Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-20 / 16. szám
1983. január 20., csütörtök o Borjak a ketrecben Korszerű gépek + szemléletváltozás= világszínvonal A módszer bevezetését alapos elemzés előzte meg. A gondozók és a telep vezetői ennek ellenére fenntartással fogadták a ketreces borjúnevelést. A kísérlet megkezdését addig halogatták, mígnem az igazgató határozott utasítására hét borjút tettek ki a nyitott ketrecekbe. A januári hidegben — a hőmérő higanyszála mínusz 20 fok alá süllyedt — három napig szinte óránként lesték, megfagytak-e az állatok. Ám a harmadik napon hitetlenkedve vették tudomásul, a borjak épek, egészségesek, és jól is esznek. A Steiman-ketrec tehát jól vizsgázott a Hidasháti Állami Gazdaság vizesfási tehenészeti telepén. De mi is a módszer lényege? A ketreces borjúnevelést Steiman professzor alkalmazta a világon elsőként a szovjetunióbeli Karavajevo szovhozban 1940-ben. Nagy tejhozamú tehenek borjait a szabadban kis ketrecekben nevelték fel. A kedvező tapasztalatok felkeltették más országok szakembereinek figyelmét is, a módszer így az 1960-as években Kaliforniába került. Itt, nem utolsósorban a kedvező éghajlat miatt, hamar megkedvelték a farmerek. Csökkent az állatok megbetegedése, s a továbbiakban nem volt szükség borjúnevelő épületekre. A két tényező együttes hatására gazdaságosabbá vált az állattartás. A későbbiekben a technológiát az USA északi államai is átvették. Ma már a hazánkénál hidegebb telő államokban is egyre többen követik Steiman professzor példáját. Az angol nyelvterületeken huchoknak (hacs) nevezett ketreceket az utóbbi években egyre több hazai üzem alkalmazza borjúnevelésre. A kisebb-nagyobb módosítások mellett ez a módszer egyaránt alkalmas az állatok téli és nyári elhelyezésére. A Megjöttek a vándormadarak Az enyhe idő hatására a délre távozott vándormadarak népes csoportjai tértek vissza a Fertő-tóra. A magyar és az osztrák oldalon egyaránt nagy tömegű nyári lúd tartózkodik. A magyar oldalon több mint 60 énekes hattyút is megfigyeltek. A hattyúk, nyári ludak, kacsák és szárcsák már a költésre készülnek. A tapasztalatok alapján a szakemberek ebből arra következtetnek, hogy a tavasz beálltáig már nem lehet nagy hidegekre számítani. A soproni és Fertő-táji természetvédelmi területeken, a soproni üdülőnegyed, a Lő- vérek kertjeiben számos olyan növény szirmot bontott, amelyen általában jóval később kezdenek virágozni. ketrecek fából, hullámpalából készülhetnek, mozgathatók. A Hidasháti Állami Gazdaságban 1981 óta alkalmazott technológia kedvező tapasztalatokat hozott. Míg korábban a zárt épületek táptalajai voltak a kórokozók szaporodásának, a légúti megbetegedéseknek, addig a természetes környezetben sokkal kevesebb lett a megbetegedés. A borjúelhullások a korábbi 12—13 százalékról egy-két százalékra estek viszBékés megyében azon a több mint húszezer hektáron, ahol tavaly kipusztult az őszi vetés, most nincs víz, mivel a sok évi átlaghoz viszonyítva az elmúlt őszön és januárban közel 150 milliméterrel kevesebb csapadék hullott. De felmérések szerint a talajvíz szintje így is magas, s ha egy kiadósabb vízmennyiséget kapnak a földek, máris kialakul a belvízveszély. A szakágazat éppen a sokévi tapasztalat nyomán jobban felkészült az elhárításra, a károk csökkentésére. A vízgazdálkodási társulások kezelésében levő csatornák tisztítása, karbantartottsága most mintegy 70 százalékos a korábbi évek 50 százalékával szemben, s az állami belvízi művek fenntartottsásza. Csökkent a gyógyszerfelhasználás. Az egyedi takarmányozás is sok előnnyel járt, mindamellett, hogy jobban figyelemmel kísérhették az állatok fejlődését, kedvezőhb lett a súlygyarapodás is. Ma már a gondozók is látják a módszer előnyeit. Évente 500 borjút tartanak a ketrecekben 7-8 hetes korukig. Az 1981 előtt borjúnevelésre használt épületekben üszőket tartanak. —nyes ga is kedvezőbb. Elsősorban a szivattyútelepek és a torkolati csatornaszakaszok üzemképességéért tettek többet, mint az előző években. A mezőgazdasági üzemekben is javult ez a munka. Ezen a területen jelenleg is folyik a csatornák rézsűin a gaztalanítás, s a termőterületeken elvégezték a táblán belüli vízelvezető árkolást, sok helyen pedig a korszerűbb, úgynevezett vakonddrénezést. Ez azt jelenti, hogy a talajfelszín alatt 50 —60 centiméteres mélységben mélylazítással vízjáratot képeznek ki. Ez a módszer azért előnyös, mert nem csökkenti a termőterületet, és betakarításkor a hagyományos árkolással szemben nem okoz a munkagépekben károsodást. jj_ j. Sok magas szintű tanácskozáson hallani a kijelölt feladatot: a minőségi munka fokozásával felzárkózni a világpiaci követelményekhez. Ez a jelszó azonban puszta vágyálom marad, ahol megvalósulásának nem teremtik meg a feltételeit. A gépiparban különösen áll ez, hiszen elavult gépsorokon a termék minőségének fokozását egyszerűen képtelenség követelni, bár az újítások, ésszerűsítések bizonyos határig ezt is lehetővé teszik. A modern, korszerű gépalkatrészgyártás azonban tartósan csak nagy beruházások, műszaki fejlesztések révén valósulhat meg. o A gépipar irányító apparátusa az előbbit segítette elő, amikor ez év január elsejével a hazai gépellátás javítása, az átmeneti fejlesztési alaphiánnyal küzdő vállalatok nagy termelékenységű, legkorszerűbb gépekkel való felszerelése érdekében létrehozta a Szerszámgépipari Művek leány- vállalatát, a Leasing-et, amelynek alaptőkéjében az Állami Fejlesztési Bank is részt vállalt. A hajtóművek és festő- berendezések békéscsabai gyára nem tartozik a fejlesztési alaphiányos vállalatok közé, s az első ultramodern esztergagépét közel hárommilliós beruházással a Szerszámgépipari Művektől rendelte. A PNC-vezér- lésű szerszámgép fél éve működik a csabai gyárban, de most is „megbámulják”, dicsérik, még azok is, akik nem dolgoznak rajta, csak szabad idejükben nézik a működését. — Csodálatos masina! Mindent tud, amit egy esztergának tudnia kell — — mondja Szendrői Mihály villanyszerelő. — Idehoznak egy vasdarabot, a kezelője beprogramozza a gépet, és percek alatt olyan alkatrész lesz abból a vasdarabból, Zárszámadás előtt A héten megkezdődnek a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, közös vállalkozásoknál a zárszámadó közgyűlések. Ez alkalomból a Békés megyei Tanács mezőgazda- sági osztályán azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Körösök mentén az elmúlt évben tovább javult a mezőgazda- sági üzemek gazdálkodása. Elsősorban a gabonatermesztés és az állattenyésztés fejlődésében, valamint a költséggazdálkodásban értek el jó eredményeket, összesen 1,5 millió tonna gabonát termeltek, az előző évinél mintegy 8 százalékkal többet. Mindezt úgy, hogy a belvizek miatt több mint 20 ezer hektár maradt vetetlenül, és 14 ezer hektár kalászos pusztult ki. Az állattenyésztés termelésének növekedése meghaladta a 3 százalékot. Közel 180 ezer tonna húst termeltek a gazdaságok. A háztáji és kisegítő ágazat a sertés- állománynak csaknem a felét nevelte fel. A zárszámadó közgyűléseken arról is számot adhatnak, hogy a költségek 16 százalékos növekedése ellenére is 7 százalékkal magasabb termelési értéket produkált a megye mezőgazdasága. Ezen belül igen jelentősnek ítélik meg az energiaracionalizálással elért eredményeket. Tizenegy százalékkal alacsonyabb volt a folyékony üzemanyag-felhasználás. Ezt gázzal helyettesítették. A kiegészítő tevékenység is lényegesen javult. Mindent összevetve, Békés megyében előreláthatóan az elmúlt évinél kevesebb, összesen öt termelőszövetkezet zárja gazdálkodását mérleg- és alaphiánnyal. n T amire parancsot adtak a masinának. — A gép beállítása nagy lépés gyárunkban a gyártáskorszerűsítés, a minőség- javítás terén — mondja Va- lentényi Attila, a műszaki osztály vezetője. — Segítségével rendkívül nagy pontossággal állítják elő a'hajtóműalkatrészeket, kapacitása pedig a hagyományos, régi eszterga háromszorosa. Ez lehetővé teszi, hogy gyárainkban távlatilag se akadályozza a folyamatos munkát, a hajtóművek gyártását gépalkatrészhiány. Sőt, ha úgy adódik — hiszen erre bőven van példa a mező- gazdasági termelőszövetkezetek, vagy ipari vállalatok megsegítése szempontjából — bérmunkát is vállalunk egy-egy gépalkatrész elkészítésére. o Az automata gép bejáratásának első hónapjaiban sok gondot okozott működtetésének folyamatos anyaggal való ellátása. Ez természetes, hiszen az új eszterga szinte falta a megmunkálásra váró darabokat, s a gyártás előkészítése nem volt összehangolt. Márpedig egy-egy óra, vagy több órás kiesés, vagyis az új gép kapacitásának kihasználatlansága tetemes kárt jelentett a gyárnak, nemcsak kereset- csökkenést a dolgozóknak. — A hagyományos gépen egy óra kiesést könnyen lehetett pótolni, nem nagyon fájt a feje ezért senkinek. Most azonban nagy értékekről van szó. Ezért szemléletváltozásra volt szükség, hogy mindenki, akinek egy kis köze is van a gép működtetéséhez, jobban odafigyeljen valamennyi társa munkájára. A gép kiszolgálása jó összhangot, kollektív munkát igényelt a gyártáselőkészítő szervektől: a műszaki osztálytól, a termelési osztálytól, a programozóktól, a diszpécserszolgálattól egyaránt — mondja Az alábbiakban kommentár nélkül tesszük közzé a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumból érkezett levelet, melyben a mi(Tudósítónktól) A mezőberényi művelődési központban a zöldségtermesztésről tartott előadást dr. Somos András akadémikus, az MTA alelnöke, a Kertészeti Egyetem tanára. A sok érdeklődőt vonzó, diafilmvetítéssel egybekötött rendezvényen — melyet a TIT helyi szervezetének értelmiségi klubja szervezett — a hallgatóság tájékozódhatott a zöldségtermesztésnek a magyar mezőgazdaságban betöltött helyéről, szerepéről, a fajtanemesítés jelenlegi ereda műszaki osztály vezetője. — Ennek előmozdítására a főmérnök a múlt év novemberében egy „team”-et jelölt ki, s azóta nincs fennakadás a gép folyamatos munkájában. Mindenki megértette: közös érdek, hogy a nagy kapacitású esztergagép két műszakos kihasználása biztosított legyen. o És mit szólnak modern gépükhöz, akik dolgoznak vele: Prónai István és Pásztor István esztergályosok? — Most már nincs baj, folyamatosan van feldolgozandó anyag, talpon állunk mindkét műszakban. Csak hát... — A régi géppel össze sem lehet hasonlítani ezt — mondja Pásztor István. — Tizenhét éve dolgozom itt. Most, ezen az esztergán háromszoros a teljesítmény. A pénz viszont... azt hiszem, nem áll arányban ezzel. Talán lehetne ezen fs változtatni... Az új pádon 5—700 forinttal több az átlagkereset. Ez nem kis különbség. Ahogy mondják, inkább a kategóriabesoroláson kellene változtatni, hogy ösztönzőbb legyen a munka díjazása. Az új, modem masina alig fél éve működik a gyárban, s noha a rajta készült fogazott tengelyek, csapágyak, s más gépalkatrészek mennyiségileg és főként minőségileg kifogástalanok, a vele foglalkozók szemlélete csak lassabban változik. De változik, mintegy előkészítve az idén beállításra kerülő még nagyobb, EEN—630-as, és szintén PNC-vezérlésű gépet, amelyet már a Leasing vállalattól kívánnak beszerezni a HAFE vezetői. Általa még teljesebb lesz a géppark korszerűsítése a csabai gyárban, s a termelés még inkább közelít a világszínvonalhoz. niszteri titkárság sajtóirodájának vezetője reagál egy decemberi cikkünkben föltárt, a gazdálkodást indokolatlanul akadályozó tényre: ményeiről, az új fajtákról és a modern termesztési technológiákról. A településen a kistermelők körében egyre nő a fóliasátras zöldségtermesztés népszerűsége, valamint szerepe a lakosság friss zöldséggel való ellátásában. Az előadó részletesen foglalkozott a kisüzemi fóliasátras zöldségtermesztés módjaival, lehetőségeivel. Az elhangzott sok kérdés,' hozzászólás bizonyította a téma aktualitását, napirendre tűzésének szükségességét. Barna Mihály A ketreces tartás előnyeit bizonyítja, hogy a borjúelhullás a korábbi 12—13 százalékról egy százalékra csökkent Fotó: Fazekas László Felkészüllek a belvízveszély elhárítására Varga Dezső Kern szabad bedobni a törülközőt! így látják a minisztériumban is „A lap december 17-i számában jelentős terjedelmű cikkben foglalkoztak a szarvasi Dózsa Mgtsz-ben megkezdett, a geotermikus energia hasznosítását szolgáló beruházás nehézségeivel. A cikk hitelesen ábrázolta a termelőszövetkezet elnökének dicséretet érdemlő kitartását és sajnos azt is, hogy e népgazdaságilag fontos beruházási területen milyen nehézkes az előrehaladás. A MÉM közel egy éve szorgalmazza a finanszírozási feltételek és hatósági engedélyezés bonyolult rendszerének egyszerűsítését. Sajnálatos, hogy — legalábbis eddig — sikerről nem lehet beszámolni. Várható, hogy az Országos Tervhivatal elnökének javaslatára létrejött OMFB-bizottság 1983-ban olyan rendszert dolgoz ki, amely a felmerült kérdések tisztázásához vezet. Budapest, 1983. január 12. Elvtársi üdvözlettel: Almási István • főosztályvezető” Előadás a zöldségtermesztésről
