Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-16 / 39. szám
1983. február 16., szerda „Hz élet kényszerít rá bennünket...” Újítók, újítások az Orosházi Állami Gazdaságban a számok is mutatják: az újításoknak jó felét innen nyújtják be. Tavaly 61 újító összesen 31 ötlettel jelentkezett az elbírálóknál • az Orosházi Állami Gazdaság- « bán, s ebből harmincat díjaztak is," hasznosítottak 's. Ennek révén 720 ezer forinttal javult a gazdaság eredménye. — Tévedés. Az újítás az egyáltalán nem kedvtelés, a kényszer viszi rá az embert, hogy kitaláljon valamit saját munkája megkönnyítésére — állapítja meg Pólyák János tmk-vezető az Orosházi Állami Gazdaság szakosított sertéstelepén. Szavának hinnünk kell, s nemcsak azért, mert megszerezte már a kiváló újítónak járó kitüntetés arany fokozatát is, hanem mert állandó újítótársa, Szabó Lajos energetikus ugyanígy nyilatkozik. De ugyanez a véleménye Gyapjas Ferenc géplakatosnak is, aki az alapkőlerakás óta itt dolgozik, s ez alatt a több, mint tíz év alatt legalább 15 újítását fogadták el. * * * — Itt az élet kényszerí- tett rá szinte valamennyiünket arra, hogy újabb meg újabb ötletekkel igazítsuk hozzá a technológiát a gyakorlati igényekhez — mondja a géplakatosok csoportvezetője. Tudni kell ugyanis, hogy ez a telep nagyságát tekintve is úttörő vállalk j- zásnak számít, ami bizony hosszú éveken át jelentett kemény próbát az üzemeltetőknek. Igaz, Gyapjas Ferenc, aki három évig az NDK-ban dolgozott, az előbbiek ellenére is azt bizonygatja: inkább megfogja a munka végét, semhogy még egyszer tolmácskodnia kelljen. Ö töltötte be tudniillik ezt a tisztet, amíg az osztrákok a technológiát szerelték. Ami-, kor pedig arról beszélt, hogy mindenki hasznosítható javaslatára szükség volt itt, elsősorban a Déry Miksa kétszeres aranykoszorús szocialista brigádra gondolt, amelynek maga is alapító tagja, s amelyet éppen Szabó Lajos, a legalább negyvenszeres újító irányít. — A helyzet az — veszi át a szót Misák Ferenc párttitkár, s egyben újítási felelős —, hogy ez a gárda nagyon sokban hozzájárult a sertéstelep talpraállásához. Esztendőkig nem tudtuk a veszteséges helyzetből kiemelni az ágazatot, tavaly viszont már az 1981-es nyereség megkétszerezésével mintegy 19 millió forint eredményt értünk itt el. * * * Ügy mondják, a párttitkár jogosan fogalmaz többes szám első személyben: nemrég még ,ő is itt lakatosko- dott, tizenkétszeres újítóként két évvel ezelőtt kapta meg a Kiváló Üjító címet. De villantsunk fel néhány olyan eredeti ötletet, ami itt született, ezen -a telepen, s riportunk szereplőinek nevéhez fűződik! A Pólyák—Szabó páros a nyomásfokozó szivattyút említi első helyen, amire azért büszkék, mert egy nagy teljesítményű traktor kidobásra ítélt fogaskerék-szivattyújának átalakításával olyan munkaeszközt adtak az állatgondozók kezébe, amelyen gyorsan, tökéletesen és a korábbinál kevesebb vízzel takaríthatják az állatszállásokat. — Szerintünk az a lényeg, hogy hasznosítható legyen a kitalálmány, lehet akármilyen elmés, ha semmire sem jó — vallja Pólyák János. Természetesen az sem mindegy, hogy' milyen szinten hasznosítható az elmeszülemény. Itt van például a tehenészetekben -használt fejőtank-kocsikhoz kikísérletezett járókerék-szerkezet. Ezt is a sertéstelep tmk-sai „hozták össze”. Olyan jól sikerült, hogy most a kocsikat forgalmazó és üzemeltető Taurina üzletet ajánl az újítóknak. Szólhatnánk aztán a keverőüzemben alkalmazott felső pályás emelőről is, amit ugyancsak a Pólyák—Szabó kettős szerkesztett a nagy súlyú gépalkatrészek mozgatásához. Ezzel, meg a nyomásfokozó szivattyúval szerepeltek tavaly a bábolnai napokon, ahol díjazták is az újításaikat. Nem kell szerénykednie harmadik társuknak, Gyapjas Ferencnek sem, aki majdnem minden újításban benne van, mert szerinte az agytrösztöké, nem a magányos újítóké a jövő. Van persze saját újítása is, mint amilyen a takarmányadagolónál az egyenletes szétterítést megoldó szerkezet, de benne volt az igazi nagy „buliban” is, amikor a telep szennyvízátemelő rendszerét kialakították. * * * Lehetne azt mondani, hogy Misák Ferenc szíve hazahúzott, ezért kalauzolt bennünket a sertéstelepre. Ám Pólyák János (bal szélen) rövid eligazítást tart a műhelyben Fotó: Fazekas László a tevékenységi formák eltérő módon jellemzik az egyes osztályokat, nem azonos módon strukturálódnak, más és más elemek az életmód meghatározó elemei. A mai burzsoázia számára a legfontosabbak a szabadidős tevékenységi formák (esetenként és részben a politikai), míg a dolgozók számára a munkatevékenység a legfontosabb, az egészet meghatározó forma. E tevékenység arányaiban, méreteiben nem azonos módon jelenik meg, tartalmilag elkülönül a különböző társadalmi csoportoknál. A szocialista életmód a szocialista társadalmi viszonyok által meghatározott, annak megfelelő életmód, amely a szocialista forradalom győzelmével, a szocialista termelési mód kialakulásával jön létre. A szocialista termelési viszonyok a közösségi érdekek alapján jönnek létre, melyek kezdetben mint a munkásosztály érdekeinek megvalósulásai jelennek meg, miközben folyamatosan kiteljesednek és a munkásosztály által képviselt érdekek rendszere össztársadalmivá válik, amely a maga hatókörébe vonja a társadalom valamennyi dolgozóját, illetve fokozatosan dolgozóvá teszi a társadalom valamennyi munkaképes tagját. k A szocialista életmódról szólva két problémakört kell elkülönítenünk ma közvéleményünkben. Az egyik úgy jelenik meg, mint a szocialista társadalom életmódja, a másik mint a szocialista életmód, amely a szocialista társadalmi viszonyok között jelenlevő különböző életmódtípusok közül a prosperáló, az egyre inkább kiteljesedő és általánossá váló életmód. Ezért szükséges elkülöníteni a két tartalmában is különböző kérdést: életmód a szocializmusban, illetve a szocialista életmód. A szocializmus átmeneti társadalmi formáció, amelyben egyszerre vannak jelen különböző természetű társadalmi jelenségek, különböző típusú életmódok, miközben egyre inkább általánossá válik, kiteljesedik az uralkodó, a szocialista életmód. A szocialista viszonyokat, bármilyen szép eredményeket értünk is el a szocializmus építésének eddigi időszakában, nem szabad és nem lehet úgy felfogni, mint tisztán közösségi viszonyokból álló rendszert, ma még szükségszerűen jelen vannak társadalmunkban nem szocialista jellemvonások is, amelyek a szocialista életmódot sem teszik minden vonatkozásban általános érvényűvé. Ez azt jelenti, hogy míg a társadalmi egészet meghatározzák a szocialista termelési viszonyok, az életmódot pedig általában a szocialista életmód jellemző vonásai, addig egyes konkrét esetekben, szűkebb csoportokban, vagy inkább egyének magatartási, tevékenységi formáiban nem feltétlenül jelennek meg általánosan a szocialista jegyek. Ennél talán sokkal inkább érvényesnek mondható az, hogy keverednek a szocialista és nem szocialista jegyek az egyének és a csoportok tevékenységében egyaránt, hogy a szocialista vagy nem szocialista jegyek nem jellemzik Jeijes egészében az adott szubjektumot, hanem egyik vonatkozásban már szocialista, más vonatkozásban még nem szocialista jegyek jellemzőek rá, úgy is mondhatnánk, hogy kettős arculattal rendelkezik ma még a társadalom (egyének és csoportok is) sok vonatkozásból, miközben vitatha- tatlanuf kiterebélyesedik a szocialista életmód, terjednek és mélyülnek a szocialista jellemző vonások. A mai magyar társadalmi valóságra általánosan jellemző és meghatározó a szocialista életmód, ez van dinamikusan kiteljesedőben, miközben még élnek, jelen vannak és hatnak nem szocialista jellegű magatartási formák, életmódelemek. A kettőt azonban nem lehet elkülöníteni mint különböző embercsoportok sajátosságait, azokban léteznek együtt, legfeljebb különböző mértékben. A nem szocialista jegyek úgy idegenek mai társadalmunkban, mint amit meg kell haladni, de úgy serhmiképpen nem, mintha csak valami külső, idegen behatás eredményeként léteznének. Azok jelen voltak társadalmunkban, vagy újjászülettek a meglevő viszonyokon és ekként léteznek, amely az őket létrehozó viNo persze mindez nem jelenti azt, hogy másutt nem tevékenykednek ötletes emberek, csak a sertéstelepen (utóbbiról még annyit, hogy Mészáros Sándorné, a gazdaságban eddig az egyetlen nő az újítók köáfett, szintén itt dolgozik). Az úgynevezett tankerületből jelentkezett például Dávid József szerelő három ötlettel is, meg Zalán Csabq,, a másik szerelő két újítással, ök célszerszámokat készítettek a munka megkönnyítésére. A szöllősi kerületben is születtek újszerű megoldások a munkavédelem segítésére, a termelés meggyorsítására. Ebben a kerületben alakították át például az eredetileg kőszállításra készült Kamazokat a terményfuvarozáshoz. A felsorolás értelemszerűen nem lehet teljes, hiszen beszélnünk kellene arról a nyolctagú gárdáról, amely a tej energiatakarékos, gyors lehűtésének eljárását dolgozta ki tavaly, 300 ezer forint megtakarítást érve ezzel el, azután a sertéstelep szennyvíztelepén dolgozó Petőfi Szocialista Brigád, amely Szegfű István vezetésével két kollektív újítást nyújtott be — külön riportot érdemelne. Vagy Zomboly János kovács, meg Po- korni László és Kiss Zoltán lakatosok, akik ugyancsak nem hiányozhatnak erről a listáról a párttitkár szerint, csak hát egy újságcikk terje-' delme határt szab a részlete zésnek. * * * Ami a lényeg — s ez talán ekkora terjedelemben is jól tükröződik — az Orosházi Állami Gazdaságban nem lengi körül semmiféle titokzatosság az újítómozgalmat, az újítókat. Tisztában vannak vele, hogy a gazdaság lenne kevesebb nélkülük, s ezért, ha nem is tekintik hí- mestojásként kezelendő csodalényeknek az ötletgazdákat — érdektelenséggel sem akadályozzák a kibontakozásukat. Sőt. Ösztönzik őket. Ez az érdekük. Kőváry E. Péter szonyok megváltoztatásával fokozatosan,' de nem automatikusan fognak megváltozni. A szocialista életmód nem létezik tisztán és kizárólagó- san társadalmunk egyetlen szubjektumában sem, úgy kell felfognunk, mint egyre inkább kiteljesedő tendenciát, amelyben a társadalom szocialista átalakulásával és fejlődésével létrejött pozitív jellemvonások és magatartási módok fokozatosan általánossá válnak. Ez ma az életmód változásainak vezető tendenciája. Ezért társadalmunk szocialista életmódját nem lehet sem úgy felfogni, mint kiteljesedett végső állapotot, sem ellenkezőleg, mint amely nem hozott érdemi változásokat és benne a régi tulajdonságok és sajátosságok a jellemzőek, hanem mint folyamatot, mint a szocialista jelleg tendenciaszerű kiteljesedését. Ma még a teljesség igényét kielégítő szocialista életmódmintával a tudomány nem szolgálhat, az elmúlt évek dinamikus társadalmi változásai nem tették lehetővé ennek sem kialakulását, sem pedig kimunkálását. A főbb tendenciák azonban már megrajzolhatók, az alapvető élettevékenységi formák számára már jól használható, a társadalom életében alapvetően gyakorolt — iránymutatást tudpnk adni, amelynek megfogalmazásában kiinduló elméleti útmutatást a marxizmus—leninizmus eszme- rendszere, tanításai adnak. Dr. Bereczki Elemér Meddig lehet a természetet büntetlenül rabolni? Megyénk kitűnő termőtalajának minden tenyérnyi területe megbecsülendő termő érték, valóságos kincs. Érthető a megyei Földhivatal ösztönzése, a téeszek törekvése a még művelésbe vonható területek megművelésére, termelésbe állítására. Ez történik a kövesutak mellett is, nyári földutak, volt kisvasutak és egyéb művelésbe vonható területek esetében is. Ez vitathatatlanul helyes törekvés. Megvalósítása azonban elkerülhetetlenül sok évtizedes, néha évszázados fasorok tömeges kipusztulásával jár, mint a legutóbb Mezőkovácshá- za—Medgyesegyháza—Kunágota kövesutak mentén. De ez történik hosszú évek óta megyénk és járásunk területén a földes utak, dűlőutak mentén is. Lassan már kilométereken át nem lehet látni egyetlen fát vagy fasort, a Hortobággyal vetekszik a pusztává alakuló táj. Azt, hogy elérkezett a fák tömeges kivágásának ideje, a mezőgazdasági nagyüzem kialakításának, a nyári utak művelésbe vonásának megvalósítása — elfogadható. Nem fogadható viszont el semmiképpen az a közöny, mulasztás, ami a kitermelt fák pótlásánál tapasztalható. Közel egy évtizede folyik ma már hihetetlenül felgyorsult tempóban (hála a gépesítésnek) a fák kitermelése, de senki nem kéri számon a ma is érvényben levő törvényt, mely szerint, aki egy fát kivág, kettőt köteles a pótlására elültetni. Akár a KPM megyei Igazgatósága, akár a termelőszövetkezet legyen a haszonélvezője a fakitermelésnek, ilyen tömeges kitermelésnél több százezer forintos bevételhez jutnak. Miért nem használják fel legalább egy részét a kitermeléssel egyidejűleg újabb fasorok vagy ligetek, védősávok telepítésére? Vagy olyan gazdagok vagyunk, hogy a következő évtizedekben nem kell a tűzifa, szerszámfa, épületfa, nem kell a páramegőrzés, a friss oxigén, nem kell az emberi élethez nélkülözhetetlen környezeti egyensúly? Vagy úgy gondolják, hogy ha a kitermelt farönkökre nem gond gazdát találni, ezzel már minden rendben is van? Elég, ha a telepítésre, faültetésre ott vannak a kisiskolások és a községben még fellelhető társadalmi munka? Nem, ez hosszú távon nem járható út! Az illetékesek tényleg nem tudnák, hogy a Battonya— Mezőkovácsháza kövcsút mentén a melioráció befejeztével hosszú évek óta a kövesút két oldalán húzódó csatorna és a kövesút között 6—8 méter széles, több kilométer hosszú sáv, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terület fásításra kínálja magát, az évtizede ott kivágott fasor helyett. Hány olyan művelésbe be nem vont út menti fasor is van ezpn kívül, ahol az elburjánzott akácfa-surnyókat csak megrit- kitani kellene, és néhány év alatt máris számottevő fává sarjadnának. Nem jönnének-e szívesen a tsz-nyugdíjasok ősszel és tavasszal is egy kis könnyű munkára a surnyókat kitermelni, és el is ültetni, ha a téesz erre felkérné őket, és elfogadható anyagiakkal is elismerné munkájukat? Van még egyéb járható út is, tudomásom szerint a szolnoki központtal több megyére megalakult Erdőgazdasági Társulathoz való csatlakozás például. Érthető, hogy sokunkat foglalkoztat a holnap, ezért kezdetként, cselekvésül most annyit tettünk, hogy a kétezer akác- (nemesített) csemete ültetését vállaltuk a község területén, a tavaszon, amint az időjárás is lehetővé teszi. Ez azonban csak csepp a tengerben, átfogó társadalmi megmozdulás, az illetékesek részéről fokozott felelősségérzet kell ahhoz, hogy a folyamat jó irányba forduljon, és az egyensúly újra helyreálljon. Beke János, Mezőkovácsháza Mikroprocesszoros berendezés a lejhozam mérésére A tejtermelő gazdaságok régi igényét lesz hivatva kielégíteni az a mikroprocesz- szoros vezérlésű berendezés, amellyel a tehenek tejhozama mérhető, és amely egyben az abraktakarmány mennyiségének adagolásához is támpontokat nyújt. Az elektronikai berendezés nullszériájának készítése megkezdődött a nágyszénási Október 6. Tsz elektronikai ágazatában. Fejlett országok tehenészeteiben már ismeretesek különböző elektromos vezérlésű berendezések, amelyekkel a tejelő tehenek hozamait mérik. A hazai gazdaságokban is végeznek ilyen jellegű ellenőrzéseket, amelynek során kézi fejéssel, sajtárba juttatva a tejet, állapítják meg egy-egy állat napi tejhozamát, vagy a gépi fejőberendezéssel végzik el ezt a műveletet és a kapott adatokat kézzel írják fel. A kont- rollfejéseket, méréseket időközönként megismétlik. Ez a hagyományos módszer egyrészt nehézkes, másrészt nem mindenkor pontos. Az adott körülményeket figyelembe véve az Agárdi Agrokomplex és a nagyszé- nási Október 6. Termelőszövetkezet közösen látott hozzá hazai kivitelezésben megvalósítható mikroprocesszoros vezérlésű tejhozam-ellenőrző berendezés előállításához. A szakemberek által jelenleg már elkészített terv szerint a második félévben munkába állítják az új magyar berendezést, amely egyszerre 12 —16—24 állású fejőházban alkalmazható, és háromezer létszámú tehenészet igényeit elégíti ki. A mikroprocesszoros tejmérő berendezés egy, a tehén nyakába helyezett azonosító rádióadóból áll, amely az ellenőrző berendezésbe juttatja a fejőállásba vezetett tehén kódszámát, és képernyőre vetíti a kifejt tej- mennyiséget, majd automatikusan tárolja a kapott adatot a memóriaegységbe. A nap^szénásiak által kidolgozott berendezés meggyorsítja a tejtermelő gazdaságokban az ellenőrző munkát és tíz napra visszamenőleg rögzíti tehenenként a kifejt tej- mennyiséget. Az így kapott adatokból kimutatható az is, hogy -ha valamelyik tehén megbetegszik. Ugyanis a napi tejhozam csökkenésén^ ez látszik. E berendezést továbbfejlesztve, a tejhozamra vetítve abraktakarmány-taka- rékosság is elérhető, ugyanis a kifejt tejmennyiség függvényében a gazdaság vezetése számításokkal kimutathatja, hogy egy-egy tehén optimális tejtermeléséhez milyen mennyiségű abrakra van szükség.
