Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-28 / 23. szám
NÉPÚJSÁG 1983. január 28., péntek Orosházi baromfifeldolgozó flz első év egyedül Országgyűlési képviselő — a munkahelyén Fotó: Fazekas László A világon minden relatív. Ez a közhelynek számító megállapítás ismét igazolódott az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatói irodájában, amikor Papp József igazgató határozottan kijelentette, az idei év sokkal jobb és könnyebb lesz, mint a tavalyi. Tudják persze, hogy a baromfipiac nyomott, az árak alacsonyak, nehéz exportálni, de egy biztos: nem lehet még egy olyan nehéz év, mint az 1982-es volt. o Ez a fenti kijelentés nyilván igényel egy kis magyarázatot. A múlt év elejétől megszűnt a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztje, az egyes gyárak önállóak lettek. Ez már önmagában is okozhat bizonyos megrázkódtatást, mert meg kell tanulni kereskedni, olyan partnerekkel tárgyalni, akik eddig a tröszthöz jártak, és jó néhány olyan problémával is szembe kellett nézniük, melyeket eddig a tröszti szervezet intézett. Ráadásul a nagy szervezeti változás rendkívül rossz piaci helyzetben történt. Óriási volt a nemzetközi kínálat a baromfitermékek piacán, emiatt 25—30 százaléknyit estek az exportárak. A nagy árcsökkenés miatt elhúzódtak a szerződéskötések, jó néhány hónappal később írták alá a papírokat, mint régebben. Amikor pedig már tudták, hogy hová, mennyi áru kell, akkor meg a szállítás okozott gondot. Megkezdődött a mezőgazda- sági főszezon, kevés volt a vagon, késtek a szállítmányok. A raktárak úgy megteltek mélyhűtött áruval, hogy a targonca jóformán nem fért át közöttük. Nem volt más választása a vállalatnak, év közben csökkenteniük kellett a már leszerződött felvásárlási mennyiségeket. — Most vizsgázott igazán több éves kapcsolatunk a mezőgazdasági termelőkkel. Olyankor, amikor szalad a szekér és a többletexportárért járó pénzt kell „bekasszírozni”, akkor könnyű jó partnernek lenni. Most, ezekben a nehéz időkben kiderült, hogy a szövetkezetek átérzik a mi helyzetünket. Belementek a csökkentésbe, bízva abban, hogy előbb- utóbb ismét fellendül a baromfiexport, és akkor újra bővebben jön majd a jövedelem. o A piaci pangás érdekes tanulságokat hozott a mező- gazdasági termelőknél is. Rájöttek, hogy, a nyomott árakon csak akkor lehet nyereséget realizálni, ha nagyon kor szerű a termelés. Ezért a kevésbé modern telepeket sok helyen bezárták, inkább a háztájiba helyezték ki a termelést. Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat által felvásárolt élő áru 38 százaléka származott a háztájiból a múlt évben, az idén 48 százalékos lesz ez az arány. A háztáji ugyanis nem igényel különösebb beruházást, a termelés csökkenésekor nincs veszteség, s könnyű felfuttatni a termelést, ha szükséges. Egyszóval a háztáji tud a legrugalmasabban reagálni a baromfipiac változásaihoz. A nehézségek ellenére a vállalat a múlt évben is feldolgozott 16 ezer 500 tonna élő árut, készített 900 tonnányi baromfivirslit, mor- tadellát, pulykajavát és más vörösárut, emellett előállítottak 900 tonnányi konzervet is. Mivel az teljesen természetes, hogy nem elég megtermelni az árut, hanem el is kell adni, igyekeztek olyasmit gyártani, amit keres a piac. Újra hozzákezdtek például a füstölt-pácolt libamell készítéséhez, ebből 30 tonnányit küldtek tőkés exportra. Ausztráliába gyors- fagyasztott szeletelt pulykamellet szállítottak. Francia- országba, és az NSZK-ba libamájkészítményeket exportáltak. Kiderült, hogy a baromfiból készült vörösáru nagyon kedvelt a fogyasztók körében, ezért fokozták a termelést. Észrevették, hogy a baromfihús tulajdonképpen eladható, csak nem abban a formában, ahogy eddig megszokták, hanem magasabb feldolgozottsági fokon. Ez az árakon is meglátszik és persze a nyereségtartalmon is. A vállalat 28 millió forintos nyereségének többségét a termelés alig 15 százalékát kitevő vörösáru és konzerv- termékek hozták 1982-ben. o — Biztos, hogy az idén is sok értékesítési nehézségünk lesz, de ezek legalább nem érnek váratlanul minket, a múlt év tapasztalatai alapján fel tudtunk készülni. Látjuk, mit keres a piac, és annak megfelelően igyekeztünk szerződést kötni mező- gazdasági partnereinkkel. Az az elvünk, hogy inkább kevesebbet, de értékesebbet termeljünk, és csak olyat gyártsunk, amire a piacnak igénye van — mondja Papp József. A múlt év tapasztalatainak egyik következménye, hogy átrendezték a libatermelést.-m, Piaci kereslet csak a pecsenye, és a tömött libára van. A klasszikusnak számító 5-6 kilós libára nincs igény, ilyet tehát nem kérnek a termelőtől. A kövér liba jó üzletnek látszik az idén. A máját többféleképpen feldolgozva, jó áron lehet eladni, és darabolva exportálható a libatest is. Sikerült megoldani a pulykasonka sterilizálását' így már nincs akadálya, hogy teljes konzervként exportálják. Az új típusú tépőzáras dobozok már megérkeztek a gyárba, rövidesen elkészülnek az ízléses címkék is, és megkezdődhet a tőkés export. Ugyanez a helyzet a libamájnaturellel is, végre ezt az értékes terméket a tartalomhoz illő dobozba tehetik. Amit a piac kér, azt meg kell csinálni, ezért a libamájat az idén fajansz edényben is forgalomba hozzák. A hetven és 150 grammos edényekre formatervezési pályázatot írtak ki. Az értékes kerámiába csomagolt termékek is tőkés exportra kerülnek. A piackutatások szerint a baromfivirsli exportképes termék lenne, de rövid az eltarthatósági ideje. Ezért most a Konzervipari Kutató Intézettel együttműködve kidolgozzák, miként lehetne konzervként tartósítani. A különlegessége az lesz ennek a terméknek, hogy nem fémdobozban, hanem üvegben kerül majd forgalomba. A formatervezett üvegeket helybeli nagyvállalat, az Orosházi Üveggyár készíti. Üj gépek beállításával fokozni kívánják a szeletelt termékek exportját is. És mert a vevők igénylik, a duplájára növelik a füstölt libamell gyártását is. Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat, mint az eddigiekből is látszik, gyorsan beletanult az önállóságba. Idei évi exporttervének 50 százalékát már szerződésekkel lefedezték, és a korszerű termékválasztékot látva, a maradék ötven százalék értékesítése is biztosra vehető. Ha pedig az év végére jósolt piaci fellendülés is megkezdődik, akkor minden nehézség ellenére az idén is jó évet zárhat az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat. Kép, szöveg: Lónyai László Egy kis eszmecsere a szalagnál Skaliczki Károlyné 1959 óta dolgozik a békéscsabai Il-es számú téglagyárban. Egészen fiatal lány volt még, tele vidámsággal, életkedvvel. Nemsokára a hozzá hasonló korú munkatársaival megalapította a KISZ ifjúsági brigádot. Vezetőül őt választották meg. A brigád évről évre kimagasló eredményt ért el, és 1975- ben kiérdemelte a Szakma Kiváló Brigádja címet is. Az évekkel múlt a fiatalság is. 1975-ben elérkezettnek látták az időt arra, hogy a brigád — megváltoztatva a régit — Lenin nevét vegye fel. * * * Közben — 1970-ben — olyan esemény történt, amiről valamikor álmodni sem mertek volna. Skaliczki Károlynét a Il-es választókörzet (Erzsébethely és részben a III. kerület) országgyűlési képviselőjévé választották meg. Nagy volt az öröm a brigádban. Munkatársai büszkék volta rá, és szívből kívánták neki, hogy minél sikeresebben képviselje a város munkás- negyedében lakók érdekeit. Volt azonban bennük egy kis kétkedés is. Vajon egy országgyűlési képviselő továbbra is maradhat téglagyári munkásnő, vagy áthelyezik valahová, ahol nincs zaj, por, nem kell naponta több tonnányi anyagot emelgetni. Sajnálták volna, ha Jutka (Skaliczkiné) itthagyja őket, mert ő volt ennek a kis közösségnek a lelke, hajtómotorja, az, aki nemcsak elvárta mindenkitől a tisztességes munkát, hanem példát is mutatott rá, az igazságért pedig mindig bátran síkraszállt. Jutka nem ment el, nem is változott meg. Együtt dolgozik a KISZ ifjúsági brigád egykori alapító tagjaival, köztük Fábián Jánosáéval, Szabó Károlynéval, Dudás Györgynével, Varga Pálné- val, Bartal Istvánnéval, Kmetz Jánosnéval, Frankó Andrással és Huszár Pállal. Iga4 nem mindenki van már a gépnél. Négy éve ő sincs. De mint országgyűlési képviselő 8 évig brigádvezetőként dolgozott, és nem kivételesen, hanem az élet velejárójaként lépett elő csoportvezetővé. Ez a rang persze nem jelent eltávolodást, hiszen továbbra is ott van közöttük, csak a felelőssége nagyobb, mert a bányától a kemencerakásig biztosítania kell csaknem 50 ember munkájának a feltételeit, illetve a termelés folyamatosságát. * * * Azt kérdezem tőle, hogy milyen változás ment végbe az életében, amire ő mosolyogva válaszol: — Először is: amikor képviselő lettem, a fiam 4 éves volí, ma pedig már érettségi előtt áll. Visszagondolva a választás utáni időkre mindjárt az jut az eszébe, hogy roppant lámpalázas volt: — Még a brigád előtt is zavarba jöttem néha, ha valamit mondanom kellett. Mi lesz, ha az országgyűlés színe előtt kell majd beszélnem? — töprengtem magamban. A kezdeti nehézségeken többek között Huszár Pál, a gyár párttitkára és Kovács Pali bácsi (aki akkor országgyűlési képviselő volt) segítette át. Az első parlamenti felszólalásom előtt azonban csak nehezen tudtam magamban leküzdeni a szorongó érzést. A későbbi felszólalás már köny- nyebben ment. Választói közül ma is sokan felkeresik különböző kérésekkel, panaszokkal, javaslatokkal. Már alig fordul elő, hogy valakinek az ügyét ne tudná elintézni, vagy legalábbis ne tudna tanácsot adni. Megtanulta, hogy hova forduljon, kihez menjen, és nem kell bemutatkoznia a különböző szerveknél, intézményeknél, mert ismerik őt. Sőt, ha sokáig nem megy, meg is kérdezik: „Nincs semmi probléma?” Különösebb változást nem jelent a Skaliczki család életében az új gépkocsi, mert az első is Trabant volt, a második is az lett. 1983- ban pedig éppen úgy a horgászás a család legkedvencebb szórakozása, mint 1970- ben volt. * * * A termeléssel kapcsolatban ugyanaz a véleménye, mint volt 1970 előtt, csak a gondolatait jobban kifejezésre tudja juttatni. — Gazdaságosabban, eredményesebben .. Fő kérdés országosan és nálunk is. De ha csak beszélünk róla, nem jutunk előre. Fel kell használnunk az újításokat, észszerűsítéseket, korszerűsíteni kell a termelést. Lehetőséget kell teremteni a diplomás műszakiaknak arra, hogy visszatérítsék azt a költséget, amelyet a tár- sadaldm a taníttatásukra fordított. Nekünk, munkásoknak ez az érdekünk. Nincs más lehetőség az életszínvonal emelésére), sőt még a megtartására sem. Egy példát említ: — Politikai vitakört tartottunk. Ott volt a gyárvezető is. Többen felvetették, hogy igen nehéz a csilléből az agyagot kiborítani. A vitatkozók a megoldásra is tanácsot adtak. A elképzelés hamarosan megvalósul. Azután már nem kell 9 embernek kínlódnia. őket olyan munkahelyre lehet beosztani, ahol szükség van rájuk, és jóval kisebb fizikai erővel kereshetik meg a pénzüket. A munkafegyelemről így beszél: — Akik itt dolgoznak, a legtöbben erzsébethelyiek. Nem örököltek semmit a szüleiktől. Megszokták: a létért küzdeni kell. De azért nem mindenki egyforma. Előfordult, hogy valakit figyelmeztetni kellett: dolgozzon rendesen. Akinek a szép szó nem használt, azt ismételt felelősségrevonás után eltanácsoltuk. *** Skaliczki Károlyné a vállalati pártbizottságnak és a végrehajtó bizottságnak is tagja. Tájékozott a gyár és az egész vállalat munkájáról, életéről. Tudja, hogy a tavalyi eredmény jó voltv de van javítanivaló. Elsősorban az I. osztályú termékek arányát kell növelni, hogy lehessen több bért fizetni, a termelőeszközöket fejleszteni, és a szociális körülményeket tovább javítani. Fábián Jánosné, az egykori KISZ ifjúsági brigád alapító tagja Skalcizkinét így jellemzi: — Céltudatos, nyílt szívű, yidám, tele van életkedvvel. Soha nem mond mást, mint amit gondol. Szeretik az er- zsébethelyieki, mert érdekli mások gondja, baja, és ha csak lehet, segít. Mi itt szinte valamennyien jó barátságban vagyunk vele. Nem lett Jutkából „bárónő”, de hát ez képtelenség is, mert olyan az egyénisége. Pásztor Béla Az exportképesség egyik feltétele a korszerű csomagolás. A napokban új, nagy teljesítményű vákuumcsomagoló gépet helyeztek üzembe az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalatnál Külpiacon a balassagyarmati cserépkályha Az idén kétezer egyedi tervezésű cserépkályhához elegendő, míves szépségű csempét bocsát ki a Balassagyarmati Építő Szövetkezet kály- hacsempegyára, összesen mintegy tizenegymillió forint értékben. A tavalyi év közepe óta működő kisüzemből ebben az esztendőben már külpiacra is szállítanak. A múlt évben a stuttgarti magyar napokon kiállított termékük felkeltette egy NSZK-beli cég figyelmét, és a mintaként kiküldött két kályha is tetszést aratott. Az eredmény: a cég mindjárt száz cserépkályhát rendelt, darabjáért ezerötszáz márkát fizet. Sajátos üzleti kapcsolat alakult ki egy svájci lak- berendező vállalkozóval, aki ügyfeleinek felajánlja saját tervezésű kandallóit, a kandallók csempéit azonban Balassagyarmaton állítják elő. Diabetikus jégkrém Diabetikus jégkrémet állított elő Bergmann Ernő, a Hungarhotels balatonfüredi mestercukrásza. Szabadalmaztatott eljárása szerint főleg tej, tejszín, tojás és gyümölcsvelő felhasználásával csokoládé, vanília, őszibarack és eper jégkrémet készítenek. A gyártást nemrégen Balatonfüreden, az idény jellegű Marina Szálló konyháján kezdték meg, jó lehetőséget teremtve a dolgozók téli foglalkoztatására. A műanyag dobozokba töltött jégkrém — amit cukorbetegek is fogyaszthatnak — 10 dekagrammos súlyban, nyolc forint ötven filléres áron kerül forgalomba. Az első 3600 darabos szállítmányt már elküldték a Győri Hűtőgyárnak, ahonnan az ország különböző vidékeire jut el a diabetikus cukrásztermék, amelyből a szezonkezdetig félmillió dobozzal készítenek a balatonfüredi Marina Szálló dolgozói.
