Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

1983. február 1., kedd Beruházás, felújítás Tótkomlóson Bármennyire hétköznapi kifejezésnek tűnik, mégis ide kívánkozik a következő megjegyzés: a kiemelt, alsó­fokú központ kategóriába tartozó Tótkomlós évről év­re új színfolttal gazdagodik. Lehoczki István tanácselnök és Tokovics Istvánná fő­könyvelő, a népfrontbizott­ság elnöke a fontosabb be­ruházások közül elsőként a gázprogramot emelték ki. A munkálatok 1981-ben kez­dődtek. A gerincvezeték le­fektetése után a szakembe­rek hozzáfogtak az egyes középületek, valamint a la­kóházak bekötéséhez, s egy- egy telektulajdonos átlago­san 3 ezer forintot fizetett ki ezért a munkáért. Az idén a művelődési központot és a két általános iskolát kapcsolják be a gázszolgál­tatásba. Minden bizonnyal társadalmi segítségre is szükség lesz, amikor majd a mellékutcák kerülnek sorra. A másik jelentősebb fel­adatnak számít a hidrogló- busz felállítása. A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat 1983. május végére ígérte a 3,5 millió forint ér­tékű létesítmény befejezését. Erre főként azok az embe­rek várnak nehezen. akik­nek lakása a magasabb emeleteken helyezkedik el. Ugyancsak ebben az évben (december 31-ig) kellene át­adni rendeltetésének azokat az OTP-lakásokat, amelyek már panelos technológia sze­rint épülnek. A DÉLÉP dol­gozói jelenleg az alapozási munkák befejezésénél tar­tanak. A zöldségpiactérre újabb lakásokat terveznek. Részben ehhez kapcsolódik egy másik beruházás, a gra­vitációs szennyvízcsatorna megépítése a Lenin úttól az István utcáig, illetve a köz­ponti orvosi rendelőig. Egyébként ezt az egészség- ügyi létesítményt mintegy másfél millió forint érték­ben még az idén felújítja a tanács költségvetési üzeme. Hasonló összegbe kerül majd az úthálózat korsze­rűsítése. Csaknem 5 millió forintot fordítanak a 600 adagos nap­közis konyha építésére, amely részben áthúzódó be­ruházásként, részben pedig felújításként szerepel a te­lepülésfejlesztési tervekben. Erre is — akárcsak a hid- roglóbuszra — minél ha­marabb szüksége van a nagyközségnek. Ugyanis a jelenlegi 300 adagos konyha már egyre kevésbé képes ki­elégíteni az oktatási és a gyermekintézmények meg­növekedett igényeit. A Rózsa-fürdőnél még az idén fel kellene szerelni a múlt évben elmaradt gázta- lanító berendezést. Felújí­tásra vár a Balogh Ádám utcai híd. amely különben a gyalogosforgalmat szolgál­ja. A felsorolt célkitűzések mellett kisebb, de koránt­sem jelentéktelen kezdemé­nyezésekre is számítanak a helyi párt-, állami és tár­sadalmi szervek. Például már megvan az anyagi fede­zet arra, hogy a lakosság 600 méter hosszú, 80, illetve 40 centiméter széles járdát építsen. (Ugyancsak a ta­nács gondoskodik majd a közvilágítás korszerűsítésé­ről a Széchenyi utcában, mintegy 60—80 méteres sza- j kaszon.) Nemcsak a főúton, hanem a mellékutcában lakó embe­rek is igényeltek gyümölcs­fákat. Egyebek között ilyen facsemetéket ültettek el a Malinovszkij utcában, a gáz­vezeték miatt kivágott nyár­fák helyére. A tanács in­gyen ad díszfákat azoknak, akiknek viszont erre van szüksége. A költségvetési üzem dolgozói tavaly 200 fát telepítettek a Száraz-ér partján, ahol kívánatos len­ne később egy üdülőpark létesítése. Ehhez még az kell, hogy a vízügyi igazga­tóság szakemberei kitisztítsák a medret, s csak ezután len­ne érdemes területet rendez­ni, parkosítani nagyobb mértékben. A korábban szer­vezett faültetési akciókból természetesen kivették részü­ket — a termelőüzemek, intézmények dolgozói mellett — maguk a lakosok is. Kép, szöveg: Bukovinszky István Az alapozási munkálatok befejezése után a DÉLÉP hozzákezd a 108 panelos OTP-lakás építéséhez Hajszálon múlott Amikor a helyszín néma Karácsony előtt országos körözés jelent meg az újsá­gokban, hangzott el a rádió­ban, a tévében. December 22-én 21 óra 30 perc körüli időben Szarvas és Gyoma- endrőd között ismeretlen gépkocsi elgázolta Vigh Bá­lint 33 éves szarvasi lakost, aki olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszí­nen meghalt. A gázoló jármű áldozatát a helyszínen hagy­va, elhajtott. .. — Az elkövető személye heteken át ismeretlen volt. A balesetet, röviddel a szeren­csétlenség után, egy Zsiguli vezetője jelentette a közeli italboltban, pontosabban azt mondta, hogy az úton talál­tak egy halott férfit, akit va­laki elgázolt — emlékszik vissza Kékegyi István rend­őr zászlós, aki több mint két évtizede helyszínelő-vizsgáló. A felhívásra számtalan be­jelentés érkezett, s több száz gyanús járművet alaposan átvizsgáltak, ellenőriztek, amelyek számításba jöhettek, hogy az adott időben és út­vonalon közlekedtek. A helyszín beszél, csak meg kell tudni szólaltatni — tartja a rendőrmondás. Ez­úttal a helyszín néma volt. Az eső mindent elmosott. A szemle során semmiféle nyo­mot nem találtak. Az első nekirugaszkodás rendőrzsar­gonnal élve: „nullára” futott. Rövid idő múltán újabb nyo­mozati terv készült. A tanúk ismételt, részletesebb kihall­gatása következett. Termé­szetesen időközben tovább folyt a bejelentett gépkocsik tüzetes átvizsgálása. Ennek során megtalálták egy másik cserbenhagyásos gázolás el­követőjét, s jó néhány feke­te fuvarra is fényt derítet­tek. — Előfordult olyan nap, hogy reggel Békéscsabán, délelőtt Szegeden, délután pedig már Debrecenben ko­pogtattunk a gyanúsított gépkocsi tulajdonosánál — folytatja Kékegyi István —, s közben megtudom: ennek a cserbenhagyásos gázolónak a felderítésén országszerte rendőrök százai dolgoztak még. De mi is történt december 22-én este? A vallomásokból és vizsgálati anyagokból, mint apró mozaikokból, ösz- szeállt a kép: Vigh Bálint alaposan felöntött a garatra, s a kocsmából támolyogva indult haza. A részeg fiatal­ember nem jutott messzire: az italbolttól alig 200 méter­re, egy utcai lámpa alatt az úttestre rogyott. Minden bi­zonnyal elaludt. A boncolási jegyzőkönyv szerint véralko­holszintje 3,7 ezrelékes, erő­sen közelítette az alkohol­mérgezés határát. Este 9 óra­kor az italbolt is bezár, s nem sokkal azután az itt la­kó kocsmáros is az italbolt bezárásához készült, amikor zörgettek: — Baleset történt, hívjon mentőt! — lihegte egy fiatal­ember. A kocsmárossal együtt a helyszínre mentek, majd azt ott hagyva a kör­zeti megbízottat keresték. A kocsmáros így emlékszik: „Gőzölgő vértócsában feküdt az áldozat, az agyveleje ki­loccsant. Át is villant raj­tam: hogyan történhetett ez a baleset, hiszen a kocsma előtt semmiféle autó nem ment el, mert amikor kocsi halad el az úton, annak a fénye bevilágít.” Egy a helyszínre érkező másik tanú: „Az a fiatalem­ber, aki megállított bennün­ket, meglehetősen ideges, za­vart volt, csak azt hajtogat­ta, hogy neki reggel munká­ba kell menni. . . Nagyon igyekezett elhagyni a hely­színt.” Csak január 13-án talál­koztak ismét a vizsgálatot végző rendőrökkel a tanúk. Egy-egy homályos pont tisz­tázásáért keresték fel újra valamennyit. Az orvosszak­értő véleménye szerint az áldozatot feltehetően egy te­hergépkocsi ütötte el. A be­határolt időben elhaladó te­hergépkocsikon elütésre utaló nyomot nem találtak. A vizsgálók rutinja és kiváló emberismerete nem várt eredményt produkált. — Festékmintáért jöttünk — keresték fel a balesetet „észlelő” és „bejelentő” Zsi­guli tulajdonosát. A fiatal­ember elfehéredett, remegni kezdett, s néhány másodperc múlva bevallotta: „Én gá­zoltam el... ” De kik is voltak az UB 77-32-es forgalmi rendszámú Zsiguli utasai? A 21 éves tu­lajdonos, a büntetlen előéle­tű Tóth István géplakatos, a 22 éves büntetlen előéletű Oláh Lajos felszolgáló és a többszörösen, visszaesőként büntetett,-foglalkozás nélküli 26 éves Németh István, vala­mennyien mezőtúri lakosok. A nevezetes este kirándulás­sal kezdődött. A három fia­talember a balesetet megelő­zően a szarvasi diszkóban szórakozott. Egész este kó- láztak, majd negyed 10 körül indultak haza. Esett az eső. A kocsi motorja egyenlete­sen, 70—75 kilométeres se­bességgel falta a kilométere­ket, utasai hallgatták a mag­nót. Egyszer csak Németh fel­kiáltott: „Vigyázz! Valami ott van!” — s máris kop- pant a kocsi alja, majd ket­tőt döccent a jármű. Vissza­tolattak, s akkor látták a fekvő férfit, azt, hogy mi is történt. Németh: „Elütöt­ted!... ennek már vége...” — Most mi lesz? Mondjuk azt, hogy nem mi gázoltuk el, valaki más tette — java­solta Tóth István. Rövid ta­nakodás után úgy döntöttek, másképpen mondják el a baleset történetét, mint a valóság. Azt vallották, hogy az áldozattól 10—15 méterre álltak meg, ugyanis az or­szágúti fényben látták, ők csak a balesetet jelentet­ték ... A helyszínen az eső miatt semmi nyom nem ma­radt. Az észlelő gépkocsit a helyszínen kívülről átnézték, azon viszont nem találtak semmi nyomot, sérülést. Másnap a tulajdonos és két barátja kefével alaposan le­mosta a kocsi alját. Ennek ellenére mégis maradtak áruló nyomok... A gömb­csuklók porvédő gumiján né­hány hajszálat fedeztek fel. Ezek a laboratóriumi vizsgá­lat szerint azonosak voltak a cserbenhagyott áldozat haj­szálával. Ez pedig már ön­magában is perdöntő . . . — Másnap a rádióban hal­lottuk, az újságban olvastuk a felhívást... — nyilatkoz­ta a kihallgatás során Tóth István. — Mindössze ötezer kilométert vezettem ... Nem voltam tisztában a dolog sú­lyosságával, meg egy kicsit védeni akartam a többieket, ők meg engem . . . mert ez baráti körben így szokás .. . Éreztem én, hogy úgyis ki­derül az igazság . . . A vizsgálat befejeztével nem mindennapi nyomozás után, ugyancsak kócos ügy végére került pont. A bal­eset kapcsán Tóth István ha­lálos közúti baleset gondat­lan okozása vétsége, valamint hamis tanúzásra való fel­hívás bűntette miatt, Né­meth István hamis tanúzás bűntette, Oláh Lajos ugyan­csak hamis tanúzás bűntet­tének vádjával kerülnek a bíróság elé. Ez utóbbinak öt év a Btk.-tétele ... Ha azon­nal, a valóságnak megfelelő­en jelentik, s mondják el a balesetet, akkor az utasok büntetlenül, a gépkocsi ve­zetője — a nagyfokú részesi közrehatás miatt — lényege­sen enyhébb büntetéssel megúszta volna. Szekeres András A tárgyalóteremből Üzérkedésért 3 év és 6 hónap szabadságvesztés A Békéscsabai Városi Bíróság tárgyalta Mester Gábor Békés­csaba, Aulich utca 2. szám alat­ti lakos bűnügyét. A 35 éves férfi üzérkedés miatt került a vádlottak padjára. Sokan ismerték, de nem csak a jó oldaláról. Ahol megfordult, régiségek után érdeklődött. Egy idő óta az a hír járta róla, hogy alaposan megvágja az embere­ket. Az egyik tanú elmondta a bíróságon, hogy a vádlott több­ször járt a lakásán. Nagyon erő­szakosan lépett föl, s különbö­ző régiségeket olcsón akart meg­vásárolni. Addig járt a nyaká­ra, amíg oda nem adta, még­pedig igen alacsony áron. A szarvasi bizományi áruház be­csüse pedig azt vallotta, hogy Mester Gábor sokszor vitt az áruházba régiségeket eladni. Gyakran más személyekkel ment, és ilyenkor az áru átvétele min­dig azok nevében történt. Ha személyazonossági igazolványát kérték, kimagyarázkodott. Volt olyan tanú, aki a rendőrségen tett vallomását megváltoztatta. Mikor a bíróság a hamis tanú­zás következményeire figyelmez­tette, a korábbi vallomását visz- szavonta, és elmondta, hogy a vádlott megfenyegette, sőt 100 forinttal meg is vesztegette. Mester Gábor azzal védekezett, hogy ő csupán régiséggyüjtéssel foglalkozott, és ennek kapcsán vásárolt magánszemélyektől ilyen dolgokat. Csak olyan régisége­ket értékesített, melyekről úgy gondolta, hogy nem lesz rájuk szüksége. A bíróság vallomását nem fogadta el. Bebizonyoso­dott ugyanis, hogy a vádlott anélkül, hogy arra jogosítványa lett volna, haszonszerzés céljá­ból nagymértékben vásárolt fel magánszemélyektől népi és pa­raszti eredetű régiségeket, majd azokat különböző városok bizo­mányi áruházaiban értékesítette. Ezeket a régiségeket olcsó áron vette meg, és jelentős felárral adta el. Tevékenységének leple­zése céljából az értékesítésnél azoknak a személyeknek a ne­vét használta fel, akiket alka­lomszerűen magával vitt. Így a vételi jegyekre nem a saját, ha­nem mások neve került. Ezt azért tette, hogy az adófizetési kötelezettség alól mentesüljön és cselekményét leplezze. Nemcsak a bizományi áruházakban érté­kesítette a régiségeket, hanem a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumnak is adott el belőlük. A bűncselekményének elköveté­se során több mint 396 ezer fo­rint értékű árut értékesített. A városi bíróság Mester Gá­bort üzérkedés miatt 3 év és 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként 3 évre eltil­totta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést börtönben kell letöltenie. A bíróság a bün­tetés kiszabásánál súlyosbító kö­rülményként vette figyelembe, hogy cselekményét hosszú időn keresztül követte el. Enyhítő­ként értékelte büntetlen előéle­tét, és azt, hogy egy kiskorú gyermek eltartásáról kell gon­doskodnia. Az ítélet nem jog­erős. S. J. A mozi bejárata előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom