Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-19 / 15. szám
chhö—------------------------------------------------------Ú j cég: nVIFOR GT. Az ÁFOR és az energiatakarékosság 1983. január 19., szerda o Hogy tetszik az önnállóság? Megkérdeztük az ÜGROKER-nél A szénhidrogén-felhasználás csökkentése, a folyékony energiahordozókkal való takarékoskodás már évek óta a legfontosabb központi programok közé tartozik hazánkban. Nem is vitatja senki a program fontosságát, de mit tegyen az a kereskedelmi vállalat, amelyik abból él, hogy folyékony szénhidrogéneket ad el? Az ÁFOR — eleget téve az elvárásoknak — tulajdonképpen saját maga ellen dolgozott, amikor létrehozta tanácsadó szolgálatát. Ennek is köszönhető, hogy évről évre csökken a benzin- és olajforgalom az ÁFOR- nál. A vállalatnak viszont meg kell élnie, és biztosítani kell a megélhetést a 7 ezer 500 dolgozónak is. Csökken a benzinforgalom Az utóbbi évek többszöri áremeléseire gondolva a laikus könnyen azt hihetné, hogy semmi vész, az áremelkedésekből adódó többletbevétel bőségesen fedezi a forgalomcsökkenés miatti kiesést. Erről persze szó sincs. — A benzin és olaj árának emelkedése csak az árbevételünket gyarapítja, nyereségünk ettől nem változik, a többletet az utolsó fillérig be kell fizetnünk az államkasszába. Ráadásul a mi árrésünk nem az ár százalékában, hanem egy fix összegben lett megszabva. Ezért mi az ártól függetlenül ugyanannyit kapunk egy tonna üzemanyag eladásáért, mint régen, ebből kell fedeznünk minden kiadásunkat úgy, hogy közben körülöttünk az árak szépen emelkednek. Ráadásul az általunk is támogatott energiatakarékossági mozgalom ezeket a bevételeinket is folyamatosan csökkenti. Valamit tehát tennünk kellett, hogy állva maradjunk — mondja dr. Karádi István, az ÁFOR Ásványolaj forgalmi Vállalat kereskedelmi igazgatója. A piacért folyó harc klasz- szikus módszereit az ÁFOR nem alkalmazhatja. Mivel lényeges konkurrenciája nincs, nem teheti azt meg. hogy magához Csábítja a másik cég vevőit. A bevétel növelésére csak egyetlen lehetőségük maradt: bővíteni a szolgáltatások körét. E szolgáltatási körben az egyik legnagyobb „fogás” a repülőtéri ellátótevékenység megszervezése. Az idei évtől már az ÁFOR szállítja a Ferihegyi repülőtér részére az üzemanyagot. Eddig a kerozin importból érkezett közvetlenül Ferihegyre. ahol óriási gondot jelentett a megfelelő tárolótér hiánya. Nagyobb meny- nyiségek lökésszerű beérkezésekor eddig is az ÁFOR segített a repülőtér gondjain, a jövőben minden ezzel kapcsolatos tevékenységet már ők végeznek. Ráadásul csökkenhet az import is, mert a hazai finomítókapacitások átszervezésekor itthon is megkezdődhetett a kerozingyártás. Ennek az értékes anyagnak a forgalmazása jelentős bevételt hoz majd a vállalatnak. Ez azonban a lakosságot közvetlenül nemigen érinti. Az autósokat inkább az izgatja: lesz-e valamilyen újdonság a "benzinkutaknál? Porszívók a kutaknál Ha a szénhidrogén-forgalomból eredő bevételek csökkennek, akkor valami más után kell nézni — vélték az ÁFOR-nál. — És mert alapvetően az autózással kapcsolatos a benzinkutak forgalma, nyilvánvaló, hogy ezen a területen kell valami újat keresni. Nos, ez a keresés már megkezdődött, sőt eredményeket is hozott. Meglepően nagy a sikere például a pénzbedobós porszívóknak. Ezek hazai gyártmányú, az iparban már eddig is használt, nagy teljesítményű porszívók, melyeket most néhány benzinkútnál már felállítottak. Felszereltek rá egy egyszerű készüléket, mely három kétforintos bedobása után öt percre bekapcsolja a porszívót, és az alatt az autós kitisztíthatja a járművét. Jelenleg tíz benzinkútnál működik ez a szolgáltatás. Az idén jó néhány újabbat kívánnak üzembe helyezni. Érdekes újdonság az olaj- leszívó készülék is. Ez végre megoldja a fáradtolaj begyűjtésének, és ezzel a környezetszennyezés megakadályozásának régi gondját. Egy ügyes berendezés az olaj nívómérő pálca helyére dugva pillanatok alatt kiszippantja a motorból az elhasznált olajat, és máris be lehet tölteni a frisset. Főleg a Balaton körüli és a vízgyűjtő területeken levő benzinkutakat szerelik fel először ezzel az importkészülékkel, mert itt okozhat legnagyobb kárt az esetleges olaj szennyeződés. Új szolgáltatása a ben- zinkutaknak, hogy átveszik a használt akkumulátorokat. Ezt a szolgáltatást a MÉH- hel közösen végzik, és óriási mennyiségű, újra felhasználható ólmot lehet így egy évben begyűjteni. A múlt esztendei sikeres Pest megyei tapasztalatok után ez évtől már az ország összes ÁFOR-benzinkútjánál leadhatók a használt akkumulátorok, melyek ellenértékét azonnal ki is fizetik. És mindezek mellett létrejött egy gazdasági társulás is, az AVIFOR GT. Ki mihez ért? Ez az új név természetesen rövidítés, és egy olyan vállalkozást jelent, melynek neve Autóvillamossági, Forgalmazási és Szaktanácsadási Szolgálat. A veszprémi Bakony Művek, a budapesti Akkumulátor- és Szárazelemgyár és az ÁFOR hozta létre. Hogy miért, arról a vállalkozás gesztora, Frank György, az ÁFOR osztály- vezető mérnöke a következőket mondja. — Abból indultunk ki, hogy a dolgok akkor mennek a leghatékonyabban, ha mindenki azt csinálja, amihez ért. A gyártó tehát gyártson, a kereskedő pedig kereskedjen. Nekünk van egy egész országra kiterjedő kereskedelmi hálózatunk, partnereink pedig csupa olyasmit gyártanak. melyekre az autósoknak szükségük van. Létrehoztuk tehát az AVIFOR GT-t, melynek az a feladata, hogy forgalmazza a Bakony Műveknél gyártott valameny- nyi autóvillamossági cikket és a hazai akkumulátorokat. De az AVIFOR nemcsak ezzel foglalkozik majd, hanem szaktanácsadással is. Az akkumulátorgyárban nemrég Európa egyik legkorszerűbb gyártósorát helyezték üzembe. Ahhoz, hogy az ott készülő akkuk tudják is azt, amit a gyártó vállal, ahhoz érteni kell a kezelésükhöz is. Ehhez tanfolyamokat szervezünk. Ugyanilyen tanfolyamokon * ismertetjük a Bakony autóvillamossági cikkeinek kezelését, karbantartását is. Rugótól a gyújtáskapcsolóig Az AVIFOR azonban ennél is többet akar. Meg akarja tanítani kereskedni a benzinkutasokat. Az idei évtől már a benzinkutaknál nem jár jutalék a folyékony szénhidrogének értékesítése után. Többletbevételt tehát csak a melléktevékenység, a kereskedelmi tevékenység fokozása hozhat. A jelentősebb benzinkutaknál a kis, csak néhány cikket árusító boltokat komoly szaküzletekké kívánják fejleszteni. Nincs akadálya annak sem, hogy azokban a községekben, ahol erre igény van, a helyi benzinkutak is forgalmazzák az AVIFOR mind a négy-ötszáz cikkelemét. Hogy a választékból mennyi lesz raktáron, azt a benzinkút vezetője dönti el, szabad kezet kap a rendelésben. A forgalomnövelésen túl az AVIFOR-nak még egy feladata van, a jó hírnév megteremtése. Sem az akkumulátorgyárnak, sem a Bakony- nak nem mindegy, hogy miként vélekednek termékeikről a felhasználók. Ezért az AVIFOR bolthálózatában a legkisebb néhány filléres rugótól kezdve a komplett gyújtáskapcsolóig minden kaDható lesz majd; így meghibásodás esetén javítani is lehet, és nem csak cserélni. Felmerül persze az a kérdés: pótolja-e ez a melléktevékenység az ásványolaj- forgalom csökkenéséből eredő bevételkiesést? Dr. Ka- •rádi István kereskedelmi igazgató optimista. Szerinte az ÁFOR-nál maradó nyereség talán még nőni is fog. A benzinkutasok is tekintélyes többletjövedelemhez juthatnak majd, teljesen törvényesen, tisztességes úton, és ami a fő, az újfajta kereskedői szemlélet előnyeit élvezheti az autósok több milliós tábora is. Az ő kedvükért is reméljük, hogy az AVIFOR GT nem az utolsó ötlete volt a vállalatnak. Lónyai László A megyeszékhelyen működő AGROKER — más megyékben dolgozó társaival együtt — a múlt év elejétől önálló vállalatként tevékenykedik. Az önállóság első esztendejének tapasztalatairól beszélgettünk Molnár Lajos igazgatóval és helyettesével, Balogh Józseffel. Molnár Lajos egy kis visz- szaemlékezéssel kezdi. Eszerint Sz Agrotrösztöt és vállalatait, az AGROKER-eket két évtizede hozták létre. A tröszt egyetlen nagy vállalkozásként számolt el alapítójának — az államnak. Tagvállalatainak utasításokat adott, szigorú bér- és létszámgazdálkodást írt elő. A megyei AGROKER-eknek nem sok lehetőségük volt az önálló kezdeményezésre, az alapítólevelükben rögzített ellátási felelősség pedig a valódi kereskedelem lehetőségétől fosztotta meg őket. Kétségtelen, hogy a tröszti formának is voltak előnyei. Ha valamelyik vállalat többet rendelt egy bizonyos cikkből és nem' tudta értékesíteni, a központ átirányította egy másik tagvállalathoz a fölös készletet — minden különösebb következmény nélkül megszabadult a túl sokat rendelő a nyakán maradt cikkektől. És a múlt évben végre jött az önállóság. A csabai vállalat neve önmagában is jelzi a változás lényegét. AJBé- kés megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalatból Mezőgazdasági Termelőeszközkereskedelmi Vállalat lett. Megszűntek tehát a megyehatárok és az ellátási felelősség, kereskedő lett az ellátóból. Természetes, hogy az átszervezés nem ment zökkenők nélkül. Már csak azért sem, mert a változásokat változatlan dolgozói létszámmal kellett végrehajtani. Vegyük sorra a leglényegesebbeket! Átdolgozták a vállalat működési szabályzatát, kollektív szerződését; a létezését beszabályozó okiratok egész sorát, pontosan 14-et. Az adminisztráción túl a vállalat dolgozói felvették a kapcsolatot a szintén tavaly alakult AGROTEK Vállalattal, és járni kezdték az országot. Ismerkedtek a tiszántúli AG- ROKER Vállalatokkal, a műtrágyát, vegyszert vagy gépet gyártó üzemekkel. És igyekeztek minél kedvezőbb szerződéseket kötni, mert most már ebben is csak magukra számíthattak. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy az évet minden különösebb nehézség nélkül kezdhették, hiszen a megszűnt tröszt egyik utolsó ténykedése az volt, hogy fel- töltötte korábbi tagjai raktárait. Így nem kellett már az év elejét áru utáni futko- sással kezdeniük az önállósult vállalatoknak. Épp ezért, inkább olyan területeken néztek szét a csabai „AGROKER-esek”, ahol hiányt éreztek. Gyártókat kerestek importot pótló vagy krónikus hiányokat enyhítő cikkekre. Hogy milyen sikerrel, azt egyetlen szám jól bizonyítja. Míg 1981-ben csak egy alkatrész gyártását bízták az egyik termelőszövetkezetre, a múlt évben már hetven (!) alkatrészt, hiányzó kis szerkezeti elemet készíttettek megbízás alapján. De nemcsak hiánycikkekkel bővítették a választékot. Javításhoz szükséges technikai segédanyagokat, fém-, gumiragasztókat, kéztisztító szereket vettek fel a forgalmazott termékek listájára, összességében: forgalmuk tíz százalékkal nőtt a bázishoz és az előző évhez képest. Annak ellenére, hogy a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés tavaly óta önállóan látja el tagszövetkezeteit eszközökkel. Hogy mi a siker titka? Molnár Lajos szerint nem lehet a forgalomnövekedést a gépek, eszközök drágulására fogni. Sok munka, utánjárás van a forgalom és a nyereség emelkedése mögött. És egy nagyon fontos megállapítás: hogy Békés megye magas színvonalú mezőgazdasága, élelmiszeripara jó piac a különböző gépek, berendezések számára. Tehát elsősorban itt, a megyén belül kell keresni az értékesítési lehetőségeket, és akkor vígan meg tudnak élni. Ez a „vígan” kifejezés szó szerint értendő, hiszen mint a vállalat két vezetője elárulta, már az év elején az országos átlagnál lényegesen nagyobb mértékben fejleszthetik dolgozóik bérszínvonalát, mindenki közvetlenül érezheti jó munkája eredményét. Az is tény azonban, hogy az első év amolyan próbaév volt, éppen az induló készletek miatt nem ment igazán „élesben” a dolog. Az igazi nagy próba 1983 lesz, amelyet nagyrészt már megalapoztak a termelőkkel kötött szállítási szerződésekkel. A kérdésre, hogy hogyan tetszik az önállóság, egyértelmű a válasz: igen, tetszik. M. Szabó Zsuzsa A békéscsabai Szarvasi úti benzinkút boltjában is rövidesen megjelennek az AVIFOR GT árucikkei Fotó: Fazekas László Növénytermesztés 1983 Hz élelmiszer-kereskedelem idei tervei A hazai gabonatermesztést a világ élvonalában tartják számon. Egy-egy kiemelkedően gazdálkodó magyar nagyüzem teljesítménye állja a legigényesebb nemzetközi összehasonlítást is, ennél fogva a növénytermesztés idei terve nem is irányoz elő újabb dinamikus fejlesztést. A terv szerint a növénytermesztés az idén az elmúlt évhez mérten 2,3 százalékkal fokozza a termelést, ám ez csak látszólag „óvatos” fejlesztési tempó; már az induló alap is túlságosan magas, és az előrelépésnél minden tonna többlethozamért valóban meg kell küzdeni. Az, hogy az idei terv az elmúlt évi jó gabonatermesztési eredmé- 1 nyéknél is többet vár 1983- ra, alaposan feladja a leckét a nagyüzemi gazdaságok szakembereinek. Az egyéb növények közül visszafogják a cukorrépa termesztését, miután a világpiaci árak csökkenőben vannak. Az olajosmagvak termesztésénél a hozamok fokozásával igyekeznek majd ellensúlyozni a termelők a terület nem nagy, mindösz- sze 1,5 százalékos csökkenését. A kiskerti termeléssel együtt a tavalyinál nagyobb burgonyatermő-területtel számolnak. Az előirányzat szerint lehetőség van a termésátlagok fokozására. A hazai szükségletet teremtik majd elő a burgonyatermelők. A lakosság élelmiszer-ellátása tavaly — miként évek óta — kiegyensúlyozott volt, az alapvető cikkekből folyamatos kínálat volt a jellemző. Az elmúlt évben átlagosan 74 kiló húst fogyasztottunk fejenként, zöldségből és gyümölcsből egy lakosra több mint 160 kg jutott, tejből és tejtermékekből 163, s kenyérből, pékáruból pedig mintegy 100 kilogramm. Szeszfogyasztásban tavaly sem maradtunk el az elmúlt évek mögött. Az élelmiszer-ellátás alakulásáról, az idei tervekről tájékoztatta Szigethi Gyula, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője az MTI munkatársát. A lakosság táplálkozása az elmúlt évben tovább korszerűsödött — mondotta —, az eredményekben nem kis része volt az élelmiszer-kereskedelemnek. A kereskedelmi vállalatok egyebek közt kiemelkedően jó eredményeket értek el a baromfiértékesít- tésben, 11-12 százalékkal többet adtak el tavaly, mint a megelőző évben. A szárnyasok személyenkénti 16-17 kilós évi fogyasztásával a világranglista élére kerültünk. Javult a kereskedelem élőhalkínálata is, a nyári hónapok kivételével kielégítették az igényeket. A zöldséggyümölcs fogyasztás szintén növekedett, főként a tavalyi jó termésnek köszönhetően és különösen a második félévben. Ehhez hozzájárult a kedvezményes almavásár, ennek során olcsón és nagy mennyiségben juthattak a vevők a gyümölcshöz. A javulás mellett azonban akadnak még gondok táplálkozásunkban, s ez az élelmiszer-kereskedelemben is érződik. Még mindig túl magas a zsiradékfogyasztás — bár ma már sertészsír helyett egyre többen napraforgóolajjal főznek, s a tervezettel ellentétben nem csökkent a cereáliák és a szénhidrátok fogyasztása, forgalma sem. Sőt, különösen az édesipari lisztes áruk egyes fajtáiból több is elkelne az üzletekben. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar idén is megfelelő mennyiségben és választékban bocsátja a kereskedelem rendelkezésére alakosság ellátásához szükséges élelmiszereket. Az ipar és a kereskedelem tárgyalásai, szerződései alapján az alapvető élelmiszerekből — húsból, kenyérből, tejtermékekből, cukorból, lisztből, zsírból és burgonyából — folyamatos lesz a kínálat. A ZÖLDÉRT-ek és ÁFÉSZ-ek kellő mennyiségű burgonyát, zöldséget és téli almát tároltak, így a primőrökig kitart a készlet.
