Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-19 / 66. szám
1983. március 19., szombat Szakszervezeti bizalmi a BUBIV gyulai gyárában Felvásárlás Nagykamaráson Bánszki Mihály a Budapesti Bútoripari Vállalat gyulai gyárában a tíztagú szabászati Haladás Szocialista Brigád szakszervezeti bizalmija. Még 1975-ben választották meg ebbe a tisztségbe. A brigád a tavalyi eredménye alapján ismét — immár ötödször — kiérdemelte az aranykoszorús jelvényt. — Minek tulajdonítja ezt a szép sikersorozatot? — kérdezem tőle. — A brigád talán nem sokkal jobb a többinél. De, mint szabászok, kulcshelyzetben vagyunk. Az is igaz, hogy a munkafolyamat átszervezésénél itt mindenki készségesen részt vett a gépek telepítésében, üzembe helyezésében. Nem ellenkezett senki, amikor műszakcserére volt szükség. Vagy például exportmegrendelésre egy bútor prototípusának az elkészítését soron kívül vállalták. Nem sajnálták a fáradságot, mert tudták, hogy ha időben elkészülünk, elsők leszünk a „piacon”. — Tapasztalták már az előnyét az elsőségnek? — Igen, tavaly az egyik hálószobabútor prototípusát készítettük el időben. Most már gyártjuk is tőkés exportra. — Mint bizalmi, egyetért a túlórákkal és a sok fáradsággal járó munkákkal? — Ha nem valakinek a mulasztása miatt válik szükségessé a „gyorsaság”, hanem azért, hogy sikeres üzletet köthessen a vállalat, akkor támogatom az ilyen munkát, és természetesen magam is részt veszek benne. — A szakszervezet elsőrendű feladata a dolgozók érdekvédelme. Gondolja, hogy az is ezt a célt szolgálja? — Valamennyiünk érdeke, hogy a vállalat gazdaságosan termeljen és adja is el azt, amit gyárt. A jó üzlet megszerzéséhez nem elegendő néhány azzal megbízott személy. A mi közreműködésünkre is szükség van. — Mi a véleménye a gyárban kialakított termelővonalakról? — Ma már ésszerű a termelés, de azért még jócskán van lehetőség korszerűsítésre. Szoktunk is erről beszélni. Haladni kell a korral, ha minőségben és árban versenyképesek akarunk maradni. Egyelőre azonban a meglevő eszközöket, berendezéseket kell úgy kihasználni, hogy haszon származzon belőle. Ha pedig lesz pénz, lehet majd a fejlesztést folytatni. Kovács István, a gyár szakszervezeti bizottságának titkára megjegyzi: — Az elmúlt év is nyereséggel zárult. Van részesedés is, aminek az elosztása azonban nem az előző években kialakult szokás szerint történt. Azok részesülnek belőle elsősorban, akik főként exportra termelnek. Ök ugyanis nagyobb minőségi követelményeknek tettek eleget, és gyors átállással is elősegítették a versenyképességet. — Egyetért ezzel? — fordulok Bánszki Mihályhoz. — Nekem már régebben is ez volt az álláspontom. Az „egyenlősdit” nem pártolom, mert az hátráltatja ' a fejlődést. — Egyébként minden rendben van? — Csak egy gondunk van: nehezek a bútorlapok, amelyekből kiszabjuk az alkatrészeket. Ezeket kézzel kell emelnünk, ami ' roppant fárasztó. Az egyik brigádtag most a kezét annyira megerőltette, hogy legalább egykét hétig táppénzes lesz. Az emelgetés miatt nem is dolgoznak itt szívesen az emberek. — Tudják ezt a gyár vezetői is? — Tudják, de egyelőre nincs lehetőség a változtatásra. A budapesti gyárban géppel emelik a bútorlapokat. Egy ilyen gép azonban sokba kerül. Reméljük, azért megoldják nálunk is ezt a gondot. , Pásztor Béla Fotó: Fazekas László Új jogszabály a nyugdíjasok foglalkoztatásáról Az ez év január elsejével hatályba lépett új jogszabályok korszerűsítették a nyugdíjasok foglalkoztatására vonatkozó rendelkezéseket, és a korábbinál kedvezőbb lehetőségeket biztosítottak a munkavállalásra. A változásokról kérdeztük dr. Lagzi Györgynét, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság osztályvezetőjét. — 1983. január elsejétől megszűnt a nyugdíj és a kereset együttes havi átlagát 10 ezer forintban korlátozó keretösszeg, és nyugdíjkorlátozás szempontjából nincs különbség fizikai és szellemi munkakörben foglalkoztatottak között. Az új rendelkezések értelmében a nyugdíjasok foglalkoztatási kerete 1260 órára emelkedett, és évi 60 ezer forintra nőtt a keretösszeg. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, vagy bedolgozóként foglalkoztatott — öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas nyugdíját évenként addig lehet folyósítani, amíg a foglalkoztatási ideje a naptári év folyamán az 1260 órát, ezen belül pedig a keresete a 60 ezer forintot nem haladta meg. Rokkantsági nyugdíjas rendszeres foglalkoztatása esetén figyelemmel kell lenni a vonatkozó jogi feltételekre is. Az özvegyi nyugdíj folyósítása nem tartozik a korlátozó el- . látások közé. Ha a nyugdíjast bedolgozóként, illetőleg olyan munkakörben foglalkoztatják, amelyben nem mérhető a munkaidő, vagy amelyben a kötelező munkaidőt nem határozzák meg a munkajogi szabályok, a kereset minden 50 forintját egy órai foglalkoztatásként kell számításba venni. Amennyiben a nyugdíjast ugyanazon naptári éven belül munkaviszonyban, szövetkezeti tagként, vagy bedolgozóként foglalkoztatják, és megbízásáért, vagy bármilyen egyéb tevékenységért díjazást, tiszteletdíjat is kap, az összes jövedelmet és a ledolgozott időt össze kell számítani. A tiszteletdíj minden 50 forintja szintén egy órai foglalkoztatásként vehető számításba. — Mi történik, ha- a nyugdíjas túllépi a lehetséges kereteket? — Foglalkoztatási keretidő, illetve keretösszeg átlépése esetén szüneteltetni kell az öregségi nyugdíj folyósítását. A túllépés hónapjában a foglalkoztatási keretet meghaladó időre eső résznek — ha ez a nyugdíjnál alacsonyabb, erre a hónapra nem szünetel a nyugdíj — csak a különbözeti összegét folyósítják. Amennyiben a további hónapokban is dolgozik a nyugdíjas, akkor azokban a hónapokban már az általános korlátozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A nyugdíjast foglalkoztató szerv, munkáltató köteles a munkakezdéskor nyugdíjas dolgozójától nyilatkozatot kérni — ezt a dolgozó köteles megadni —, s ennek alapján megállapítható, hogy mennyi még a foglalkoztatási kerete és keretösszege. A foglalkoztatónak nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a dolgozók munkaidőkerete megállapítható. Túllépés esetén a munkáltató kötelessége a nyugdíjfolyósító igazgatóságnak a nyugdíj szüneteltetése miatt ezt jelenteni. — Milyen munkaterületeken dolgozhatnak nyugdíjasok korlátozás nélkül? — Bővült ezeknek a munkaköröknek is a száma. Az alsófokú nevelési oktatási intézményeknél az óvónők és a többi pedagógusok, a dajkák alkalmazása nem korlátozott. A népgazdaság minden területén keretidő- és összegkorlátozás nélkül foglalkoztathatók a takarítók. Az egészségügyi és szociális intézmények szakdolgozói, a központi gondnokságok gondnokai és a házfelügyelők, a rendész, fűtő, portás, különböző éjjeliőr, telepőr, vadőr stb. munkakörben szolgálatot teljesítők is ebbe a csoportba tartoznak. A mezőgazdasági nagyüzemeknél minden év július 15. és november 15. között a kézi munkaigényes növények (szőlő, burgonya, zöldség) betakarításánál fizikai munkakörben a nyugdíjasok korlátozás nélkül dolgozhatnak. Ez a tevékenységük nem számít be a foglalkoztatási keretbe, illetve keretösszegbe. Változatlanul korlátozás nélkül kaphatják meg nyugdíjukat azok, akiknek nyugdíja ez évben a 2200 forintot nem haladja meg. Figyelmen kívül kell hagyni e számításnál a családi pótlék, házastársi pótlék stb. összegét. — Változtatható-e valamilyen módon a foglalkoztatási keret és ^.keretösszeg? — Az új jogszabályok a helyi munkaerőigényeket és -adottságokat jól ismerő megyei tanácsok hatáskörébe utalták a foglalkoztatói keret emelésének engedélyezését. A munkáltató javaslata alapján a keretet a megyei tanács vb munkaügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve emelheti fel különösen indokolt esetben. A 60 ezer forint keretösz- szeg felemelését a nyugdíjas foglalkoztató vállalat, intézmény felett felügyeletet gyakorló miniszter, szövetkezet esetében áz országos érdek- képviseleti szerv vezetője, társadalmi szervezet érdek- képviseleti szerv esetén az országos vezetőség változtathatja meg. A tanácsi felügyelet és irányítása alatt működő szervezet esetén a megyei tanács elnöke adhat erre engedélyt. A magyar néphadsereg nyugállományba helyezett volt hivatásos állományú tagjai foglalkoztatási keretének felemelését a Honvédelmi Minisztérium engedélyezheti, az összeg felemeléséhez pedig a miniszter előzetes hozzájárulása szükséges. Ha egy megye ellátási érdekei* indokolttá teszik, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatallal egyetértésben felemelheti a kizárólag magánkereskedői igazolvánnyal, vagy iparjogosítvánnyal tevékenykedők keretösszegét. Az elmondottak az új szabályozásnak csupán néhány lényeges gondolatát tartalmazzák, amelyek az embereket a legközvetlenebbül érinthetik. B. Zs. Népgazdaságunknak fontos érdeke fűződik • a lakosság által termelt különböző termékek felvásárlásához. A termelői kedvet is alapvetően befolyásolja az, hogy milyen gyorsan sikerül értékesíteni az egyes termékféleségeket. Nagykamaráson jártunk, ahol erre a kérdésre kerestük a választ. Tájékozódásunk első állomása a nagykamarási Ság- vári Termelőszövetkezet. Reck Mihály, a szövetkezet •'háztáji ágazatvezetője több mint két évtizede dolgozik itt. Az elmúlt év értékesítési eredményeiről így beszél: — Először is azzal kezdeném, hogy termelőszövetkezetünk jelentős mértékben támogatja a tagok háztáji termelését. A termékek értékesítése zömmel a téeszen keresztül történik. Tavaly több mint 5800 darab hízósertést adtak le a kistermelők, mintegy ezer darabbal többet, mint 1981-ben. A vágómarha-értékesítés területén némi csökkenés mutatkozott 1982-ben. Tavaly összesen 286 darabot szállítottunk az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak, hetvenöttel kevesebbet, mint a korábbi esztendőben. A termelőszövetkezetünk jelenleg két tejcsarnokot üzemeltet. Átlagosan naponta mintegy 700—800 liter a felvásárolt tej mennyisége. Az elmúlt évben * egyébként szinten maradt a tejtermelés. — Az állattenyésztés eredményei után, nézzük, mi a helyzet a növényi termékek felvásárlásával? — A termelőszövetkezet tagjai igen sokféle növényt termelnek a háztájiban. A babot a Vetőmagtermeltető Vállalat Orosházán székelő dél-magyarországi területi központjának, a paradicsomot a Békéscsabai Konzervgyárnak, a vöröshagymát a Békés megyei ZÖLDÉRT- nek értékesítették tagjaink. Nagykamarás és Almáskamarás már évtizedekkel ezelőtt is híres volt zamatos dinnyéjéről. Tavaly tagjaink csaknem 50 hektáron termelték ezt az ízletes gyümölcsöt, s az eladásról saját maguk gondoskodtak. Emellett még cirkot, kukoricát termeltek a háztájiban tagjaink — mondotta befejezésül az ágazatvezető. Nagy a forgalom a Med- gyesegyháza és Vidéke ÁFÉSZ nagykamarási felvásárlóhelyén. Jó néhányan várják , a boltvezetőt, aki éppen a tápkiadással- foglalkozik. Vigh Gáborné, a helyi téesz nyugdíjasa egy kosarat hozott, melyben szép, barna héjú tojások sorakoznak. — Elégedett-e a felvásárlással? — Alapvetően igen. Té- esznyugdíjas vagyok. Most tojást hoztam, és néha kacsát is átadok. Tudja, kicsi a nyugdíjam, * pótolni kell valamivel. Csak hát nézze meg a tojás árát — mutat egy fekete táblára, amelyen jól olvasható az 1-es szám a forint előtt. — Bizony, jó tíz évvel ezelőtt is egy forintért szedték darabját — mondja kissé ingerülten. Rácz Pál az ajtó mellett egy széken ül. — Két éve mentem nyugdíjba. Tojást hoztam én is — mondja az alacsony termetű férfi. Paróczai Pálné kosarában szintén tojások találhatók. — Mi tápot szoktunk vásárolni a jószágoknak még ebben az üzletben. Na, meg ha érkezik naposcsibe, abból is veszünk. Persze, az idén elég drága, 10—11 forintért adják darabját — teszi még hozzá, s közben megigazítja a kendőjét. Időközben megérkezik a bolt vezetője, Sallai Istvánjáé is, aki eddig a tápkiadással volt elfoglalva. — 1976 óta dolgozom itt. Naponta átlagosan mintegy ezer—kétezer darab tojást veszek át a helyiektől. A múlt évben 770 ezer forint volt a felvásárlásból származó forgalmunk. Bizony, az utóbbi időben visszaesés tapasztalható. Foglalkozunk mi kacsa-; liba-, pulyka-, galamb- és nyúlfelvásárlás- sal is. A nyári időszakban az uborka átvételét is én végzem. Emellett a méz, a mák és a dióbél felvásárlása is hozzám tartozik. A községben van még a Gyulai Húskombinát mezőkovácsházi kirendeltségének helyi felvásárlója, Barid András, aki a sertés- és vágómarha-értékesítést szervezi. — Az utóbbi években szépen fejlődött Nagykamaráson az állattartás. Több éves szerződéseket kötöttünk a kistermelőkkel. Véleményem szerint jó a termelői hangulat. Az idén, csakúgy, mint a korábbi években, 10—15 százalékos növekedést várunk az átvett mennyiséget illetően — fejezte be Barta András. A felvásárlás helyzetéről gyűjtöttünk tapasztalatokat a megye egyik községében. Megállapítható, hogy Nagykamaráson alapvetően jól szervezett és megoldott a háztájiban termelt termék- fé'eségek helybeli értékesítése. Mindez nagy segítség az ittlakóknak, hiszen nem kell portékájukkal kilométereket utazni a távolabbi nagyobb településekre. Verasztó Lajos Á Nóniusz törzstenyészetéről híres Hortobágyi Állami Gazdaság mátai lóistállója pónilovakkal gazdagodott. A tíz — lovaglásra és fogathúzásra betanított — póni most még az új környezettel ismerkedik, de később fontos szerepük lesz az idegenforgalmi szezon színesebbé tételében (MTI-fotó — Oláh Tibor felvétele — KS)
