Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-09 / 33. szám
1983. február 9., szerda \ NÉPÚJSÁG Szomszédolás DÉLUABYARORSIÁB Nyelvvizsgák Szegeden is. Évtizedeken át egyetlen intézmény volt jogosult arra, hogy hivatalos igazolást adjon mindazoknak, akik minősíteni kívánták idegen- nyelv-tudásuk fokát: az Idegennyelvi Továbbképző Központ. Az utóbbi években örvendetesen megnőtt az idegen nyelveket tanulók száma, és tavaly óta az alapfokú vizsgákat Miskolcon, Veszprémben és Szegeden is le lehet tenni, ez év őszétől pedig már a középfokút is. Szegeden a JATE Központi Idegenynyelvi Lektorátusa kapta meg a jogot, hogy Csongrád és Békés megyei vizsgázókat fogadjon. Évente három alkalommal várják a jelentkezőket, akik angolból, németből és oroszból tehetnek vizsgát. Korszerűbb üzlet. Nehéz lenne olyan bel- vagy külföldi magnót, rádiót, televíziót, vagy fényképezőgépet mondani, amit meg ne találnánk a BÁV szegedi, Oroszlán utcai felújított üzletében. Egy hete fogadták itt az első vásárlókat, akik a másfél milliós költséggel kibővített műszaki részlegben 4 millió forintot érő árukészletből válogathattak. Nagyobb lett a raktár, az eladótér, több árut vásárolhatnak a lakosságtól is, így a választék szélesebb lesz ezután. A BÁV ezzel az új létesítménnyel befejezte a szegedi rekonstrukciót, s így négy egységét működtet: ruházati, lakberendezési, műszaki és központi felvásárló részlegeket. Munkám során egyik törekvésem az volt, hogy megszerettessem velük az úszást, igénnyé váljon életük során.” csohg»ad tj * n i “jk n » mígi-íi niKLAr Négyszögházas ventillátorok. A FÜTŐBER csongrádi gyáregységében elkészült az új típusú, négyszögletes alakú ventillátorok első szériája, amely hangtompítós és anélküli változatban készült. A módosítás előnye a régi csigaházas típussal szemben, hogy kevesebb anyagot használnak fel készítéséhez, szerkezeti felépítése révén gyártósorok alakíthatók ki, a részeinek ösz- szeillesztése hegesztés nélkül csavarokkal történik, tehát energiatakarékos. Legnagyobb belföldi felhasználó az ÉPTEK, de egyedi megrendelők is érdeklődnek az új gyártmány iránt. Híres fürdő a csongrádi. Az eltelt évek alatt újabb szolgáltatásokkal bővült a csongrádiak kedvenc — s nemcsak nyáron kedvelt — „szórakozóhelye”. A gyógy- szolgáltatást ma már többek között a- súlyfürdő, az iszappakolás, a víz alatti vízsugármasszázs és a zuhanykezelés jelenti. A rendelőintézet a legmodernebb felszerelésekkel szolgálja a lakosok egészségét, s itt gyógytornatermet is „felírnak” receptre. A városi fürdőbe korábban tisztálkodni jártak az emberek, ma viszont fő feladat a gyógyítás. Persze a kikapcsolódásra vágyók is felkeresik a fürdőt, naponta csaknem 200- an. FÉRC. A Fiatul Értelmiségiek Klubja az elmúlt év szeptembere óta működik a debreceni városi KISZ-bi- zottság és a Kölcsey Művelődési Központ támogatásával a Kossuth utca 1. szám alatti ifjúságpolitikai klubban. Az első lépéseit próbáló közösség igyekszik maga köré gyűjteni a fiataloknak azt a részét, akik ebben a klubban találkozni akarnak a más-más területen dolgozókkal, meghallgatni problémáikat, elmondani saját gondjaikat, megoldást keresni a kor legfontosabb, sürgető kérdéseire — közösen. Csodálatot keltő életkor. Puskás Györgynek hívják, mégis Nuci bácsi névre hallgat. 106 éves, Nyíradonyban él, Hajdú-Bihar megye legidősebb embere. Életéről, mindennapjairól beszélgetett vele az újságíró népes családi körében. „Négy gyereket szült az első feleségem. 17 élő unokáról, 34 dédunokáról és 2 ükunokáról tudok beszámolni. Ha most megkérdeznék, meddig akarok még élni, hát kimondom: 10 év jár még nekem!” Gyógyító úszás. Tanulóif- . jóságunk egy részének egészségi állapota a testi fejlődés lemaradása miatt bizonyos mértékig károsodott. Az ilyen tanulók gyógy- testnevelésben részéfeülnek. Debrecenben jelenleg két főállású gyógytestnevelő tanár összesen mintegy 250 gyerekkel foglalkozik. Egyikük, Rentka Lászlóné, a volt kiváló úszó, úszóedző. „Többféle betegségben szenvedő gyerekeket gondozunk, szívbetegeket, magas vér- nyomásúakat, asztmásokat, elhízottakat. A gyógyulást elősegítő hatású gyakorlatokat folytatunk, és megtanítjuk, melyek azok a mozgások, amiktől óvakodjanak. Alkatrészgyártás Csongrádon. A Fémtechnikai Vállalat csongrádi gyáregysége háttéripari tevékenység keretében zömmel alkatrész- gyártásra rendezkedett be. Megrendelőik többsége szinte évek óta állandó vásárlója termékeiknek. Csak a legnagyobb tételben előállított sorozatok és azok felhasználói közül néhány: ajtó- és ablakvásárlások a házgyáraknak; gázkonvektor-alkatrészek a FÉG-nek; tömlőszelepházak a Taurusnak. »-SZOLNOK MEGYEI VILÁG P«X£TARJAtEG«SUUfTWI Néplap MEGYEI PAHTBgQTTSAG 68 A M(OYB TAftáCK LAMA Európa-hírü magyar óriások. Magyarországon csaknem 120—150 tenyésztő foglalkozik a díszgalamb kategóriába tartozó magyar óriás tenyésztésével. Ez a fajta elég vesződséges, nagy szakértelmet és időt követelő fajta. Ennek ellenére külföldön is népszerű. A törökszentmiklósi Kovács Károly galambjai a kiállításokon a legkeresettebbek közé tartoznak, igaz, tenyésztőjük „Aranykoszorús Mestertenyésztő” címet visel. „Nem érdektelen a fajta története sem — mondja Kovács Károly. — Őse még török közvetítéssel került hozzám, s a magyar környezetben alakult ki ez a fajta.” Félidő a nádaratásban. A Felgyői Állami Gazdaság nádüzemének Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megyére kiterjedő körzetében félidejéhez érkezett a vízi növény betakarítása. Tizenkét speciális géppel és kézi erővel eddig több mint 250 ezer kévét gyűjtöttek össze. A részesarató alkalmi idénymunkások szombat, vasárnap is dolgoznak. Ök az egymástól távoli szórványnádasok termését takarítják be, s ezzel a mezőgazdasági holtidényben jó jövedelemkiegészítéshez jutnak. összeállította: B. Á. D munkaügyi vitákról és az ítélkezési gyakorlatról Beszélgetés dr. Bállá Józseffel, a munkaügyi bíróság elnökével A közelmúltban a megyei pártbizottság értékelte a Békéscsabai Munkaügyi Bíróság ítélkezési tevékenységét. Megállapította, hogy az ítélkezésben megfelelően érvényesül a szocialista törvényesség, a jogszabályok megtartása és meg- tartatása, valamint a törvénysértések megelőzése. További folyamatos feladatként jelölte meg a munkafegyelem megszilárdítását, a munkavédelmi szabályok fokozottabb megtar- tatását, az állampolgárok törvénytiszteletre és önkéntes jogkövetésre való nevelését. Dr. Bállá Józseffel, a Békéscsabai Munkaügyi Bíróság elnökével többek között a munkajogi perek jellegéről, az ítélkezési gyakorlatról, a megyei munkajogi bizottság szerepéről beszélgettünk. — A munkaügyi perek többsége a munkaviszonyból és a szövetkezeti tagsági viszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben merül fel. A társadalombiztosítási, nyugdíj- és a megtérítési perekben is a munkaügyi bíróság jár elöl. Ezek az ügyek szintén jelentős számot képviselnek. — Gyakran esik szó a munkafegyelemről. A perek tapasztalatai vajon igazol- ják-e, hogy a vállalatok, intézmények a korábbi évekhez képest nagyobb figyelmet fordítanak erre? — A beérkező perekből jól érzékelhető, hogy az utóbbi időben, és főként az elmúlt év második felétől kezdve a munkáltatók már következetesebben élnek a munkafegyelem-megszilárdítás munkajogi eszközeivel. Nagyobb gondot fordítanak a jelentős számban felmerülő ittas állapotú munkába lépések és munkahelyi italfogyasztások megakadályozására, a munkaidő betartására és a hanyag munkavégzés megszüntetésére. Esetenként azonban tapasztalható, hogy a hasonló munkafegyelmi vétségek elkövetői közül csak egyeseket vonnak felelősségre, és a fegyelemsértők beosztását, munkakörüknek a termelésben elfoglalt helyét és súlyát nem veszik kellő mértékben és fokozott súllyal figyelembe. A fegyelmi vétségek és büntetések megalapozottságát minden esetben gondosan vizsgálja a bíróság és teljes megalapozottság hiánya miatt hatályon kívül helyezésre ma már egyre ritkábban kerül sor. Eljárási hiányosság többször észlelhető még a fegyelmi eljárásokban, de ezeket a döntőbizottság vagy a perben a bíróság pótolja. — A kártérítési ügyek milyen arányt képviselnek? Kellő gondossággal kezelik-e a dolgozók a reájuk bízott anyagi javakat? — Az összes munkaügyi viták mintegy 10—12 százalékát képviselik a kártérítési ügyek. Az elmúlt évben érkezett 642 peres ügyből 78 per volt ilyen. Ezeknél a pereknél ugyanúgy, mint a fegyelmi ügyeknél következetesebb munkáltatói magatartás tapasztalható. A kártérítések többsége vétkes károkozás miatt történt. Kisebb része megőrzési és elszámolási kárfelelősség körében merült fel. A kártérítések leggyakoribb oka a hanyag és felületes munkavégzés, vagy a használatra kiadott szerszámok és anyagok, illetve az elszállított áruk hiányából adódott. Ezen a területen tehát van teendő. A munkáltatóknak következetesebben kell fellépniük. Mind a tényállás, mind az összegszerűség megállapításában megalapozott határozatokra van szükség. — Nemcsak a vállalati, hanem a szövetkezeti, tagsági viták is a munkaügyi bíróságra tartoznak. Ebben az ügyszakban milyen jellegűek vannak túlsúlyban? A szövetkezetekben hány döntő- bizottság működik, és milyen színvonalú a munkájuk? — A szövetkezeti tagsági perek ügyek szerinti megoszlása nagyjából hasonló a munkaviszonyban állókéval. A vitákban túlsúlyban vannak a fegyelmi és a kártérítési perek. Ezenkívül a háztáji föld jogosultságával kapcsolatban, és a háztájiban történt különféle szerződéses termelés körében is merülnek fel főleg kártérítési perek. Megyénkben 144 szövetkezeti döntőbizottság működik. Közülük 104 a mező- gazdasági és 40 az ipari szövetkezeteknél. Ezeknek a döntőbizottságoknak a tevékenysége, nagy többségben, megfelel az ipari vállalatok döntőbizottságainak színvonalával. Többször észlelhető azonban bizonyos jogszabályi járatlanság, melyet az érdekképviseleti szervek támogatásával szervezett oktatásokkal lehetne pótolni. — Az üzemi baleseteknek olykor súlyos következményei vannak. A vállalatok, a szövetkezetek hogyan járnak el ezekben az ügyekben? Emelkedett, vagy csökkent az ilyen jellegű perek száma? — Az üzemi balesetek társadalmi és gazdasági kihatása közismert, több irányú, és igen jelentős. A balesetek következményei gyakran súlyosak és tartósak, sőt véglegesek is. A munkáltatók balesetkivizsgálási eljárása az előírásoknak általában megfelel. Ma már többnyire időben és szabályosan rögzítik a baleset körülményeit, okait, és a károsult dolgozót is felhívják a kárigény bejelentésére. Az üzemi balesetekből kapcsolatos munkaügyi perek száma az elmúlt évben csökkent. Reméljük, ez a tendencia ebben az évben is folytatódik. Többször merülnek fel ebben a körben úgynevezett nem vagyoni kárigények is, melyeket a bíróság igen alaposan vizsgál, és mérlegel. Az ilyen irányú kárigények azonban néha túlzottak. — A munkaügyi vitákat első fokon a munkaügyi döntőbizottságok tárgyalják. Évente hány első fokú határozat ellen nyújtanak be fellebbezést a munkaügyi bírósághoz? — A munkaügyi döntőbizottságok a munkaügyi viták „első vonalában”, az eléjük kerülő vitás ügyek, mintegy felében hoznak olyan döntést, amelyet a vállalatok és a dolgozók is elfogadnak, s ellene további jogorvoslattal nem élnek. Évente átlagosan 450—500 döntőbizottsági határozat ellen nyújtanak be keresetet a munkaügyi bírósághoz. — Kellően megalapozottak-e a munkaügyi döntőbizottságok határozatai? Hogyan segítik elő a döntőbizottsági tagok képzését? — A döntőbizottságok határozatainak általában a fele az, melyet a munkaügyi bíróság megváltoztat. Az arány ellenére a döntőbizottságok határozatainak megítélése kedvező, mert az eléjük kerülő viták felerészben első fokon jogerőssé válnak, és az sem lényegtelen körülmény, hogy a döntőbizottságok feladataikat társadalmi megbízatásként látják el. Tagjaik többnyire nem jogászok, és az utóbbi két évben, az újraválasztások során jelentős személyváltoztatások is történtek. A munkaügyi döntőbizottságok képzése — a szövetkezetieket kivéve — már több évtizede a Magyar Jogász Szövetség által szervezett éves tanfolyamokon történik. A tanfolyamok irányítója és szervezője a munkaügyi bíróság. Az érdeklődés a tanfolyam iránt általában megfelelő. Az újraválasztás után sok új dolgozó került a munkaügyi döhtőbizottsá- gokhoz, éppen ez indokolja, hogy a munkáltatók nagyobb figyelmet fordítsanak a továbbképzésükre. A tanfolyam tematikája igen színvonalas, azt minden hallgató megkapja és a napi munkában is használhatja. — Hallhatnánk-e néhány szót a megyei munkajogi bizottság tevékenységéről? Hogyan látja el feladatát? — A megyei munkajogi bizottság társadalmi szerv, és a munkaügyi döntőbizottságok eljárását szabályozó munkaügyi miniszteri rendelet alapján működik. Feladata a munkaügyi döntőbizottságok munkájának segítése, és a társadalmi ellenőrzés útján a döntőbizottságok feladataihoz szükséges személyi, dologi és szervezeti feltételek biztosítása. Megítélésem szerint a bizottság igen hatékonyan, éves munkaterv alapján dolgozik. Évente több vállalati vezetőt és döntőbizottságának elnökét számoltatja be a munkaügyi viták tapasztalatairól. Értékeli a tevékenységüket és segíti munkájukat. — Végezetül még egy kérdés: milyen okok váltják ki a munkaügyi vitákat? — A munka törvénykönyve tömören tartalmazza a munkáltatóknak és a dolgozóknak a munkaviszonyból és a tagsági viszonyból eredő jogait, és kötelezettségeit. A felmerülő problémák és viták igen gyakran a jogszabályok kellő ismeretének hiányából, téves vagy félreértelmezésből erednek. Tapasztalható, hogy gyakran elmaradt a dolgozók tájékoztatása a jogaikról, és a legalább olyan fontos kötelezettségeikről. Többször észlelhető az is, hogy nem magyarázzák meg kellően a dolgozóknak az őket érintő gazdasági döntések, valamint munkaügyi intézkedések indokait. A döntőbizottsági eljárások irataiból és a perek tapasztalataiból minden jól érzékelhető. A joggyakorlók és* a mindennapi jogalkalmazók kellő jogismerete, és a gyakorlati alkalmazás során a társadalmi és egyéni érdek összhangjának körültekintő megteremtése véleményem szerint, sok munkaügyi vitát és pert megelőzne, sok munkaidőt megtakarítana, s egyben a munkahelyi légkör további javítását is eredményezné, ami a mai nehezebb gazdasági helyzetünkben, úgy gondolom, igen fontes tényező. A munkaügyi bíróság egész ítélkezési munkája, -"jogpropaganda- és felvilágosító tevékenysége mindezeket kívánja szolgálni. Serédi János Fotó: Veress Erzsi Hz új lakásügyi jogszabályok folytatása Új egyenruha a postásoknak A Házi Jogtanáesadó folytatja a múlt év végén megkezdett, lakásügyi jogszabályokat ismertető sorozatát. A most megjelent januári számban a lakásépítés és -vásárlás megváltozott pénzügyi feltételeit ismertetik. A vonatkozó jogszabályok részletes feldolgozása mellett példasorokban mutatják be, hogy a különböző építési módokban, az eltérő anyagi lehetőségű építkezők az adott építési költségek mellett milyen nagyságú hitelre és milyen törlesztésre számíthatnak; ismertetik a lakásépítés munkáltatói támogatásának megváltozott rendszerét is. A HJ januári számában új sorozat is indult. A televízió Jogi esetek című műsorából ismert és népszerű dr. Erőss Pál, az Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője a szerkesztőséghez érkező levelekből minden hónapban kiválaszt néhány közérdekű kérdést, amelyekre a szokásosnál részletesebben, a jogszabályok hátterét is felvázolva válaszol. Elsőre — kapcsolódva a lap fő témájához, a lakásépítéshez — arra, hogy mi a különbség a „ráépítő” és a „túlépítő” között, mi a ráépítés jogi következménye stb. A lap Autó és jog című ösz- szeállításában a hivatalos célú gépjárműhasználat útvesztőjében igazítja el az olvasókat, kiragadva néhány olyan esetet, amelyben a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása segített a megnyugtató megoldáshoz. Rövidesen új egyenruhát kapnak a postások: az öltözékek nyári változatának első 'darabjai a napokban készültek el a Jászsági Ruhaipari Szövetkezet szabász- és varróműhelyeiben. A modelleket az OKISZ Labor tervezte. A ruhák nem szürkésfekete színűek, mint a korábbi postásöltözetek, alapanyagul a győri Richards Finomposztógyár szilvakékbe hajló szintetikus szövete szolgál. A nők ruházatát, ismerve, hogy a gyengébb nem nagyobb súlyt fektet az öltözködésre, három változatban alakították ki: a kabáthoz nadrág, szoknya és nadrág- szoknya is választható. Az egyenruhák kabátjának paro- linján és ujján változatlanul ott lesz a posta hagyományos szimbóluma, a postakürt. A köny- nyed, szellös formaruhák a gyártást megelőző próbahordáson jól vizsgáztak, és a postások körében sikert arattak. A jászberényi szövetkezetben — amely már a posztóköpenyes korszaktól gyártója a postásegyenruháknak — a szabászok csaknem hatvanféle méretben készítették el az öltönyöket, kosztümöket, hogy a legkülönbözőbb termetű emberek is találjanak majd maguknak egyenruhát. A szövetkezet műhelyeiből az idén hatezer-ötszáz postásöltöny és -kosztüm kerül ki. A szövetkezetnek tíz-tizenöt évre szóló megrendelése van a postától az új formaöltözékek nyári és téli változatának gyártására.
