Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-16 / 39. szám

1983. február 16., szerda Szomszédolás .«.SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Néplap A MEGYE) PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TAMACS LAPJA Kóstpló a hivatásból. Az utblsó éves végzős tanító-, illetve tanárképző főiskolai hallgatók számára február hónap legalább olyan fon­tos, mint június, amikor ál­lamvizsgát tesznek. Ekkor töltik ugyanis a kötelező ta­nítási gyakorlatukat, ismer­kednek hivatásukkal, majda­ni munkájukkal, először „szakad nyakukba” az a sok­rétű tevékenység, ami a pe­dagógus hétköznapjait jel­lemzi. Az újságíró három végzős hallgatóval beszélge­tett tapasztalataikról, be­nyomásaikról. Pékek és kutatók találko­zója Szolnokon. A Buláta név ma még a szakemberek számára is idegenül cseng, pedig lehet, hogy ez az új termék nagy karriert fut be: ez ugyanis a harmadik olyan sütőipari adalékanyag, mely lehetővé teszi a gyen­gébb minőségű búzafajták tulajdonságainak javítását. A nagy enzimaktivitású, csí­ráztatott búzából előállított őrlemény hatására a péksü­temények gyorsabban pirul­nak, bélzet.ük minősége jobb lesz. A napokban pékek és kutatók találkoztak Szolno­kon, hogy megismerkedje­nek az új adalékanyaggal. Az új termék — hasonlóan a másik két adalékanyaghoz — képes pótolni az eddig külföldről beszerzetteket. Előállításához a korábbinál 75 százalékkal kevesebb dollárért vásárolható segéd­anyagra van szükség. Etetőszék dobozban — svéd megrendelésre. A Me­zőtúri Bútoripari Szövetke­zet több éves próbálkozás után most sikeresen kezdett tőkés exportra termelni. A svéd IKEA cég kért 3 ezer garnitúra „Patrick” etető­széket, amelyet részekre szedve, dobozba csomagolva árulnak. A szövetkezetiek az idén 33 millió forintos ter­melési értéket szeretnének elérni, és kapacitásuk 80 százalékára már megkötöt­ték a szerződésüket. csokobAo iw * n V "a"» * Htarti JHIKLjfir Várostörténeti kiállítás Makón. Az alig másfél esz­tendős József Attila Múze­umban a „Makó 700 éve” című állandó kiállítás 400 négyzetméteres területen az első írott forrásoktól, Makó bán alatti virágzásától mu­tatja be a város hét évszá­zadát. A bemutató Makó történetének legfontosabb fejezetei alapján részeiben követhető. A település tör­téneti pályáját, politikai sorsfordulóit, öntudatát, gaz­dasági fejlődését, népéletét és kultúráját bemutató anyag ritkán tapasztalható teljességgel állítja elő a rég­múlttól máig vezető utat. A szolidaritás ereje. De­cember elején felhívást in­tézett a Magyar Üttörők Szövetsége Csongrád megyei elnöksége a megyében élő pajtásokhoz. „ ... A napok­ban múlt el karácsony, a szeretet ünnepe. Hallottatok már a libanoni, kambodzsai és a nicaraguai pajtások ne­héz helyzetéről... Szeret­nénk, ha nehéz sorsukban segíthetnénk rajtuk, ezért kérünk benneteket, készít­setek ajándékot. Gyűjtsétek össze a számotokra nélkü­lözhető cipőt, ruhadarabo­kat, játékokat, füzeteket, írószereket. A szerény meg­lepetéssel próbáljuk meg boldogabbá tenni őket.” Nem sokkal később kezdtek be­érkezni a kis csomagok, raj­tuk a jeligével: „Nicaragua”. Az akció megtervezésekor úgy tervezték, hogy a KISZ KB delegációjával egy gé­pen utazhatnak majd az ajándékok Közép-Ameriká- ba. Ez a terv csak félig si­került, ugyanis a hatalmas mennyiségű árunak csak egy részét tudta magával vinni a küldöttség. Együtt tartunk. Pásziczki Klára a Mátészalka mellet­ti Ópályiból indult. Aztán Szálkán érettségizett, és ott adódott a lehetőség: megpá­lyázhatja a Kijevi Műszaki Könnyűipari Egyetem ruhá­zatipari tagozatát. _JVörös diplomával végzett. Most a Debreceni Ruhagyár gya­korló mérnöke. „Ez az öt hónap, mióta itt dolgozok, még igazán csak a kezdet kezdete. Először szalagon dolgoztam, varrodai gyakor­laton. Aztán sorban megis­mertem az osztályokat. A varrodában is és később is megkapott az emberek ön­zetlen segítőkészsége. Külö­nösen a kereskedelmi főosz­tályon tanultam sokat. Kitá­rult előttem a vállalat egész ténykedése. Most kezdem látni, mit is jelent egy igen széles skálán dolgozó üzem” — vallja. , Az óvodai testnevelésről. Debrecen 54 óvodájába 10 ezer kisgyermek jár. Az óvodai nevelés programjá­nak fontos része az egész­séges életmódra nevelés, a testnevelés. A délelőtti fog­lalkozások mellett az egész nap folyamán tartanak a gyerekeknek lazító tornát, játékot, többnyire a szabad levegőn. Tizenkét helyen tornaterem is épült, az Új­kerti Nevelési Központban pedig az uszodát is birtok­ba vehették a gyerekek. Óriás torta, vargabéles. Három napig sütötték Deb­recenben , azt a tésztát, melyből négy méter átmé­rőjű és négy méter magas tortát készítettek a 18. haj­dúsági farsang cukrászati bemutatójára. Az édesség­óriáshoz 2200 tojást, mint­egy másfél mázsa cukrot, megszámlálhatatlanul sok teasüteményt, babapiskótát és mézest, díszítésként pe­dig 30 normál méretű tortát használtak fel. ÖÉLUABYARORSZÁB , Hogyan állunk a lakossági szolgáltatással? Szeged szul- gáltatóipara a nehézségek el­lenére is fejlődik. Kedvező­en befolyásolta a szolgálta­tásokat a hálózatbővítés: a gazdálkodó szervezetek új formákat vezettek be, bőví­tették a választékot, javult a minőség, s általában csök­kentek a vállalási határ­idők is. Kedvezőtlenül ha­tott viszont, hogy 14 szol­gáltató egység nem készült el. A kisiparosok száma az elmúlt év végére meghalad­ta az 1600-at. Az ötnapos munkahét miatt nagy fi­gyelmet fordítottak arra, hogy a szolgáltató üzletek nyitva tartása a lakossági igényekhez igazodjon. Virághagymák, rózsatövek. Hamarosan a boltokba ke­rülnek azok a kardvirág- hagymák és kaktuszdália- gumók, amelyeket Szőregen, a Virág-Dísznövény ÁFÉSZ Béke Szocialista Brigádjá­nak tagjai csomagolnak. A legnagyobb tételeket a Ská­la-áruházak vásárolják be­lőle. Ugyancsak ezekben a napokban készítik elő a ró­zsatöveket is, ezek már külföldre, több nyugati or­szágba utaznak. Évek óta rendszeres időközökben ér­keznek a kamionok a ked­velt szőregi rózsatövekkel. összeállította: B. Á. Meséből lett valóság — Nemcsak a rokoni szá­lak fíikutatása hozott ide, hanem érdekel, hogyan élnek itt az emberek — meséli Balmasnov Valerij Alek- szandrovics közgazdász, a történettudományok kandi­dátusa, a Szovjet Kiadói Fő- igazgatóság nemzetközi kap­csolatok főosztályának veze­tője. — Milyen rokoni szálak kötik Sarkadhoz? — A nagyapám, Gorove István Sarkadon élt, majd az első világháborúban fog­ságba esett Oroszországban. Közép-Ázsiában harcolt, és a fogság után Leníngrádban megismerkedett a feleségé­vel, az én nagymamámmal. Édesanyám 1923-ban szüle­tett, majd ezután 1925-ben hazatért a Gorove család Sarkadra. Rövid időn belül meghalt a nagypapa, majd a nehéz időkben a mama Visszatért a Szovjetunióba. Senki nem járt azóta Ma­gyarországon — fordítja a tolmács Valerij családi tör­ténetét. — Budapesten él egy roko­na — mondja Bér Attila, a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ szakszervezeti titkára. — Itt a községben pedig kutatása­ink eredményeként megtalál­tuk a házat, amelynek bizo­nyos részei ma is eredeti ál­lapotukban találhatók. A beszélgetés közben fel- elevenednek . az emlékek. Felfedeződtek régi ismeret­ségek, s az emlékekből a sarkadiak számára is össze­állt egy kép. — Engem tanított is Mar­git néni — fűzi hozzá em­lékeiből Sajti Sándor, az ÁFÉSZ elnöke. — Én is emlékszem Irén- ke nénire, akinek drogériája volt Sarkadon — mondja Bér Attila. — De menjünk talán el a nagyszülői házba — invi­tálja a vendéget az ÁFÉSZ elnöke. Út közben szóba került, mennyi változáson ment ke­resztül a község, megnéztek üzleteket, majd a séta a Kossuth Lajos utcai 9. számú házhoz vezetett. A ház külső homlokzata arról árulkodik, hogy jól gazdálkodó emberek élnek itt. Valerij szavai is ezt tükrözik: — Jól éltek a nagyszülők — állapítja meg elsőként. — Volt itt az utca túloldalán (topolya) jegenyefa és az ud­A szocialista életmód fej­lesztése a szocialista építő­munka tartalma, lényege, s nem az utóbbi években diva­tossá vált jelszó, noha pár­tunk XI. kongresszusa for­dította erőteljesebben figyel­münket, rá, mint a társadalom tudatos építésével fokozato­san előtérbe kerülő kér­désre. „El kell érni, hogy a javuló életfeltételekkel szo­cialista módon éljünk. Ezért egész társadalmunk fejlő­désének egyik kulcskérdé­se és nélkülözhetetlen fel­tétele a tudati viszonyok gyorsabb, erőteljesebb vál­tozása, a szocialista erkölcs és életmód általánossá válá­sa.” Ez jelenleg is felada­tunk. Az életszínvonal eme­lésének jelenlegi gazdasági korlátái közepette is az élet­mód szocialista jellegének fejlesztése, mint reális lehe­tőség, ad széles körben pers­pektívát társadalmunk szo­cialista fejlődése számára. A szocialista életmód fej­lesztésének szükségessége nemcsak belső változásaink­ból fakad. A két világrend- szer között folyó küzdelem, a nemzetközi ideológiai osz­tályharc egyik központi problémaköre az életmóddal kapcsolatos — az utóbbi időkben különösen —, s nem közömbös számunkra, hogy mind elméletben, mind a társadalmi gyakorlatban ho­gyan tudjuk a feltett kér­dést a szocialista életmód számára előnyösen megvála­szolni. varban diófa ? És a mai kony­ha boltíves átjáróval kap­csolódott a szobához? És itt volt kemence? — záporoztak a felfedező kérdések a ház mostani lakóihoz, Köllüs Im­réhez és feleségéhez. — Igen, mi a Gorova csa­ládtól vettük meg a házat. A jegenyefák ott voltak, a diófa is, az ajtók és ajtóto­kok régiek, meg nézze csak, ez a hajópadló is. A házigazda csodálkozás­sal figyelte, miként elevene­dik meg a mese, hiszen Va­lerij Balmasnov sohasem járt ősei földjén. El is mond­ta: — Ilyen napot még nem éltem át. Látom a földet, ahol éltek és gazdálkodtak a nagyszüleim, és amire anyám ma is emlékszik, pe­dig hétéves volt akkor. Ne­kem nehéz ezt felfogni, az édesanyámnak kellene mind­ezt látni. Most értem csak én, a városi ember, milyen az „igazi földön” élni, mi­lyen igaz az a népi mondás: — Ahogyan dolgozol, úgy is eszel”. Szokatlan érzés: öröm, s ha otthon anyukámnak és nagynénémnek elmesélem, milyen most, amit ők sok év­tizede elhagytak, nagyon bol­dogok lesznek. Az asztal mellett ülve egy percre mindenki elhallga­tott, mintha adóznánk a fel­fedezés örömének. — Még nem is énekelt a vendégünk — törte meg a röpke hallgatást Köllüs Im­re, majd ő maga kezdett dal­ba. Valerij a Moszkva-parti estéről énekelt, s vele azok, Az életmód az emberek, közösségek és egyének alap­vető, lényeges élettevékeny­ségének összessége, azok meghatározott rendszere, az a mód, ahogy a társadalom adott fejlődési szakaszán, a társadalmi fejlettség adott szintjén élik, megismétlik újratermelik életüket. Ez nemcsak fizikai, hanem szel­lemi létük termelése és új­ratermelése is. Az életmód szoros kapcsolatban van a termelési móddal, attól el­szakíthatatlan jelenség, a termelési mód határozza meg annak tartalmát és főbb j ellegzetességeit. Az életmód egyének és kö­zösségek tudatos tevékeny­sége, melynek tartalmát köz­vetlenül a termelési módon belül elfoglalt helyükből fa­kadó érdekeik határozzák meg. Ha a társadalom érde­keikben gyökeresen ellenté­tes osztályokból tevődik ösz- sze, úgy a társadalom tag­jainak életmódja sem lehet egységes, életmódjuk is gyö­keresen eltér egymástól. A kapitalista társadalomban a kapitalista életmód csak az uralkodó osztály életmódját jelenti, s bár ez hat a tár­sadalom többi osztályai és rétegei életmódjára is, még­is azok a maguk sajátos osz­tálytermészetének megfelelő életmódot valósítanak meg. Más és más a .tőkések, a munkások, a parasztok,, a kisárutermelők,- a kispolgá­rok, az értelmiségiek, az al­akik őt vendégül látták, fel­kutatták a rokonait, vagyis mindannyian, akik tanúi le­hettek e nem szokványos történetnek. — Fiamnak is elfogadnám, s jöjjön vissza együtt az édesanyjával Sarkadra — bú­csúztatta Valerijt Köllüs Im­re. — Ehhez a meghíváshoz mi is társulunk — tette hoz­zá Sajti Sándor. Beültünk a Volgába, ha­zafelé az úton még beszél­gettünk benyomásairól, a fo­gadtatásról, * Pesten élő — Fotó: Fazekas László még számára ismeretlen — rokonról. — Ügy fogadtak, mint egy családtagot, egy régen lá­tott rokont, s igyekeztek megmutatni mindent a csalá­di kötelékekén túl: a könyv­tárat. az áruházakat, a ta­nácsházát. Ügy megyek el őseim földjéről, hogy tu­dom : ide visszavárnak — tolmácsolta Dallos Rímmé Valerij benyomásait. Megbeszéltük, hogy ha Bu­dapesten ott találják a nagy­nénit, mi is hírt kapunk er­ről telefonon. Két nap múl­va a tolmácsot hívtuk fel. — Halló, Dallos-lakás? Rá­bukkantak a rokonokra? — Igen. Az idős nagynéni Sarkadon tanított, és az öt­venes évek végén került Bu­dapestre. Kiderült, hogy a család örmény származású, s előkerültek az 1800-as évek­ből való fényképek. Felidé- ződtek a századelő emlékei, új szálak kötődtek a család tagjai között. Valerij hazautazott. Boldo­gan, mert a hatvanéves édes­anyjának szép élményeket adhat át magyarországi fel­fedező útjáról. Számadó Julianna jellemzői kalmazottak életmódja a fejlett kapitalista országok­ban. Az életmód tehát osz­tálytermészetű jelenség, mi­közben magán hordoz egyéb sajátosságokat is, melyek módosítják megjelenési for­máit. Eltérő formában jele­nik meg az életmód váro­son és falun, különböző földrajzi-természeti ténye­zőktől függően, s közben a fejlődéssel természetesen ve­lejáró nemzedéki különbö­zőségek is alakítják, for­málják azt. Mivel a termelési mód sa­játosságai nemzetenként is változnak, ezért az életmód­ban tükröződnek, kifejeződ­nek a nemzeti sajátosságok is. Így az osztálytársadal­makban az életmód típusai­nak és formáinak sokasága van jelen, azok szerint is el­különülnek az érdekeikben lényegesen különböző társa­dalmi csoportok. Ott, ahol az érdekek alapvetően eltérnek egymástól, ott azoknak az osztályoknak a tevékenységé­ben tartalmilag ellentétes életmód alakul ki, és való­sul meg. Az osztályjellegtől függ az életmód típusa, az egyéb befolyásoló tényezők­től az életmód formája, vagy ahogy ezt másként is nevez­ni szokták, az életstílus. Az életmódot meghatáro­zó tényezők közül külön ki kell emelnünk a társadalom adott tárgyi, dologi feltétel­Bővíti forgalmát a Pharmatrade A Pharmatrade Külkeres­kedelmi Vállalat — amely január elsején, a Medim- pex Gyógyszer-külkeres­kedelmi Közös Vállalattal egy időben alakult meg — számos új exportcikk érté­kesítésével kívánja bővíteni forgalmát. Mint ismeretes, a hazai gyógyszeripar és a külkeres­kedelem integrációjaként hat gyógyszertermelő és egy külkereskedelmi vállalat, a már ismert Medimpex név­vel alapított új közös válla­latot a gyógyszerek export­importjára. Ezenkívül Phar­matrade névvel új, rugalmas vállalat alakult, amely a Medimpextől azokat a cikk­csoportokat vette át, amelye­ket nem a gyógyszergyárak készítenek exportra. így a Pharmatrade elsősorban gyógynövények, illóolajak, gyógykozmetikumok, többek között a már ismert Bánfi hajszesz, keményítőipari melléktermékek, gyógyvizek, gyógyiszapok, izotópok kir vitelével, illetve a mezőgaz­daság, az élelmiszeripar, a konzervipar és a kozmetikai ipar számára nélkülözhetet­len egyes termékek és segéd­anyagok importjával fog­lalkozik. A Pharmatrade számos, eddig még nem exportált termék értékesítését is meg­szervezi, többek között bő­víti á mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermé­kek kivitelét. Az új export­cikkek felkutatására külön szervezeti egységet alakított ki a vállalat. A szakembe­rek már hozzáláttak a lehe­tőségek felméréséhez, és ezenkívül a termelőkkel való együttműködés fejlesztésé­hez. Arra törekednek, hogy exportképessé tegyék az új termékeket. A Medimpex a múlt esz­tendőben mintegy 6 millió, dollár értékben exportált gyógynövényeket. E cikkek legnagyobb felvevőpiaca to­vábbra is Ausztria, az NSZK, Franciaország, kisebb mér­tékben Olaszország és Svájc. A Pharmatrade szakértői és külkereskedői törekednek ar­ra, hogy megtartsák e ha­gyományos piacokat, de ezen túl új területekre is el­juttassák exportcikkeiket. Például olyan távoli piacok­ra is, mint Japán, ahol már tárgyalnak új cikkek érté­kesítéséről. rendszerét, amely az egyes egyének és csoportok ren­delkezésére áll, .amelyet fel­használhat élete során, s ez­által megszabja azokat a ke­reteket, amelyek között a társadalom életmódját egy­általán megszervezheti. Ah­hoz, hogy valaki pilóta le­hessen, ahhoz kell repülőgép, mint minimális társadalmi feltétel. E feltételrendszer­hez tartozik az adott körül­mények között meglevő is­meretek köre (a természetről és a társadalomról egyaránt), amelyek más oldalról ugyan, mint az előbbiek, de szintén behatárolják az élettevé­kenység lehetőségét. A tár­gyak, dolgok, ismeretek adott szintjén, a társadalom osz­tályszerkezetének megfelelő­en jönnek létre az életmód történelmileg is különböző típusai és formái. Az életmód magába fog­lalja az emberek élettevé­kenységének legfontosabb te­rületeit : a munkatevékeny­séget; a társadalmi-közössé- gi-politikai tevékenységet; a kulturálódási-művelődési­önképzési tevékenységet; a szabadidős-tevékenység kü­lönböző formáit. Ezek a te­vékenységi formák tartalmi­lag mindig a társadalmi ter­melési mód függvényei, azok által a gazdasági-anyagi, po­litikai és szellemi-kulturális viszonyok és feltételek által meghatározottak, amelyek rendelkezésre állanak az egyes csoportok tevékenysé­ge számára, amelyek meg­szabják az egyének és cso­portok tevékenységének nem­csak körét, hanem méreteit is. Anfagonisztikus jellegű osztálytársadalmakban ezek A ház homlokzata a régi, ilyennek írta le édesanyám — ál­lapította meg a képünkön jobbra látható Valerij a szocialista életmód

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom