Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-14 / 11. szám

1983. január 14„ péntek NÉPÚJSÁG Magatartás — szorgalom Közeledik az iskolai nevelő-oktató munkában a félév. Jelentős közbülső állomás ez a tanévnyitás és a tanév­zárás között. Nevelők, nevelőközösségek értékelik a fél­éves munkát, elemzik a tanulói teljesítményeket. Meg­szokott pedagógiai tevékenység ez, egyaránt érinti a fő nevelési tényezőket: a nevelőtestületet, a tanulóifjúságot és a szülői házat. A sajátos az, hogy a közös társadalmi cél azonos, mégis mind a három másként illetékes e fo­lyamatban. Új műsor figurái készülnek. Az Állami Bábszínház műhelyé­ben készülnek a figurák Lázár Ervin Berzsián és Dideki című fantasztikus játékához. A bábokat Kos István tervezte (Fotó: MTI — KS) Sukorón tájház, skanzen a palotavárosban A nevelőmunkának min­den iskolatípusban a rend­tartás az elvi és gyakorlati szabályozója. Ennek megfe­lelően történnek meg a fél­évi értékelések is. E tevé­kenység „termékei” az egyes tantárgyi osztályzatok, me­lyeket mindhárom tényező más nézőpont alapján ítél meg. Mondanivalónk miatt most nem ezekre térünk ki. Napjainkban is tapasztal­ható, hogy a magatartás és a szorgalom osztályzatot a szü­lők és a tanulók jelentős ré­sze egyaránt mintegy másod­lagosnak tekinti a tantárgyi osztályzatok mögött. Ezért véliük szükségesnek, hogy kissé részletesebben foglal­kozzunk e két minősítési ka­tegória fogalmának értelme­zésével. Az iskolai nevelő-oktató munka célja a fiatal sokol­dalú személyiség formálása, hogy a felnőttkorba lépve minél harmonikusabban, el­kerülhető konfliktusok nél­kül legyen képes és akarjon is beilleszkedni a társadalom mindennapi élet- és munka- folyamatába. Ezekben az if­júkori években a legalapve­tőbb személyiségformáló erő a tanulás, a képességek ki­bontakoztatása, amely nem lehetséges anélkül, hogy a tanuló azokkal egy időben ne fejlessze a személyiség ösz- szetevőinek valamennyi fon­tos elemét. Vagyis: a tanul­mányi munkával párhuzamo­san, számos esetben az előtt, olyan jellembeli tulajdonsá­goknak, naponkénti tevé­kenységeknek, a közösségi élet kialakult normáinak stb. lesz fontos szerepe, amelyeket koncentráltan a magatartás és a szorgalom osztályzatban minősít az is­kola. Az iskolai demokratizmus egyre 'hatékonyabb megvaló­sulásának konkrét megnyil­vánulása az is, hogy a ma­gatartás és a szorgalom osz­tályzat kialakításában jelen­tős szerepe van az egyes osz­tályokban tanító nevelőkö­zösség mellett a tanulókö­zösségnek és az ifjúsági szer­vezetnek. E „több szem töb­bet lát” elv alapján megkö­zelítően pontos minősítést le­het adni. így az osztályzat nem rideg ítélkezés, hanem sokak által megalapozott ér­tékelés. A probléma gyökere (mint lényegi meghatározó) a „pél­dás” minősítés nem kellően elmélyült és árnyalt értelme­zése, a köztudatban, viszony­lag pejoratív jelentéstarta­lommal, háttérbe szorul mö­götte a „jó”. Nézzük rneg külön-külön, milyen követel­ményeknek kell eleget tenni a legjobb minősítés elérésé­hez. A magatartás nem azonos az évtizedekkel azelőtti ma­gaviselet osztályzattal. A szo­cialista pedagógiában a ma­gatartás fogalma sokkal ösz- szetettebb és minőségileg is másabb, mint a nj^'avisele- Té. A viselkedés ep'ik igen fontos eleme a tanuló maga­tartásának, de önmagában még nem határozza meg azt. A magatartás elsősorban vi­szonyt jelent, a tanulónak a közösséghez, a közösség egyes tagjaihoz való viszo­nyát, tehát nem csupán azt, hogy milyennek mutatja, il­letve láttatja magát a neve­lők előtt. Ezért ebbe a tág fogalomkörbe beletartoznak a viselkedésen kívül olyan lé­nyeges személyiségmeghatá­rozó komponensek is, mint felelősségtudat, közösségért végzett tevékenység, s nem utolsósorban a társas érint­kezés formája és hangneme. Más egyebek mellett mind­ezek együtt határozzák meg, egy-egy tanuló példás tagja-e a kisebb közösségnek, az osz­tálynak vagy a nagyobbnak, az iskolának. Ha ilyen ösz- szetetten vizsgáljuk az egyes tanulók magatartását, nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy a példás elérése van olyan magas és rangos követelményszint, mint a valóban megérdemelt, elmé­lyült tudást regisztráló tan­tárgyi jeles. így a „jó” ma­gatartás osztályzat nem va­lamiféle leértékelő másodka­tegória, hanem a tanuló sze­mélyiségvonásainak e foga­lomkörbe sorolható, az átla­gosnál jobb összminősítése. A szorgalom értelmezése is — más viszonylatrendszer­ben — hasonló a magatartá­séhoz. Alapvetően fontos szerepe van ebben az egyéni képességeknek és a körül­mények figyelembevételé­nek. A köztudatban gyakori­nak mondható az a szemlé­let hogy a kiváló tantárgyi eredményeket elérő tanulók egyben példás szorgalmúak is. Az esetek többségében ez nemigen vitatható, de bőven akadnak kivételek is. A szor­galom meghatározója a ta­nulmányi munkához való vi­szony. A kiemelkedő képes­ségű tanulók jóval kevesebb energiával, időráfordítással sajátítják el a tantervi anya­got, mint társaik, ezért az ő esetükben a szorgalomnak csak akkor van meghatározó szerepe, ha valamilyen ok­ból (okokból) eredően „lazí­tás” tapasztalható náluk. Egészen más a helyzet az át­lagos vagy gyengébb képes­ségűek esetében. Nekik egy- egy közepes vagy jó, olykor az elégséges tantárgyi osz­tályzatért is jóval nagyobb erőfeszítést kell tenniük, mint a már említett kiemel­kedőknek a jelesért. Csakis a differenciált pedagógiai te- vékenvkedtetés közben is­merhetik meg a nevelők, kik azok, akik képességeiknek megfelelő eredményt érnek el. így ha a képesség és a teljesítmény „szinkronban” van, a zömében közepes tan­tárgy; osztályzatokat elérő tanuló is lehet példás, elté­rő esetben a jobb eredmé­nyeket felmutató tanuló vál­tozó szorgalmú. A szorgalom minősítésekor nem hagyha­tók figyelmen kívül azok a körülmények, amelyek ese­tenként különböző módon és mértékben hatnak egyik-má­sik tanuló tanulmányi mun­kájára, annak eredményére. (Pl.: családi légkör, otthoni tanulási lehetőségek, bejárás stb.) Mindezeket motiválják még olyan, a képességektől független, elsősorban a ma­gatartással összefüggő té­nyezők, mint kötelességtudat, rendszeresség, pontosság, stb. Az elmondottakból, úgy véljük, látható, hogy mind a magatartásban, mind a szor­galomban az osztályzat alap­ja a felelősségteljes, képes­ségek szerinti egyéni munka, a közösségben a közösségért végzett tevékenység. Egyik sem helyettesíthető a másik­kal. Egymásból következően, együttesen jellemzik a ta­nuló életkori sajátosságának megfelelő személyiségét. Vagyis: a kiváló egyéni mun­ka nem válhat a közösség érdekétől eltérő, individuális öncéllá, mint ahogy a tanu­láshoz való felületes viszony („minimum szemlélet”) sem kaphat pedagógiailag nem is igazolható menlevelet. Tóth Lajos, a Magyar Pedagógiai Társaság Békés megyei tagozatának titkára Mezőgazdasági szakkönyvek A Mezőgazdasági Kiadó új szakkönyveket jelente­tett meg, ezek között szere­pelnek olyanok, amelyeket kizárólag szakembereknek írtak az ismeretek összeg­zésére, és új módszerek al­kalmazásának megismerte­tésére. A kiadványok között megtalálhatók azok is, me­lyeknek a kiskerttulajdono­sok is nagy hasznát vehetik. __Ezek közé tartozik Szalva Péter: Káposztafélék ter­mesztése című munkája. A kötet a zöldségnövények so­rozatban látott napvilágot, a szerző a termesztés bioló­giai és technológiai alapjait bemutatva leírja a tárolás, a tartósítás és az ételkészí­tés tudnivalóit is. Az állattenyésztés ha­zánkban hosszú időn ke­resztül mellőzött ágazatát mutatják be a juhtenyésztők kézikönyvében. A kötet NDK-beli, lengyel és ma­gyar mezőgazdasági könyv­kiadók együttműködésében készült. A könyvben megis­merhetik mindazt, ami a világ juhtenyésztésének eredményeiből hazai viszo­nyaink között felhasználha­tó. a szakemberek közvetlen segítséget kaphatnak gya­korlati munkájukhoz, s el­igazítást a részletkérdések tanulmányozásához. Magyary-Kossa Béla szer­kesztette Az élelmiszerek csomagolásának tervezése és szervezése című köny­vet. Az áru védelme, a rek­lám, a kereskedelmi szállí­tás és elosztás, a hatósági előírások megtartása olyan igényeket támaszt az ár,u külsejével szemben, aminek már csak az ezzel a terület­tel foglalkozó szakemberek tudnak megfelelni. Az ő munkájukat segíti a 93 áb­rával és 16 oldalas mel­léklettel készült kiadvány. A Mezőgazdasági Kiadó 1980-ban több tudományos és társadalmi szervvel együtt Hatékonyabb élel­miszer-termelést! címmel két pályázatot hirdetett. A beérkezett több, mint 100 pályamunkából Sárkány Pál szerkesztő válogatta ki az Agrártermelésünk 2000-ben című munkát. Az olvasó válogathat az élelmiszerter­melés egészét átfogó, általá­nos jellegű előrejelzéseken kívül a természetvédelem­mel, a talajerő-gazdálkodás­sal, a növénytermesztési és az állattenyésztési ágaza­tokkal, az erdőgazdasággal, valamint a melléktermék­feldolgozással foglalkozó tanulmányok között. Félezer tárggyal gyarapo­dott tavaly a székesfehérvá­ri István Király Múzeum néprajzi gyűjteménye: régi mesterségek tárgyi emlékei, kihaló szakmák műhelyfel­szerelései, népi bútorok és viseletek, s a székesfehérvá­ri Rácváros emlékei kerül­tek az intézmény tulajdoná­ba. A gyűjtemény már ti­zenegyezernél több tárgyból áll, s többek között olyan ritkaságokat őriz, mint a kü­lönleges faragványokkal ékes juhászládák és kampók, je- női,. pázmándi, lovasberényi, pusztavámi viseletegyüttesek, csákvári kerámiák, valamint egy-egy kádár, késes, réz­műves, szíjgyártó műhely tel­jes felszerelése, számos kék­festő nyomóminta és mézes- kalácsos ütőfa. s céhemlék. A gazdag anyag nagy ré­szét állandó kiállításokon lát­hatják az érdeklődők. Suko­rón néprajzi házat rendez­tek be a tókörnyéki lakóhá­zak jellegzetes bútoraival, berendezési tárgyaival, Agár- don a Velencei-tavi halászat és nádvágás eszközeit bemu­tató állandó kiállítás nyílt, a csákvári Vértes Múzeum­ban pedig a híres fazekas­falu kerámia emlékeit lát­hatják az érdeklődők. A pusztavámi művelődési ház­ban német nemzetiségi kiál­lítás őrzi a település nép­rajzi emlékeit. Hamarosan megnyílik Székesfehérvárott Fejér megye legújabb nép­rajzi kiállítása, a palotavá­rosban a hajdani rácok lak­ta település emlékeinek meg­mentésére skanzent rendez­nek be. Mai műsor KOSSUTH rAdió 8.27: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma ? 8.87: Operaáriák. 9.03: ,,Vár egy új világ...” 9.33: Száll az ének. 9.53: Lottósorsolás. 10.05: Zenélő Dominó, (ism.) 10.35: A szegény kisgyermek pa­naszai. (ism.) 10.41: Szerdahelyi János nótái­ból. 11.00: A bázeli harangok. 11.46: Kyral: Szülőföldem — szvit. 12.45: Hét végi panoráma, (ism.) 14.03: Scherzók zenekarra. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.05: Hévkalauz. 15.35: Lantmuzsika. 16.00: Fűtől fáig. 17.05: Népdalcsokor. 17.35: Kisváros. 18.00: Johnny Gibbs zenekara filmzenét játszik. 19.15: Homo ludens. 19.35: Hangalbum. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Az ország legkisebb ter­melőszövetkezetében. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A rock and roll csillagai. 23.20: Kathien Ferrier énekel. 0.10: Melódia kokt él. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az izraelita felekezet ne­gyedórája. 8.20: Tíz perc icülpolitika. (ism.) 8.35: Slágermúzeum, (ism.) 9.21: Intermikrofon. 9.41: Torma éc pálma. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk, (ism.) 12.40: Népi muzsika. 13.15: Külpolitikai arcképcsar­nok. 13.35: Felütöm a telefonkönyvet. 13.45: A Petőfi rádió zenedél­utánja. 15.30: Könyvről könyvért. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Pophullám. Közben: 19.15: Tudósítás az Ü. Dózsa— Székesfehérvári Volán baj­noki jégkorong-mérkőzés­ről. 19.20: A Pophullám folytatása. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Sport, ritmus, zene. (ism.) 21.35: örökzöld dallamok, (ism.) 22.30: Nem szentírás! Késő esti töprengések a gazdaság­ról. 23.20: Lőte Attila zenés portréja, (ism.) III. MŰSOR 9.00: Fluktuáció. Könyvtárkeze­lői ismeretek. 9.30: Híres előadók felvételeiből. 10.25: A finn DDT-dixieland együttes játszik. 11.05: Griselda. 12.00: Zenekari muzsika. 13.07: Hajnal Gábor: Én vagyok az. (ism.) 13.17: A zenekari muzsika foly­tatása. 14.00: Költészet és valóság. 14.30: Bohémélet. 15.41: világújság, (ism.) 16.01: öt évszázad muzsikájából. 17.02: Felejthetetlen arcok az Operaházból. Maleczky Oszkárra emlékezik Hu­szár Klára. 17.30: Kapcsoljuk a Budapesti Műszaki Egyetem díszter­mét: Amerikai zongora­muzsika. 19.05: Zenekari muzsika. 19.40: A régi zene barátainak — a Magyar Rádió hangver­senysorozata. Közben: kb. 20.25: A tegnap vigyázója. Sala­mon Ferenccel, a Hortobá­gyi Nemzeti Park igazga­tójával beszélget Bálint Attila. Kb. 20.45: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.30: Opera-művészlemezek. Kb. 22.30: Bartók egynemű karaiból. 22.50: Balettzene. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Joan Beaz énekel. 17.10: Nők negyedórája. Szer­kesztő: Váczi Szabó Már­ta. 17.35: Klasszikusok a Swingle együttes feldolgozásában. 17.40: Hazai holmi. Körmendi La­jos jegyzete. 17.50: Szolnokról indultak. Szom- bathy Gyula zenés szere­peiből. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Élővilág. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.30: Fizikai kísérletek. II. 8.40: Orosz nyelv. (Alt. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 9.00: Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) 9.25: Technika. (Ált. isk. 1. oszt.) 10.00: Deltácska. Az időjárás. 10.20: Rajz. (Alt. isk. alsó tago­zat.) 10.40: Osztályfőnöki óra. (Alt. isk. 3—4. oszt.) (f.-f.) 10.55: Képújság, (f.-f.) 13.45: Iskolatévé. Fizikai kísérle­tek. (ism., f.-f.) 13.55: Rajz. (ism.) 14.15: Deltácska. (ism., f.-f.) 14.35: Technika, (ism.) 14.50: Fizika, (ism., f.-f.) 15.15: Élővilág, (ism., f.-f.) 15.50: Hírek, (f.-f.) 15.55: Sándor Kálmán: Szép lá­nyok sisakban. Tévéfilm. (ism., f.-f.) 17.15: Reklám, (f.-f.) 17.20: Pannon Krónika, (f.-f.) 17.50: Képújság, (f.-f.) 17.55: Ablak, (f.-f.) 18.55: Tv-tükör — az Ablakról, (f.-f.) 19.05: Reklám, (f.-f.) 19.15: Tévétorna. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: önök kérték . . . 21.20: Pénteki randevú, (f.-f.) 22.20: Tv-híradó 3. 22.30: Budapesti trilógia. Vészi Endre: Nyitott ház. Tévé­játék. II. MŰSOR 20.00: A maláji tigris. Olasz ka­landfilmsorozat. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Szemle, (f.-f.) 22.10: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.35: A volánnál. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.30: A mama mosolya. Argen­tin játékfilm. 21.40: Világhíradó. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Tv-napló. 17.30: Videooldalak. •*17.40: Hírek. 17.45: A törpéknek fogalmuk sincs. 18.15: Tv-naptár. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Fiák és szeretők. 20.55: Reklám. 21.00: Egy este a ,,Hazard”-cso- porttal. 21.45: Tv-napló. 22.00: Pénteken 22-kor. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Zenés adás. 19.00: Tudományos beszélgeté­sek. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Balett. 20.45: Reklám. 20.50: Zágrábi körkép. 21.05: Esküdtszék. 22.05: Reklám. 22.10: Performance. SZÍNHÁZ 1983. január 14-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: ÉJJELI MENEDÉKHELY Békési Ház III. 19 órakor Békéscsabán: VÁLLALKOZNI TUDNI KELL Bérletszünet 1983. január 15-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: KÖRTÁNC A Kner Nyomda előadása MOZI Békési Bástya: Viadukt. Békés­csabai Szabadság: várlak nálad vacsorára. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: A kék íagúna, fél 8-kor: Üjra szól a hatlövetű. Gyulai Erkel: Kenyér, arany, fegyver. Gyulai Petőfi: Panelkapcsolat. Orosházi Béke: 5-kor: Agónia I.. II. rész. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Patyomkin páncélos, fél 6 és fél 8-kor: Szökés a ha­lál elől. Szarvasi Táncsics: 6-kor: A kapitány kalandjai, 8-kor: Megbocsátás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom