Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-14 / 11. szám

1983. január 14., péntek Mezőgazdaság és kistermelés A magyar mezőgazdaság fejlődése, elért eredményei, amelyek megközelítik a leg­fejlettebb mezőgazdaságú eu­rópai országokét, világszer­te figyelmet keltenek, és el­ismerést váltanak ki. A fejlődés fő útját és biz­tosítékát a korszerűen ter­melő szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek jelentik. Ugyanakkor a fejlődés nem lebecsülendő és nélkülözhe­tetlen forrás a háztáji gaz­dálkodás, a kistermelés gyors korszerűsödése, intenzitásá­nak növekedése és az ezek­ben kifejeződő paraszti szor­galom, vállalkozó kedv és ter­melési igyekezet. MÁSFÉL MILLIÓ KISGAZDASÁG A háztáji gazdálkodásnak, a kistermelésnek az 1960-as évek végétől tapasztalható erőteljes fellendülése azok­ban a mezőgazdasági ágaza­tokban érezhető, amelyek ha­gyományosan belterjes, mun- kaintenzív ágazatok, és ame­lyek jellegüknél fogva leg­inkább megkövetelik a kézi munkát és a termelői gon­dosságot. Jelenleg a szocialista me­zőgazdasági nagyüzemekkel szoros együttműködésben, azok kiegészítőjeként és je­lentős támogatásával az or­szágban mintegy másfél mil­lió kisgazdaság működik, amelyek munkájában mint­egy 5 millió ember vesz részt. A növénytermelés 24 százaléka, az állattenyésztés 42 százaléka származik a kistermelésből. Szerepe a munkaintenzív ágazatokban, a zöldség- és gyümölcster­melésben, valamint az állat- tenyésztésben jelentős. A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint országo­san 1981-ben — folyó áron számítva — a háztáji és ki­segítő gazdaságok részesedé­se a zöldségtermelésben 63,6 százalék — amely az elmúlt években még nőtt is —, a (Folytatás az 1. oldalról) A KUNÄGOTAI bercsé­nyi TERMELŐSZÖVET­KEZETBEN az okozott gon­dot, hogy a gépesítés előre­haladásával egyre több, fő­leg női munkaerő szabadult fel. A foglalkoztatási gondok enyhítésére a régi dohány­válogató épületéből egy var­róüzemet alakítottak ki. A békéscsabai FÉKON-gyár- egység közreműködésével létrehozott üzem 30 nő ál­landó foglalkoztatását teszi lehetővé. Az inggyártásra szakosodott varrodában há­rom—hatezer darabos szériák készülnek, ebben az évben várhatóan összesen 58 ezer ing. A múlt évi 760 ezer fo­rintos árbevétellel szemben az idén már egymillió 200 ezer forintot hoz. Mindez persze nem túl nagy összeg, ha a szövetke­zet 297 millió forintos tel­jes árbevételéhez hasonlít­juk, de a kis pénzt is meg kell becsülni. Különösen ak­kor, ha ezt gazdaságosan termeli ki e melléküzemág, és ráadásul segít még a fog­lalkoztatási gondokon is. Éppen ezért megújították az együttműködési szerződést a FÉKON-nal, és a következő időszakban teljesen kihasz­nálják majd a varroda ka­pacitását. A BATTONYAI PETŐ­FI TERMELŐSZÖVETKE­ZETBEN az első ipari mel­léküzemet még 1969-ben hoz­ták létre. Ebben a tojás ér­tékesítési nehézségei miatt tésztát gyártottak. Az ipari tevékenység 1970-ben vas­ipari részleggel bővült. az utóbbi években pedig mint­egy nyolcmillió forintos be­ruházással elkészült a _var­s zőlőtermelésben 45,9 száza­lék, a gyümölcstermelésben 50,9 százalék, a sertéste­nyésztésben 53,4 százalék, a baromfitenyésztésben 41,8 százalék volt. Ezek az ada­tok azt tanúsítják, hogy a mezőgazdaságban, az éle­lemtermelésben nélkülözhe­tetlen a kistermelés szerepe, főleg az említett ágazatok­ban, amelyekben a termelés gépesítése csak korlátozottan és csak részben oldható meg, így a kézi munkára tovább­ra is nagy szükség van. Más oldalról: gazdasági életünk­ben óriási emberi erőforrást jelent a háztáji és kisegítő gazdaságokban foglalatosko­dó millióknak, tsz-tagoknak és családtagjaiknak, továbbá munkásoknak és más foglal- kozásúaknak, a nyugdíjasok­nak a termelő munkája, szor­galma, igyekezete és vállal­kozó kedve. A termelőszövetkezetek, a nagygazdaságok egyre nehe­zebben birkóznak meg a ké­zi munkát nagymértékben igénylő növényi kultúrák — zöldség-gyümölcs termelésé­vel, mert erre a munkára a szokásos munkadíjazás mel­lett egyre kevesebben vállal­koznak. Ezért kényszerülnek arra, hogy a termésered­ménytől, a bevételtől függő részesedési és munkaszerve­zési formákat alakítsanak ki. NAGYÜZEMI HÁZTÁJI TERMELÉS A zöldségtermelő vidéke­ken több termelőszövetkezet­ben már évek óta alkalmaz­zák az úgynevezett nagyüze­mi háztáji termelést, amely­nek az a lényege, hogy az adott növény nagyüzemi gé­pi munkáit együttesen kiala­kított nagy táblákon a ta­goknak — térítés ellenében — a termelőszövetkezet vég­zi el, a kézi munkáról pedig — mint háztáji gazdák — maguk a tsz-tagok gondos­kodnak. Az értékesítés a kö­zösön keresztül történik. A bevétel a tagé, de a kocká­roda és az alumíniumipari üzem is. Jelenleg az ipari ágazat­ban foglalkoztatják az aktív dolgozók mintegy harmadát, és ők szükség esetén részt vesznek a növénytermesztési kampánymunkában is. Eb­ben az évben az ipari tevé­kenység árbevétele várha­tóan meghaladja a 34 millió forintot, az ágazat nyeresé­ge pedig 4,5 millió forint kö­rül alakul. A GYOMAENDRÖDI BÉ­KE TSZ melléküzemágai­nak létrehozásakor két fő célt tűztek ki. Egyrészt biz­tosítani kívánták a folyama­tos árbevételt, és növelni a közös gazdaság nyereségét, másrészt biztosítani a szak­emberek foglalkoztatottsá­gát. A múlt év végén a nagylaposi volt iskolaépü­letben egy léggömbgyártó gumiüzemet rendeztek be. A Triállal kötött szerződés ér­telmében évente 3-4 millió lufit készítenek több fajta alakban és mintával. Néhány hónapja a szövet­kezet újabb melléküzemágat indított be, az édességüze­met. Ostya- és keménycukor­ka-termékeit a szolnoki Kunság Élelmiszer és Vegyi-, áru Kereskedelmi Vállalaton keresztül értékesítik. A két melléküzemág a Béke Tsz gazdálkodását ked­vezően befolyásolja. A ter­melési érték csaknem 15 százaléka származik az ipari tevékenységből, és ez az ága­zat jelentős nyereséget is termel. A BÉLMEGYERI ÜJ BA­RÁZDA TSZ fafeldolgozó üzemének telephelye Bélme- gyer, a legrégebben meglevő üzem, főleg EUR-szabvány szerinti raklapokat, olcsó, zatot is neki kell vállalnia. Mégis, mirtd a tsz-ek, mind a tagok ragaszkodnak ehhez a formához, mert ez teremti meg a tagok teljesebb érde­keltségét, amely gondosabb, hozzáértőbb munkát és a ter­melési költségek ésszerű le­szorítását eredményezi. A szőlő- és bortermelő vi­dékeken pedig tagjai részé­re jó néhány szövetkezet nagyüzemi módon és nagy­üzemi táblákon háztáji sző­lőt telepít. A költségeket a tagok fedezik, a telepítés után az egyes családok ház­táji területét kiparcellázzák, és a kézi munkát mindenki külön végzi. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy­üzemi háztáji szőlőparcellá­kon a termés általában jó­val nagyobb, mint az ugyan­akkor, ugyanolyan fajtájú szőlővel telepített közös táb­lákon. JÓK KIEGÉSZÍTIK EGYMÁST A mezőgazdasági termelés, az állattenyésztés egyes te­rületein, bizonyos növény­fajták, termelési kultúrák esetében a kézi munkát még hosszú ideig nem lehet más­sal helyettesíteni. A kister­melés támogatásával, a nagy­üzemi gazdálkodásban meg­felelő érdekeltségi, munka- szervezési formák alkalma­zásával az emberi erőforrá­sokat jobban lehet haszno­sítani. Így mód nyílik az élelemtermelés növelésére, valamint a fogyasztók ré­széről jelentkező mennyiségi, továbbá minőségi és válasz­téki igények jobb kielégíté­sére. A nagyüzemi mezőgaz­daság és a kistermelés jól kiegészítik egymást. Együtt­működésük mezőgazdasá­gunk kiegyensúlyozott fejlő­dését, a lakosság jó ellátását eredményezi, és lehetővé te­szi mezőgazdaságunk, élel­miszeripari exportunk növe­lését is. Tamasi Mihály egyszerűbb kivitelű faháza­kat, csomagolóanyagokat — ládákat — és egyéb barkács- árukat készít. Éves termelé­si értéke 20 millió forint. Az Unikalor kazánszerviz békéscsabai központtal, bu­dapesti és győrújbaráti te­lephellyel működik. A szer­viz dolgozói az egész ország területén dolgoznak, 25 ezer kalória feletti kazánautoma- tika és égő javításával, ezek tisztításával, koromtalaní- tásával, savazásával és ka- zántestjavítással foglalkoz­nak. A szerviz termelési ér­téke 21 millió forint, foglal­koztatott létszám 70. Az épí­tőipari ágazat békéscsabai központtal. Békés megyei területen dolgozik építőipari, javítási, karbantartási mun­kákat végeznek, évi terme­lési értékük 10 millió forint. A Hyper automatika szer­viz békéscsabai központjá­ban húszán dolgoznak, egye­di. kis szériás célgépeket gyártanak. A lakatoságazat szintén békéscsabai telep­hellyel a célszerkezetes szí­nek szerelésével, központi- fűtés-szereléssel és egyéb la­katosmunkákkal foglalko­zik. Az ipari tevékenységhez tartozik még a két bedolgo­zó ágazat. A bedolgozók te­vékenysége széles skálájú, de főleg vasipari és faipari jellegű munkákat csinálnak. 1982-ben megkezdték egy helyi, főleg női munkaerőt foglakoztató melléküzemág szervezését. Jelenleg több céggel állnak tárgyalásban, s a számukra legkedvezőb­bet fogiák megvalósítani 1983 elején. Az ipari tevé­kenységgel nagymértékben megnőtt a szövetkezet dol­gozóinak a száma, az 1981. év végi 230-cal szemben, je­lenleg több mint hatszáz. Az összeállítást készítették: Lónyai László Gál Sándor Győri Margit Polányi László Bereczki Sándor Melléküzemág a termelőszövetkezetekben A mezőgazdasági kutatá­sok egyik fontos részterülete a haltenyésztés, halászat. Több kiemelt hazai és KGST-kutatásj program fog­lalkozik az ágazat fejleszté­sével. Magyarországon, mint egyetlen erre szakosodott in­tézmény, a Szarvasi Halte­nyésztési Kutató Intézet fog­ja össze és koordinálja a ku­tatási programokat, és ter­mészetesen az intézet keretén belül is fontos tudományos munka folyik. — Bár intézetünk alapve­tően haltenyésztési kutatá­sokra szakosodott és a mun­ka jelentős részét mi végez­zük, számos társintézménnyel állunk rendszeres kapcsolat­ban. Együttműködünk a Tu­dományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjával az ugyancsak akadémiai, tiha­nyi, Lymnológiai Kutató In­tézettel, az Állatorvos-tudo­mányi Intézettel, a József Attila Tudományegyetemmel, a Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetemmel, az ELTE magatartásgenetikai labora­tóriumával, és még sorolhat­nám hosszan a hazai részt­vevőket. Külföldről főleg a Szovjetunió, de Csehszlová­kia, az NDK és Lengyelor­szág tudományos kutatói és intézményei is bekapcsolód­tak programunkba — mond­ja dr. Müller Ferenc, a HA- KI igazgatója. A múlt évi munkát, az egyes kutatási témák állását tudományos tanácskozáson értékelték nemrég a HAKI- ban. A laikus számára tel­jesen ismeretlenül hangza­nak a különböző biológiai, genetikai szakkifejezések, ezért az egyik téma felelőse, dr. Krasznai Zoltán segít el­igazodni a jelentésben. — Kutatási célunkat rend­kívül egyszerűen fogalmaz­hatjuk meg: fokoznunk kell a területegységre jutó hal­hústermelést. Ezt persze így könnyű kimondani, a meg­valósítás meglehetősen ne­héz. A hal viszonylag las­san fejlődik, több év kell ahhoz, hogy egy-egy kísér­let eredményét értékeljük. A hal, mint biológiai lény, Cementfogadó állomás Lábatlanon Rekordidő alatt, s jelentős megtakarítással építettek fel egy nagy teljesítményű fogadóállo­mást a Lábatlani Cementgyár­ban. Az évi százötvenezer tonna cement fogadására alkalmas új üzemrész felépítését az tette szükségessé, Hogy gazdasági meggondolásból mérsékelték a lábatlani gyár termelését, vi­szont a jóval olcsóbban terme­lő hejőcsabai gyárból is szállí­tanak ide cementet, amit az új állomáson szippantanak ki a vasúton érkező tartálykocsikból, s óriás tárolókban helyeznek el. Nem lesz tehát fennakadás a nyergesújfalui eternitgyárnak, a győri házgyárnak és a lábatlani cementgyár több más régi fo­gyasztójának ellátásában rendkívül erős kölcsönhatás­ban áll környezetével, már kis változások is nagy ho­zameltéréseket hoznak. Ne­künk többek között az a fel­adatunk, hogy kikutassuk: miként lehet a maximális hústermelés érdekében opti­malizálni a környezetet. Fontos kérdés a különféle tápok, takarmányok vizsgá­lata is. Ma még sok halfaj­tának nem ismerjük a pontos táplálékszükségletét, ezért a takarmányozás mindenkép­pen komoly veszteséggel jár, s előfordulhat az is, hogy egyes nélkülözhetetlen alko­tók hiányoznak, vagy csak csekély mennyiségben van­nak jelen a drága takar- Tnányban. Sokat kell még tenni a halegészségügy javí­tásáért is. Több betegségnek már sikerült megállapítani a kórokozóját, és kidolgoztuk a védekezési mechanizmust is, de bőven van még felderíte­ni való ezen a területen. Nem feledkezhetünk meg a halászatnál még mindig meg­levő nehéz fizikai munka csökkentéséről sem. Felada­tunk az is, hogy olyan tech­nológiát dolgozzunk ki, me­lyekkel egyszerűbb, köny- nyebb a lehalászás. Az is kutatási téma a HAKI-ban, hogy miként lehetne a ter­málvizeket felhasználni a halhústermelés fokozására, és természetesen az energiakölt­ség csökkentésére. Amiről eddig szó volt, azok mind olyan témák, me­lyekben a HAKI komoly eredményeket ért el a múlt év során. Jó néhány kutatá­si eredményt át is adtak a termelőknek hasznosításra. A feladatok az idei évben sem kisebbek. A világ éves fe­hér jeszükséglete kilencmillió tonna, ennek mintegy 25 százalékát állati fehérjékből kell biztosítani. Az állati fe­hérjék közül nagyon fontos a hal, 14 százalék ebből a forrásból származik. Jó len­ne, ha a hal részaránya nö­vekedne, mert nagyon egész­séges táplálék, de ehhez fo­kozni kell a hozamokat. Je­lenleg egy hektárnyi terület­ről átlagosan 0,8—1,2 tonná­Vietnami porcelán A vietnami Kerámia-, Por­celán- és Üvegipari Egyesü­lés segítségével az utóbbi évben 10 új kerámia- sós porcelánüzem épült fel az ország északi területein. Ezekkel az üzemekkel 50-re emelkedett a vietnami kerá­mia- és üvegipar termelő- egységeinek a száma. A ke­rámia- és üveggyárak túl­nyomó többsége — mintegy 80 százaléka — kis ipari szö­vetkezet. Az 50 kerámia-, porcelán- és üveggyár mindegyike évente 20—60 ezer darab ét­készletet, poharat, vázát és nyi halhús nyerhető, a köz­vetlen célkitűzés ennek 25 százalékos növelése. A HA­KI kutatási eredményei azt igazolják, hogy ennek a fej­lődésnek adottak a lehetősé­gei. A jelenlegi halfajtákban még óriási genetikai tartalé­kok rejlenek. Ezek kihaszná­lása már megkezdődött a HAKI-ban, több új tulajdon­ságú halfajtát nemesítettek ki és adtak át a termelők­nek. A genetikai kutatások magas szintjének elismerését jelzi, hogy ebben az évben a KGST halgenetikusai Szarvason rendezik tudomá­nyos tanácskozásukat. A biológiai lehetőségek megismerése, kihasználása nemcsak a hústermelés fo­kozása miatt, hanem a kör­nyezetvédelem és a halte­nyésztés harmóniájának meg­teremtése miatt is fontos. Sok szennyvíz-elhelyezési problémát lehet megoldani azzal, hogy megfelelő hal­fajtákat telepítenek ezekbe a vizekbe, és a biológiai folya­matok eredményeként nem­csak tiszta vízhez, hanem je­lentős fehérjemennyiséghez is juthatunk. A HAKI kuta­tásainak eredményeként már működik egy ilyen szenny­víz-hasznosítási rendszer a Balaton partján. Ennek se­gítségével helyezik el és tisz­títják meg a nyáron keletke­ző nagy tömegű kommunális szennyvizet, melyet a meg­levő tisztítóművek nem tud­nak befogadni, és a halastavi hasznosítás nélkül tisztítatla­nul ömölnének a Balatonba. A HAKI kutatási program­jait ebben a cikkben csak felszínesen érintettük, de egy-egy témában megfelelő szakmai ismeretek híján nem is tud elmélyedni a lai­kus. Ezért el kell fogadnunk a szakemberek értékelését a HAKI munkájáról és ez egyértelműen kedvező. En­nek bizonyítására elég talán annyi: a FAO, az ENSZ Élelmezésügyi' Világszerveze­te a haltenyésztési kutatások európai regionális központ­jául a HAKI-t jelölte ki. Lónyai László Fotó: Fazekas László más hasonló használati tár­gyat . készít. 1982-ben össze­sen 4,5 millió kerámia-, por­celán- vagy üvegkészletet és edényt termeltek, körülbelül félmillióval többet, mint az előző évben. A vietnami por­celán- és kerámiaüzemek közül néhány művészi tár­gyak, lakásdíszek, belső épí­tészeti dekorációk készítésé­vel is foglalkozik. A Kerámia-, Porcelán- és Üvegipari Egyesülés szak­emberekkel is segíti az egyes üzemeket, szövetkezeteket, s ezek a mesterek új fogások­ra, gyártási technológiákra, a nehéz munka gépesítésére oktatják az üzemek dolgo­zóit. (BUDAPRESS—VNA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom