Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-12 / 36. szám

népújság! 1983. február 12., szombat • m • Zárszámadásokról jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) A MEZÖKOVÁCSHÁZI ÜJ ALKOTMÁNY TERMELŐSZÖVETKEZET elnöke, Bíró Vilmos szólt az 1982. évi eredményekről. Cél­kitűzéseiket 39 dolgozóval kevesebbel érték el, az egy főre jutó termelési érték en­nek dacára 18 ezer forinttal növekedett. A növényter­mesztési föágazat árbevételét 119 millió forintra teljesítet­te. ami 10 millió forinttal el­marad a tavalyitól. Az állattenyésztésben átla­gosan 300 anyakocától 589 tonna vágósertést értékesí­tett. és egy kiló hús előállí­tásának költsége 28 forint volt 1982-ben. Fokozatosan nőtt az egy tehénre jutó tej­termelés, a tsz történetében először, 5 ezer liter feletti tejmennyiséget adtak le egy tehéntől, vagyis: 5 ezer 387 litert, éves átlagban. A tsz gazdálkodásának eredménye­ként 26 millió 344 ezer fo­rint nyereséget ért el. A GYOMAENDRÖDI HALÁSZATI TSZ lényegesen szerényebb nye­reségű évet zárt 1982-ben. mint 1981-ben, annak elle­nére, hogy a termelési érték megközelítette a 200 millió forintot. Haltermelésük ezer- ötven tonna volt, a megter­melt hal 60 százaléka nö­vényevő, a többi ponty, har­csa, süllő, csuka és vegyes apró halak. A halfeldolgozó üzemnek 132 millió forint árbevétele volt, de nyeresége erősen csökkent. Feldolgoztak 1944 tonna élő halat, gyártottak 430 ezer doboz Körösi ha­lászlevet és 1581 tonna fa­gyasztott halat. Szállítottak exportra, és még sokkal több halat fel tudtak volna dol­gozni, mert hal és fagyasz- tási kapacitás volt bőven, de nem lehetett többet értéke­síteni. A SZARVASI DÖZSA TERMELŐSZÖVETKEZET ma, február 12-én tartja zár­számadó közgyűlését a mű­velődési központban. Kovács Péter tsz-elnök elemzi az 1982. év számait,, amelyek közül kiemelhető a növény- termesztés, az állattenyész­tés. A számadatok elemzői összevetést készítettek arról, hogyan teljesítette a terme­lőszövetkezet a VI. ötéves tervre kitűzött célokat. Nö­vénytermesztésben teljesítet­ték a feladatokat, az állatte­nyésztés három százalékkal eredményesebben gazdálko­dott, és a mezőgazdasági szolgáltatás elmaradt a kí­vánatostól. összességében, 1981-ben és '82-ben 43 szá­zalékra teljesítették a VI. öt­éves terv időarányos árbevé­teli feladatát, s mindezek mellett figyelemre méltó. költséggazdálkodásukban tudták tartani időarányosan a 40 százalékos szintet, ami igen nehéz a növekvő alap­anyag-, energia- és más gaz­dálkodási költségek növeke­dése mellett. — sz. j. — Robot hegeszt már a Gyűri Rekardban Meghonosították a robot- technikát a Rekard Győri Mezőgépgyártó és Szolgálta­tó Vállalatnál: kétfejes prog­ramvezéreit hegesztő robotot állítottak munkába, amely egy időben két-két alkatré­szen végzi el a hegesztési munkákat. A masinát mind­össze egy embei^ szolgálja ki, rakja a gépbe a hegesztendő alkatrészeket, a többi már a robot dolga. A három mű­szakban dolgozó berendezés alkalmazásával műszakon­ként két hegesztő, illetve egy berakó munkáját takarítják meg: az előzetes számítások szerint a robot ára egv éven belül megtérül. A vállalat műszaki gárdá­ja maga is foglalkozik a haj­tóművek és a tengelykap­csolók alkatrészeinek meg­munkálására alkalmas robo­tok fejlesztésével. Ilyen az adagoló- és a mérőrobot, amelyeket a gyáriak tervei alapján készítettek el. Az előbbi gépre adja, majd a szükséges műveletek elvég­zése után le is emeli a mun­kadarabokat, a mérőrobot pedig tévedhetetlenül ellen­őrzi az összeszerelés előtt az alkatrészek méreteit, s ha hibát tapasztal, nyomban jel­zi a pontatlanságot. MSZBT-rendezvény Békéscsabán A városi Penza Klub ke­retében működő MSZBT-tag- csoportok február II-én, teg­nap délután — a Mezsduna- rodnaja Knyiga Könyvkiadó Vállalat megalakulásának 60. évfordulója alkalmából ün­nepséget rendeztek Békéscsa­bán, a . baromfifeldolgozó vállalat kultúrtermében. Az eseményen a párt-, ál­lami és társadalmi szervek képviselői mellett részt vett V. K. Meljnyikov, a szovjet kereskedelmi kirendeltség magyarországi megbízottja, aki a Kemény Gábor Szak- középiskola MSZBT-tagcso- portjának színvonalas műso­ra után ismertette a könyv­kiadó eddigi tevékenységét. Ezt követően a részvevők szellemi fotót töltöttek ki, s az eredmények értékelése után az 1—3 helyezettek könyvjutalmat vehettek át a tegnapi ünnepi összejövete­len. Vándorkiállítás kezdődik a megyében Korántsem bizonyult sze­rencsétlen számnak a 13 a Békés megyei amatőr képző­művészek első vándorkiállí­tásán az elmúlt évben. A Békés megyei Művelődési Központ az elmúlt év nya­rán indította e vándorkiállí­tást, melyen 13 alkotó 26 ké­pét mutatták be. A közönség megyénk városaiban, közsé­geiben szívesen fogadta az alkotásokat. Így ez évben út­jára indítják a 2. vándorki­állítás anyagát is. A vándor- kiállításon két-két zsűrizett, kiállításon már szerepelt képpel képviselik magukat az alkotók. A cél a művelő­dési házak, klubok és más intézmények közönsége, s a megyében tevékenykedő amatőr alkotók közelebb ho­zása, a látáskultúra fejlesz­tése, s a képzőművészet nép­szerűsítése. A kiállításnak — mint az elmúlt évben — az idén is Békéscsabán az ingatlanke­zelő vállalat ad otthont el­sőként. Társrendező a Szo­cialista Brigádok Klubja. Az érdeklődők itt február 14- től 26-ig tekinthetik meg a vándorkiállítás anyagát, ezt követően megyeszerte de­cember 15-ig láthatók az al­kotások. A művelődési központ ter­vezi, hogy a jövőben hagyo­mánnyá teszi e vándorkiál­lítások szervezését. Útlevél- és vízumügyek (Tudósítónktól) A Magyar Camping és Ca- ravanning Club (MCCC) Bé­kés megyéi Szervezete soron következő klubestjét február 14-én, hétfőn 19 órakor tart­ja Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban. A klubes­ten az útlevélhatóság és az IBUSZ képviselője az útle­vél- és vízumügyekkel ösz- szefüggő tudnivalókról tájé­koztatnak, majd e témával kapcsolatos kérdésekre kap­hatnak választ a jelenlevők. A Magyar Autóklub Békés megyei Szervezetének képvi­selői az autóklub tevékeny­ségét és a kedvezményeket ismertetik. Vendégként részt vesznek az esten a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ Fiatal Utazók Klub­jának tagjai. Végül Tímár Péter Jugoszláviáról tart diafilmvetítéssel kísért elő­adást. A jelenlevők kézhez kap­ják Magyarország kemping­térképét, valamint a kem­pingklub 1983. évi program- füzetét is. Ez tartalmazza a klub által nyújtott kedvez­ményeket, átfogó tájékozta­tást a munkáról; s^részlete­sen közli a békéscsabai és az orosházi klubestek műsorát, időpontját és helyét, az 1983. évi kempingezési lehetősége­ket. A klubesten bárki díj­talanul részt vehet. Nagy Lajos Effel, a karikaturista Szárma, cigányka és puhnya Különleges ízek, zamatok teszik ünneppé a farsangi disznótorokat Békésben, az ország legnagyobb sertéste­nyésztő megyéjében, ahol évente több mint egymillió hízót nevelnek, s ennek mintegy felét a háztáji por­tákon. A szlovákok által la­kott településeken ilyenkor készülő toros étkek: a szár­ma, cigányka, puhnya és modzgóka. A szárma, vagyis a toros töltött káposzta töl­telékének alapanyagául a már befűszerezett és meg­gyúrt kolbászhús szolgál. A cigányka pedig a sertés re­cehártyájába töltött, borssal, sóval, apróra vágott nyers hagymával fűszerezett, da­rált főtt máj, amelyet abá- lólében főzött rizzsel kever­nek, és tepsiben hurkával, kolbásszal, fehérpecsenyével és fokhagymás tarjával süt­nek együtt. A puhnya hájas tészta, amit tehéntúróval vagy szilvalekvárral töltenek. A modzgóka, vagy más né­ven kiszely, húsos orjából, sok répával, zöldséggel, ba­bérlevéllel, vöröshagymával, paprikás rántással, vese- és nyelvszeletekkel, velővel ké­szített savanykás leves, amelybe tálaláskor vékony­ra vágott lila hagymát tesz­nek, és kenyérszeleteket, az­az sznyitkát adnak hozzá. Hetvenöt éve született Francois Lejeune, művész­nevén Jean Effel, francia karikaturista, Európa leg­népszerűbb rajzolóinak egyi­ke. A karikatúra századunk­ban, ha veszített is a XIX. században betöltött közéleti szerepéből, az újságok éS folyóiratok révén a tömegek felvilágosításának és hangu­lati befolyásolásának fontos eszköze maradt. Az autodidakta J. Effel sajátos ízű, kissé naiv, de rendkívül szellemes és ta­láló gúnyrajzaival, amelyek haladó szemléletéhez híven a francia baloldali lapokban jelentek meg évtizedeken keresztül, hathatósan hoz­— Tökfilkó! Hagyod magad kifúrni egy ilyen remek helyről!? Ef fel-karikatúra zájárultak a francia polgá­rok világnézeti neveléséhez. Több mint tízezer rajza közül — amelyek először a France Soirban a L’Express- ben, a L’Humanitében, a Francia Kommunista Párt lapjában és a Les Lettres Francaises-ben láttak napvi­lágot — sok önálló kötetben is megjelent, világszerte is­mertté tette nevét. Mese­könyveket is illusztrált rea­lista, a naiv művészek elbe­szélő modorához közelálló felfogásban. Rajzalbumainak csattanós humorú szövegét is maga írta. A csúfondáros, szkep­tikus, mégis lírai előadás­mód a velős képaláírással feledhetetlenné teszi mun­káit, köztük a nálunk is több kiadásban megjelent Az ember teremtése (1956), Ádám és Éva (1956), A kis angyal (1957), Amikor az állatok beszéltek (1957), Ádám és Éva szerelme cí­mű könyveit, melyekben ko­runk minden hagyományt kétkedéssel fogadó embere számára írta át a Biblia történeteit megértő humor­ral, feledhetetlen kedvesség­gel. Kifigurázta a világ terem­tését is. Az Isten nagysza- kállú öregember képében tu- délákosan mondja a két bá­mészkodó kisangyalnak: „A levegő két rész hidrogén és egy rész oxigén. Ebből köz­kedvelt koktél lesz, meglát­Effel portréja játok.” Az eső teremtéséhez ezt írta: „Ahhoz, hogy a vízből felhőket gyárthas­sunk, szükségeltetik egy habverő.” A bányák úgy jöttek létre, hogy egy föld­gömbbe vájt feneketlen lyuk előtt az angyalokra rápa­rancsolt: „A szenet hordjuk le a pincébe, gyerekek!” A fVancia történelmet is át- költötte az 1971-es Képes francia történelem című művében. Fasizmus elleni karikatúrasorozata a De la Rocque ezredes (1953). Po­litikai karikatúrái napjaink eseményeit magyarázzák pártos állásfoglalással. Mun­kásságáért a Béke-világta- nács 1953-ban aranyéremmel tüntette ki, 1964-ben pedig megkapta a nemzetközi Le- nin-békedíjat. Effel 1982-ben hunyt el. Brestyánszky Ilona Változó világunk és a beruházásaink |ppen másfél évtizede, hogy elindítottuk azt a nagy progra­mot, amelynek keretében gazdaságunkat, s annak irá­nyítását a korszerűség köve­telményeinek megfelelően a megváltozott külső és belső feltételeknek igyekeztünk, s igyekszünk mind a mai na­pig igazítani. Ekkor érkeztünk a szocia­lizmus építésének ahhoz a szakaszához, amikor a fejlő­déshez a korábban szinte korlátlanul munkába von­ható anyagi és emberi erő­források elapadtak, s csak úgy léphettünk előbbre, ha a termelés minden tényező­jét évről évre hatékonyab­ban működtettük. Mindez nem jelentette, s nem is jelenti azt, hogy a gyarapodás klasszikus útjá­ról — vagyis a fejlesztő be­ruházásokról — végképp le kell mondanunk. Ha ezt tennénk, azaz, ha a továb­biakban most már csak a meglevő termelőeszközök tökéletesebb kihasználására, a minőségibbnél minőségibb munkára alapoznánk egye­dül a jövőnket, az előbb- utóbb ingataggá válna. Ezért van az, hogy még most is. amikor a népgaz­daságot nem kis visszafize­tési kötelezettségek terhe­lik, ami miatt ezerszer meg kell gondolnunk, mire for­dítjuk a nemzeti jövedel­met, szóval, hogy még most is erőket összpontosítunk néhány kiemelkedően fontos fejlesztési programra. Lényeges különbség van azonban a gazdaságirányítás korszerűsítésének kezdeti időszakát jellemző, s a mos­tani beruházáspolitika kö­zött. Felszínesen vizsgálva, ez a különbség elsősorban abban mérhető le. hogy ak­kor jószerivel mindenre kaptak hitelt, sőt, állami tá­mogatást is a vállalkozók, míg napjainkban már a hi­telekért a legjobban rászo­rulók is sorban állnak, sok­szor a sikernek éppen csak a leghalványabb reményé­vel. Az okokat nem kell külö­nösebben magyarázni, he­lyette próbáljuk meg fel­tárni a különbségek igazi lényegét. Ez pedig minden­képpen abban van, hogy a jelen gazdasági helyzetben alapos válogatás után csak azok a fejlesztések kaphat­nak zöld utat, amelyek száz- százalékos garanciával és az átlagnál jóval rövidebb idő alatt hozzák meg a befek­tetések kamatait. S még egy: ezeknek a beruházások­nak a többsége első helyen az exportárualapot bővíti, vagyis gyorsítja a népgaz­dasági egyensúly helyreállí­tását. így van az, hogy az utób­bi néhány évben a mező- gazdaság megelőző idősza­kokhoz képest az átlagosnál nagyobb hányadát használ­hatja föl a fejlesztésekre szánt hiteleknek. A magya­rázat tudniillik az, hogy — az ipar eredményeit nem le­becsülve — a mezőgazdaság és élelmiszeripar termékei­vel nem kis részben járult hozzá a fizetési mérleg ja­vításához. Érdemes megje­gyeznünk, hogy ez a mérleg tavaly a jól ismert értékesí­tési nehézségek közepette is jelentős pozitívummal zá­rult. Amikor tehát a beruházá­sok visszafogásának idősza­kában — jelenünkben — fi­zetési nehézségeink ecsetelé­sekor is arról hallunk, hogy ha mérsékeltebb ütemben is, de folytatódik a széles körű meliorációs program, hogy egyre-másra gabonatárolók épülnek, s hogy a termelő- szövetkezetek egymás után kapják meg az igényelt hi­telt energiagazdálkodásuk korszerűsítéséhez, akkor az előbbieket kell e folyamat mögött látnunk. Ez természetesen csupán a beruházásoknak az a fele, amely ma a többinél na­gyobb .közfigyelmet kapott kiemelt fontosságánál fogva. Ugyanakkor emellett jó né­hány olyan fejlesztés is megy — állami és vállalati beru­házásként egyaránt — a ma­ga útján, amelynek jelentő­sége nem kisebb az előbbi­eknél. Elegendő, ha ehelyütt csak a lakásépítési program­ra hivatkozunk például, Nincs ez másként me­gyénkben sem, ahol az el­múlt esztendőben csaknem ötmilliárd forintot fordítot­tunk építkezésekre, fejlesz­tésekre, gépi beruházásokra. A célcsoportos állami beru­házások körében a kőolaj- és földgázvezeték rendszeré­nek, illetve a kőolaj- és földgáztermelésnek a fejlesz­tése, a villamosenergia-elosz- tóhálózat bővítése és rekonst­rukciója kért nem kevés pénzt, de ugyanebben a kör­ben valósult és valósai meg az orosházi 30 ezer tonnát befogadó gabonasiló, a 9 ezer 600 tonna termény tárolásá­ra alkalmas sarkadi fémsiló, az NK—XIV. öntözőfürt va­lamennyi főműve és minden olyan beruházás, amelynek célja a megye térségében a vízkárok megelőzése, elhárí­tása. Nem feledkezhetünk meg ugyanakkor a vasút- és távbeszélő-hálózat tavalyi je­lentős fejlesztéséről sem. Az egyéb állami beruházá­sok sorában a SZÜV—KSH számítóközpontja, a .Békési Gyógypedagógiai Intézet, a gyulai román nemzetiségi is­kola érdemel említést. A vál­lalati beruházások közül pe­dig azok jutottak állami pénzekhez — természetesen visszafizetési kötelezettséggel —, amelyek a „legközérde- kűbbek”. Ilyen a Békéscsa­bai Hűtőház, meg a Sarkadi Cukorgyár rekonstrukciója és a békéscsabai központi gyógyszerraktár építése, va­lamint az a jó néhány beru­házás, amelyekkel az üze­mek tetemesen csökkenthe­tik^ energiaköltségeiket a jö­vőben. Békés megyéből 1982- ben 54 pályázó hitelkérelmét fogadta el az Állami Fej­lesztési Bank Szegedi Terü­leti Igazgatósága. Izek a példaként felso­rolt beruházások is mutatják, igazolják a lítottakat, azt tudniillik, hogy a legnehezebb helyzetben sem mondhatunk le a jövőn­ket előkészítő fejlesztések­ről, még akkor sem, ha azoknak üteme — szükségből — elmarad az igazán ked­vezőtől. Kőváry E. Péter 0 KSH felméri a jövedelmek alakulását A Központi Statisztikai Hiva­tal reprezentatív felmérést vé­gez a lakosság elmúlt évi jöve­delmeinek alakulásáról. Február és március hónapban a hivatal kérdezöbiztosai mintegy 16 ezer családot keresnek fel. s felve­szik az adatokat a családtagok keresetéről, mellékjövedelmeiről, nyugdíjáról, családi pótlékáról, kisgazdaságból származó bevé­teleiről. Megkérdezik azt is. mi­lyen mértékben veszi igénybe a család a különböző társadal­mi szolgáltatásokat, az egészség- ügyi ellátást, kedvezményes üdültetést, s hány családtag vesz részt állami oktatásban. Az ada­tokat a KSH természetesen bi­zalmasan kezeli, azokat név és cím nélkül kizárólag statisztikai célokra hasznosítja. Az összesített adatok képet ad­nak majd arról, milyen jövedel­mi színvonalon élnek a külön­böző társadalmi rétegekhez tar­tozó, a gyermeket nem, illetve egy-két vagy több gyermeket nevelő családok,^milyenek a jö­vedelmi különbségek a lakos­ság különböző csoportjai között, továbbá, hogy milyen változá­sok következtek be az elmúlt öt és folyamán a jövedelmek szó­ródásában. . ) \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom