Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-28 / 23. szám
Elet a munkásszálláson A munkásszálló előterében esténként mindig nagy a nyüzsgés Romák Péter Zachar Sándor Bohus Mihály Kellemes, enyhe téli este Békéscsabán. Délután 5 óra körül járhat az idő. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat munkás- szállójának jó néhány ablakából fény szűrődik ki. Tűnődöm, vajon hogyan élhetnek itt az emberek? Belépek a tágas előcsarnokba. A portás köszönt. Néhányan már üldögélnek az asztaloknál, cigarettáznak, a napi eseményekről beszélgetnek. „Szerencsém volt” Romák Péter 21 éves, battonyai származású szo- bafestő-mázoló szakmunkás már átöltözött. A gondnok szobájában beszélgetünk. — Mindig jó tanuló voltam, itt a vállalatnál szabadultam 1979-ben — kezdi kissé félszegen. — Jelenleg is tanulod, utolsó éves vagyok itt Csabán, a közgazdasági szakközépiskolában. Szüleim otthon, Battonyán mezőgazdasági munkával foglalkoznak, van egy kis földjük. Ha befejezem a középiskolát, szeretnék továbbtanulni levelező úton, a jogi karon. Tudom, hogy nehéz lesz, de megpróbálom — jelenti ki határozottan. — Mióta lakik a szállóban? — Lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de én fiatal korom ellenére már régi szállólakó vagyok — mondja nevetve), majd így folytatja: — Voltam már Budapesten, Pakson, Gyulán és Orosházán. Hogy hol éreztem a legjobban magam? — tűnődik el. — A fővárosban volt a legjobb... Persze, nekem szerencsém volt. Mindenütt jó kollektívába kerültem, megértőek voltak a szobatársak, így nyugodtan tudtam tanulni. — Hogyan képzeli el a távolabbi jövőjét? — Egyelőre nincs családalapítási tervem. Azt mondják, egyszer mindenkinek eljön a nagy ö ... Most inkább tanulok, mert a tudás sokat jelent. A szabad időt is hasznosan töltöm el. Van itt egy fiókkönyvtár, jó könyveket lehet kivenni. No, meg ott van a televízió is. Ha jó film megy), esténként gyakran megtelik az ebédlő — fejezi be. Péter egy éve párttag. Most nagy megtiszteltetés érte. Eddigi munkája alapján társai KISZ-alapszervezeti titkárnak jelölték. Példája azt bizonyítja, hogy a nehéz, napi munka mellett egy szállólakónak is van lehetősége a tanulásra. Csak akarni kell... „Megtréfált az időjárás” Zachar Sándor nehézgépkezelő nyolc éve dolgozik a BÁÉV-nél, és másfél éve a munkásszálló lakója. Az északi iparvárosból, Ózdról került Békéscsabára. — Ma az új betonkeverő telepen dolgoztam. Kicsit megtréfált az időjárás bennünket — mondja mosolyogva a fekete hajú, zöld melegítőbe öltözött férfi. — Nem számítottunk ebben az időszakban ilyen jó időre. Jelenleg a felújítás folyik a telepen. darukezelő vagyok. Igen sok helyen megfordultam már az országban. Több mint nyolc éve kerültem ide a BÁÉV-hez. Akkor még azt sem tudtam, hogy hol van Békéscsaba. Azután rövidesen megnősültem. Az anyósoméknál laktunk. Sajnos, nem tudtunk kijönni a feleségemmel, külön élünk.-^Gyerekek? — Két szép fiam van. Az egyik hét-, a másik nyolcéves. A házasságunk felbomlása után Battonyára kerültek, intézetbe. — Mikor látta őket? — Nagyon szeretem a fiaimat. Legutóbb decemberben, mikuláskor voltam náluk, ajándékot is vittem nekik. — Mik a tervei? — Nézze, senki se akar itt megöregedni — sóhajt egy nagyot, majd így folytatja: — Távlati tervem, hogy amikor nagyobbak lesznek a gyerekek, és a gyámhatóság is engedélyezi, magamhoz veszem őket. Édesanyám Pesten él. Az ő segítségével szeretném emberré nevelni a fiaimat. Ez minden vágyam... Nézem az arcát, a szemét, és látorrj, őszintén, komolyan gondolja mindazt, amit mondott. „Kétszervoltam kiváló” Bohus Mihály épületüvegező már csaknem 20 esztendeje, 1964 óta dolgozik a BÁÉV-nél. Medgyesbodzá- son az édesanyjával él együtt, a munkásszállónak megnyitás óta lakója. Alacsony, őszes hajú férfi. Amikor a kezdetről kérdezem, eleinte szabódik, nehezen formálja a szavakat: — Hogy is kezdődött? Hát, bizony akkor nehezebb volt. Televízió sem volt még, rádiót is csak később kaptunk. A régiek közül ma már csak néhányan vagyunk itt. A hétvégeken hazajárok. Édesanyám már elmúlt 70 éves, van egy kis háztájijai rneg aztán ott van a kert is, mindig akad valami munka. Amióta itt lakom a szállón, sokféle ember megfordult már itt. Munkaerőhiány van a mi területünkön. Felvesznek ide bárkit, csak dolgozni tudjon. Az én szakmámban is egyre kevesebb a fiatal. — Hogy érzi magát a vállalatnál, és itt a szállón? — Megbecsülnek, kétszer voltam kiváló dolgozó, aztán megvan a 15 éves törzs- gárdajelvényem is. Meg vagyok elégedve a sorsommal, még hét évem van a nyugdíjig. Ha elérem a nyugdíjkorhatárt, majd otthon, Bod- záson — ha ez egészségem engedi —i, dolgozgatok a kertben. Tudja, nem nekem való a városi élet. Szeretem a falusi környezetet — mondja befejezésül. Bohus Mihály azon „alapítók” egyike, akikből napjainkra már csak néhányan maradtak... ♦ Metlicsák István 50 év körüli, magas férfi, egy éve a szálló gondnoka. Korábban a központi telep vezetője volt. — Nehéz feladatra vállalkoztam, amikor gondnok lettem. Szerencsére nem vagyok egyedül. Segít a vállalat vezetése, és a szállóbizottság. Most azt a célt tűztük magunk elé, hogy kimozdítsuk az ittlakókat a „mozdulatlanságból”. A hirdetőtáblán különböző rendezvények plakátjait helyezzük el, hogy minél többen hasznosan töltsék el a szabad idejüket. (verasztó) Fotó: Veress Erzsi Csorvási körkép Jóllehet a Panoráma sorozatban megjelent Magyarország című kötet nem említi Csorvást, ám a Békés megyei útikönyvből annál több érdekes dolgot tudhatunk meg e településről. Többek között olvashatunk arról, hogy a múlt század közepén még hatalmas pusztaság terült el a község helyén, s hogy a falu határában — szigorúan védett területen — található a ma már ritkaságszámba menő növény: a Volga menti hérics. Ami a kultúrtörténeti vonatkozásokat illeti, két híres zeneszerzőnk (Kacsóh Pongrác és Bartók Béla) kötődött szüleik, illetve nagyszüleik révén e községhez. Szilágyi Menyhért tanácselnök jó néhány olyan eredményről tudott számot adni, amelyek ténylegesen is előrébb vitték a terület- és településfejlesztés ügyét a na^vközségben. Ezt tapasztalva akaratlanul is felvetődhet a kérdés: vajon miből telik új létesítményekre olyankor, amikor csak igen korlátozott mértékben rendelkeznek a tanácsok anyagi eszközökkel az utóbbi időben. A lényeg itt azon van, hogy a helyi erőforrások céltudatos, aprólékos feltárása mellett a vezetők már jó előre mérlegelték: mire, mennyit érdemes költeni; mi hagyható el, illetve melyek azok a feladatok, amelyeket inkább társadalmi segítséggel érdemes megoldani? A többi településünkhöz hasonlóan Csorváson is új együttműködési szerződést dolgozott ki a tanács és a népfront az elmúlt időszakban. A régi megállapodásnak az volt a fő hiányossága, hogy sok-sok elvi szempontot tartalmazott, míg a mostanit már jóval konkrétabb célkitűzésekkel, gyakorlati teendőkkel egészítették ki. Ezek nélkül nehezen lehetne tisztán látni, pontosan tervezni, s körülményes lenne a termelőüzemek, intézmények, valamint a lakosok mozgósítása is. Például az eddigi szervezés hatékonyságát bizonyítja a korábban átadott korszerű tornacsarnok, amely az iskolai testnevelés és a tömegsport igényeit egyaránt kielégíti. A helyi támogatás másik, figyelemre méltó példáját a Lenin Termelőszövetkezet szolgáltatta. A múlt év novemberére — mintegy 600 ezer forintos költséggel — egy háromcsoportos óvodát alakított ki a volt leánydiákotthonban. Ugyancsak tavaly fogtak hozzá, s valószínű, ez év májusában adják át rendeltetésének az új 40 személyes bölcsődét a kenyérgyár mögött. A tsz mellett az ÁÉV és a sütőipari vállalat kollektívái szintén jelentős értékű szakipari és egyéb munkákat vállaltak az új gyermekintézmény építésében. Várható, hogy a takarékossági követelményeket figyelembe véve, a tényleges költség alacsonyabb lesz annál, amit korábban terveztek. Még az idén hozzáfognak az 1. számú óvoda felújításához. Ugyanis a megyei tanács jóváhagyásával lehetővé vált, hogy az eredetileg 1984/85-re ütemezett munkálatokat előrehozzák erre az évre. Az aláfalazáson és tetőcserén kívül szükség lesz még a fűtés, valamint a vizesblokk teljes átalakítására. Hasonló elképzelések vannak a gyermekorvosi lakás korszerűsítésével kapcsolatban is. A következő tervidőszakban a helyi tanács elsősorban az iskolaépületek felújítására kívánja összpontosítani erőfeszítéseit. Az idősek napközi otthonának problémáját korábban már sikerült megoldani, s jelenleg mintegy harmincán látogatják az intézményt rendszeresen. A tanács és á termelőszövetkezet egy-egy házi szociális gondozónőt alkalmaz, akik 10—12 rászoruló ellátásával foglalatoskodnak. A tiszteletdíjas gondozónők mellett időnként még a szocialista brigádok és az úttörők is vállalnak hasonló feladatokat. Akad egy másik fontos célkitűzés, amelynek eléréséhez szintén HNF- és tanácstagi segítség kell. S ez nem más, mint a gáz bevezetését megelőző teendők elvégzése. Amennyiben a téesz június 15-ig befejezi saját ilyen irányú feladatait, akkor elkezdődhet a közintézmények, szolgálati lakások, valamint az egyéni tulajdonban levő otthonok gázellátása is. A felmérések szerint eddig mintegy ezer igénylőről szereztek tudomást az illetékes szervek. Ahhoz, hogy simán haladhassanak a munkálatok, át kell képezni a költségvetési üzem dolgozóit gázvezeték-szerelőknek. A tanácsnak nemcsak figyelemre méltó eredményei, hanem komoly gondjai is vannak jelenleg. Noha a közvilágítás jó, de a vízellátás — különösen csúcsidőben — gyakran akadozik. A hálózatbővítés, s ezen belül a háztartások és a háztáji gazdaságok fokozódó igénye miatt egyre több vízre lenne szükség. Viszont a meglevő kutak ehhez már nem elegendők, s ezért újat kellene fúrni,-ami körülbelül 3 millió forintba kerülne. Tíz éve jelent problémát a szennyvíz elhelyezése. A derítők egyre inkább eliszaposodnak, de nincs kilátás a csatornahálózat kiépítésére. (Ehhez az előzetes számítások szerint, kb. 52 millió forint kellene.) A tanácselnök szerint viszont elképzelhető az úgynevezett kommunális kötvények kibocsátása a jövőben. Az úthálózat esetében nemcsak minőségi, hanem mennyiségi javulásról is számot lehet adni az utóbbi időben. Tavaly az állomás felé vezető két kilométeres szakaszon készült el az új út. Reményt keltő az a pályázat, amely, ha megvalósulna, a most átadás előtt levő korszerű iparcikkáruházhoz könnyítené meg a forgalmat. További társadalmi munkákra lesz szükség a KRESZ- park befejezésekor és az utcák fásításakor, valamint a hasznosítható hulladékok összegyűjtésekor. Ez utóbbi értékesítéséből származó ÖS7,- szeget közösségi célokra kívánja majd felhasználni a csorvási tanács. Kép, szöveg: Bukovinszky István Az új iparcikkáruház átadás előtt
