Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-08 / 32. szám
NÉPÚJSÁG 1983. február 8., kedd D hónap műtárgya a Kohán Múzeumban Gyulay László: Illusztrációk (Vas Gereben: Egy alispán című művéhez) Az Erkel Ferenc Múzeum tulajdonában levő 100 darab illusztrációból fejezetkezdő iniciálékat válogattunk bemutatásra. Gyulay László (1843—1911) Gyulán született. Munkácsy gyerekkori pajtása, később is barátja. Münchenben tanult, hazatérte után a Képzőművészeti Főiskola tanára lett Fotó: Gál Edit Szondy-alagút Drégelyvárát Honttal ösz- szekötő eddig ismeretlen föld alatti járat feltárását kezdte meg a balassagyarmati honismereti kör kezdeményezésére egy budapesti barlangász csoport. A nyolcvan centiméter széles, csúcsíves keresztmetszetű járat erősen kanyarog, de végeredményben határozottan a drégelyi Várhegy irányába halad. Oldalfalán jól látható a készítők szerszámainak nyoma. Az alagút embermagasságú lehetett, de az eredeti anyagtól idegen agyagos feltöltés néhol eléri az egyméteres vastagságot. A kialakítás időpontja még tisztázatlan, de a technika igen régi, esetleg a török időknél is korábbi eredetre vall. A Drégelyvárát Dejtárral összekötő, már korábbról ismert alagút után felfedezett honti járat feltételezhetően a Drégely várból kifelé vezető alagútrendszer egyik ágának legkülső szakasza. Az eddig feltárt részekből úgy tűnik, hogy a járat kizárólag közlekedés céljára szolgált, és a körülbelül három kilométeres távolság és a mintegy kétszázötven méteres szintkülönbség ellenére a várba vezet. Az alagút feltárását folytatják, fejleményeit a Nógrád megyei Múzeumi Szervezet régészcsoportja is figyelemmel kíséri. II Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN 1983. FEBRUÁR 8TOL Devizanem vételi közép eladási árf 100 egységre forintban Angol font 6070,29 6076,37 6082,45 Ausztrál dollár 3861,06 3864,92 3868,78 Belga frank 82,60 82,68 82,76 Dán korona 460,19 460,65 461,11 Finn márka 735,35 736,09 736,83 Francia frank 570,19 570,76 571,33 Holland forint 1471,33 1472,80 1474,27 Japán yen (1000) 166,65 166,82 166,99 Kanadai dollár 3261,17 3264,43 3267,69 Kuvaiti dinár 13642,28 13655,94 13669,60 Norvég korona 558,87 559,43 559,99 NSZK márka 1615,97 1617,59 1619,21 Olasz líra (1000) 28,11 28,14 28,17 Osztrák Schilling 230,18 230,41 230,64 Portugál escudo 42,59 42,63 42,67 Spanyol peseta 30,44 30,47 30,50 Svájci frank 1965,02 1966,99 1968,96 Svéd korona 532,57 533,10 533,63 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 4002,75 4006,76 4010,77 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN 1983. FEBRUÁR 8-TÓL vételi eladási árf. 100 egys. Pénznem forintban Angol font 5894,08 6258,66 Ausztrál dollár 3748,97 3980,87 Belga frank 80,20 85,16 Dán korona 446,83 474,47 Finn márka (a) 714,01 758,17 Francia frank 553,64 587,88 Görög drachma (b) 42,59 45,23 Holland forint 1428,62 1516,98 Japán yen (1000) 161,82 171,82 Jugoszláv dinár (a) 50,67 53,81 Kanadai dollár 3166,50 3362,36 Kuvaiti dinár 13246,26 14065,62 Norvég korona 542,65 576,21 NSZK márka 1569,06 1666,12 Olasz líra (1000) 27,30 28,98 Osztrák Schilling 223,50 237,32 Portugál escudo 41,35 43,91 Spanyol peseta 29,56 31,38 Svájci frank 1907,98 2026,00 Svéd korona (a) 517,11 549,09 USA dollár 3886,56 4126,96 (a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet, 100-as. (b) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet, 500-as. Nemzetiségek klubtalálkozója (Tudósítónktól) A közelmúltban az eleki művelődési ház „Röpülj páva” körének német csoportja ellátogatott a gyulai német klub németvárosi helyiségébe. A kapcsolat nem egészen újkeletű, hiszen már többször találkozott a két közösség egymással. Programjaik részint baráti, részint tapasztalatcsere jellegűek. Az eleki németek 10 évvel ezelőtt hozták létre klubjukat, a gyulaiak viszont még csupán egyéves múltra tekinthetnek vissza. Az elekiek ősrégi hagyományokat, szokásokat, dalokat dolgoznak fel, és visznek színpadra anyanyelvűk megtartása, ápolása mellett, a gyulaiak viszont elsődlegesen helytörténeti anyagokat gyűjtenek. Döntés előtt a nyolcadikosok Döntés előtt állnak az általános iskolák végzős diákjai. Csak a fővárosban 22 ezer nyolcadikos fejezi be tanulmányait. Őket a gimnáziumokban 6700, a szak- középiskolákban 9500, a szakmunkásképző intézetek nappali tagozatán 14 250 és a szakiskolákban 1000 hely várja. Ez az arány országosan jellemző: jóval több a középiskolai helyek száma, mint a végzős nyolcadikosoké. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki tanulmányi eredményétől és képességeitől függetlenül ott folytathatja tanulmányait, ahol szeretné. Vannak „divatos” foglalkozások, a híradás és a számítástechnikai szakmákban többszörös a túljelentkezés. A kereskedelmi és szolgáltató jellegű szakmunkás- képző iskolákban a felvehetők többszörösére nőtt a jelentkezők száma. A közepesnél gyengébb tanulmányi eredTalalkozasi pontjuk a közös származás, a közös anyanyelv és a dalkincs. Az elekiek ez alkalommal is magnetofonszalagra felvett eredeti német népdalokkal ajándékozták meg a gyulaiakat, akik majd szintén szeretnék megtanulni ezeket. Egyébként a jó hangulatú és tapasztalatokban gazdag estén Nádor Józsefné, az eleki pávakör kórusvezetője meghívta a vendéglátókat két, sajátos helyi hagyományt hordozó rendezvényre: a bátyus sváb bálra, és az úgynevezett „farsang közepére”. A gyulaiak a meghívást elfogadták, s megígérték, hogy hamarosan viszonozzák a látogatást. Topa Sándorné Tanácskozás a vasúti átjárúk biztonságáról A hazánkban található több mint hatezer vasúti—közúti kereszteződés biztonsága nem marad el az európai országok átlagától, magas — az országos közúthálózatban mintegy 90 százalék — a műszaki eszközökkel biztosított átjárók aránya. Ezeken a helyeken az összes balesethez képest csekély számú az ütközés, részarányuk nem haladja meg az egy százalékot, az itt bekövetkezett katasztrófák azonban többnyire súlyosabb kimenetelűek. Éppen ezért kell különös figyelmet fordítani e balesetek megakadályozására — egyebek mellett erről szólt Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtitkár a Közlekedéstudományi Egyesület és az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács szakmai ankétján, melyet tegnap a MTESZ-székházban tartottak meg. A tanácskozáson a közúti—vasúti keresztezések biztonságában érdekelt közlekedési vállalatok és tudományos intézmények szakemberei, társadalmi szervek képviselői mondták el véleményüket és javaslataikat e sokakat érdeklő témáról. Az elmúlt ' években sajnos már menetrendszerűen bekövetkező, sok ember életét követelő autóbusz—vonat ütközések az egész ország közvéleményén túl a szakemberek figyelmét is felhívták a baleseteket előidéző okokra. Többen hangsúlyozták, hogy a katasztrófákat elsősorban nem a műszaki berendezések hibája, hanem súlyos emberi mulasztások előzték meg. Sok autóvezető tudatosan szegi meg a közlekedési szabályokat, semmibe véve a vasúti kereszteződésekben felállított tiltó jelzéseket. A tapasztalatok arra is rávilágítottak, hogy sok kereszteződésben akadályozzák a jó látást épületek, növények. Az emlékezetes Székesfehérvár— szárazréti autóbusz-szerencsétlenség után több mint ezer vasúti átjárót vizsgáltak meg, s megállapították, hogy több mint 85 százalékuknál nem kielégítő- ek a látási viszonyok. Nem egyszer indokolatlanul sokáig jelez tilosat a fénysorompó, ami a gépkocsivezetők türelmetlenségéhez, ez pedig esetenként súlyos balesethez vezet. Mint több hozzászóló elmondta, a MÁV-nál már megkezdték az átjárók körzetének átalakítását, és valamennyinél a jobb megfigyelhetőséget, érzé- kelhetőséget tűzték ki célul. Már nem egy helyen alkalmazzák a fény- és hangjelet is adó tiltó jelzéseket. Ugyancsak törekszenek a sorompók zárva tartási idejének rövidítésére, optimalizálására. A gyulai német nemzetiségiek szombaton tartották meg a már hagyományosnak mondható farsangi báljukat a Rózsakért vendéglőben. A nagy érdeklődést jelzi, hogy több mint 300-an jelentkeztek; vagyis többen, mint amennyi hely volt. A bálát, melyen részt vett dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke is, Reis Ádám, a német nemzetiségi klub vezetőségi tagja, valamint Hunyadvári József, a HNF németvárosi körzetének titkára nyitotta meg Fotó: Béla ottA szakszervezetek a nők helyzetének javításáért H azánkban a munkaképes korú nők 81 százaléka dolgozik. Az iparban foglalkoztatottak 44—45 százaléka, a mező- és erdőgazdaságban 40 százaléka, a szállításban és hírközlésben 26 százaléka, a kereskedelemben 65 százaléka, a szolgáltatásban 61 százaléka nő. Néhány szakmában, foglalkozásban arányuk lényegesen magasabb, a textiliparban 80 százalék, a kereskedelemben 85 százalék, az élelmiszeriparban csaknem 50 százalék. A Magyar Nők Országos Tanácsa legutóbbi, a múlt év októberében megtartott konferenciáján megállapította egyebek közt, hogy társadalmunk jelentősei lépett előre a női egyenjogúság megvalósításában, a párt nőpolitikájának valóra váltásában. Az utóbbi öt esztendőben javultak a nők élet- és munkakörülményei, emelkedett szakképzettségük, iskolai végzettségük, fokozódott részvételük a közéletben, és egyre többen kerültek a nők közül vezető beosztásba. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy az esetek nagy részében még mindig aránytalanul sok terhet ró a nőkre a család, a háztartás ellátása. A nők munkavállalásához és családi szerepük betöltéséhez szükséges feltételek megteremtése, összehangolása társadalmi érdek, közös feladat. Megvalósításában jelentős részt vállalnak a szakszervezetek, elsősorban érdekvédelmi tevékenységükkel. Az MTI munkatársai e munkának eredményeit, gondjait mutatják be. Jelenleg a nőknek mintegy 30 százaléka kedvezőtlen munkakörülmények között dolgozik. A textilipar tipikusan az a női iparág, amely az átlagosnál nagyobb megterhelést ró a nőkre, különösen a fonodái, szövődéi üzemekben. A zaj, a por és az átlagban napi 40—50 kilométer gyaloglás a gépek mellett, valamint a három műszakos beosztás erősen igénybe veszi szervezetüket. A textilipari dolgozók szak- szervezete esztendők óta sürgette a 18 éven aluliak felmentését az éjszakai műszak alól, 1982-ben meg is született az erre vonatkozó rendelkezés. Jelenleg az Ipari Minisztériummal közösen keresik a lehetőségét annak, hogy a hatékonyság javításával, a termelékenység emelésével miként lehetne a műszakrend racionálisabb formáját kialakítani, amelyben érzékelhetően csökkenthetnék a három szakmányos munkarendben dolgozó nők számát. Ez várhatóan mérsékelné az utóbbi években egyre súlyosabbá váló munkaerőhiányt. Tavaly a textiliparban ugyanis 12 százalékkal csökkent a létszám, az elvándorlás megállításához a kedvezőbb munkafeltételeket a szakszervezet mindenképpen szükségesnek tartja. Hasonló gondokat jelent a három műszak a vegyiparban is, ahol a foglalkoztatottak 38 és fél százaléka nő. Főként a gyermekgondozási segélyről visszatérők igényelnek kedvezőbb munkabeosztást. A terhes nők és magzatuk védelmét szolgálja az a felmérés is, amelyet a vegyipari szakszervezet a SZOT-tal és az Országos Munka- és Uzemegészségügyi Intézettel közösen végzett az országban először. A felmérés mindenekelőtt arra keres választ, hogy melyek azok a munkahelyek, ahol a terhesség védtelen szakaszában, amikor még az orvos sem állapította meg a fogamzást, károsodások érhetik a magzatot. A kérdőíveket csaknem 30 ezren töltötték ki, az értékelés várhatóan még az év első felében elkészül. A kereskedelemben dolgozó nők helyzetének javítására a szakszervezet állást foglalt abban, hogy az új, illetve a felújított üzleteknél a munkakörülményeket a vásárlási körülményekkel összhangban korszerűsítsék. Megvalósítását rendszeresen ellenőrzik, a múlt évben tapasztalataik kedvezőek voltak. Az elért jelentős fejlődés ellenére — különösen Budapesten — még nem tartják kielégítőnek a bolthálózat szociális létesítményeinek színvonalát, a technikai ellátottságot. A megengedettnél nagyobb súlyok emelése veszélyezteti a terhes anyákat, s ennek következtében gyakoriak a nő- gyógyászati panaszok. Ezekből a betegségekből adódóan növekedett a rokkantsági nyugdíjba kényszerülő asz- szonyok száma, a csökkent munkaképességűek aránya. A szakszervezet szorgalmazza, hogy az anyagi lehetőségek függvényében a vállalatok továbbra is kiemelt figyelmet fordítsanak a technikai fejlesztésre és az üzemegészségügyi ellátás széles körű javítására. Az élelmiszeriparban a múlt évben csökkent a nők baleseteinek száma, annak eredményeként, hogy fokozott figyelmet fordítanak a munkavédelemre, s megkövetelik a különböző védőeszközök használatát. Eredményesen segítette ezt a szakszervezet munkavédelmi akciója. Egy autóbuszban mozgó kiállítást rendeztek ugyanis az iparban használatos összes védőeszközből, és 12 megyében mutatták be a vállalatok dolgozóinak. Az elmúlt időszakban sok kifogás érte a különböző védőeszközök, -ruhák minőségét, ezért például a húsipar megbízta a Textilipari Kutató Intézetet jobb minőségű csizmák, kötények kifejlesztésére. Az első, kísérleti darabok már beváltak. A hűtő-, a baromfi-, a húsipar üzemeiben a zajártalom is nehezíti a nők munkáját. Ezért sok helyen a hűtőgenerátorokat zajvédő kabinokkal szerelték fel, a konzervgyárakban a présgépeket hangtompító burkolattal látták el. Sok helyen a gépek fémalkatrészeit zajcsökkentő műanyagokkal szerelik fel. A VI. ötéves tervidőszakban 45 ezer fizikai dolgozó munkájának megkönnyítését tűzték ki célul, ebből csaknem 30 ezer ember munkakörülményei könnyebbé váltak már, mivel az utóbbi esztendőkben végrehajtott műszaki fejlesztéseknél ezt a szempontot is figyelembe vették. a gyermekgondozási segélyt — bevezetése óta — hozzávetőleg másfél millió anya, a kereső nők több mint háromnegyede vette igénybe. Ma már növekszik azoknak a száma, akik a három esztendő letelte előtt szívesen visszaállnak a munkába, amennyiben gyermekük elhelyezéséről megfelelően gondoskodni tudnak. A kereskedelemben, a vendéglátásban évek óta megoldatlan az óvodák, a bölcsődék és az üzletek nyitva tartási idejének összehangolása. Budapesten és a vidéki ipari centrumokban a munkaerőgondokon segíthetne, ha a 40 ezer gyesen levő kereskedelmi dolgozó egy része újra visszatérne a pult mögé. A szakszervezet javaslatára a vállalatok felkeresték a gyesen levő dolgozóikat, hogy részmunka- időben, vagy a különösen zsúfolt, csúcsforgalmi . időszakokban vállaljanak munkát. Mindeddig — bizonyára a gyermekek elhelyezési gondjai miatt — a kezdeményezés nem sok eredménnyel járt. ményűeknek alig van esélyük, hogy szakácsnak, cukrásznak, felszolgálónakJ tanuljanak tovább. A továbbtanulási lapon tehát — amelyet március 10-ig kell kitölteni és továbbítani — első és második helyen két divatos szakmát megjelölni nem célszerű. Alig-alig akad olyan foglalkozás, amelyhez hasonló, ám még kevésbé ismert vagy népszerű szakma ne lenne; tanácsos a második helyen ezek közül jelölni. Fontos tudnivaló a pályát választók számára, hogy felvételi kérelmük elbírálásakor tanulmányi eredményeikből elsősorban a választott szakmához szükséges tárgyak osztályzatait veszik figyelembe. Döntő szerepe van még a tanulók képességéről, szorgalmáról, rátermettségéről írt iskolai jellemzésnek, amit a szülőknek. ha kérik, meg kell mutatni.
