Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-09 / 33. szám

NÉPÚJSÁG 1983. február 9., szerda Apró Antal kitüntetése Apró Antal átveszi a kitüntetést Losonczi Páltól (Telefotó) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Apró An­talnak, az országgyűlés elnö­kének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának eredmé­nyes munkássága elismeré­seként, 70. születésnapja al­kalmából a Magyar Nép- Köztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje ki­tüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap adta át. Jelen voltak: Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, továbbá Cservenka Fe- rencné és Péter János, az országgyűlés alelnökei. * * * A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a magyar és a szovjet nép kö­zötti kapcsolatok bővítése, és a két nép barátságának elmélyítése terén kifejtett tevékenységéért hetvenedik születésnapja alkalmából Apró Antalnak, az ország- gyűlés, valamint a Magyar— Szovjet Baráti Társaság el­nökének a Népek Barátsága Érdemrendet adományozta. Kísérleti kukoricák — huszonötezer kisparcellán A hazai kukoricanemesítés egyik központjában, az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetében végeztek a kísérleti parcellák tavalyi termésének értékelésével. Számítógép segítségével dol­gozták fel a több ezer hazai és külföldi fajta, fajtajelölt és kombináció biológiai, ge­netikai és agronómiaí tulaj­donságait, s a kompjúter se­gítségével választották ki közülük a további kísérlete­zésre szánt kukoricákat. Az idén tavasszal ötven hektáron, csaknem huszon­ötezer kisparcellán vetik el a kipróbálásra szánt fajták, fajtajelöltek magját. A ne- mesítők célja, hogy a hazai, s a nemzetközi kutatási eredmények felhasználásá­val olyan kukoricákat állít­sanak elő, amelyek nagy ho­zamúak — tíz tonnánál töb­bet teremnek hektáronként —, energiatakarékosak, a betegségnek ellenállók, s jól alkalmazkodnak a kü­lönböző természeti viszo­nyokhoz. A vetőmagvak elő­készítését már megkezdték, s előreláthatóan márciusban fognak hozzá a kisparcellák kialakításához, a magágyké­szítéshez. Érbetegkezelés szénsavgáz-fiirdővel Természetes anyaggal, széndioxiddal kezelik a vég­tagkeringési zavarokban szenvedő betegeket a kapu­vári kórházban. A Répcelaki Szénsavtermelő Vállalattól kapják a mínusz 78 Celsius- fokos hószerű anyagot, a szénsavhót. A gyógykezelés során erre 70—80 fokos vi­zet csepegtetnek, amelynek hatására ködszerű elegy ke­letkezik. A zárt fedelű ká­dakban fejlesztett szénsav- gáztérben naponta 10—20 percet töltenek a betegek. A kezelés nyomán a széndioxid a bőrön keresztül felszívó­dik, serkenti a keringést a rosszabb vérellátású testré­szekben. Egy kúra három hétig tart; a betegek ezalatt a szérfSavgáz-fürdőn kívül megkapják a szükséges gyógyszereket, ágyukban naponként értornát, a kór­ház parkjában pedig járás­gyakorlatokat végeznek. Az érbeteg-rehabilitációs osztályon évente mintegy 700 beteget kezelnek, több­ségük állapota számottevő­en javul, a kúra végeztével megszűnnek a panaszaik, a betegség folyamata lelassul. Ebben jelentős szerepe van a széndioxidfürdőnek, amely egyébként természetes in­geranyag a szervezetnek, a légzést, a keringést szabá­lyozza. A szervezetbe való bejuttatásával optimálisra emelhető a keringési telje­sítmény. Hatását a betegek általában egy évig érzik, utána ajánlatos a kúrát évente megismételni. Az eljárás nem újkeletű, sok országban a szénsavgáz- lelőhelyek tájékán ismerik és alkalmazzák. Kapuvár környékén — Mihályi, Rép­celak térségében — gazdag széndioxid-lelőhely találha­tó, ezért hozták itt létre az ország egyelőre egyetlen ilyen jellegű fekvőbeteg-in­tézetét az érműtéten már átesett, illetve az operációt nem igénylő betegek utóke­zelésére. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. FEBRUÁR 8-ÁN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 13 265 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 82 Trabant Lim. (Bp.) 12 668 Trabant Lim. (Debrecen) 8 681 Trabant Lim. (Győr) 11 504 Trabant Combi Sp. (Bp.) 5 498 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 8 134 Wartburg Lim. (Győr) 4 956 Wartburg de Luxé (Bp.) 11 216 Wartburg de Luxé (Győr) 6127 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 362 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 2110 Wartburg Tourist (Bp.) 4 171 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 6 361 Skoda 105 (Debrecen) 5 080 Skoda 105 (Győr) 5 547 Skoda 120 (Bp.) 11464 Skoda 120 (Debrecen) 7 172 Skoda 120 (Győr) 8 627 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 20 138 Lada 1200 (Debrecen) 12 802 Lada 1200 (Győr) 6 471 Lada 1300 (Bp.) 8 556 Lada 1300 (Debrecen) 5 627 Lada 1300 (Győr) 2 045 Lada 1500 (Bp.) 8 569 Lada 1500 (Debrecen) 5 785 Lada 1500 (Győr) 2 325 Lada Combi (Bp.) 4 615 Lada Combi (Debrecen) 2 397 Moszkvics (Bp.) 12 003 Polski Fiat 126 (Bp.) 15 138 Polski^Fiat 126 (Győr) 4 432 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 10 919 Dácia (Debrecen) 5 349 Zastava (Bp.) 1 180 Ünnepi megemlékezés a 25. évfordulón Békécsabán (Folytatás az 1. oldalról) válni, hogy ha valamely te­rülettel kapcsolatban nagy­számú bejelentés vagy ja­vaslat érkezik, akkor a ja­vaslatok és a panaszok okai­nak feltárására átfogó vizs­gálatot szerveznek. Az ünnepségen felszólalt Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára. Elismeréssel beszélt a népi ellenőrök munkájáról. Elmondta, hogy a népi ellenőrök szervezete 25 évvel ezelőtt olyan kö­rülmények között jött létre, amikor levertük az ellenfor­radalmat, amikor fellazult az állami és állampolgári fegyelem. A népi ellenőrzés feladata akkor mindenek­előtt az ellenforradalom okozta lazaságok, hiányos­ságok felszámolására irá­nyult. Ahogy haladtunk elő­re a szocialista építés útján, úgy igazodott a népi ellen­őrzés is az új, megnöveke­dett követelményekhez. Életeleme lett a társadalom- politikai és gazdaságpoliti­kai döntések megalapozott­ságának segítése, a lakossági ellátás színvonalának ellen­őrzése, az életkörülmények alakulásának figyelemmel kísérése, a fejlődést akadá­lyozó tényezők feltárása. Hangsúlyozta, hogy a népi ellenőrök széles tábora hí­ven szolgálta és segítette pártunk politikájának meg­valósulását. Pártunk XII. kongresszusa nagy figyel­met fordított az irányítás, a vezetés, az ellenőrzés együt­tes fejlesztésére, a változó körülményekhez való iga­zítására. Ha valaha, most még fokozottabban szükség van arra, hogy az ellenőrzés a követelményekhez igazod­va, a döntési folyamatokkal összhangban tárja fel azokat az ellentmondásokat, hiá­nyosságokat, akadályokat, amelyek a végrehajtás so­rán jelentkeznek és nehezí­tik a kitűzött célok elérését. Az ünnepségen Kassay Béla felolvasta azoknak a népi ellenőröknek a nevét, akik a napokban kormány­kitüntetésben részesültek. Bukva Pál, a szarvasi járási­városi NEB elönke a Munka Érdemrend arany fokozatát, dr. Szeberényi Andor népi ellenőr, a KPM Közúti Igaz­gatóságának osztályvezetője a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, Galovicz Mihály népi ellenőr, az MNB Békés megyei Igazgatóságának osz­tályvezető-helyettese a Mun­ka Érdemrend bronz fokoza­tát, Varga István, a gyulai járási-városi NEB tagja, a Gyulai Vízgépészeti Vállalat főkönyvelője a Munka Ér­demrend bronz fokozatát kapta meg. Ezt követően dr. Kovács Imre, a KNEB tagja, mi­niszterhelyettes három népi ellenőrnek a KNEB „Kiváló Munkáért” kitüntetést, 11 népi ellenőrnek pedig „Ki­váló társadalmi munkáért” kitüntetést adott át. Tizen­hármán kaptak az ágazati minisztériumtól „Kiváló Munkáért” kitüntető jel­vényt, illetve „Miniszteri dicséret”-et. Ezenkívül 17- en emlékplakettet, 95-en emléklapot kaptak, 6 népi ellenőrt pedig a munkásőr­ség megyei parancsnoka di­cséretben részesített. (serédi) Az ünnepség résztvevői Fotó: Veress Erzsi Bővülő építési export Az ÉMEXPORT fővállal­kozó vállalat kooperációs magyar partnereivel szoros együttműködésben az idén a múlt évihez viszonyítva megduplázza építési és sze­relési exportját, s az eddig megkötött szerződések sze­rint dinamikusan növeli a jövő évben is. A több évre szóló építési megbízás alap­ján Líbiában tavaly két nagy építőipari telephelyet és különböző műhelyekkel, üzemekkel felszerelt ter­melőbázist hoztak létre, amely most kellő alapot nyújt az idei feladatok meg­gyorsításához és az első száz korszerű lakás átadásához. Megérkeztek az első hajóra­kományok Algírba, ahol Annaba térségében építenek ki korszerű felvonulási te­lephelyet, és létrehozzák azt az ipari hátteret, amely a vállalt mintegy ezer lakás kivitelezéséhez szükséges. Körültekintő piackutató munkával azonban arra is lehetőséget keresnek, hogy újabb megbízások elnyerésé­vel még több építési feladat elvégzésénél hasznosíthas­sák ezeket az észak-afrikai építőipari bázisokat. Energiát takarít meg a napbojler A Balaton környékén már mintegy 50—60 napbojler látható a hétvégi telkeken, üdülőházak területén és né­hány úttörőtáborban, amely a Gyulai Vasipari Szövetke­zet két dolgozójának szolgá­lati szabadalma. A tetszetős kivitelű, jelenleg csak 500 literes űrméretben gyártott glóbusz hasonlatos a kisebb települések víztornyaihoz, azzal a különbséggel, hogy magassága alig haladja meg a három métert. A mini gló­buszba bevezetett hideg vi­zet a nap hevíti fel, mint­egy 40 fokra. A tavalyi esztendő a szö­vetkezetnél a próbagyártás éve volt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az 500 liter űrtartalmú napbojlernek van ugyan piaca, de sokan ennél kisebb méretű és na­gyobb hatásfokkal működő szerkezetet keresnek. Ezért összegezve a tapasztalatokat, azt tervezik, hogy ebben az évben már 200—300 liter űrtartalommal is készítenek napbojlereket. Azt is tervbe vették, hogy a víz hőfoká­nak emelésére egy egyszerű napkollektort építenek a glóbuszhoz, így az abban tárolt víz hőfoka 60—70 fok­ra emelhető. Mivel az értékesítés, s az ezzel járó munka gondot je­lent, a gyulaiak úgy hatá­roztak, hogy megtartva a kereskedelmi vállalatokkal a kapcsolatot, szövetkezeten belül ennek a feladatnak a bonyolítására gazdasági munkaközösséget hoznak lét­re. Több olcsó cikket a vásárlóknak! O z idei népgazdasági terv köztudottan stabilizációs jellegű: a nemzeti jövedelem igen kismértékű emelkedésével és a lakossági fogyasztás 0,5—1 százalékos mérséklődésével számol. Mivel az egy főre jutó reáljövedelem az idén előre láthatóan 1,5—2 száza­lékkal csökken, a kiskeres­kedelem a tavalyinál keve­sebb áru értékesítésére ké­szül fel. A szakemberek prognózi­sa szerint az idén keveseb­bet fogunk ruházkodásra és éttermi szolgáltatásokra ki­adni, viszont többet költünk élelmiszerekre, élvezeti cik­kekre a tavalyinál, és nagy­jából a múlt évi szinten marad az az összeg, amelyet iparcikkek megvásárlására szánunk. Ezek azonban csak globá­lis becslések. Azt, hogy az ország melyik vidékén, konkrétan mely termékek — milyen minőségű, korsze­rűségű áru fogyasztási cik­kek — iránt növekszik, il­letve csökken az igény, csak a helyi viszonyok ismereté­ben lehet megközelítő pon­tossággal megtervezni. A lakosság vásárlásai te­rületenként már eddig is je­lentős eltérést mutattak. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 1981-ben Pest megyében például csu­pán 26 691 forint volt az egy lakosra jutó kiskereskedel­mi forgalom, ugyanakkor Győr-Sopron megyében min­den állampolgár átlagosan 37 456 forintot költött az üz­letekben, a vendéglátóhelye­ken. Két megye, két szélső­séges érték! Mi várható az idén? Biz­tosra vehető, hogy az ala­csonyabb árú termékek iránt megnövekszik a kereslet, de emellett — a jövedelmek differenciálódása folytán — kelendőek lehetnek a leg­drágább luxuscikkek is, az ékszertől a képmagnóig. A forgalmazóknak már ezért is nehéz évre kell felkészül­niük. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium elsősorban arra hívta fel a forgalmazók fi­gyelmét, hogy kínálatuk minden időben és helyen tartalmazza a kifejezetten alacsony árú és a közepes árszínvonalú termékeket. Az olcsó cikkek listáját módo­sították, korszerűsítették, és ezzel némi eligazítást nyúj­tottak az árubeszerzéshez. (Távolról sem egyérelmű ugyanis, hogy az egyes áru­csoportokon belül melyik termék minősül olcsónak.) Az olcsó cikkek között mindig gyakrabban tűnnek fel az úgynevezett fehér ter­mékek, vagyis azok az élel­miszerek, háztartási tisztító- szerek, amelyek jó minősé­gűek, de egyszerű, eredeti­leg sima, fehér papír cso­magolásuk folytán az átla­gosnál alacsonyabb árúak. Ezek iránt minden bizony­nyal növekszik a kereslet. Akinek telik is a drágább­ra, elegánsabb külsejűre, az is meggondolja a mai gaz­dasági helyzetben, hogy ne vegye-e inkább a puritán megjelenésű árut. Várható az is, hogy egyre többen igyekeznek lakásuk felújításához, karbantartásá­hoz kevesebb szolgáltatót hívni, és mind több mun­kát maguk elvégezni. Ebből viszont az következik, hogy a boltokban több szerszámot, tapétát, szerelvényárut, kö­tőelemet, festéket és más hasonló árut kell tartaniuk, még akkor is, ha összességé­ben stagnáló, vagy csökke­nő forgalommal számolnak. Sőt, a házi munkák elvég­zéséhez a kölcsönzőboltok­nak is hozzá kell járulniuk azzal, hogy nagyobb meny- nyiségben bocsátanak ren­delkezésükre ilyen munkák­hoz szükséges eszközöket a parkettacsiszolóktól a kár­pittisztítókig. Nemcsak a forgalmazók­nak, hanem a termelőknek is alkalmazkodniuk kell az életszínvonal alakulásához. Csak egy igen egyszerű pél­da: számos egyedül élő, idős, kis jövedelmű sérel­mezi, hogy bizonyos élelmi­szereket csak nagy, kilós vagy félkilós csomagolásban lehet kapni. Ezen a helyze­ten ideje változtatni; mond­juk egy kilő búzadara eset­leg egy háromtagú család­ban sem fogy el annyi idő alatt, amennyire a háziasz- szonynak érdemes bevásá­rolnia. őst, amikor a közle­kedési költségek is alaposan megemel­kedtek, különösen fontossá vált, hogy a kisebb közsé­gekben minden alapvető cikket be lehessen szerezni. Nem arról van szó, hogy egy falusi vegyesboltban a mosógéptől a 'gémkapocsig minden legyen, hanem arról, hogy az alapvető ellátást szolgáló termékekért ne kelljen senkinek lakóhelyé­ről elutaznia. Az ilyen és hasonló igényeknek, köve­telményeknek a boltosok jobban meg tudnak felelni, mint a múltban, hiszen na­gyobb önállóságot kaptak az árubeszerzésben. Megfelelő bizonylatokkal bárkitől, kis­iparosoktól, kistermelőktől is vásárolhatnak, ha üzletük szerződéses formában műkö­dik. Megkönnyíti a lakossá­gi igényeknek megfelelő árubeszerzést az is, hogy a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek egyre több árut termeltetnek a helyi iparral, olyan választékban, összetételben, amilyet kívá­natosnak látnak. A boltve­zetőknek úgy kell kínálatu­kat összeállítaniuk, hogy a náluk megforduló vásárló- közönség minden rétege, sőt; minden család megta­lálja az anyagi lehetőségei­nek és ízlésének, igényének megfelelő fogyasztási cikke­ket. Gál Zsuzsa Otthonában a Pécsi Nyári Színház önálló és végleges ottho­nába költözött a Pécsi Nyá­ri Színház igazgatósága. A belváros egyik csendes ut­cájában — az Anna utcá­ban — álló nagyméretű, négyszintes épület egyszer­smind Pécs új színháza lesz, felújítják, s benne színház- termet alakítanak ki, ahol ősztől tavaszig tovább játsz- szák azokat a kamaramére­tű előadásokat, amelyek a város nyári szabadtéri szín­padán csak kevés alkalom­mal kerülhetnek színre. A Pécsi Nyári Színház 1981-ben lett önálló művé­szeti intézmény, és hama­rosan kinőtte a városháza épületében levő kicsiny he­lyiségeit. Ezért határozott úgy a tanács végrehajtó bi­zottsága, hogy rendelkezésé­re bocsátja a korábban is közösségi célokat szolgáló Anna utcai házat. Tavasszal megkezdődik a patinás épü­let rekonstrukciója, ami több évig tart. Elsőként a Nyári Színházat közvetlenül kiszol­gáló rész készül el, hogy az idei, június 24. és július 24. között megrendezésre kerülő programot zavartalanul le­bonyolíthassák. A Nyári Színház igazga­tósága mellett az épületben kapott helyet a Pécsi Műsor szerkesztősége is. Megvaló­sul egy régi terv: színház­történeti dokumentációs gyűjteményt hoznak létre, amely a Pécsi Nemzeti Szín­ház és a Pécsi Nyári Szín­ház, s általában a baranyai színjátszás történeti doku­mentumait gyűjti össze és dolgozza fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom