Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-20 / 16. szám

1983. január 20,, csütörtök KHUUÍ-f-Tcl Sikeres vállalkozás J Bordásfal a moziban Belépve a békési kisköz­ség, Kétsoprony modern kul- túrházába, a látogató valami oda nem illőt vesz észre, a látvány furcsa mód vonzza a szemet. A tágas moziterem egyik falát az iskolai torna­termekben honos bordásfa­lak borítják. Hogyan kerül a csizma az asztalra? A ma­gyarázat egyszerű: a kultúr- ház délelőttönként zárva, a terem kihasználatlan, miért ne tornázzanak a gyerekek itt. Igaz, ha rendezvény van este, a széksorokat vissza kell állítani a helyükre. Ez még mindig kisebb munka — és főleg olcsóbb —, mint tornatermet építeni. Hiszen sokkal nagyobb létesítmé­nyek, a Budapest Sportcsar­nok, a többi nagyvárosi csar­nok is egyaránt szolgál kul­turális és sportcélokat. Ha amazok megtehetik, egy falu válassza a drágább megol­dást? A sokcélúság — amely új követelmény községi létesít­mények kihasználását illető­en — örvendetesen terjed. A művelődés és oktatás tárgyi eszközeinek jobb ki­használása csak egyik lehe­tősége a javításnak. Van ahol ezen túllépve a tarta­lomra is ügyelnek: arra, hogy az iskolai oktatás és a szabadidős művelődési te­vékenység egymást kiegészít­ve, gazdagítva céltudatosab­ban hasson a gyerekekre, fiatalokra a falun is. Néhol úgy akarják ezt elérni, hogy az iskolát és a művelődési házat közös igazgatóság alá vonják, egy kézbe adják így a tanítás, a közművelődés ügyét. De nem kőtelező így tenni. Hogy a művelődési ház programja igazodjon a tanrendhez, a tanárok ma­gyarázataikban pedig fel­használják a kultúrházi ve­títések, TIT-elöadások élmé­nyeit, azt két, jó kapcsolatot tartó intézményi vezető is elérheti. Községeink a közös gaz­dálkodásban már szép ered­ményeket értek -el, a kultú­rában, a művelődésben pedig még csak ízlelgetik az össze­fogás izét, az intézmények jobb kihasználásával, közös fenntartásával még csak nem is próbálkoznak. Persze van ennek előzménye. Régebben két minisztérium irányította a művelődési házat és az is­kolát, az ágazati elkülönült­ségnek és a költségvetési megkötéseknek a hatása még érződik. Bizonyos, hogy az élet — de remélhetőleg a gondosabb rendelkezések is — lehetővé teszik, hogy ahol akarják, ott közös fedél alatt jól megférjen az oktatás, a művelődés és a sport. Mód nyílik erre itt-ott a régi lé­tesítményekben, ami pedig az újakat illeti; nos, jó len­ne, ha eleve így terveznék meg őket. Komornik Ferenc A jó magyar külkereskedők — Pclsőczy László és Timár Zoltán — tárgyalása a „Szahara urával”. (Gálfy László és Szabó Zsuzsa) Ügy vélem, a kabaréest kritikáját érdemes volna kis­sé messzebbről kezdeni. Mégpedig a klubszínház új­raélesztésénél. A Békés me­gyei Jókai Színház Klub­színháza ugyanis többfajta, addig hiányzó rétegműsor megvalósításához teremtett lehetőséget. A lehetőség azonban nem minden. Azzal élni is tudni kell. Nos, az a tény, hogy e rö­vid idő alatt is megyénk színházkultúrájának jelentős eseményeivé tudták emelni a klubszínházi előadásokat, bi­zonyítja a vállalkozás sike­rét. A néző részéről ez egy­szerű módon nyilvánul meg. Kialakult a klubszínház törzsközönsége, s ennél na­gyobb elismerés nem is kell. Régen vajúdó vállalkozás — mondhatni több évtize­des — eredményeként szü­letett meg a Vállalkozni tud­ni kell?! című kabaréest is. No, nem éppen a téma, de maga a kabaré gondolata volt régi. S hogy megvaló­suljon, ahhoz kellett a klub­színház. A Szenes Iván szerkesztet­te műsor (amelyben mint író és zeneszerző is jelen van) nem a hagyományos kaba­ré dramaturgiáját követi, hanem átmenetet képez a modernebb politikai kabaré s a hazánkban Nagy Endre által meghonosított klasszi­kus forma között. A Vállal­kozni tudni kell?!-ből hiány­zik a kabaréműsor jellegét meghatározó konferanszié, amely határozott irányt szabhatna a bemutatott tré­fáknak, jeleneteknek, sanzo­noknak. Pedig a cím, azaz a műsor felvállalt mondani­valója ez esetbea szinte meg­kívánta volna. S ha már a vállalásról szóltunk. Az ötlet remek — lévén az egy egész társadal­mat élénken izgató gazdasá­gi forma —, de az előadás­ban nem érvényesül követ­kezetesen. Csak sajnálni le­het, mert a kabaré legjobb, legemlékezetesebb pillanatai az e témával kapcsolatos je­letekhez, tréfákhoz fűződnek. Mindjárt az indítással sike­rült meghódítani a közönsé­get. Hiszen a három (műsor­közlő?) fiatalember: Med­gyessy Pál, Pelsőczy László, Timár Zoltán mókás-komoly társalgásában hazai, azaz bé­késcsabai fonákságok kerül­tek terítékre, elsősorban a Jókai Színházat csipkedve meg. S hogy még nagyobb legyen a — nem kis kárör- vendést takaró — derültség, a „három grácia” és „pat- rónusuk”, az új vállalkozási forma férfividító előnyeiből adott reménytkeltő előzetest. A kezdeti lendület — egy rövid tréfából duzzasztva je­lenetté — a jól bevált „ma­gyar külkereskedő a nagy­világban” témával folytató­dott, amit a „se lát, se hall” karmester vállalkozó kedvé­ről szóló téma gördített to­vább. Ezután kissé „leült” az előadás, a már korábban em­lített okok miatt. Kezdett ugyanis a címben jelzett té­ma hiányozni a műsorszá­A csabai fonákságok kifigurázása váltotta ki a legnagyobb derűt (Medgyessy Pál, Pelsőczy László és Timár Zoltán) Fotó: Veress Erzsi mokból. Ezen még az ide sorolható — egy villámtré­fánál hosszabb terjedelmet nehezen tűrő — jelenet az amerikai örökségről sem tu­dott segíteni. Szünet után egy politikai kabaréba jól illeszkedő, de a vállalkozás­sal semmiféle összefüggésbe nem hozható műsorszámok következtek. Így az orvosi rendelőben játszódó, kissé morbid történet, a több hely­ről már jól ismert pincér- jelenet, s végezetül a taná­csi ügyfélszolgálat karikíro- zása. A kabaréest eredeti cí­méhez — Történelem gyors- öltözésben — se nagyon il­leszkedő „paravánjelenet”, viszont már végképp nem il­lett'sehova. Kellemes felüdülést hozott viszont Gálfy László dalban elmondott — félig'-meddig — ars poeticája, aztán az eltar­tási szerződésen csipkelődő jelenet, majd. az utolsó, jól kidolgozott és egyben ragyo­gó színész; alakításokra lehe­tőséget nyújtó műsorszám. Csakhogy. A vállalkozás nem egészen erről szólt. Ha pedig ilyen volt a kabaréest alapanyaga, jobb lett volna, ha a műfaj hagyományos le­hetőségeivel él a rendező. Az aktualitások, az embereket foglalkoztató problémák, a visszásságok megfogalmazá­sát — hiszen ez a tiszte — rá kellett volna bízni egy konferansziéra. Mert így csak felemás megoldás született dramaturgiailag. S hogy mégis jól érzi magát a kö­zönség a békéscsabai, kaba­réban, az az ötletes rende­zésnek, a színészek önfeledt játékának, s a szokatlanság varázsának tudható be. Első­sorban a közreműködők kö­zül Gálfy Lászlót kell ki­emelni, aki végre bebizonyít­hatta: vérbeli komikus. Far­kas Tamás fanyar humora több szerepben is jól érvé­nyesült. De mert igazi csa­patmunka volt a kabaréest, minden szereplőt érdemes megemlíteni: Timár Zoltánt, Szentirmay Évát, Pelsőczy Lászlót, Pusztaszeri Emíliát, Kim Borbálát, Szabó Zsu­zsát, Medgyessy Pált és Ko­csis Györgyöt. Herbály And­rás stílusosan, a hangulathoz jól illeszkedve működött köz­re zongorán. Felkai Eszter koreográfiája — ha egy-egy előadónak nehézséget is oko­zott — hozzájárult az elő­adás sikeréhez. Fábián Gab­riella egyszerű, szellemes díszleteket és jelmezeket ter­vezett. Sikeres-e hát a Jókai Szín­ház kabaréestje? Feltétlenül. A már említett néhány hi­bán túl ugyanis — ahogyan az egy ügyes vállalkozóhoz illik —, felismerték a közön­ség igényét, a színészeket pe­dig kellemes kirándulásra in­vitálták. Tehát mindenki jól járt. Hiszen a saját hibáin­kon kibuggyanó nevetés, te­hát az aktualitásokon nyug­vó politikai kabaré jó üzlet. Minden évadban szívesen lát­nánk belőle. Az pedig még nagyobb üzl?t lenne, ha egy speciális. Békés megyei té­májú kabaréest születne. Re­mény van rá . .. B. Sajti Emese HDNGSZÓRÓ 6 perc a 168 órából Tudom én, hogy a gyere­kekkel sincs minden rend­ben. Volt úgy, hogy én ma­gam is „szenvedő alanya” voltam a pestbudai metrón, amikor egy hároméves-for­ma, villogó szemű kisgye­rek egyszerűen nekem tá­madt, félrelökött, mondván: „Felállni, én kicsi vagyok!” És ellentmondást nem tűr­ve, anyuka mosolya kísére­tében trónolt le a helyemre, és nézett utánam diadal­masan, amikor elsomfordál- tam. Nem fényesebb azonban az érem másik oldala sem. Hallgatom a szombati 168 órát, ezt az egyik legkor­szerűbb, legmaibb rádiós műsort, és megjegyezhetem magamnak, hogy mi, fel­nőttek sem vagyunk angya­lok. Mi . is kitaláljuk az idevágó bölcsességet: „A gyerek fogja be a száját, és tisztelje a felnőtteket!” De igazunk van-e minden eset­ben? Meggyőződésem, hogy nincs. Történt pedig, hogy jel­zések sokasága után elment a riporter a budapesti Perc étterembe, hogy a déli, tál­cás étkeztetés idején körül­nézzen: rendben mennek-e a dolgok? Hat percet tölt­hettünk a Perc-ben, de ez a hat perc hitborzongató hat perc volt. A modor, ahogy ott a gyerekekkel bánnak, kritikán aluli. (Kár, hogy nem büntethető.) A kiszol­gálás alapvető szabályait sem tartják be olykor, így aztán az ott ebédelő álta­lános iskolások alkalmasint a „kiszolgáltatottság” álla­potát kénytelenek elviselni, és szótlanul gyakorolni. Szótlanul? No, nem éppen. Mert azért a mai iskolások­nak már van véleményük. (És most ne tessék a metrón hőbörgő kisgyerekre gon­dolni !) Hallgattam a kérdéseket, hallgattam a felnőttek jó­szerével mellébeszélő vála­szát, és megkérdeztem, mintegy magamtól: és erre. mifelénk, mindig tiszták a tálcák? Nem zsírosak a ka­nalak? Nem sörszagúak a poharak? Mindig megkap­ják a gyerekek, ami jár ne­kik? Nem zavarják vissza azt, aki nem tudta elvinni a kompótot azzal, hogy ha­zudik? A jó riport — a rádióri­port is! — attól jó, hogy gondolatokat ébreszt. Hogy felteszi a kérdést a hallga­tóban: csak ott történhet meg mindez, ahová a rádiós elérkezett? Persze, akik hallgatták, nem sokat tehetnek, ha kel­lemetlen tapasztalataikkal toldják meg a hallottakat. De ha éppen felszolgálók voltak? Vagy olyan gyere­kek, akik tisztelik ugyan a felnőtteket, de szeretnék, ha nem lennének kiszolgálta­tottak? Akkor nem volt pusztába kiáltott szó a 168 óra hat perce. Sass Ervin Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A Román néphadsereg fúvószenekara indulókat játszik. 8.37: Rahmanivon: Francesca da Rimini. 9.44 : Zenés képeskönyv. • 10.05: Diákfélóra. 10.35: Részletek Chicj Corea dzsesszegyüttesének +Trio Music című új lemezéről. 11.39: Védett férfiak. Robert Merle regénye. 12.45: Tamási Áron: Itthon mi- nálunk. 12.55: A cornevillei harangok. 14.00: Olvasókör. 14.30: Elisabeth Breul operafel­vételeiből. 15.05: A XVIII. század a felvi­lágosodás kora. 16.00: Rádiónapló. 18.00: Tolnay Klári sanzonokat énekel. 19.15: Népdalok. 19.45: A Rádiószínház bemutató­ja. Volt itt egy asztalos. 20.35: Operaáriák. 21.01: Dr. Kiss Lajos hagyatéka. 21.30: Barát Appollónia doku­mentumműsora. 22.30: Pierre Fournier gordon- kázik, zongorán közremű­ködik Lamar Crawson. 22.45: Megelőzés és tűzvédelem. 23.00: Németh Mária operaáriá­kat énekel. 23.22: Előadja a szerző. Leonard Bernstein vezé­nyel. 0.10: Galla Miklós táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Lakatos Lajos cimbalmo- zik. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00: Építenénk, de hova? 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.35: Cirkuszban. 14.00: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből. 14.35: Népzenei hangverseny. 14.50: Fúvószene. 15.20: Szimfonikus könnyűzene. 16.00: Tűnődés a tünetekről. Húzd ki magad! 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Kézfogások. 18.35: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Csontváry nyomában. 21.00 : Ahogy vettük . . . Króni­kaféle 1982-ről. 22.00: Halló Berlin! Halló Bu­dapest! 23.20: Klasszikus operettekből. III. MŰSOR 9.30: A Közalkalmazottak Szak- szervezete és az Ipari Minisztérium Bartók kó­rusának hangversenye a Pesti Vigadóban. 10.22: Romantikus mestermű­vek. 11.05: Operaegyüttesek. 12.00: Skandináv muzsika. 13.07: Holnap közvetítjük. 13.30: Csajkovszkij müveiből. 14.15: Üj lemezeinkből. 15.05: Orfeo. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Iskolarádió. 16.55: Popzene sztereóban. 18.00: Ismered a „Psalmus Hun- garicus”-t? 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Kórusok, hangszerszólók. 19.35: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangver­senye. Kb. 21.30: A Stúdió 11 felvé­teleiből. 21.50: Magyar művészek opera­felvételeiből. 22.29: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Tangóritmusok. 17.15: Éhe a szépnek. Beszélge­tés Alföldi Alberttel, a hajósi művelődési ház igazgatójával. 17.35: Kiskunsági és Kalocsa környéki népdalok. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé magyar elő­adók felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Környezetis­merét. (Ált. isk. 1. oszt.) 9.00: Élővilág. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 9.25: Rajz- és műalkotás-elem­zés. (Alt. isk. alsó tago­zat) . 10.00: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) (f.-f.) 10.30: Magyar nyelv. (Alt. isk. 1. oszt.) 11.30: Aktuális politikai kérdé­sek. (f.-f.) 12.00: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 12.35: Képújság, (f.-f.) 14.00: Iskolatévé. Környezetis­meret. (Ált. isk. 1. oszt.) (ism.) 14.20: Élővilág, (ism.) (f.-f.) 14.40: Aktuális politikai kérdé- » sek. (ism.) (f.-f.) 15.10: Világnézet, (ism.) (f.-f.) 15.45: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) (ism.) (f.-f.) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: Hó a lábak alatt. Cseh­szlovák film. 17.45: Reklám, (f.-f.) 17.50: Képújság, (f.-f.) 17.55: Telesport. (f.-f.) 18.25: A nyertesek! — Nyerte­sek? II. rész. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kisfilmek a nagyvilág­ból. A Manszuda szín­ház. 20.25: A megtisztult folyó. 21.10: Hatvanhat . . . Vendég: Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyet­tese. 22.10: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.05: Nas Ekran — a mi kép­ernyőnk. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Falusi esték. A Cserhát völgyében, (f.-f.) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Zenés Tv-színház. Arthur Sullivan: A mikádó. (ism.) 22.40: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.30: Ifjúsági stúdió. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági aktualitások. 21.20: Nyugat ’83. 21.35: Népek zenéje és táncai. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Tv-napló. ' 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: A tanító. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Nagy — kicsiny világ. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Színkép. 21.00: Reklám. 21.05: Mosolyogjanak, kérem. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Túlélni a természetben. 18.45: Zenés adás. ^ 19.00: Ifjúsági képernyő. 19.27 : Ma este: 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Dosztojevszkij—Vajda: Nasztaszja Filipovna. 21.10: Reklám. 21.15: Panoráma. 21.45: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1983. január .20-án, csütörtökön. Békéscsabán, 15 órakor: GYALOGCSILLAG Ludas M.-bérlet 1983. január 21-én, pénteken, Békéscsabán, 19 órakor: VÁLLALKOZNI TUDNI KELL Bérletszünet MOZI Békési Bástya: 4-kor: Hófehérke és a 7 törpe, 6 és 8-kor: Bronco Billy. Békéscsabai Sza­badság : Akit bulldózernek hív­tak. Békéscsabai Terv: A kara- tézó cobra. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Csapajev, fél 8-kor: A maláji tigris. Gyulai Petőfi: 3- kor: Apacsok, 5 és 7-kor: Luxusbordély Párizsban. Oros­házi Béke: 5-kor: A hét mes­terlövész, 7-kor: Az éjszakai utazók. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Pukk, fél 6, fél 8-kor: Várlak nálad vacsorára. Szarvasi Táncsics: Vörös föld.

Next

/
Oldalképek
Tartalom