Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-21 / 17. szám
NÉPÚJSÁG 1983. január 21., péntek Fontos feladat: a fiatalok nevelése Több szigetelőlemezt gyárt Tegnap, csütörtökön tartotta ülését az MHSZ Békés megyei tanácsadó testületé, melyen a tagok értékelték az elmúlt évben végzett munkát, és megvitatták az idei feladatokat. A megjelenteket Frontó András, az MHSZ megyei titkára köszöntötte, majd bevezetőjében visszatekintett a szövetség múltjára, tekintettel megalakulásának közelgő, 35 éves évfordulójára. Ezután megállapította, hogy a feladatokat végrehajtották, a szövetség jó irányba fejlődik. A szervezet tevékenységének kapcsán szólt az agitációs és propaganda- munkáról. A képzésen belül kiemelten foglalkozott a honvédelmi elő- és utóképzéssel, bemutatva az egyes ágazatok munkáját. Szó esett továbbá a tömeg- és versenysportról is, melyet az elmúlt évben is a KISZ-szel és a tanintézetekkel közösen szerveztek. A szövetség gazdálkodásáról szólva megemlítette, hogy elkészült a szarvasi bázis, és előkészítették a szeghalmi építési munkálatait. A jövőt, a feladatokat illetően a legfontosabbnak a fiatalok hazafias, politikai nevelésének és az agitációs és propagandamunkának szervezettebbé, színvonalasabbá tételét nevezte. A szövetségnek meg kell őriznie, sőt szorosabbá kell fűznie a párt-, tanácsi és tömegszervezetekkel kialakított kapcsolatát. Ezután hozzászólások következtek, végül bejelentésekkel zárult a tanácsadó testület ülése. — b. á. — a KEMIKÓL A KEMIKÁL szabadkígyó- si gyárának beruházásáról, a munka gyorsításának lehetőségeiről tárgyaltak csütörtökön az építkezés kivitelezői és a gyár vezetői. A megbeszélésen kialakult álláspont szerint ez év második negyedévének elejére elkészül az új, a nehéz fizikai és a balesetveszélyes munkát megszüntető bitumenfogadó állomás, ahol az eddigi egy vagon alapanyag helyett egyszerre négy vagon lefejtése lehetséges, ugyanakkor megépül a kazánház és az iparvágány. A beruházással jelentősen növekszik majd az építőipar által felhasznált szigetelő- és fedéllemez gyártásának nagyságrendje, és javul a termék minősége. A hazai szigetelő- és fe- déllemez-szükséglet 50 százalékát előállító szabadkí- gyósi gyárban a bitument eddig hordókban szállították a termelés helyszínére, ahol kézi erővel mozgatták és nyitották fel a vaslemez hordókat. Ez a tevékenység egyrészt nehéz, másrészt igen balesetveszélyes volt, s a hordókból sok szennyező anyag került a gyártás során a késztermékbe, rontva ezzel a minőséget. A beruházás elkészülte után mindezek megszűnnek, gyorsabb lesz a termelés, és így már ebben az évben több tízezer négyzetméter jó minőségű lemez kerül ki a gyárból. A gyár szakmai vezetése hazai adalékanyag felhasználásával kísérletezik azon is, hogy a jelenleg csak mintegy plusz 5 Celsius-fokig használható' fedéllemez paraméterét megváltoztassa úgy, hogy azt még mínusz 5 fok körül is be lehessen- építeni. A tapasztalat ugyanis az, hogy a fedéllemezek már a hűvösebb időben is elpattannak, s a következmény a tetők beázása. Nemzetközi konferenciák hazánkban Az IBUSZ az elmúlt évben mintegy 600 ezer külföldi vendéget fogadott, közülük 30 ezren különböző kongresz- szusokra, konferenciákra érkeztek hazánkba. Jó részük — 75 százalékuk — tőkés államok küldötteként jött Magyarországra, de sok szakember látogatott hozzánk a szocialista országokból is. A tavalyi rendezvények közül kiemelkedik a haematológus világkongresszus, melyen 3500 külföldi vett részt, de jelentős volt a nemzetközi diabetes kongresszus és a gazdaságtörténeti világkongresszus is, 1000—1000 résztvevővel, köztük a téma világszerte elismert szaktekintélyeivel. Ebben az évben valamelyest érezteti hatását a kongresszusi turizmusban is a gazdasági recesszió; így is több mint száz nemzetközi konferenciát rendeznek hazánkban, ebből körülbelül hatvánat az IBUSZ közreműködésével. Az utazási iroda 25 év óta vállal egyre jelentősebb szerepet a hazai kongresszusok, tudományos események megszervezésében, lebonyolításában. Egy-egy nagyobb kongresszus előkészítése, szervezése az egyéni jelentkezők nifüidi olajkutatók rekordja A kőolajkutató vállalat olajbányászai a Nagyalföld térségében az enyhe januári időjárást kihasználva húsz nap alatt 13 ezer méter kutató- és feltáró fúrást végeztek. Ez a teljesítmény 1000 méterrel több mint az egész januári terv, és 5 ezer méterrel meghaladja a múlt év januárjában elért teljesítményt — közölték Szolnokon a vállalat szakszervezeti bizalmi küldötteinek csütörtöki kibővített tanácskozásán. Az olajbányászok tavaly 10 ezer méterrel több kutató- és feltáró fúrást végeztek, mint amennyit az éves terv előírt. A megszerzett előnyt az idén tovább akarják fokozni, hogy minél több szénhidrogénvagyont tárjanak fel. A szocialista brigádok kezdeményezésére legalább kétezer méterrel kívánják túlszárnyalni az egy berendezésre előirányzott fúrási métertervet. A legtöbb feladat a közép-alföldi üsemegységre hárul, amelynek dolgozói főleg Szolnok megye területén kutatnak olaj és földgáz után. Szeged kommunális vízellátásának a javítására kétezer méter vízkutató fúrást is vállaltak. Az olajbányászok egy része külföldön dolgozik, Irakban, Görögországban és Franciaországban. regisztrálásától a nem szakmai programok összeállításáig több hónapot, nem egyszer egy-másfél évet vesz igénybe.. A különleges szakmai feladatra több mint száztagú gárdát képeztek ki, hogy minél zavartalanabb körülményeket teremtsenek, s jó kiszolgálást nyújtsanak a világ minden részéből ide- sereglő tudósnak. Nem mindegy ugyanis, hányán vesznek részt ezeken a rendezvényeken, hiszen a kongresszusi turizmus az egyik legjövedelmezőbb ága a nemzetközi idegenforgalomnak. Egy-egy résztvevő átlagosan dupláját költi, mint a hagyományos értelemben vett turista, a kongresszus időtartama alatt kétszeresére nő a szállodák pénzváltóforgal.ma, s megemelkedik a járulékos szolgáltatások iránti érdeklődés is. Számottevő anyagi haszonnal járnak a kongresszusokkal egy időben megrendezett szakkiállítások is, melyekre a világ élen járó cégei hozzák el legújabb termékeiket. Emellett nem utolsó szempont, hogy olyan tudósok, kutatók, szakemberek viszik el hírünket a világba, akik véleménye nagyobb súllyal esik a latba, mint az átlagos utazóké. Családi program a múzeumban Hajdanában-danában ... — Arany Jánost idézve — az év végéig tartó eseménysorozat kezdődött a Budapesti Történeti Múzeumban. A költő sorait tovább idézve — csuda történt Budában — a múzeum programjának elnevezése arra utal, hogy az érdeklődők a középkor legérdekesebb eseményeiről hallhatnak, a legnemesebb emlékeket ismerhetik meg. Havonta egy-egy alkalommal — legközelebb február 12-én — várnak látogatókat a program szervezői. A gyerekek a történelmi játékműhelyben a következő alkalommal a maszkok készítésének fortélyait tanulhatják meg, miközben sokat megtudhatnak a középkori Buda vigasságairól is. Hasonló módon sorra kerülnek az egykori mesterségek, a törökvilág eseményei és a régen volt ünnepek. Miközben a gyerekek foglalkoztatása tart, kísérőiket tárlatvezetésre, vársétára kísérik. Az eseménysorozat a nyári hónapokban szünetel, a legutolsó december 10-én lesz. Akkor játékos vetélkedőt is rendeznek, mintegy összefoglalva az év során elhangzottakat, tanultakat. Segítségül a program szervezői bőséges irodalomjegyzéket is összeállítottak. Azok a gyerekek, akik legalább öt alkalommal felkeresik a múzeumot, az év végén ajándékot kapnak. Nagyszabású munkálatok folynak a Pécs belvárosát észak felöl megkerülő út építésénél. A Kálvária-domb alatt alagút építésébe kezdett a Bányászati Aknamélyítő Vállalat, s 100 méteres kutatóvágatot készít jelenleg. A tervek szerint áz 1984-ben elkészülő alagút két forgalmi sáv szélességű lesz. Képünkön: az út építése a székesegyház mögötti várfalnál (MTI-fotó, Kálmándy Ferenc felvétele — KS) Q zöldmezős építkezések helyett a z ország gazdaságtörténetében viszonylag hosszú időszakon át szinte egymás után nőttek ki a földből az új, nagy ipari központok, illetve rövid idő alatt megerősödtek, megterebélyesedtek a régiek. Elég Dunaújvárosra, Komlóra, Leninvárosra, vagy a borsodi vegyipari fellegvárra gondolnunk. A beruházáspolitika a későbbiekben is előnyben részesítette az úgynevezett zöldmezős fejlesztéseket, s ennek a preferenciának gazdasági és műszaki okai is voltak. Sok esetben olcsóbb és technológiai szempontból egyszerűbben kivitelezhetőnek bizonyult, ha a zsúfolt ipari település helyett a „prérit” választják a fejlesztés telephelyéül. Az ország iparának kiépítése és gazdaságunk pénzügyi helyzete változtatásokat, új értékrendet tett szükségessé a beruházásokkal kapcsolatos döntésekben is. A költségvetés 1983-ban beruházásokra összesen 170—172 milliárd forintot irányzott elő, ami 5—7 százalékkal kevesebb az 1982- ben elköltött beruházási forintoknál. Ha viszont számításba vesszük az árszínvonal növekedését is, akkor már 10 százalékos a mérséklődés. Ez a csökkenés az állami és a vállalati döntési körbe tartozó beruházásokat egyaránt érinti. Ami az előbbieket illeti, ott a tavalyihoz képest 8—9 százalékkal kisebb összeg áll rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy csupán a folyamatban levő 17 nagyberuházás folytatására nyílik lehetőség. Az is előfordulhat — ha kis számban is —, hogy a beruházások egyike-másika (ezúttal nem kivitelezői kapacitás, hanem elegendő pénz híján) a tervezettnél lassabban valósul majd meg. Az úgynevezett célcsoportos beruházásokra szánt összeg is kevesebb a tavalyinál, s ez elsősorban az autópálya-építésben, a villamosenergia- és vasúti közlekedési hálózat és a víz- gazdálkodás fejlesztésében, valamint az állami lakásépítésben érezteti hatását. Ebben a döntési körben is differenciált az összegek elosztása, ugyanis néhány területen — például a szénhidrogénipari beruházások, az országos távbeszélő-hálózat, továbbá a kórházak és klinikák fejlesztése és rekonstrukciója — a felhasználás kis mértékű növelését irányozták elő. Az 1983-ban vállalati beruházásokra fordítható 98— 100 milliárd forint körüli összeg mintegy 6-7 százalékkal kisebb a tavalyinál. Ezért a korábbiaknál is fokozottabban kell törekedni a különböző fejlesztések mielőbbi befejezésére és üzembe helyezésére, és ezáltal arra, hogy a ráfordítás mielőbb megtérüljön. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy elsősorban a rekonstrukciós, építést nem igénylő, technológiát korszerűsítő, a termelés szűk keresztmetszeteit feloldó, a meglevő kapacitások jobb kihasználását szolgáló, kisvolumenű, gyorsan megvalósítható fejlesztések részesülnek előnyben. Az idén kell befejezni például a szovjet—magyar földgázvezeték-rendszer III. szakaszát, a Dunai Vasmű konverteres acélművét, a Székesfehérvári Könnyűfémmű félgyártmányfejlesztési beruházásait, valamint a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművét. A csökkenő beruházási forrásokból is viszonylag jelentős összeget áldozunk az energiahordozókkal kapcsolatos fejlesztésekre. A nagyszabású programok mellett, mint amilyen a tovább épülő paksi atomerőmű beruházása, vagy a Tatabánya környéki új bányanyitások, rekonstrukciós, illetve minőségjavító célokra is jut fejlesztési forint. Ennek érdekében folytatódik például a pécsi szénmosó I. ütemének kivitelezése és a mányi szénmosó előkészítése. Az ésszerű és takarékos energiagazdálkodást szolgálják az algyői, a sarkadke- resztúri és az üllési beruházások, amelyek révén növekszik a felhasználható földgáz mennyisége. A villamos- energia-iparban elsősorban az üzemvitel biztonságát elősegítő és a távhőszolgáltatást fokozó fejlesztéseket segítik elő. Rekonstrukciós beruházás a Szolnoki Papírgyár korszerűsítése: a munkálatok üteme várhatóan lehetővé teszi, hogy az új papírgép még az idén megkezdje a próbaüzemet. A kohászatban — a már említett beruházások mellett — többek közt Dunaújvárosban és Óz- don a salakhányók hasznosítását szolgáló fejlesztéseket segítik elő. A gépiparban az alkatrészfejlesztéshez kapcsolódó beruházásokat kezelik kiemelt feladatként. A vegyipari beruházások elsősorban a különböző központi fejlesztési programokhoz kapcsolódnak. Ezek nagyrészt ugyancsak már meglevő üzemek, alap- anyaggyártó kapacitások kiegészítői. Ilyenek például a Kőbányai Gyógyszeráru- gyár dorogi fejlesztései, a Chinoin fundazol beruházása, az Észak-magyarországi Vegyiművek Alirox üzeme, továbbá a Tiszai Vegyi Kombinát, a Borsodi Vegyi Kombinát, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat és a Nit- rokémia műanyagfeldolgo- zó-ipari fejlesztései. E gy beruházás jelentőségét — és az ezzel kapcsolatos felelősséget — aligha csökkentheti, hogy a zöld mező helyett a meglevő vállalatok kerítésein belül valósul meg. Már csak azért sem, mert a felsorolt fejlesztések az ország devizaegyensúlya szempontjából is fontosak, megvalósításuk népgazdasági érdek. Molnár Patrícia Megnyílt a Hotel Sugovica Csütörtökön felavatták Baja új szállodáját, a Hotel Su- govicát, amely határidőre készült el a Bajai Építő- és Építőanyagipari Vállalat kivitelezésében. Tervezője Tárnok Zoltán bajai építészmérnök. A szálloda a Petőfi-szige- ten, Baja üdülő- és sport- centrumában áll. Harmincnégy két- és háromágyas szobával, két lakosztállyal várja a vendégeket, s emellett — kihasználva vízparti fekvését — Számos szórakozásra, sportolásra, pihenésre alkalmas szolgáltatást nyújt. Ezek számát és minőségét figyelembe véve háromcsillagos kategóriába sorolták a Sugovicát, amely a mellette levő, közös üzemeltetésű kempinggel, valamint a régi Duna Szállóval együtt fogadni tudja Baja vendégeit, akik rendszeresen ellátogatnak a hagyományos évi rendezvényekre : a bajai nyárra, a Duna menti folklórfesztiválra és a nemzetközi motor- csonakversenyekre. A szállodát Kállay Oszkár, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke avatta fel.
