Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-21 / 17. szám

1983, január 21., péntek Telekgazdálkodás Szarvason A múlt évben Szarvason a lakásépítő szövetkezet 30 tömblakást és 11 csoportos, korszerű családi házat épí­tett. Ugyanakkor magánerő­ből 48 lakás létesült. A hi­telfeltételek javulásával a magánerős építkezések iránt megnőtt az érdeklődés. Az új lakásépítési program a ko­rábbinál fokozottabban szá­mol a lakosság kezdeménye­zésével. Ez viszont szükséges­sé teszi a terület-előkészítés és a telekellátás szervezet­tebb megoldását. A magán­erős lakásépítés arányának növelése e nélkül szinte el­képzelhetetlen. Vajon ho­gyan készült fel erre a fel­adatra a tanács? — Szarvason hagyománya van a magánerős építkezés­nek. A tanács számolt azzal, hogy növekedni fog az ér­deklődés az építési telkek iránt. A feladatra tehát fel­készültünk. Már korábban megkezdtük az előkészítő munkát. Ha csak most lát­tunk volna hozzá, bizony el­telt volna ez az év a felké­szüléssel. Ugyanis ez a tevé­kenység magába foglalja a kisajátítást, a közművesítést, valamint a beépítés terve­zését egyaránt — tájékozta­tott Gaál Sándor, a városi tanács vb műszaki osztályá­nak megbízott vezetője. Valljuk meg azonban őszintén, a körülményeknek is megvolt a maguk kény­szerítő hatása. Végeztek egy alapos vizsgálatot, amely át­ölelte az elmúlt öt eszten­dőt. Eszerint a telkek szá­ma évről évre csökkent. Míg 1981-ben 22 magántulajdon­ban levő, beépíthető telket tartottak számon, a múlt évben már csak húszat, s ebben az évben viszont már csak 15 áll rendelkezésre. Az állami telkek száma is ala­posan megcsappant. A múlt évben csupán egy-egy álla­mi telket adtak tartós hasz­nálatba. Vitathatatlan tény, hogy a megfelelő számú és áru állami telkek hiánya éreztette hatását a hagyo­mányos családi ház építése terén. A hiányosság meg­szüntetése érdekében indí­tották meg 1981 tavaszán a város déli részén, a Szentesi út mentén a telkek kialakí­tását. Időközben befejezték a kisajátítást, s elkészültek a közművesítés és a beépí­tés tervei. Az előközművesí- tés kivitelezése a közeljövő­ben indul meg. A telkek tartós használatba adását ez év tavaszán kezdik meg. Tekintsünk vissza az el­múlt öt esztendőre. Milyen következménye volt az álla­mi telkek hiányának. Az ál­lami telekkínálat csökkenése maga után vonta a magán- tulajdonú telkek árának a használati értéket meghala­dó emelkedését. Szarvason egy-egy telek ára mintegy 80—100 ezer forintba került. Ha kedvezőbb volt a fekvé­se, akkor 150 ezret is elkér­tek érte. A csoportos, kor­szerű családi házak állami telekellátása terén a helyzet jobb volt. A Körös utcában a korábbi kisajátítás révén a lakásépítő szövetkezet ré­szére az építési telkeket fo­lyamatosan biztosították. Ezeknek a telkeknek az ára kedvezően alakult. A több szintes szövetkezeti lakások építéséhez a telekigényeket folyamatosan tudták bizto­sítani az állami telkek tar­tós használatba adásával. A tömbtelkek használatba vé­teli díja négyzetméterenként 400 forint volt. A tartós használatba adott tömb- és sorháztelkek használatba vé­teli díja minden esetben a tényleges ráfordítási költsé­geket tükrözte. Jóval keve­sebbe került, mint a magán- kínálatú telek. A telkék ki­alakításával kapcsolatos munkákat a városi tanács szakigazgatási szervei végez­ték. A kisajátításhoz szüksé­ges pénzügyi fedezetet az OTP biztosította. Az elő- közművesítés azokon a telke­ken, melyeket a lakásépítő szövetkezet vett igénybe, ta­nácsi beruházásban valósult meg. A lakosság jelentős társadalmi munkát végzett, sőt a város üzemei is segí­tettek. Az állami telkek kialakí­tása során ez ideig mezőgaz­dasági földteríilet művelési ágból való kivonására nem került sor. A Szentesi úti telkek kialakításánál vi­szont mintegy 10 hektárnyi mezőgazdasági területet vet­tek igénybe. A kisajátítás költsége meghaladja az 1,2 millió forintot. Ez természe­tesen növeli a telkek árát is. A telkek iránt nagy az érdeklődés. Eddig mintegy százan jelentették be igé­nyüket a tanácsnál. A városi tanács a Szentesi úti telek­elosztás révén ebben az év­ben 112 hagyományos csa­ládi ház beépítésére alkal­mas állami telket biztosít. A csoportos telepítésű, kor­szerű családi lakóház épí­téséhez ugyancsak a Szentesi út mentén 114 telket alakí­tanak ki. A hagyományos családi ház beépítésére al­kalmas állami telkek költ­ségvetés szerinti átlagára mintegy 73 ezer forint lesz. Az előközművesítést az OTP támogatásával végzik. Az ivóvízhálózat, a szennyvíz- csatorna, a csapadékvíz- csatorna, az út és járda épí­tésére több, mint 17 millió forintot fordítanak. A cso­portos, korszerű családiház­építés további elősegítése ér­dekében a mongolzugi üdü­lőterület úgynevezett „Al­más” részén mintegy 60 la­kótelek kialakítását tervezik. A telkeket tartós használat­ba adják 50 évre. Vajon hogyan fogadta a lakosság ezt a jogintézményt Szarvason? Gaál Sándor osz­tályvezető a következőket válaszolta: — A tartós használatba adás jogintézményt a lakos­ság eleinte^ tartózkodással fogadta. A magántulajdonosi hagyományoknak erős gyö­kerei vannak. Ezért sokan a drágább, magántulajdonban levő telkeket választották az olcsóbb állami .telkekkel szemben. Az utóbbi években viszont egyre nőtt a,z érdek­lődés a tartós használatba vétel iránt. Serédi János Magánerőből a múlt évben 48 családi ház épült Szarvason Lakóházfelűjítás és parképítés Piac a lakótelepen A mezőkovácsházi Nagy­községi Tanács költségvetési üzeme elkészítette az 1983. évi tervét. Szerepel ebben belső és mélyépítés, park- fenntartás, lakóházak felújí­tása, karbantartása. Az épí­tőipari részleg csaknem 13 millió forint értékű munkát vállalt, elsősorban a helyi tanács intézményeinél. A ke­zelésükben levő állami laká­sok üzemeltetésére, karban­tartására és felújítására több mint egymillió forint áll rendelkezésre. Az idén öt ilyen lakóházat újítanak föl az Alkotmány, illetve az Árpád utcában. A 2. számú óvoda felújí­tását, bővítését, a bölcsőde építését ebben az évben be­fejezik, amely összesen egy­millió 700 ezer forintba ke­rül. Az új tanácsháza belső építészeti munkáira 2 mil­lió forintot költenek, a par­kosításra pedig 1,5 milliót irányoztak elő. Elkészülnek az üzem telephelyén a szo­ciális létesítmények és egy korszerű műhely. Ugyancsak az idei feladatok közé tar­tozik többek között a járási­községi művelődési központ, a kunágotai és a mezőko­vácsházi általános iskola, a kevermesi öregek napközi otthonának a felújítása. Ezenkívül hozzákezdenek 200 ezer forintért Mezőko- vácsházán a Táncsics utcai egészségház felújításához, amelyet 1984-ben adnak át. A költségvetési üzem ta­nácsi megrendelés alapján rendbe hozza az Árpád utca 133. számú szolgálati lakást, Kevermesen a helyi tanács intézményeit központi fűtés­sel szerelik fel, a megyei ga­bonaforgalmi és malomipari vállalatnak pedig félmillió forint értékű felújítást vál­lalt. Természetesen jut pénz kommunális feladatokra is. Virágok, fák ültetésére, gon­dozására 520 ezer forintot fordítanak. S. S. A békéscsabai Városi Ta­nács illetékes szakigazgatási szerve rendszeresen foglal­kozik a kereskedelemmel. A végrehajtó bizottság az el­múlt években tárgyalt töb­bek között a peremkerületi boltok gondjairól, a hús, a zöldség és a gyümölcs kíná­latáról, beszámoltatta mun­kájáról a sütőipari vállala­tot és a vásári irodát. Az utóbbi négy esztendő­ben bővült az üzlethálózat. Tanácsi segítséggel felépült a József Attila-lakótelepen az 1500 négyzetméteres ABC- áruház, számos magánkeres­kedő kapcsolódott be az ér­tékesítésbe, épül a Fövenyes úton az új piactér. Javította az áruellátást a Békési és a Bartók Béla úton megnyitott ABC-áruház. Felújították az Achim L. András-lakótele- pen és Mezőmegyeren az élelmiszerboltot. E folyamat gyorsítására a tanács fejlesz­tési alapjából egymillió fo­rintot adott, amely nagyban hozzájárult a húsértékesítés feltételeinek javításához is. Sajnos, változatlanul rossz a VI. kerületben az alapellá­tás és gondok vannak a bel­városban is. A Luther utcai bútorüzlet kis alapterülete miatt nem lehet végleges megoldás. Ké­sik a szövetkezeti általános áruház építése. A mostani mezőgazdasági szakbolt kép­telen kielégíteni az igénye­ket^ Elgondolkoztató adat: 198Í-ben a megye összes kis­kereskedelmi forgalmának 25,2 százaléka Békéscsabán valósult meg. Ennek ellené­re a VI. ötéves tervben sze­rényebb hálózatfejlesztésre kell számítani. Mindenek­előtt a legfontosabb fejlesz­tési feladatnak az új laká­sok alatt, vagy közelében felépülő ABC-áruházak épí­tését tekintik. Ilyeneket ter­veznek megnyitni a Bartók Béla úton és a Mednyánszki utcában. S. S. Új szolgáltatás a MOLÉV-nál Repülni jó. Még annak is, aki kissé borzongva latol­gatja, vajon hány méter ma­gasan van a gép, s mi tör­ténne, ha . .. Aztán ez las­san elmúlik a Stewardess nyugodt hangjától, kedves mosolyától. A finom ételek, frissítők, „szíverősítők” után, egy kényelmes hátrahajtható ülésen pihenve végképp megszűnik a szorongás. Ez­után már csak az — olykor több ezer kilométerre levő — úticélra gondolnak a re­pülőgépen utazók. Immár nyugodtan, jó közérzettel, és a várakozás izgalmával. Jó néhányan állítják, és joggal, hogy az útiélménye­ket döntően befolyásolja az utazás milyensége. Ennek érdekében vezette be a MA­LÉV január közepétől új szolgáltatását, amely a „Com­fort” fantázianevet viseli. Az új szolgáltatás beveze­tésével egy időben megszűnt az első osztály, s az utasok két lehetőség közül választ­hatnak a MALÉV-járatokon. Comfortosztályon utazhat­nak mindazok, akik a jegy teljes árát fizetik. A kedvez­ményes jeggyel utazók (cso­port, ifjúsági, APEX-kedvez- mény) a turistaosztályon fog­lalnak helyet. Mit kapnak azok az uta­sok, akik a comfortosztályon akarnak utazni? Kék színű A MALÉV új szolgáltatást vezetett be: úgynevezett comfortosztályt alakítottak ki a repü­lőgépek fedélzetén, s ezzel egy időben valamennyi járaton megszüntették az első osztályt (Fotó: MTI — Tóth Gyula felvétele — KS) beszállókártyával elsőként szállhatnak be a gépbe. Az új osztály bevezetésével egy időben a MALÉV is áttért az ülésszám szerinti ültetés­re. Az utasok a jegy kezelés­nél választhatják ki, melyik helyen kívánnak ülni (do­hányzó-, nem dohányzó rész­ben, ablak mellett), s ennek száma rákerül a beszállókár­tyára. A gép fedélzetén külön személyzet gondoskodik a comfortutasok kényelméről. A különböző hidegtálak mel­lett, hosszabb járatokon me­legételeket is felszolgálnak. A magyar rövid italokat és borokat is térítés nélkül kapják az utasok. Speciális, igények esetén vegetáriánus­tálról és bébiételről is gon­doskodik a gép személyzete. Étkezés után napilapok és színes magazinok állnak az utasok rendelkezésére. Nem mellékes az sem, hogy az eddigi, kevés utast befogadó első osztállyal, szemben, most negyvennégyen utazhatnak a comfortosztályon. Komfortosan a comforton, de mennyiért? Nyugati vo­nalakon a teljes árú jegy, a korábbi turistaosztálynak megfelelő tarifát jelenti, amelyhez 20 kilogramm sza­bad poggyászkeret tartozik. A szocialista országokba indu­ló járatokon a comfortjegy ára a régi, első osztályú ta­rifával azonos. A szabad poggyászkeret 30 kilogramm. Németh Szilvia Összhang . ember, gép és környezete között Munkavédelem Tanácstagi beszámolé Mezöberényben (Tudósítónktól) Mezöberényben és Csárda- szálláson a nagyközségi ta­nács tagjai megvitatták a tanácsi munkáról szóló be­számolót. A választópolgárok az el­múlt évekhez képest élén- kebb érdeklődést tanúsítot­tak, amit a nagyobb számú megjelenés és hozzászólás, valamint az aktív vita is bi­zonyított. A hozzászólások igazolták, hogy a lakosság figyelemmel kíséri a telepü­lések sorsát, a fejlődésért dolgozó közösséget alkot. Az igények felsorakoztatása mel­lett — a szűkülő anyagi le­hetőségek ismeretében — a társadalmi munkafelajánlá­sok egész sora szerepelt. Fo­kozódik az igény a vezeté­kes gázellátás, a szennyvíz- hálózat és a telefonhálózat bővítése iránt. Barna Mihály Az ergonómia szakemberei — tervező mérnökök, mun­kaélettani kutatók, orvosok, pszichológusok, szociológu­sok, szervezők, ipari forma- tervezők háromnapos konfe­renciát kezdtek a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság rendezésében csütörtö­kön Budapesten, a MTESZ székházában. Áttekintik a tudományág gyakorlati al­kalmazásának hazai tapasz­talatait. Az előadásokból kitűnt: a legutóbbi, tíz évvel ezelőtt megtartott országos konfe­rencia óta mind nagyobb az ergonómia jelentősége, 1979 óta már kormányrendelet is előírja alkalmazását. Első­sorban olyan nagyvállalatok­nál érdemes és lehetséges foglalkozni vele, ahol nagy­értékű termelő berendezése­ken, sokan dolgoznak. Ugyanis hiába gyártják a legnagyobb teljesítményekre képes berendezést, ha annak követelményeihez a dolgozó nem tud tartósan alkalmaz­kodni. Az ember és a gép együttműködésének eredmé­nyességéhez megfelelő mun­kakörnyezet is szükséges. E feladatok megoldásával fog­lalkozik az ergonómia tudo­mánya, melynek feladata: a munkát kell az ember ké­pességeihez igazítani, azaz olyan összhangot teremteni a dolgozó, a gép és a kör­nyezet között, hogy az utób­biak igazodjanak az egyén képességeihez, adottságaihoz. Az ember, a gép és kör­nyezete összhangjának meg­teremtésére a legjobb pél­dák Magyarországon a Cse­pel Műveknél, a Rábánál, a Taurusnál, a Lenin Kohá­szati Műveknél vannak. Nem egy helyen munkapszicholó­giai laboratórium is műkö­dik, ahol arra törekszenek, hogy célszerűen alakítsák ki a dolgozó ember munkahelyi környezetét. A tanácskozás mintegy 400 résztvevője 9 szekcióban szá­mol be tapasztalatairól, ku­tatási eredményeiről. A kon­ferencia végén ajánlásokat fogadnak el, amelyeket el­juttatnak az illetékes főha­tóságokhoz. Alapjában véve jónak mi­nősíthető a Pécsi Vasútigaz- gatóság munkavédelmi tevé­kenysége — állapította meg csütörtöki ülésén a Vasuta­sok Szakszervezetének el­nöksége. Az igazgatóság három me­gyét és két részmegyét ölel fel területén — melyet 1500 kilométernyi vasútvonal há­lóz be — csaknem 14 ezer vasutas dolgozik. Az itteni üzemi balesetek száma évek óta alig fele a többi vasút- igazgatóságon történt balese­tek átlagának (ezer dolgozó­ra 14,4 baleset jutott az el­múlt évben), s a kiesett mun­kanapok száma mérsékelten csökken. Az elnökség leszögezte, hogy egyre javulnak az igaz­gatóságon a munkavégzés feltételei: a hagyományos technikai, technológiai esz­közöket fokozatosan felvált­ják a korszerűbbek, a pálya- fenntartási munka mind na­gyobb részét gépesítették, ko­csimosó berendezéseket te­lepítettek, s ugyancsak gé­pekkel végzik ma már az anyagmozgatási feladatok jó részét is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom