Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-19 / 15. szám

1983. január 19., szerda Munkahelyi művelődés Shakespeare-nek a színház, Weskernek a konyha A fenti címmel jelenik meg mától, általában min­den szerdán megyei lapunk­ban az a rovat, amely a Bé­kés megyei szocialista bri­gádok közművelődési moz­galmának aktuális tudni­valóiról tájékoztat. Miért e cím, és miért nem a közismertebb: a köz- művelődési mozgalom, sőt „megyei vetélkedő” a rovat címe? Aki figyelmesen át­tanulmányozza az Ember és környezete című tájékozta­tó füzetet, és a hozzá mel­lékelt űrlapokat, annak szembeötlik, hogy a füzet művelődési ajánlás és mód­szertani segédanyag a szo­cialista brigádok művelődé­séhez. Segédanyag a munka­helyen szerveződött brigádok és tagjaik művelődési válla­lásaihoz, kézikönyv a válla­lások teljesítéséhez. Tehát nem a munkahelyen zajló művelődés, hanem az ott szerveződő folyamatokat befolyásoló program a köz- művelődési mozgalom. Ez a cím egyúttal újra fel­hívja a figyelmet a munka­helyi művelődés komplex jellegére: a munkahelyi ok­tatási és közművelődési fel­adatokra. A párthatározatot, a közművelődési törvényt követő felfelé ívelő szakasz­ban lelkesen megalakult munkahelyi művelődési bi­zottságok kétéves útkereső szakaszát nem mindenütt követte intenzív munka. Igen kevesen tették magu­kévá az irányelvek szelle­mét: a munkahelyi művelő­dés komplex irányítását, a részterületeket koordináló munkát. Máig is sok munka­helyi, gazdasági és társadal­mi vezető vitatja a művelő­dési feladatok munkahelyi megjelenését. Visszatérő el­lenérv: a munkahelyen dol­gozni és nem művelődni kell. Ezért érdemes újból hang­súlyozni, hogy amikor mun­kahelyi művelődésről be­szélünk, nem az ott — és fő­leg nem a munkaidő alatt — történő művelődést kell érteni. Anélkül, hogy a klasszi­kusokat, vagy a közelmúlt művelődéselméleti vitáiból idéznénk, ma már elfoga­dott tény, hogy az ember fejlődése szempontjából meghatározó a munkahelyi környezet: a munkavégzés technikai, technológiai szín­vonala, a munkahelyi de­mokrácia fejlettsége; egyéni érdekeit is a munkavégzés eredményei alapján tudja érvényre juttatni az ember. Az egyéni és társadalmi ér­dek összefonódása a munka­végzésben a legmarkánsabb. Társadalmi haladásunk, gaz­dasági megújulásunk min­den szála a munkavégzés minőségétől, a munkavégző rátermettségétől, az oly gyakran hangoztatott „em­beri tényezőktől” függ. A közgazdászok által szintén sokat emlegetett „legol­csóbb beruházásra” mégis kevés figyelmet fordítanak a munkahelyi vezetők. Miért kell a munkahelyen foglalkozni a felnőtt ember művelődésével? Mert — a Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világok meséi — Kínai, japán mesék. 9.12: Coco. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Rádiószínház Halév. 11.28: Lemezmúzeum. 12.45: Magvetők. 13.05: Operáslágerek. 13.35: Kritikusok fóruma. 13.45: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Szegfű Károly gordonká- zik, Zsákai Piros László klarinétozik. 15.28: Üveghangok. 16.03: Van új a nap alatt. 16.18: Új lemezeinkből. 17.05: A gazdasági titok. 17.30: Pátria — népzenei hang- lemezsorozat 17.44: Szökött szerelmesek. 19.15: Világirodalmi Dekameron. 19.45: A rádió lemezalbuma. 21.00: Külpolitikai klub. 21.29: Daróci Bárdos Tamás népzenei feldolgozásaiból. 22 30: Madrigálok. 22.50: Akitől tanultam. 23.00: Zenekari muzsika. 0.10: Virágénekek. fent említetteken túl — ott ismerik legjobban körülmé­nyeit, lehetőségeit; mert a munkahelyen találják meg az egyén és a társadalom számára egyaránt leghasz­nosabb tartalmát és módját a művelődésnek. * * * A megyei állami és tár­sadalmi szervek, közművelő­dési intézmények által meg­hirdetett közművelődési mozgalom csak keretet, ajánlást adhat ehhez a mun­kához. A közművelődési mozgalom felhívja a figyel­met a munkahelyi művelő­dés legfontosabbikára: az általános iskolai végzettség megszerzésének megyénk­ben égetően fontos felada­tára; a szakmai ismeretek állandó fejlesztésére. Ezeket a feladatokat a munkahe­lyeknek és az oktatási in­tézményeknek kell közösen elvégeznie. A közművelődé­si intézmények (a mozga­lom „szolgáltatást” végzői) mindehhez nem kiegészíté­sül — hanem feltételezve a művelődési folyamatok szer­ves egybeépülését — a szé­les körű választékkal pél­dázzák a művelődés össze­tettségét; a szellemi erők állandó és sokoldalú fejlesz­tésére ösztönöznek. * * * Az „Ember és környeze­te” közművelődési mozga­lom ajánlása ráirányítja a figyelmet a szocialista em­berre, aki csak akkor tud társadalomalakító munkát végezni, ha jól ismeri azt a gazdasági, társadalmi, technikai környezetet, amelyben él; ha ismeri tár­sadalmi, politikai céljain­kat, történelmi múltunkat. A munkahelyi művelő­dést segítő közművelődési mozgalom új szakasza szer­vezeti rendjével is prakti­kusan igazodik a munkahe­lyi valósághoz. A tájékozta­tó füzet a tervezési időszak kezdetén — novemberben — már valamennyi mun­kahelyre eljutott. Volt te­hát idő az informálódásra, az illetékesek tájékoztatá­sára. Mostanában, az év elején aktuális a brigádvállalások megtétele. Gyakorlatias se­gítséget nyújtanak ehhez a füzet mellékletei. (Hasonló módon tehetik meg a kollek­tívák és egyének a többi vállalásokat is.) * * * A munkahelyek gazdasá­gi és társadalmi vezetőitől, szakszervezeti tisztségvise­lőktől, a lelkes társadalmi aktíváktól is függ, hogy adott területen mennyit si­kerül megvalósítani a me­gyei mozgalom szelleméből. Ahol vállalják a jobb ter­vezéssel és körültekintő szervezéssel járó nagyobb munkát, ott az egyént és közösséget egyaránt gyarapí­tó munkahelyi művelődési program alakul ki. Ahol erre most sem szánnak időt, ott továbbra is néhány em­ber „öncélú” vetélkedőjéről fognak beszélni. Tóth Béláné PETŐFI RÁDIÓ 8.35: Idősebbek hullámhosz­szán. 9.30: Válaszolunk hallgatóink­nak. 9.45: Tekeres Sándor nőtafelvé- teleiből. 10 00—11.30: Zenedélelőtt. 12.05: A Magyar Rádió népi ze­nekara muzsikál. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 15.38: Daloló, muzsikáló tájak. 16.00: Mindenki iskolája. 16 40: Fiataloknak. 17Í30: ötödik sebesség. 18.35: Moszkvából érkezett. 19.05: Zenei Tükör. 19.35: Rise Stevens énekel. 19.45: Alice Cooper és Elvis Costello felvételeiből. 20.35: Rádiószínház. A sztaniolpapír. 21.28: David Munrow blockfőte együttese játszik. 21.37: A Rádió Dalszínháza. Színésznő születik. 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Híres előadóművészek felvételeiből. 10.45: Fekete Afrika zenéjéből. 11.05: Indulók, táncok. 11.30: Sanzonslágerek. 12.00: Szimfonikus zene. A múlt héten mutatta be a televízió Arnold Wesker angol drámaíró 1956-ban ké­szült színművét a Nemzeti Színház hároméves produk­ciójában, Zsámbéki Gábor rendezésében. A felvételen Cserhalmi György, Major Ta­más, Benedek Miklós, Gelley Kornél, Máthé Erzsi, Bodnár Erika, Szersén Gyula, Helyey László és Agárdi Gábor ala­kították a főbb, illetve leg­inkább emlékezetes szerepe­ket. S bár egy konyha első hallásra aligha sokat ígérő helyszín, Wesker konyhája — könyvben és színpadon, de még képernyőn is —, egé­szen más: igazi élmény. Arnold Wesker a modern dráma érdekes színfoltja, az angol irodalom meghatározó egyénisége különösen a hat­vanas években. Az apai rész­ről orosz, anyairól magyar származású Wesker London egyik munkásnegyedében született, dolgozott az ipar és a mezőgazdaság legkülön­bözőbb területein, dráma- és filmművészetet tanult; rea­lista művész, aki közel áll a munkásosztályhoz. Nem­csak társadalmilag elkötele­zett, hanem cselekvő, aktív irodalomra törekszik, s alko­tó viszonyra, tartalmas pár­beszédre a szerző és a kö­zönség között. Nevéhez fű­ződik a Centre 42 nevű szak- szervezeti mozgalom, amely­ben a szakszervezeti és a művészeti törekvéseket igye­kezett a munkások érdekeit szolgálva egyesíteni. Darab­jait kiadták a legtöbb or­szágban, s játsszák a világ színpadain. Nálunk a Tyúk­leves gerslivel, a Gyökerek és a Jeruzsálemről beszélek (trilógia), későbbi művei kö­zül pedig a Négy évszak, Az újságírók, valamint Az es­küvő a legismertebbek. „Lehet, hogy unalmasak azok a hosszadalmas magya­rázkodások, amelyekre rá­kényszerülök. Sajnálom, szükség van rájuk. Ez a szín­darab egy Tivoli nevű étte­rem hatalmas konyhájáról szól. Minden konyha — kü­lönösen étkezési időben — tébolydává válik. Rohanás, Plakátpályázat diákoknak Plakátpályázatot hirdet a KISZ Vas megyei bizottsága a közép­fokú tanintézetek diákjainak. A plakátok témája a békeharc. A pályamunkákat február 28-ig kell beküldeni a KISZ Vas me­gyei bizottsága címére: Szom­bathely, Kisfaludy Sándor utca 1. A legjobb munkákat a zsűri értékelése után kiállítják a sop­roni országos diáknapokon, az első négy helyezett pedig részt vehet a diáknapok rendezvénye­in is. 14.18: Theo Adam és a Weimari Brahms trió hangversenye. 15.40: Bye, bye, baby. 16.00: A századforduló operáiból. 16.49: öt földrész zenéje. 17.00: Iskolarádió. 17.30: A Nyíregyházi ifjú zene­barátok énekkara énekel. Kb. 18.30: Itzhak Perlman Sarasate-műveket hegedül. 19.05: Iskolarádió. 19 35: Keringők. 20.00: Külföldi tudósoké a szó. 20.15: Operaest. 21.38: Az Esterházy vonósné­gyes két Mozart-vonósné- gyest játszik. 22.38: Várkonyi krónika. Czakó Gábor regénye. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A tegnap- slágereiből éne­kel Louis Armstrong. 17.15: Holtszezon. Braun Ágos­ton jegyzete. 17.20: Üj felvételeinkből. A ti- szaföldvári férfikar mű­sora. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesz­tő: Tamási László. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétoma. (ism.) 8.05: Iskolatévé. Orosz nyelv. (Ált. isk. 6. oszt.) 8 25: Magyar nyelv. (Alt. isk. 2. oszt.) kicsinyes veszekedések, zú­golódások, hamis büszkesé­gek, sznobizmus. A konyhai személyzet ösztönösen gyűlö­li a felszolgálókat, s mind gyűlölik a vendéget. Ő a sze­mélyes ellenség. Lehet, hogy Shakespeare számára színház volt a világ, számomra azon­ban konyha, ahol az embe­rek jönnek, mennek, s nem maradnak elég soká ahhoz, hogy megértsék egymást. Á barátságok, a szerelmek, az ellenségeskedések épp olyan gyorsan elfelejtődnek, mint ahogy létrejönnek . . így kezdi Arnold Wesker a „használati utasítást” da­rabjának színpadi bemutató­jához. Ilyen útmutatásokat, magyarázatokat, jellemváz­latokat nemcsak A konyha esetében tartott fontosnak. Minden darabjához konkré­tan meghatározta a helyeket, ahol figurái mozognak; utalt magatartásukra, kapcsolata­ikra; egyén és közösség köz­ti viszonyokra, s nem csu­pán azért, mert maga is rendező és színházi ember. Céljai vannak műveivel: üze­neteket közvetít, segítséget akar nyújtani az élet jobb megértéséhez, tartalmasabbá tételéhez, igazi élvezéséhez. „Eszközök, felszerelés — talán ez a kulcsszó. Azt hi­szem, ez az, ahogy én a mű­vészetet tekintem: mint esz­közt, felszerelést az élet fo­gadásához, irányításához.” A Nemzeti Színház előadá­sa sikeresen követi a szerző útmutatásait. A konyhai munkálatok és az éttermi ki­szolgálás ritmusa, a munka­tempó embertelen fokozása a napszakoknak, illetve az ét­kezési időknek megfelelően egy londoni étterem valósá­gát idézi. Szakácsok, pincé­rek, cukrászok válnak — kö­telességük teljesítése közben — elnyomottá, tehetetlenné, egy hatalmas gépezet apró részeivé. Eszeveszett kapko­dás: a testek mozgása, az arcvonások egyformák, jel­legtelenek lesznek, emberte­lenné torzulnak. A szerző a munkahelyi légkör személyi­ségromboló erejére figyel­meztet. A most alakult Hőköm Színpad az első olyan szín­ház, amely kisszövetkezeti formában, állami dotáció nélkül, önfenntartással mű­ködik — erről tájékoztatták az újságírókat Karinthy Már­ton és Harsányi Gábor társ- igazgatók kedd délelőtt a Fészek Művész Klubban. A Karinthy Frigyes szellemi örökségét és dramaturgiai elképzeléseit megvalósító színházi társulás január 22- én délelőtt a Corvin mozi­9.00: Magyar irodalom. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 9.50: Stop! Közlekedj okosan. 9.55: Delta, (ism.) 10.20: Petrocelli. Lehullott csil­lag. (ism.) 11.10: Dominique Webb a Moga- dor Színházban, (ism.) 12.00: Képújság, (f.-f.) 13.50: Stop! (ism ) 13.55: Magyar nyelv, (ism.) 14.05: Orosz nyelv, (ism.) 14.25: Rövidfilmek, kisfilmek. 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: Gepárd. Szovjet film. 17.25: Egészségünkért, (f.-f.) 17.35: Képújság, (f.-f.) 17.40: 9-es stúdió. Á szovjet te­levízió külpolitikai vita­műsora. 18.10: Képújság, (f.-f.) 18.15: A nyertesek! — nyerte­sek? (f.-f.) 18.55: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó 20.00: Sí. 3. rész. 20.15: Kék fény. (f.-f.) 21.25: A hét műtárgya. 21.30: Krónika. A 2. magyar had- ' sereg a Donnál. Felvonu­lás. (f.-f.) 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Ritmust, ritmust min­denkinek. A konyhában az érkezés kora reggeli percein és az ebédszüneten kívül nincs le­hetőség szívélyeskedésre, kö­zös és egyéni gondok, bajok megbeszélésére, örömök megosztására, egyáltalán a beszélgetésre. Vicc, játék, ál­mok — nem idevalók. A han­gulatra rányomja bélyegét a tudat, hogy a konyha nap mint nap szükségszerűen át­alakul a kíméletlen téboly­dává — hogy funkcionálhas­son. Gyakran előfordul, hogy valamelyik szakács leforráz­za az arcát, egyik pincérnő összeesik, a túlfeszített haj­szától eszméletét veszti, lop­ják az élelmiszert, divat a rezignáció, az alkoholizmus. Peter (Cserhalmi György), a huszonhárom éves német szakács három éve dolgozik itt; környezetének tipikus alakja. Az örökös veszeke­dések, az idegfeszültség az agyára ment, s ő, aki alap- természetét tekintve egyéb­ként jószívű, vidám és segí­tőkész, gyakran üvöltözik, agresszív, kicsinyességek mi­att vitatkozik. Dolgozik, mint az állat, s hajtja a többie­ket is. Peter szerint fölösle­ges belegondolni a dolgok mélyébe, mivel a körülmé­nyek áldozatai úgysem tehet­nek semmit, képtelenekjiely- zetükön változtatni. A nézőnek is megkönnyeb­bülés, amikor a borzalmas lótás-futás, edénycsörgés- csörömpölés, a személyzeti és az éttermi ebédeltetés után, a vacsorái előkészüle­teket megelőzően néhány percnyi levegővétel, drámai közjáték következik. Mintha kicserélték volna Pétért; a robotgép helyett egy játé­kos, álmodozó, gyerekes Pe­ter áll előttünk: „Tudod-e te egyáltalán, mi az a játék? Mi az az álom?... Hm?... Az, bará- tocskám, amikor elfelejted, mi vagy, és átváltozol azzá, ami lehetnél.. . Amikor ál­modik az ember, akkor nő, nagy lesz és jobb ...” Peternek sikerült elérnie, hogy kollégái — hacsak a ■ rövid ebédszünetben is, de — arról mesélnek, amire tit­kon vágynak, amiről csak ál­ban Fekete István. Vük cí­mű regényéből készült me­sejátékkal, 27-én este a Kaffka Margit Gimnázium­ban pedig Hubay Miklós, Zsenik iskolája és Karinthy Ferenc Gőz című egyfelvo- násosaival lép a budapesti közönség elé. A Hőköm Szín­pad tervei között szerepel egyebek közt John Steinbeck Egerek és emberek, vala­mint Karinthy Frigyes A bű­vös szék című darabjának bemutatása. 20.50: Tv-hiradó 2. 21.10: Arisztophanész: Lüziszt­raté (f.-f.) 22.40: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.35: Művelődési élet. 17.00: A nők világa. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20 20: Gazdasági aktualitások. 20.50: ,,A folyóparti lány” — játékfilm. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, L MŰSOR 17.00: Tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Kuka kapitány kalózai 18.15: Tv-naptár. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19 30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Szórakoztató szerda. 21.00: Reklám. 21.05: A Musica Antiqua együt­tes hangversenye. 21.50: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Tél — síelés 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. modni mernek. De amint Pé­teren a sor — ő, aki társait provokálta, szóra bírta —, megfutamodik, nem vallja be, hogyan szeretne élni, csak annyi-t kiált vissza két­ségbeesetten, hogy képtelen egy konyhában álmodni. Anarchista módjára próbál önmagán segíteni, amikor mindent szétzúz, szétvágja a gázvezetéket. A tűzhelyek ki­alszanak, minden megbénul. De milyen áron? Mindany- nyiukat veszélybe kergette. S mindössze annyit ért el vele, hogy legalább addig tö­rődnek vele, amíg bekötö­zik . . . Elbocsátják, vagy ön­ként megy a lázadó, a kony­ha dolgozik tovább. Marango, a tulajdonos nem érti, mit igényel még az em­ber munkalehetőségen kí­vül: „Nem tudom, mit lehet még adni az embernek? Dol­gozik, eszik, pénzt adok ne­ki. Ez az élete, nem igaz? Én nem hibáztam, ugye? Nem az én világommal van baj, vagy talán mégis? Mi lehet még? Mondják meg nekem, mi kell még!” Mi kell még? Alkalmazot­tai pontosan fogalmaznak. Paul például tartalmas kap­csolatra, megbízható társra, barátra vágyódik. Kevin még új fiú a konyhában; még tud meglepődni, csodálkoz­ni, elkeseredni. Fiatalságát félti, úgy érzi, menekülnie kell, míg nem késő, külön­ben belehal a konyhába. A flegma Frank már régen itt dolgozik, örökké iszik; sem­mi sem rázza meg, de nem is lelkesíti már semmi. A hatvanöt éves Alfredo vala­ha nagyszerű szakács volt, szívvel-lélekkel dolgozott, imá‘dta munkáját. Ma már csak a pénzt hajtja, min­dent megtesz gépiesen, ami­ért megfizetik. Németek, cip­rusiak, írek, olaszok és an­golok — mindannyian csak a pénzért dolgoznak. Szó sincs itt már régen öröm­ről, önmegvalósításról, meg álmokról, tervekről. Konyhák, gyárak, üzemek vagy irodák — Wesker sze­mében — mind egyformák. Emberi mivoltuktól meg­fosztják, egymás ellen hec- celik, fizikailag és lelkileg megsemmisítik kiszolgálói­kat; s egyben az életet je­lentik nekik, hiszen ezek híján munkanélküliek len­nének. Kénytelenek hát to­vább húzni az igát. Nifedzielsky Katalin Gasztromozi Kőszegen A kőszegi filmszínház és az Irottkö Szálló közös vállalko­zásként egész évben működő gasztromozit létesít a nagy ide­genforgalmú nyugat-magyaror­szági kisvárosban, az írottkő ét­teremben. Az első vetítésre ja­nuár 22-én. szombaton kerül sor. Kéthetenként egy alkalommal kínálnak filmélményt is a va­csorára betérő vendégeknek. A fogyasztás nem kötelező, de a mozijegyet és az ételt is jelen­tős árkedvezménnyel kapják a vendégek. Minden alkalommal különböző nemzeti ételkülönle­gességekből állítják össze a me­nüt, s a recept abból az ország­ból való. ahol az ekkor bemu­tatott film készült. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Album. SZÍNHÁZ 1983. január 19-én, szerdán 19 órakor Békéscsabán: ÉJJELI MENEDÉKHELY Katona-bérlet 1983 január 19-én, szerdán, 19 órakor, Tótkomlóson: VÁLLALKOZNI TUDNI KELL 1983. január 20-án, csütörtökön, 15 órakor, Békéscsabán: GYALOG CSILLAG Ludas M.-bérlet 1983. január 20-án, csütörtö­kön, 19 órakor, Békéscsabán: ÉJJELI MENEDÉKHELY Vörösmarty-bérlet MOZI Békési Bástya: Kilenctől ötig. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 6 és 8-kor: Viadukt, 4- kor: Patyomkin páncélos. Bé­késcsabai Terv: A vízimalom balladája. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán. Gyulai Pető­fi: Az elnök elrablása. Oroshá­zi Partizán: fél 4-kor: A kapi­tány kalandjai, fél 6 és fél 8-kor: örült nők ketrece. Sajtótájékoztató a Hőköm Színpadról

Next

/
Oldalképek
Tartalom