Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-20 / 16. szám
1983. január 20,, csütörtök KHUUÍ-f-Tcl Sikeres vállalkozás J Bordásfal a moziban Belépve a békési kisközség, Kétsoprony modern kul- túrházába, a látogató valami oda nem illőt vesz észre, a látvány furcsa mód vonzza a szemet. A tágas moziterem egyik falát az iskolai tornatermekben honos bordásfalak borítják. Hogyan kerül a csizma az asztalra? A magyarázat egyszerű: a kultúr- ház délelőttönként zárva, a terem kihasználatlan, miért ne tornázzanak a gyerekek itt. Igaz, ha rendezvény van este, a széksorokat vissza kell állítani a helyükre. Ez még mindig kisebb munka — és főleg olcsóbb —, mint tornatermet építeni. Hiszen sokkal nagyobb létesítmények, a Budapest Sportcsarnok, a többi nagyvárosi csarnok is egyaránt szolgál kulturális és sportcélokat. Ha amazok megtehetik, egy falu válassza a drágább megoldást? A sokcélúság — amely új követelmény községi létesítmények kihasználását illetően — örvendetesen terjed. A művelődés és oktatás tárgyi eszközeinek jobb kihasználása csak egyik lehetősége a javításnak. Van ahol ezen túllépve a tartalomra is ügyelnek: arra, hogy az iskolai oktatás és a szabadidős művelődési tevékenység egymást kiegészítve, gazdagítva céltudatosabban hasson a gyerekekre, fiatalokra a falun is. Néhol úgy akarják ezt elérni, hogy az iskolát és a művelődési házat közös igazgatóság alá vonják, egy kézbe adják így a tanítás, a közművelődés ügyét. De nem kőtelező így tenni. Hogy a művelődési ház programja igazodjon a tanrendhez, a tanárok magyarázataikban pedig felhasználják a kultúrházi vetítések, TIT-elöadások élményeit, azt két, jó kapcsolatot tartó intézményi vezető is elérheti. Községeink a közös gazdálkodásban már szép eredményeket értek -el, a kultúrában, a művelődésben pedig még csak ízlelgetik az összefogás izét, az intézmények jobb kihasználásával, közös fenntartásával még csak nem is próbálkoznak. Persze van ennek előzménye. Régebben két minisztérium irányította a művelődési házat és az iskolát, az ágazati elkülönültségnek és a költségvetési megkötéseknek a hatása még érződik. Bizonyos, hogy az élet — de remélhetőleg a gondosabb rendelkezések is — lehetővé teszik, hogy ahol akarják, ott közös fedél alatt jól megférjen az oktatás, a művelődés és a sport. Mód nyílik erre itt-ott a régi létesítményekben, ami pedig az újakat illeti; nos, jó lenne, ha eleve így terveznék meg őket. Komornik Ferenc A jó magyar külkereskedők — Pclsőczy László és Timár Zoltán — tárgyalása a „Szahara urával”. (Gálfy László és Szabó Zsuzsa) Ügy vélem, a kabaréest kritikáját érdemes volna kissé messzebbről kezdeni. Mégpedig a klubszínház újraélesztésénél. A Békés megyei Jókai Színház Klubszínháza ugyanis többfajta, addig hiányzó rétegműsor megvalósításához teremtett lehetőséget. A lehetőség azonban nem minden. Azzal élni is tudni kell. Nos, az a tény, hogy e rövid idő alatt is megyénk színházkultúrájának jelentős eseményeivé tudták emelni a klubszínházi előadásokat, bizonyítja a vállalkozás sikerét. A néző részéről ez egyszerű módon nyilvánul meg. Kialakult a klubszínház törzsközönsége, s ennél nagyobb elismerés nem is kell. Régen vajúdó vállalkozás — mondhatni több évtizedes — eredményeként született meg a Vállalkozni tudni kell?! című kabaréest is. No, nem éppen a téma, de maga a kabaré gondolata volt régi. S hogy megvalósuljon, ahhoz kellett a klubszínház. A Szenes Iván szerkesztette műsor (amelyben mint író és zeneszerző is jelen van) nem a hagyományos kabaré dramaturgiáját követi, hanem átmenetet képez a modernebb politikai kabaré s a hazánkban Nagy Endre által meghonosított klasszikus forma között. A Vállalkozni tudni kell?!-ből hiányzik a kabaréműsor jellegét meghatározó konferanszié, amely határozott irányt szabhatna a bemutatott tréfáknak, jeleneteknek, sanzonoknak. Pedig a cím, azaz a műsor felvállalt mondanivalója ez esetbea szinte megkívánta volna. S ha már a vállalásról szóltunk. Az ötlet remek — lévén az egy egész társadalmat élénken izgató gazdasági forma —, de az előadásban nem érvényesül következetesen. Csak sajnálni lehet, mert a kabaré legjobb, legemlékezetesebb pillanatai az e témával kapcsolatos jeletekhez, tréfákhoz fűződnek. Mindjárt az indítással sikerült meghódítani a közönséget. Hiszen a három (műsorközlő?) fiatalember: Medgyessy Pál, Pelsőczy László, Timár Zoltán mókás-komoly társalgásában hazai, azaz békéscsabai fonákságok kerültek terítékre, elsősorban a Jókai Színházat csipkedve meg. S hogy még nagyobb legyen a — nem kis kárör- vendést takaró — derültség, a „három grácia” és „pat- rónusuk”, az új vállalkozási forma férfividító előnyeiből adott reménytkeltő előzetest. A kezdeti lendület — egy rövid tréfából duzzasztva jelenetté — a jól bevált „magyar külkereskedő a nagyvilágban” témával folytatódott, amit a „se lát, se hall” karmester vállalkozó kedvéről szóló téma gördített tovább. Ezután kissé „leült” az előadás, a már korábban említett okok miatt. Kezdett ugyanis a címben jelzett téma hiányozni a műsorszáA csabai fonákságok kifigurázása váltotta ki a legnagyobb derűt (Medgyessy Pál, Pelsőczy László és Timár Zoltán) Fotó: Veress Erzsi mokból. Ezen még az ide sorolható — egy villámtréfánál hosszabb terjedelmet nehezen tűrő — jelenet az amerikai örökségről sem tudott segíteni. Szünet után egy politikai kabaréba jól illeszkedő, de a vállalkozással semmiféle összefüggésbe nem hozható műsorszámok következtek. Így az orvosi rendelőben játszódó, kissé morbid történet, a több helyről már jól ismert pincér- jelenet, s végezetül a tanácsi ügyfélszolgálat karikíro- zása. A kabaréest eredeti címéhez — Történelem gyors- öltözésben — se nagyon illeszkedő „paravánjelenet”, viszont már végképp nem illett'sehova. Kellemes felüdülést hozott viszont Gálfy László dalban elmondott — félig'-meddig — ars poeticája, aztán az eltartási szerződésen csipkelődő jelenet, majd. az utolsó, jól kidolgozott és egyben ragyogó színész; alakításokra lehetőséget nyújtó műsorszám. Csakhogy. A vállalkozás nem egészen erről szólt. Ha pedig ilyen volt a kabaréest alapanyaga, jobb lett volna, ha a műfaj hagyományos lehetőségeivel él a rendező. Az aktualitások, az embereket foglalkoztató problémák, a visszásságok megfogalmazását — hiszen ez a tiszte — rá kellett volna bízni egy konferansziéra. Mert így csak felemás megoldás született dramaturgiailag. S hogy mégis jól érzi magát a közönség a békéscsabai, kabaréban, az az ötletes rendezésnek, a színészek önfeledt játékának, s a szokatlanság varázsának tudható be. Elsősorban a közreműködők közül Gálfy Lászlót kell kiemelni, aki végre bebizonyíthatta: vérbeli komikus. Farkas Tamás fanyar humora több szerepben is jól érvényesült. De mert igazi csapatmunka volt a kabaréest, minden szereplőt érdemes megemlíteni: Timár Zoltánt, Szentirmay Évát, Pelsőczy Lászlót, Pusztaszeri Emíliát, Kim Borbálát, Szabó Zsuzsát, Medgyessy Pált és Kocsis Györgyöt. Herbály András stílusosan, a hangulathoz jól illeszkedve működött közre zongorán. Felkai Eszter koreográfiája — ha egy-egy előadónak nehézséget is okozott — hozzájárult az előadás sikeréhez. Fábián Gabriella egyszerű, szellemes díszleteket és jelmezeket tervezett. Sikeres-e hát a Jókai Színház kabaréestje? Feltétlenül. A már említett néhány hibán túl ugyanis — ahogyan az egy ügyes vállalkozóhoz illik —, felismerték a közönség igényét, a színészeket pedig kellemes kirándulásra invitálták. Tehát mindenki jól járt. Hiszen a saját hibáinkon kibuggyanó nevetés, tehát az aktualitásokon nyugvó politikai kabaré jó üzlet. Minden évadban szívesen látnánk belőle. Az pedig még nagyobb üzl?t lenne, ha egy speciális. Békés megyei témájú kabaréest születne. Remény van rá . .. B. Sajti Emese HDNGSZÓRÓ 6 perc a 168 órából Tudom én, hogy a gyerekekkel sincs minden rendben. Volt úgy, hogy én magam is „szenvedő alanya” voltam a pestbudai metrón, amikor egy hároméves-forma, villogó szemű kisgyerek egyszerűen nekem támadt, félrelökött, mondván: „Felállni, én kicsi vagyok!” És ellentmondást nem tűrve, anyuka mosolya kíséretében trónolt le a helyemre, és nézett utánam diadalmasan, amikor elsomfordál- tam. Nem fényesebb azonban az érem másik oldala sem. Hallgatom a szombati 168 órát, ezt az egyik legkorszerűbb, legmaibb rádiós műsort, és megjegyezhetem magamnak, hogy mi, felnőttek sem vagyunk angyalok. Mi . is kitaláljuk az idevágó bölcsességet: „A gyerek fogja be a száját, és tisztelje a felnőtteket!” De igazunk van-e minden esetben? Meggyőződésem, hogy nincs. Történt pedig, hogy jelzések sokasága után elment a riporter a budapesti Perc étterembe, hogy a déli, tálcás étkeztetés idején körülnézzen: rendben mennek-e a dolgok? Hat percet tölthettünk a Perc-ben, de ez a hat perc hitborzongató hat perc volt. A modor, ahogy ott a gyerekekkel bánnak, kritikán aluli. (Kár, hogy nem büntethető.) A kiszolgálás alapvető szabályait sem tartják be olykor, így aztán az ott ebédelő általános iskolások alkalmasint a „kiszolgáltatottság” állapotát kénytelenek elviselni, és szótlanul gyakorolni. Szótlanul? No, nem éppen. Mert azért a mai iskolásoknak már van véleményük. (És most ne tessék a metrón hőbörgő kisgyerekre gondolni !) Hallgattam a kérdéseket, hallgattam a felnőttek jószerével mellébeszélő válaszát, és megkérdeztem, mintegy magamtól: és erre. mifelénk, mindig tiszták a tálcák? Nem zsírosak a kanalak? Nem sörszagúak a poharak? Mindig megkapják a gyerekek, ami jár nekik? Nem zavarják vissza azt, aki nem tudta elvinni a kompótot azzal, hogy hazudik? A jó riport — a rádióriport is! — attól jó, hogy gondolatokat ébreszt. Hogy felteszi a kérdést a hallgatóban: csak ott történhet meg mindez, ahová a rádiós elérkezett? Persze, akik hallgatták, nem sokat tehetnek, ha kellemetlen tapasztalataikkal toldják meg a hallottakat. De ha éppen felszolgálók voltak? Vagy olyan gyerekek, akik tisztelik ugyan a felnőtteket, de szeretnék, ha nem lennének kiszolgáltatottak? Akkor nem volt pusztába kiáltott szó a 168 óra hat perce. Sass Ervin Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A Román néphadsereg fúvószenekara indulókat játszik. 8.37: Rahmanivon: Francesca da Rimini. 9.44 : Zenés képeskönyv. • 10.05: Diákfélóra. 10.35: Részletek Chicj Corea dzsesszegyüttesének +Trio Music című új lemezéről. 11.39: Védett férfiak. Robert Merle regénye. 12.45: Tamási Áron: Itthon mi- nálunk. 12.55: A cornevillei harangok. 14.00: Olvasókör. 14.30: Elisabeth Breul operafelvételeiből. 15.05: A XVIII. század a felvilágosodás kora. 16.00: Rádiónapló. 18.00: Tolnay Klári sanzonokat énekel. 19.15: Népdalok. 19.45: A Rádiószínház bemutatója. Volt itt egy asztalos. 20.35: Operaáriák. 21.01: Dr. Kiss Lajos hagyatéka. 21.30: Barát Appollónia dokumentumműsora. 22.30: Pierre Fournier gordon- kázik, zongorán közreműködik Lamar Crawson. 22.45: Megelőzés és tűzvédelem. 23.00: Németh Mária operaáriákat énekel. 23.22: Előadja a szerző. Leonard Bernstein vezényel. 0.10: Galla Miklós táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Lakatos Lajos cimbalmo- zik. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00: Építenénk, de hova? 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.35: Cirkuszban. 14.00: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből. 14.35: Népzenei hangverseny. 14.50: Fúvószene. 15.20: Szimfonikus könnyűzene. 16.00: Tűnődés a tünetekről. Húzd ki magad! 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Kézfogások. 18.35: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Csontváry nyomában. 21.00 : Ahogy vettük . . . Krónikaféle 1982-ről. 22.00: Halló Berlin! Halló Budapest! 23.20: Klasszikus operettekből. III. MŰSOR 9.30: A Közalkalmazottak Szak- szervezete és az Ipari Minisztérium Bartók kórusának hangversenye a Pesti Vigadóban. 10.22: Romantikus mesterművek. 11.05: Operaegyüttesek. 12.00: Skandináv muzsika. 13.07: Holnap közvetítjük. 13.30: Csajkovszkij müveiből. 14.15: Üj lemezeinkből. 15.05: Orfeo. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Iskolarádió. 16.55: Popzene sztereóban. 18.00: Ismered a „Psalmus Hun- garicus”-t? 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Kórusok, hangszerszólók. 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. Kb. 21.30: A Stúdió 11 felvételeiből. 21.50: Magyar művészek operafelvételeiből. 22.29: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Tangóritmusok. 17.15: Éhe a szépnek. Beszélgetés Alföldi Alberttel, a hajósi művelődési ház igazgatójával. 17.35: Kiskunsági és Kalocsa környéki népdalok. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé magyar előadók felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Környezetismerét. (Ált. isk. 1. oszt.) 9.00: Élővilág. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 9.25: Rajz- és műalkotás-elemzés. (Alt. isk. alsó tagozat) . 10.00: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) (f.-f.) 10.30: Magyar nyelv. (Alt. isk. 1. oszt.) 11.30: Aktuális politikai kérdések. (f.-f.) 12.00: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 12.35: Képújság, (f.-f.) 14.00: Iskolatévé. Környezetismeret. (Ált. isk. 1. oszt.) (ism.) 14.20: Élővilág, (ism.) (f.-f.) 14.40: Aktuális politikai kérdé- » sek. (ism.) (f.-f.) 15.10: Világnézet, (ism.) (f.-f.) 15.45: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) (ism.) (f.-f.) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: Hó a lábak alatt. Csehszlovák film. 17.45: Reklám, (f.-f.) 17.50: Képújság, (f.-f.) 17.55: Telesport. (f.-f.) 18.25: A nyertesek! — Nyertesek? II. rész. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. A Manszuda színház. 20.25: A megtisztult folyó. 21.10: Hatvanhat . . . Vendég: Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. 22.10: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.05: Nas Ekran — a mi képernyőnk. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Falusi esték. A Cserhát völgyében, (f.-f.) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Zenés Tv-színház. Arthur Sullivan: A mikádó. (ism.) 22.40: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.30: Ifjúsági stúdió. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági aktualitások. 21.20: Nyugat ’83. 21.35: Népek zenéje és táncai. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Tv-napló. ' 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: A tanító. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Nagy — kicsiny világ. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Színkép. 21.00: Reklám. 21.05: Mosolyogjanak, kérem. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Túlélni a természetben. 18.45: Zenés adás. ^ 19.00: Ifjúsági képernyő. 19.27 : Ma este: 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Dosztojevszkij—Vajda: Nasztaszja Filipovna. 21.10: Reklám. 21.15: Panoráma. 21.45: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1983. január .20-án, csütörtökön. Békéscsabán, 15 órakor: GYALOGCSILLAG Ludas M.-bérlet 1983. január 21-én, pénteken, Békéscsabán, 19 órakor: VÁLLALKOZNI TUDNI KELL Bérletszünet MOZI Békési Bástya: 4-kor: Hófehérke és a 7 törpe, 6 és 8-kor: Bronco Billy. Békéscsabai Szabadság : Akit bulldózernek hívtak. Békéscsabai Terv: A kara- tézó cobra. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Csapajev, fél 8-kor: A maláji tigris. Gyulai Petőfi: 3- kor: Apacsok, 5 és 7-kor: Luxusbordély Párizsban. Orosházi Béke: 5-kor: A hét mesterlövész, 7-kor: Az éjszakai utazók. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Pukk, fél 6, fél 8-kor: Várlak nálad vacsorára. Szarvasi Táncsics: Vörös föld.
