Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-28 / 23. szám

1983. január 28., péntek NÉPÚJSÁG fl környezet is nevel Tartalmas év a téglagyári művelődési házban Üvegházi kisasszonyok tánca Don Quijotéval Tóth Ernő festőművész tárlata Dombegyházán Tanakodás a művelődési ház egyik vetélkedőjén Békéscsaba legforgalma­sabb művelődési háza — a Dél-alföldi Tégla- és Cserép­ipari Vállalaté — a tavalyi évet felújítva, megszépülve kezdte. S így várta naponta saját dolgozóit és az V. ke­rület lakosait a különböző programokkal. Hogy milyen sikerrel, arról beszélgetünk Vári Jánosné igazgatóval. — Jó és eredményes évre nézünk vissza. Elismerően nyilatkozott munkánkról a városi tanács művelődésügyi osztálya és a Népi Ellenőr­zési Bizottság, azt is megál­lapítva, hogy egyre jelentő­sebb a ház szerepe a város kulturális életében. Ehhez, mint lehetőség, hozzájárult maga a korszerű és impo­záns épület is, amelyben ta­valy 40 ezer ember fordult meg a különböző rendezvé­nyeken. És most már igazi otthont nyújthatott, s műkö­désükben megújíthatta a kis közösségek — a klubok — életét is. — Mit tekintettek és tarta­nak továbbra is fő feladat­nak? — A vállalat és a kerület alapvető kulturális ellátott­ságát, s a szocialista brigá­dok művelődési vállalásai­nak biztosítását, segítését. Nem kevés ez, hiszen a mintegy 2500-as összlétszá­múnk fele csabai, a kerület lakossága csaknem 17 ezer, s helyben dolgozik 60 szo­cialista brigád. Ezeken a ré­tegeken belül korban és íz­lésben széles skálán mozgó közönségünk van, amelynek igényét csak nagy választé­kú programmal lehet kielé­gíteni. — Ez a sokféleség azt is jelenti, hogy minden gazdá­ra talál? Olyasmi is, mint a politikai fórumok vagy a ki­állítások? — Tavaly 62 TIT- és egyéb előadásunk volt, s a legnép­szerűbbek épp azok a kül-, bel- és gazdaságpolitikai tá­jékoztatások, beszélgetések, amelyeket mindig neves és ismert újságírók tartanak. Legutóbb Heltai András, Ré­ti Ervin és Regős Sándor. Egy-egy alkalommal 100—130 érdeklődő is eljött. De a jo­gi vagy pedagógiai témák és a helyi előadók is vonza­nak. Akárcsak az irodalmi délutánok, az előadói estek, vagy a képzőművészeti kiál­lítások, mint most a tótkom- lósi Szokolay Sándor fafara­gása és festményei. Havonta egyszer játékfilmet vetítünk, s ugyancsak ilyen időközön­ként volt és lesz is a Filhar­mónia komoly zenei hang­versenye az iskolás gyerme­keknek. — Említette az előbb a szocialista brigádokat. Nekik mit nyújtanak és milyen szempontok szerint? — Kettős feladatot igyek­szünk megvalósítani: érté­kes és szórakoztató progra­mokról gondoskodni, továb­bá a cselekvő részvételbe — beszélgetések, viták, vetélke­dők által — bevonni a bri­gádokat. Hogy mit szeretné­nek, azt már a tervezés ide­jén elmondják, és ezeket az előzetes igényeket figyelem­be vesszük. Különös tekin­tettel arra, hogy az egyéni vállalások is mind nagyobb teret kapnak, s ezt a műve­lődési ház is ösztönzi a ma­ga lehetőségeivel. A progra­mok a politikai és világné­zeti nevelést, az általános műveltség növelését, sőt a demokratikus jogaikkal él­ni tudást is szolgálják. És természetesen a különböző vetélkedőket, amelyeken a brigádok kétharmad része szokott részt venni. — A szerteágazó tevé­kenységek közt kiemelt he­lyet foglalnak el minden művelődési házban a kis cso­portok is, a klubok, mint a közösségi élet speciális tere­pei .. . — Az előbb már céloztam rá, hogy milyen sokat je­lentett nekik a felújítás, mi­vel elkészültek a megfelelő és jól felszerelt helyiségek. S így az ifjúsági, a fotós, a magnós klub, de a kézimun­kaszakkör, meg nyugdíjas­klub, sőt a gyermekek ké­miai szakköre is ideális kö­rülmények közé került, s érthető, hogy még jobban működik. Az ifjúságiak sa­ját önkormányzattal, maguk választotta vezetőséggel, klubvezetővel, s úgy, hogy mindenkinek megvan a saját feladata a 16—25 év közt mozgó 40 fős tagságból. Ez az önállóság serkentő, jó és összetartó közösséget hozott létre az évek folyamán. De a többi is. A vállalat 270 nyugdíjasának is nagy szük­sége van a klubjára, ahova vidékről is bejárnak. A hely­beliek meg naponta jönnek egy kicsit olvasni, sakkozni, dominózni, vagy kártyázni. Otthon érzik magukat. A programok közül főleg az egészségügyi előadásokat, az operett- és nótaesteket, meg a közös kirándulásokat ked­velik. .. — Vannak csak nőket ér­deklő hobbik, s nem csak a kézimunka, de olyan is. amit jobb együtt — vagy nem is lehet másképp csinálni? — Már nem először tartot­tunk szabás-varrás tanfolya­mot, mert éreztük, hogy igénylik a lányok-asszonyok. Divat lett, de takarékossági okok is magyarázzák a házi varrás terjedését. Tavaly is 35 volt a jelentkező, s meg is tanulták. A kézimunkázás most is tartja a népszerűsé­gét, talán azért is, mert míg a szép, lakást díszítő pár­nák, térítők, egyebek készül­nek, nagyon jókat lehet be­szélgetni. Ezért van az, hogy még azok is eljárnak ebbe a szakkörbe, akik már a lá­tásuk miatt nem tudnak ké­zimunkázni, de jólesik nekik a társalgás és az időtöltés. — Eddig főleg a vállalati dolgozókat érintő dolgokról szóltunk, a nagy rendezvé­nyekről még nem, holott azokba a kerület, sőt a város lakossága is be tud kapcso­lódni. — Ilyen nagytermi szóra­koztató rendezvényünk az elmúlt évben 20 volt, és eb­ből 8 rockkoncert, amelynek a közönsége egy-egy alka­lommal meghaladja az ez­ret. De az esztrád jellegű kabaré- és nótaestek látoga­tottsága is 5—600 körül mo­zog. Közkedveltek a kimon­dott gyermekműsorok is, mint a Halász Judité vagy a Levente Péteré volt. És fel­tétlenül meg kell említeni a szombatonkénti diszkót, hi­szen ez is tömegigényt elé­gít ki. A táncolni, szórakoz­ni vágyó fiatalságét. Ez ma­ga heti 400 vendéget hoz. — Ekkora tömegek foga­dása nem csekélység, itt vi­szont ebből semmi sem lát­szik, olyan minden, mintha teljesen új volna. — Nagyon érdekes, hogy a szép és kulturált környezet mennyire hatással van min­denkire. Szinte önkéntelenül, még a kamaszok is vigyáz­nak a rendre, tisztaságra, a felnőttek meg éppen. A gya­korlatban bizonyosodott be, hogy az esztétikus környe­zet nem csak gyönyörköd­tet, de a viselkedésre is ha­tással van, vagyis nevel. Vass Márta A dombegyházi művelő­dési ház ötletes rendezés­ben mutatja be Tóth Ernő képeit, akinek fontos állo­mása ez a kiállítás, mivel első azóta, hogy a Képző- és Iparművészek Szövetségének tagja lett. A művész világ­képének ihlető vidékei az il­lúzióik, az álmok. Képeinek egyértelmű, programszerűen tudatos figuralitása mel­lett különféle elvont, irreá­lis tartalmi-hangulati ténye­zők átadására is törekszik, és ezt elvont képi és téri elemek alkalmazásával éri el. Játékossága lázadás a puritán valóságszemlélet el­len, egy szélesebb, az embe­ri lét és érzékelés szféráit teljesebben visszaadó mű­vészetért^. Képeinek java része a ^piesszeségekből ér­kezett; elsősorban a század­előből fölsejlő motívumokra gondolunk. Ironikus, nosz­talgikus megoldásaival ta­lálóan mutat meg egy kor­hangulatot, egy sajátos élet­érzést. Költői meditáció ez a néző, a befogadó előtt asz- szociációs lehetőségeket fel­kínáló forrásvidék. Művésze­te mégis emberközpontú, humánus szemléletű, és rea­lista tendenciájú. Két életutat meghatározó alapélmény inspirálja Tóth Ernő művészetét: az opera­házi évek és az Alfödön töl­tött idő. Egyrészt a színpad szűkreszabott falai, a masz­kok és kulisszák világa, másrészt a fák, virágok, a növények illatától átjárt Al­föld levegője, amelyben az életet pezsdítő fények és pá­rák keverednek, fátyolszerű- en betöltve a végtelen te­ret. Elképzelhetjük, s a ké­peken láthatjuk is, miként van jelen, teljes érzelmi át­éléssel a festő, s hogyan rendeli alá egyéni kifejező- készségét a művészi gondo­latnak. S talán ezen a pon­ton fogható meg legszemlé­letesebben az a furcsa el­lentmondás, többértelmű­ség, ami meghatározza a ki­állítás hangulatát. A művé­szi formába öntött gondola­tok majdnem mindegyike olyan témakörhöz kapcsoló­dik ugyanis, amelyhez a művészt érzelmi szálak fű­zik ; indulatokat föltételező lelki hozzállások. Jellegzetes attribútumai a századvég üvegházi kisasszonyai (ke­zükben az élethelyzetre utaló kalitkával), ormótlan léghajók, mutatványosok kelnek közös kalandra a ha­lakkal, madarakkal, vagy éppen Don Quijotéval. Ezek állnak össze — természete­sen festői átlényegítéssel — valamiféle nosztalgikus je­lentéstartalommá a szecesz- sziós, szürrealista látvány­nak is kedves festményeken. Tengerparti séta című ké­pén egy idilli hangulat pasz­telles színhangszerelése tük­rözi a végtelen tenger és a szárnyaló madarak termé­szetességét. Ellenpontként a pöffeteg kispolgár házaspár alakja tűnik fel, arckifeje­zésük a természeti környezet megvetését árulja el. A kép központi figurája, — aki ta­lán éppen a művész — a korfalanságot, a természet és az ember harmonikus viszo­nyát példázza, az élet felé fordulásával. A folytonosság és az időtlenség másik fi­gurája csak erősíti ezt a gondolatot — egy múlt szá­zadi kerékpáron átsuhanva — a kulisszaszerű színen. A látogatók című képén az emberi kapcsolatok elidege­nedése ellen emel szót. A hangulat hideg, a groteszk alakok színpadszerűen áll­nak sorban egymás mögött a beteg ágyánál. Csak mi látjuk, hogy az utolsó fi­gura ördög, s a gáláns ajándékozási gesztus . nem az embernek, hanem a vár­ható örökségnek szól. A mélybama és tompazöld szí­nek emberi érintkezéseink visszafogottságát, komor életérzést sugallnak. A tér­szelet ablakának világossá­ga a távlat aspektusát fo­galmazza meg. A magános és páros élet, a társas ma­gány, az egyéni érzelem­szükséglet a családban okoz­za a legérzékletesebb konf­liktust. Ezt példázza a Szi­tuáció című alkotás. A nő és férfi az asztalnál ülnek, de más-más irányba néz­nek. Az érzések egymás iránt már kialudtak, de be­lül talán még izzanak, csak egy váratlan esemény kell újraélesztésükhöz. Egy macs­ka üstökösszerű berobbaná- sa a kép mértani középpont­jába, a két ember közötti választóvonal megsemmisí­tését eredményezheti. A hát­tér vöröses, az érzelmi vi­harzás szimbólumaként, az alakok élénk színű megjele­nítése két személyiség konf­liktusát sugározzák. Tóth Ernő műveinek alaphangulatában érezhe­tünk egy megváltozott, ki- szélesedett irányt, az idill és az elégia mellett megje­lenik a dráma, az emberi sorslehetőségek egy össze­tettebb, egy emeltebb néző­pontból való szemlélése. A közönség a kiállítás anyagát tetszéssel fogadta, ami ért­hető is az igényes alkotások láttán. Cs. Tóth János Látogatók Fotó: Kovács Erzsébet Mai miisor KOSSUTH RÁDIÓ 8.37: Zenekari muzsika. 10.05: Erdei szakmák, erdei em­berek. 10.35: Elza a tükör előtt. 11.00: Szinetár Miklós színháza. 12.45: Hét végi panoráma. 14.03: Sándor Judit és Réti Jó­zsef Liszt-dalokat énekel. 14.44: Magyarén szólva. 15.05: Révkalauz. 15.35: Barangolás régi hangle­mezek között. 16.00: Húszas stúdió. 17.05: Dvorzsák: A természet­ben. 17.20: Mi közünk hozzá? 17.45: XVIII. századi muzsika. 19.15: Győri Szabó József nótá­kat énekel. 19.25: Raksányi Gellért előadó-' estje az ELTE Jogi Ka­rán. 20.35: Operettkedvelöknek. 21.30: Házról házra. 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdi­ót. 0.10: Melódiákoktól. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Radics József népi zene­kara játszik. 8.35: Slágermúzeum. 9.21: Háttérbeszélgetés. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Nyolc rádió nyolc dala. 14.00: A Petőfi rádió zenedél­utánja. 15.45: Kenny Loggins felvételei­ből. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Pophullám. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Sokféle. 21.35: Magnósok, figyelem. 22.20: Tűzön-vízen. 22.30: Engedje meg! 23.20: Kellemes pihenést! III. MŰSOR 9.00: Osztályfőnöki óra a kö­zépiskolák I—II. osztályo­sainak. 9.30: Fúvószene az NDK Rádió műsorából. 9.45: Zenekari muzsika. 11.05: Fekete-Afrika zenéjéből. 11.21: Schumann-felvételeinkből. 12.06: Igor herceg. 13.07: Csoóri Sándor: Elmaradt lázálom. 13.17: Hándel-művek. 14.50: Golgota — III. rész. Alek- szej Tolsztoj regénye. 16.00: A zeneirodalom remek­műveiből. 17.45: Népszokások dalaiból az Állami Népi Együttes elő­adásában. 18.24: Üj magyar zene a Rádió­ban — a közönség és a kritikusok 1982. évi dájá- ért. Kamarazenekari mű­vek. 19.00: Kapcsoljuk a debreceni Csokonai Színházat. Gou­nod : Faust. Közben: kb. 22.00: Az asszonygyűlölő. Ver­sek. Kb. 23.05: Olasz madrigálok. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Soulmuzsika. A Blood Sweet and Tears együt­tes játszik. 17.15: Téli „totó”. Braun Ágos­ton jegyzete. 17.20: Könnyű hangszerszólók. 17.30: Intermezzó. Szerkesztő: Kutas János. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 8.30: Fizikai kísérletek. (Kö- zépisk. III. oszt.) (f.-f.) 8.55: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat), (f.-f.) 9.25: Biológia. (Ált. isk. 8. oszt.) 9.50: Lottósorsolás, (f.-f.) 10.00: Deltácska. (f.-f.) 10.20: Földrajz. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 10.45: Képújság, %(f.-f.) 13.55: Iskolatévé. Fizikai kísér­letek. (ism., f.-f.) 14.05: Magyar irodalom. (ism., f.-f.) 14.35: Biológia, (ism.) 15.00: Az anyag körforgása. 15.30: Aki mer, az nyer! (ism., f.-f.) 16.10: Hírek, (f.-f.) 16.15: Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki. (ism.) 16.45: Színházi fesztivál Arezzó- ban. 17.20: Reklám, (f.-f.) 17.25: Természetbarát. 17.45: Csali. 17.55: Képújság, (f.-f.) 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tv-torna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Palotai Boris: Hetedik év. Tévéfilm. 21.25: A hét műtárgya. 21.30: Pénteki randevú. 22.30: Tv-híradó 3. 22.40: Audrey Hepburn-sorozat. Várj, míg sötét lesz. Ame­rikai film. II. MŰSOR 20.00: Pulzus. 20.50: Csali, (ism.) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám, (f.-f.) 21.25: A maláji tigris. Olasz ka­landfilmsorozat. 22.20: Szép szó. Irodalmi séták Kelet-Szlovákiában. 23.05: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.35: A volánnál — autóveze­tőknek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Gazdasági figyelő. 20.45: Egy ember élete. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.15: Látóhatár. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: A törpéknek fogalmuk sincs. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Aktualitások. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Fiák és szeretők. 20.55: Reklám. 21.00: Költő vagyok. 21.45: Tv-napló. 22.00: Pénteken 22-kor. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Zenés adás. 19.00: Tudományos beszélgeté­sek. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Komoly zene. 20.45: Reklám. 20.50: Zágrábi körkép. 21.05: Ember és idő. 21.50: Reklám. 21.55: Az Oberwald-titok. SZÍNHÁZ 1983. január 28-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: CYRANO DE BERGERAC Jókai-bérlet 1983. január 29-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: CYRANO DE BERGERAC Somlay-bérlet MOZI Békési Bástya: Elvis Presley. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Fekete tyúk, 6 órakor: A postás mindig két­szer csenget I., II. Békéscsabai Terv: Vörös föld. Gyulai Er­kel: Egy trombitás Szocsiban. Gyulai Petőfi: 3-kor: Lány ten­geri kagylóval, 5 és 7-kor: Éj­szakai utazók. Orosházi Parti­zán: fél 4-kor: A kis darázs, fél 6 és fél 8-kor: Esküvő. Orosházi Béke: Dögkeselyű. Szarvasi Táncsics: A birodalom visszavág.

Next

/
Oldalképek
Tartalom