Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-19 / 66. szám

1983. március 19. szombat o Kisiparosok az ellátás javításáéit fl KIOSZ országos választmányának ülése A kisüzemi termelésnek a lakossági ellátásban, az ex­port fokozásában, valamint az anyag- és energiatakaré­kosságra és a környezetvé­delemre vonatkozó kormány- programok megvalósításában betöltött szerepéről tárgyalt pénteken, Budapesten a Kis­iparosok Országos Szerveze­tének országos választmánya. Mindenekelőtt megállapí­tották: a kisipari áruterme­lés azonos rangot kapott a szolgáltatásokkal. Ebben az ötéves tervidőszakban 60—80 százalékkal nő árutermelé­sük, eközben a kisiparosok létszáma is évente 7-8 szá­zalékkal bővül. Jelenleg 120 ezren dolgoznak kisiparos­ként, és összesen 30 milliárd forintnyi termelési értéket állítanak elő. Tavaly óta tá- gabb a vállalkozók társulá­si lehetősége is, a gazdasági munkaközösségek, polgári jo­gi társaságok gazdálkodását a kisipari munkákhoz ha­sonlóan szabályozták. Az év elején 2550 ilyen társulás működött, mintegy 500 vál­lalkozás a kiemelten fontos termékeket előállító ágaza­tokban. Az ötéves tervidőszak első két évében a kisipari áru­termelés jelentősen fejlődött, értékben több mint kétsze­resére. Ebben szerepet ját­szott a nagyobb vállalkozó­kedv, a szervezet jobb gaz­daságszervező munkája, a kisipari tevékenység szabá­lyozásának korszerűsítése, a kisüzemi innovációs iroda és a kisipari kézműves tanács létrehozása. Ugyanakkor sok helyütt még mindig kihasz­nálatlanok a termelőkapaci­tások, hiányzik a kellő ér­dekeltség. A választmányi ülésen megállapították, hogy a kisüzemi közvetlen export évről évre nő, a kivitel 20 százaléka a konvertibilis pi­acra irányul. Az exportáruk között vas- és fémtömegcik­kek, műszeripari gyártmá­nyok, bőr-, szőrme-, konfek­ció- és kézműipari termékek találhatók. Bővült az alkat­részek és részegységek előál­lításában a bérmunka, s új vonás a cserépkályhás kis­iparosok külföldi munkavég­zése. A közvetett export mindennek a többszöröse. Jelenleg több mint 5000 kisiparos gyárt olyan termé­keket, főleg fogyasztási cik­keket, amelyeket korábban csak importból lehetett be­szerezni. Ily módon elősegí­tik a lakossági áruellátás fo­lyamatos javulását. A kis­üzemek szerepe jelentős az évekig hiánycikknek számí­tó és a nagyvállalatoknál csak gazdaságtalanul előál­lítható termékek pótlásában is. A kistelepüléseken és az üdülőkörzeteken a kisiparo­sok gyakran az alapellátást biztosítják. Termékeik több­sége igazodik a vásárlók igé­nyeihez, de még sok a kom­mersz áru, az igénytelen ter­mék. Az áruválaszték bővítésé­ben 25 ezer kisiparos vesz részt. Termelési értékük négymilliárd forint, főleg ruházati, élelmiszeripari és cipőipari termékeket készí­tenek. Az utóbbi időben szá­mos „Gyártót keresünk és vevők vagyunk” hiánycikk­kiállításon vettek részt a kisiparosok, az utóbbi két évben összesen 18 millió fo­rint értékben kötöttek szer­ződéseket, különféle cikkek gyártására. A kisipar mind nagyobb szerepet vállal a másodla­gos és hulladékanyagok fel- használásában is, aminek ér­téke évi kétmilliárd forintra tehető. Elsősorban építési, bontási anyagokat, acél- és színesfémhulladékot haszno­sítanák. Az energiatakaré­kossági program megvalósu­lását 15 ezer kisiparos segí­ti, kőművesek, szigetelők, te- I tőfedők stb. Mind több kis- j üzem fejleszt ki energiataka­rékos gyártó eljárásokat és berendezéseket, köztük gép- kocsigyújtás-ellenőrző rrfű- * szereket vagy porszéntüzelé­sű kazánokat. A környezet gí védelme érdekében bővülnek jjl szolgáltatásaink, mint példá- , ul a lomtalanítás, vagy az 1 olajregenerálás. Néhány rí nagyvállalattal együttműkö- | dés alakult ki a fáradtolaj és 1 a gumiabroncs begyűjtésére, 1 a TSZKER-rel pedig az új- | rafutózó gumiabroncsok ér- | tőkésítésére. A tanácskozás résztvevői a § kisipari termelés hatékony- 1 ságát nehezítő gondok felöl- 1 dására több javaslatot tét- I tek. Egyebek mellett kérték 1 az illetékeseket, vizsgálják | meg, milyen módon lehet a 1 kisvállalkozásokat jobban f ösztönözni az exportlehető- 1 ségek kihasználására. A kis- ä vállalkozások anyag- és esz- 1 közellátásának javítására ja- | vasolták, hogy a termelőesz- | köz-kereskedelmi és nagyke- | reskedelmi vállalatoknál mi- | előbb jöjjenek létre a kistér- | melók ellátásával foglalkozó $ egységek. Harminchárommillió forint társadalmi munkában A Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet műszerparkja vi­lágszínvonalon áll. A kromatográf (képünkön) az aminosa- vak vizsgálatára szolgál, amely fontos része a táplálkozási, élettani kutatásoknak Fotó: Fazekas László Nyitva marad a gyógyszertár Tegnap, pénteken délután rendezték meg Gyulán, a vá­rosi tanács nagytanácstermé­ben azt az aktívaülést, ame­lyet immár minden év kora tavaszán megtartanak, ame­lyen megvitatják, értékelik a településfejlesztő társadalmi munkát. Az értekezleten részt ve­vőket dr. Marsi Gyula, a párt városi bizottságának első tit­kára köszöntötte, majd az el­múlt év társadalmi munka­versenyéről dr. Takács Lő­rinc, a városi tanács elnöke adott számot. Megállapította egyebek között, hogy a vá­ros lakossága az elmúlt év­ben is — a korábbi eszten­dőkhöz hasonlóan — tanúje­lét adta városszeretetének azzal is, hogy több mint 33 milliá forint értékű, társadal­mi munkával gazdagította, szépítette a várost. Ez azt je­lenti: egy lakosra csaknem ezer forint értékű társadal­mi munka jutott. Különösen kiemelkedő volt a lakosságnak az a törekvé­se, hogy nem várta meg, míg az állam részére meg­építi a távvezetéket, hanem közösen összefogva, jórészt társadalmi munkában mint­egy 5 kilométernyi vezeté­ket épített, sok lakást hoz­zájuttatva a vezetékes gáz­hoz. Értékes volt az a mun­ka is, amit a városkörnyéki tanyák villamosításában el­végeztek. Mint már az is hagyo­mány, hogy ezen az aktíva­ülésen nyújtják át az elis­meréseket, kitüntetéseket az élenjáróknak. Így nagy pla­kettet kapott „A Békés me­gyei Tanács településfejlesz­tő társadalmi munkáért; Bé­kés megye” kitüntetését a Vízgépészeti vállalat forgá­csoló- és a Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság Vedres Ist­ván Szocialista Brigádja, kis plakettet tízen kaptak. A vállalatok közül első dí­jat, oklevelet és serleget ka­pott a Volán, a Vízgépészeti Vállalat, a Kertészeti és Vá­rosgazdálkodási Vállalat, a KÖVIZIG, a Fa- és Fémbú­toripari Szövetkezet, vala­mint a Köröstáj Termelőszö­vetkezet. Oklevelet és pénz­jutalmat kaptak a legjobb tanácstagi választókerületek és iskolák. Emléklapot 25 in­tézménynek adtak át. A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága Kiváló társa­dalmi munkás kitüntetésben két aktívát részesített, érde­mes társadalmi munkás ki­tüntetést négyen kaptak. Béla Ottó Az utóbbi hónapokban élénken foglalkoztatta a me­gyeszékhely lakóit egy dön­tés: bezárják-e a Szarvasi és Lenin út sarkán levő 14,/4-es gyógyszertárat? Hogy miért? Mert a városfejlesztés során be kell zárni néhány gyógy­szertárat, helyettük az orvo­si rendelők mellett tágas, modern patikák épülnek majd. Ez a kis gyógyszertár nem nagyforgalmú, fenntar­tása, a régi épület karban­tartása sokba kerül. Vannak olyan gyógyszertárak a vá­rosközpontban és a Szarvasi út másik végén, amelyek el­látják az itteni betegeket is. Tény, hogy Békés megye, ezen belül a megyeszékhely gyógyszertári ellátottsága a normán felül biztosított. Míg az ország más vidékein 10— 12 ezer lakos zsúfolódik egy gyógyszertárban, addig ná­lunk mindössze 6 ezer vásá­rolhat. Az utóbbi évtizedek­ben nagyarányú fejlesztést valósítottak meg az illetéke­sek, korszerűsítették a me­gye több gyógyszertárát, s kitűnő szakembereket alkal­maztak, képeztek a patikák­ba. A gyógyszertár bezárását hozó döntés érvei meggyő­zőek, de ha világosabban akarunk látni, más szempon­tokat is figyelembe kell ven­nünk. A betegeket, a nehe­zen közlekedő idős embere­ket elsősorban az érdekli, hogy elérhető legyen szá­mukra az orvos és a gyógy­szer. A 14/4-es gyógyszertár közeli és távoli környékén főként ilyen emberek élnek, akiknek útja az orvosi ren­delőből hazafelé erre vezet. Amikor hát tudomást sze­reztek a gyógyszertár sorsá­ról, levélben fordultak azok­hoz, akiktől segítséget re­méltek, kérve, ne zárják be ezt a patikát. A békéscsabai városi pártbizottság szerve­zésében március 10-én, este a IV. kerületi pártházban ta­lálkoztak a levélírók és az. illetékesek; a városi pártbi­zottság, a tanács, a Hazafias Népfront, s a gyógyszertári központ képviselői, hogy tisztázzák a gyógyszertár kö­zeljövőjét. Az olykor szen­vedélyes, indulatos vélemé­nyek mellé a reálisabb, hig­gadtabb kérések, érvek sora­koztak. A beszélgetés ered- I ményeként a résztvevők le- | szűrték a tanulságokat. A város politikai, állami I irányító szerveinek vezetői a | lakosság észrevételeit végig- § gondolva úgy döntöttek, hogy 1 a 14 4-es gyógyszertár to- I vábbra is fogadja a betege- fl két. A városlakók, ha Békés- | csaba építésére, szépítésére, | környezetük fejlesztésére ké- 1 rik őket, szívesen segítenek | társadalmi munkájukkal és | anyagi erőikkel. Ezért a sor- | sukat más módon érintő kér- | désekben is — mielőtt dön- | tésre kerül a sor — vélemé- nyűket meghallgatni, ütköz- í tetni kell. Az egészségügyi alapellátásnak ez a része — a gyógyszertári ellátás — el- I sősorban nem gazdaságossá- J gi kérdés. Az indokok felsorakoztatá- 1 sa mellett is tudnunk kell, 1 hogy a város fejlesztése, a | bolthálózat korszerűsítése ér- I dekében néhány gyógyszer- | tár bezárása elkerülhetetlen J lesz az elkövetkezendő évek- j ben. Természetesen akkor, ha az elképzelt feltételek megvalósulnak, ha a bezár- j tak helyett a megfelelő el- j látást, mások biztosítani tud- | ják. A legsürgősebb feladat, 1 amelyet a megye és a város j politikai, állami és egész- j ségügyi vezetői szorgalmaz- j nak most, az a központi { gyógyszertár bővítésének mi- j hamarábbi kezdete. Bede Zsóka Az enyhe tél és az utóbbi napok kellemes felmelegedése ked­vezett a búza növekedésének, ugyanakkor a gyomnövények is fejlődésnek indultak. A nagybánhegyesi Zalka Termelő- szövetkezetben, ahol az idén kezdte meg munkáját a MÉM RSZ legújabb repülőgépes brigádja, már a búza vegyszeres gyomirtásához készítik elő a repülőgépet Fotó: Veress Erzsi Személyszállítás — javuló színvonalon ájus végén életbe lép az új autóbusz-menetrend, s bár néhány kérdés még megválaszolásra vár, egy bi­zonyos: az autóbusz-közlekedés a mennyiségi igénye­ket teljesen ki tudja majd elégíteni és az utazási körülmé­nyekben is javulás várható. A Volán-vállalatok arra készül­nek, hogy 8 ezer autóbuszukkal az előző évihez hasonlóan körülbelül 1,7 milliárd utast szállítanak, s nem változik lé­nyegesen a helyközi közlekedésben a napi 37 ezres, a helyi közlekedésben pedig a napi 40 ezres járatszám sem. Hogy nem nő, az szinte bizonyos, inkább némi mérséklődés vár­ható, az 1982-es tapasztalatok erre utalnak. A Volán Tröszt tájékoztatása szerint azonban az esetleges járatszámcsökken- tés, illetve -ritkítás az alapellátást, s ezen belül is a mun­kás- és tanulószállítást nem érinti. Magyarországon ma már minden olyan 200 lakosnál népe­sebb települést érint rendszeres buszjárat, ahol nincs vasút­állomás, s jár autóbusz az igények szerint az ennél kisebb falukba is, ha az útviszonyok azt lehetővé teszik. A teljes vonalhálózat hossza megközelíti a 30 ezer kilométert. A szak­emberek vizsgálják: indokolt-e minden távolsági járat,vfő­ként azok, amik a vasúttal párhuzamosan közlekednek. A Volán korábban is összehangolta munkáját a MÁV-val, ám erre az együttműködésre a jövőben még inkább építenek. Néhány kisebb forgalmú vonal esetében mérlegelik az autó­busz-vonat kombináció lehetőségét, ami azt jelenti, hogy az utas átszállással jutna el céljához. Mielőtt azonban a Volán vezetői bármiben is döntenének, előterjesztik elképzeléseiket az érintett települések politikai, állami és társadalmi veze­tőinek, a lakosság képviselőinek. Mi késztette a Volánt a jelenlegi menetrend felülvizsgála­tára? A múlt évi díjszabásváltozás, azaz az autóbuszjegyek árának nagy mérvű emelése. Az intézkedés a települések kö­zött utazókat érintette, és — a jelek szerint — érzékenyen. Az első hetekben, szeptemberben, ugyanis 30 százalékkal csökkent a — szakemberek kifejezésével élve — készpénzes bevétel, s elsősorban a távolsági járatokon kevesebb az uta­zó. Méghozzá oly mértékben, hogy felmerült néhány járat leállítása. Később az utasforgalom visszaesése megállt a 20— 22 százalékon, ám a Volán vezetői még mindig további hó­napokat jelöltek meg, „próbaidőnek”. A kép azonban nap­jainkban sem sokat változik ... A buszok tehát maradtak, percre pontosan indultak ki az állomásokról, az utasok kényelmesebben utaztak — bár a csúcsidőben maradt a csúcsforgalom —, a Volán-vállalatok éves teljesítménye azonban nem érte el a tervezettet. 1982. elején még úgy „kalkuláltak”, hogy az 4 százalékkal emel­kedik, s ezzel szemben maradt az előző évi szinten, viszont a több mint 200 településen közlekedő helyi járaton némi­képp nőtt az utasok száma. Az idén azonban — éves távlat­ban — a csökkenés és a növekedés bizonyosan nem egyen­líti ki egymást. Felkészült a Volán például arra, hogy pontosan — és ud­variasan — tájékoztassa az utasokat az új árakról. Felmérte annak a jelentőségét is, hogy az utazók a magasabb díjakért joggal várják el, hogy javuljon az utazás „minősége”. Az olyan fogalmak, mint pontosság, megbízhatóság, udvariasság, tisztaság nap mint nap szem előtt tartandók. Legalábbis ez a törekvésük a Volán dolgozóinak, köztük a 15 ezer „pilótá­nak”. Az elmúlt esztendő az ország számára az ötnapos munka­héttel kezdődött. A közlekedési vállalatoknak messzemenően igazodniuk kellett az új munkarendhez, s ez megszámlálha­tatlanul sok járatmódosítással járt. Szeptemberben azután következett az iskolások ötnapos munkahete, ami ugyancsak próbára tette a Volánt. Nos, az első időkben voltak pana­szok. Jogosak. Főleg a tájékoztatás volt a hiányos, s menet közben a menetrenden is tovább kellett igazítani, összessé­gében azonban — s most a Volán Trösztnél a vállalatok, a tanácsok, a lakosság véleményét idézik — jól megbirkóztak a hatalmas feladattal. A vállalatoknak, az intézményeknek, az öt munkanaphoz igazodva változtatniuk kellett a munkarendjükön, s itt volt a lehetőség: úgy változtassanak azon, hogy mérséklődjék egy- egy településen belül a reggeli és a délutáni csúcsforgalom! A vállalatok többsége azonban nefrv mozdult, nyilván úgy vélekedett: a közlekedési vállalatoknak az a feladatuk, hogy elszállítsák az utazni vágyókat, hát szállítsák el. A Volán lépett; nem úgy, hogy kétszeres mennyiségű buszt állított forgalomba, a soknál nincs ugyanis „még több”, arról nem is szólva, hogy egyes vonalakon reggelente és délutánonként szinte egymásba érnek az autóbuszok. Ügy lépett, hogy maga kereste meg a munkáltatókat és terjesztett elő javaslatot. Volt mit. Megbízásukból ugyanis a Közlekedéstudományi In­tézet 1981-ben számítógépes programot dolgozott ki a na­gyobb városok lépcsőzetes munkakezdésére, a kisebb tele­pülésekét pedig a Volán Tröszt és a Volán-vállalatok szak­emberei készítették el. Nos, ez elégséges — sok helyütt köszönettel fogadott — „tárgyalási alapnak” bizonyult, s a volánosok a helyi veze­tőkben szövetségesre találtak. Az eredmény? Az idei esz­tendőtől teljes körű a lépcsőzés Kecskeméten, s a már ko­rábbi törekvések nyomán Dunaújvárosban, Hódmezővásár­helyen, Nagykanizsán és Szentesen, valamint Nyíregyházán és Szekszárdon is. A vállalatok, intézmények, iskolák jelen­tős része — bár nem mindegyike — „csúsztatott” előre, hátra a munkakezdés idején Debrecenben, Győrött, Kaposváron, Pécsett, Salgótarjánban, Szegeden, Székesfehérváron, Szol­nokon és Veszprémben. A zsúfoltság ezekben a városokban is észrevehetően enyhült, kényelmesebbé vált az utazás. Tovább javítani az utazás körülményeit — ez a fő cél az idei esztendőre. Akaratban, szándékban nincs hiány a 19 megyei, és a budapesti 20. Volánnál, valamint a trösztben, a tárgyi feltételek jobbításához azonban ez nem elég. Bizo­nyos, szerény fejlesztési összeg is rendelkezésre áll. Ebből mindenekelőtt csaknem 700 új autóbuszt vesznek. Többségük ugyan a kiszolgált jó öreg járgányokat váltja fel, de ez sem lebecsülendő fejlődés. őt! Valóságos „autóbusz-történelmi” hír, hogy néhány hónap óta a Volán az országban menetrendszerű köz­lekedést kizárólag a legkorszerűbb Ikarusokkal, az úgynevezett 200-as. család tagjaival bonyolítja le! S ezek állnak majd forgalomba a hétvégi járatokon is. Amelyek az idén várhatóan megsokasodnak. Már tavaly nyáron fel-fel- tünedeztek a különböző üdülő-, telkes- és fürdőjáratok, s végső soron az utazni kívánókat el is szállították. A Volán azonban az idén az igényeknek szeretne elébe menni, prog­ramajánlatokkal, irányjáratokkal, kedvezményekkel segíteni a hazai, a belső turizmust. A múlt évi próbálkozás kedvező visszhangja nyomán ezért az idén például külön hétvégi autóbusz-menetrendet is kiadnak. Deregán Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom