egészségügyi, szociális célokra költött összeg meghaladta a 99,5 millió forintot. A kórház fenntartása több mint 63 millió forintba került, a szakorvosi rendelés költsége meghaladta a 10 milliót, a bölcsődéké az 5 milliót, a szociális gondozás kiadásai 3 millió 260 ezer forint, a szociális otthoné pedig több mint 4 millió forint, hogy csak a nagyobb tételeket említsük. Orosházán összesen 174-en részesültek tavaly rendszeres szociális segélyben, a házi szociális gondozásban pedig százketten. A kulturális ágazat kiadásai 79 millió forintra rúgtak tavaly, itt is, miként az egészségügyi, szociális ágazatban, a kiadások tekintélyes hányadát képezi a munkabérekre kifizetett összeg. A kulturális ágazatban tervezett fejlesztéseket egyébként maradéktalanul teljesítették, öt új tanulócsoportot alakítottak ki az általános iskolákban, hat új napközis csoport létesült. Korszerűsítették az általános iskolai napközis konyhát, amely az igényeket még mindig nem tudja kielégíteni, így 340 kisdiák számára az Alföld Szállóban, 140-nek pedig a mezőgazdasági szakközépiskola konyháján főznek. A tanácsi költségvetési keretből újították fel Orosházán tavaly a kórház elektromos hálózatát, vásároltak több mint 5,5 millió forint értékben gépeket a leendő új rendelőintézetbe, sor került a Lehel utcai óvoda rekonstrukciójára, a Táncsics Gimnázium elektromos hálózatát is felújították — ez utóbbi munka több mint egymillió 200 ezer forintba került. A kórházban az idén folytatódnak a felújítások. Mint a bevezetőben említettük, fejlesztési célokra 85 millió 859 ezer forintot költötték a városban. Az egyik legnagyobb állami beruházás jelenleg a 26 munkahelyes új orvosi rendelő, melynek építése lassan halad. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat a tervtől lemaradt. S lemaradt a DÉLÉP Vállalat is a szennyvíztisztító-telep építésével — a létesítményt 1980. december bér 31-ig kellett volna befejezni. A munka elhúzódása az árváltozás miatt a tanácsnak több millió forintos többletköltséget jelent, ezért a városi tanács kezdeményezte kötbér megállapítását. Példás gyorsasággal . készült el a 4 tantermes általános iskola, melynek kivitelezője a Hódmezővásárhelyi Fémipari Vállalat és az Orosházi Üveggyár volt. A lakótelepi közművek építését az OTP intézi. Ilyen beruházás jellegű munkákra a tanács 9 millió forintot adott át a pénzintézetnek. Utcai társulás keretében a városban 12 ezer méter vízvezeték épült. A munkákat a lakosság végezte, így ez a beruházás jóval olcsóbb volt, mint vállalati kivitelezésben lett volna. Utcai gázvezeték, szintén társulásos alapon 420 méternyi készült el. Megkezdődött az ivóvízellátás javítását szolgáló déli főkörvezeték építése, melynek első szakasza elkészült. Az új autóbusz-pályaudvar tervei most készülnek, a gyopárosi úszómedence tervei elkészültek. A fejlesztéseknek, új beruházásoknak — miként másutt is — határt szabnak a szűkösebb anyagi lehetőségek, melyet igyekeznek Orosházán minél célszerűbben kihasználni. A meglevő lehetőségeket azonban — és ez nem csupán a város, hanem az egész népgazdaság érdeke — hatékonyabban is ki lehetne használni, ha a kivitelezők betartanák a határidőket, s a tervező vállalatok érdekeltek lennének abban, hogy olcsóbban kivitelezhető terveket készítsenek. T. I.
