Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-19 / 15. szám
1983. január 19., szerda Szomszédolás yjia műim nTBOinra: ^ Hl f fii tárná*» csohgbád ww v n T AD * MtGrti lAlKLAJr És most a Ház igazgatója... Havasi Zoltán most a szegedi ifjúsági ház igazgatója. Sokan ismerik az egész városban. KISZ-esként figyelte a ház munkáját, így természetes, hogy a problémákat is a mozgalmon keresztül látta. Az ő szavait idézzük: „A jól bevált programok — dzsesszrendezvé- nyek, irodalmi kávéház, gyermekműsorok — maradjanak meg, de a ház is fo- / gadja el, hogy ma kiemelt feladat a diákokkal, a 14— 18 éves korosztállyal foglalkozni. A KISZ-ben eltöltött évek alatt láthattam, értelmes cél érdekében igen Is- lehet mozgósítani a közömbösnek ítélt mai fiatalokat.” Alumíniumtermékek Szentesről. A Kontakta Alkatrészgyár szentesi üzemében 125 millió forint termelési értéket állítottak elő az elmúlt évben. Itt készül az elektronikai iparban használatos alumínium vázrendszer, itt állítják elő a speciális műszerszekrényeket is, az idén pedig tovább fejlesztik az eddigi gyártmányokat, új gépeket állítanak be, és új szerelőcsarnok kialakítását is tervezik. Módszer és gyakorlat. Mindegy, hogy minek nevezzük : futóversenyeknek, kocogásnak vagy éppen egészségügyi mozgásnak, általában nem nagy a sikere. Vannak azonban olyan helyek, ahol nem nyugodtak bele egy-két sikertelenségbe. EJzt tették Szegeden is, ahol lassan hét éve rendeznek fu- tó-kocogó versenyeket. Mivel a felnőttek közül kevesen érdeklődtek, a rendezők figyelme a fiatalok felé fordult. Úgy gondolják, hogy a rendszeres részvétellel a gyerekek megszokják, megszeretik az egészséget megszilárdító mozgást, s ezzel később jó sportolók, vagy egészséges dolgozók lesznek. Gyorsabb, jobb szolgáltatás a cél. Január első napjaiban kezdte működését a Villamosipari Gépeket Javító Kisvállalat Szolnokon. Az újságíró az első napok tapasztalatait mutatja be cikkében. A 110 dolgozót foglalkoztató kisvállalat a híradástechnikai és erősáramú háztartási gépek javítását végzi, ellát bizonyos garanciális feladatokat, s folytatja a GELKA átalánydíjas szerződéseinek teljesítéseit is. Első újításuk: bevezették a gyorsszolgálatot. Szakembereik igyekeznek gondosabb, gyorsabb, jobb munkát végezni. A 110 kilós bajnok. 1980 októberében egy duci srác jelentkezett félszegen a Szolnoki MÁV-MTE birkózóinak edzésén. Ezzel megkezdődött ugyancsak verejtékes ismerkedése a férfias sportággal. Két év elteltével alig lehet ráismerni Pintér József, 8. osztályos tanulóra. Szombathelyen, a XVIII. téli úttörőolimpia országos döntőjén kötöttfogású birkózásban aranyérmet szerzett. Bár megjelenése ránézésre tiszteletet parancsoló, tanárai szerint rendkívül csendes fiatalember. A szőnyegen azonban nem takarékoskodik a benne szunnyadó energiával, sőt ma már ott tart, hogy 18—19 éves versenyzőkkel edz hetente négyszer. Konyhaablak a nagyvilágra. Az utóbbi másfél-két évtizedben fővárosunk nemcsak a nagyvilág kultúrájára nyit mind több és mind szélesebb ablakot, hanem konyhájára is. Az érdeklődők részesei lehetnek a legkülönfélébb nemzetek gasztronómiai élvezeteinek. Tehetik ezt úgy is, hogy egy-egy szállóban, étteremben rendezett ország nemzeti hetein vesznek részt, de úgy is, hogy elmennek a Berlin, Szófia, Bajkál, vagy akár a Vörös Sárkány étterembe. OHJ/UGYARORSZÁG Arcok a 09 mögött. A 09nek, a posta telefontudakozójának legtöbben csak a hangját ismerjük. Kellemes, udvarias, női hangon beszél a 09, magyarul és idegen nyelven. Mikrofilmjei, telefonkönyvei segítségével minden telefonszámot, címet megmond. A szegedi tudakozóban a telefonközpont mintegy negyven dolgozója felváltva teljesít szolgálatot. Hogy miért csak hölgyek? Szerintük azért, mert azt a tempót, ami ott van, férfi nem lenne képes követni... Tizenkilenc millió tégla. Ha sorba állítanánk azokat a házakat, amelyek évente Csongrád megye falvaiban, városaiban épülnek, egy-egy közepes falu kitelne belőlük. A magánerős lakásépítést sokáig hátráltatta az anyaghiány, az utóbbi években azonban javult a helyzet. Hozzájárult ehhez a szegedi téglagyár is: tavaly 19 millió 600 ezer téglát gyártott a ' magánépíttetőknek. A mosógép karrierje. Az emberiség civilizációjában a mosás kezdettől fogva a mindennapok szerves részévé vált. Az igen fáradságos munka gépesítésére először a XVII. század végén gondoltak. A cikkíró a mosógép három évszázados karrierjét kíséri végig úgy, hogy bemutatja az egyes újonnan megjelent gépek működési elvét is. De mindaz a hatalmas fejlődés, amely eredményeinek háziasszonyaink haszon- élvezői, csupán az elmúlt 75 év alatt ment végbe. nUC mout/U/ai Ecrttoijina HAJDÚBIHARI mrtiu mát* NAPLÓ Talajjavítás szennyvíz- iszappal. Alig egy éve adták át rendeltetésének a Debreceni Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat új szennyvíztisztítótelepét. A Debrecenben naponta keletkező 80 ezer köbméter szennyvíz elhelyezésére sok megoldás kínálkozik, ezek közül a szakemberek a mezőgazdasági elhelyezést választották, mert beigazolódott, hogy a szennyvíziszap kiválóan alkalmas a gyenge minőségű termőtalaj feljavítására, a humusz mennyiségének növelésére. A debreceni Kossuth Tsz-ben ötéves kísérleti időszak alatt olyan földterületeket fognak iszappal kezelni, melyeknek évi terméshozama az átlag alatt van. Fiatal szakemberekre lenne szükség. Majdnem hetek- hónapok, olykor egy-két tanévnyi idő is kell ahhoz, hogy a szüntelen gyakorlás következtében csökkenjen, illetve teljesen eltűnjék a különböző fokú pöszeség, hangtorzítás, hangkihagyás, hogy tünetmentessé váljék a dadogó gyerek. Debrecenben a Siketek Általános Iskolájához tartozik a beszédjavító iskola is. Munkájukat, mindennapjaikat mutatja be cikkében az újságíró. A pedagógusok meglehetősen szűkös technikai feltételek között dolgoznak, de fiatal, szakképzett logopédusokra, új, hatékony módszereket ismerő szakemberekre is nagy szükségük volna. összeállította: B. Á. Eredmények és gondok Sarkadon Egyre több család járatja gyermekét a nemrég megnyílt tagóvodába Sarkadon A közelmúltban „új” tagóvoda nyílt Sarkadon. Az idézőjelet szándékosan használtuk, hiszen a jelenleg feltöltés alatt álló gyermek- intézményt egy régi épületben alakították ki, ahol korábban cigányklub működött. További munkálatok szükségesek ahhoz, hogy a különálló helyiségeket foglalkozások céljára igénybe vehessék majd a kör tagjai a hétvégeken. Újévi ajándék: a tagóvoda Erről, és a településfejlesztés fontosabb mozzanatairól Jakó István tanácselnök tájékoztatott. Sajnos, mint mondotta, az átépítés azért húzódott el, mert nem találtak generálkivitelezőt. Ezért a ktsz szakcsoportját, a költségvetési üzem dolgozóit, a kendergyár villanyszerelőit és a GAMESZ szakembereit kérték fel a felújítási munkákra. A központi és helyi támogatásból előirányzott összeg eléri a fél millió forintot. Az előzetes felmérések alapján 25— 26 család kívánja járatni gyermekét ebbe az óvodába. Az udvari játszótér, a járdák, valamint a csapadékelvezető árok elkészítéséhez — a helyi lakosok mellett — az üzemek kollektívái is felajánlották segítségüket. Bármily furcsának tűnik, a felszabadulás óta nem épült óvoda ebben a több, mint 12 ezer lelket számláló nagyközségben. Az 1-es és 2-es óvoda még a század elejéről való, s megfelelt az akkori követelményeknek. Vagy például a 4-es számút a volt malom tulajdonos házából alakították ki. A három bölcsőde közül is csak a Gyulai úti készült téglából az ’50-es években. A másikban régen magángyógyszertár volt, és a harmadikat pedig lakás céljára használták azelőtt. Sarkad többi vályogtéglás, és szigetelés nélküli középületének állagáról sem mondható el sok jó. Például a tanacsháza falai nyirkosak, s a napközis konyha, ahol az eredetileg tervezett 250 helyett ma már 900 adag ételt főznek naponta, egy régi gazdasági épületben kapott helyet. Valószínű, mindkét létesítményt még ebben az évben felújítják. Az iskolák esetében sem jobb a helyzet, mert hat különböző elavult épületben tanítanak jelenleg. Ezekben valamikor egyházi és egyéb jellegű oktatási intézmények működtek. Most épül egy 8 tantermes új iskola, s várhatóan még az idén átadják rendeltetésének. A munkálatok csiga- lassúsággal haladtak eddig, ugyanis itt még egy IV. ötéves tervidőszakban elkezdett beruházásról van szó! Az új tantermek birtokba vétele után látnak majd hozzá a régi, központi iskola felújításához, míg egynéhány, jelenleg oktatás céljára használt épületen már csak a buldózer „segít”. Gyógyszertár épül Talán túlságosan is sötét lenne a kép, ha nem szólnánk más, a nagyközség arculatát, a lakosság egy részének életmódját alapvetően befolyásoló változásokról, amelyek szorosan .összefüggenek a településfejlesztés távlati tervével. Még ebben az évben megkezdődik a kisajátítás és a terület-előkészítés, ami újabb 50—60 OTP-s lakás átadását teszi lehetővé a jövőben. A Béke sétányon szintén az idén fognak hozzá az új gyógyszertár létesítéséhez. A kiadások fedezésére a megyei gyógyszertári központ három, a helyi tanács pedig kétmilió forint támogatást irányzott elő. A felső szinteken elhelyezkedő 15 lakás építési költségeit az OTP fedezi. Ha már a lakásoknál tartunk, hadd említsük meg: nem kis eredménynek számít, hogy Sarkadon több mint száz belvizes házat újítottak fel egy-egy esztendőben. Másik nagy gond: az úthálózat korszerűsítése. A település utcáinak együttes hossza eléri a 65 kilométert, s ebből — a KPM kezelésében levőket is beleszámítva — mindössze 9 kilométert tesz ki az a szakasz, amely szilárd burkolatú. A tanács azt tervezi, hogy a Jókai és a Gyár utcában (mintegy másfél kilométeres szakaszon) új utat épít, s erre a célra a környék lakosai, valamint az érdekelt vállalatok társulásokat hoznak létre. Egyébként az úthálózat korszerűsítésére, bővítésére, valamint járdaépítésre 5,2 millió forintot kíván fordítani a tanács ebben az évben. H gázprogram Az előbbinél már nagyobb méretű összefogást igényel a gázprogram folyamatos valóra váltása. Jelenleg 120 tömblakás és 15—20 családi ház tulajdonosa élvezheti ennek az energiafajtának az előnyeit. Mint ismeretes, a Sarkadi Cukorgyár még 1978-ban átállt a gáztüzelésre, s lefektették a háztartások ellátására szolgáló fővezetéket is. A DÉGÁZ gyulai kirendeltségének vezetői és szakemberei, akik komoly társadalmi munkát vállaltak a szociális jellegű intézményekben, a tekintetben is együttműködtek a helyi ktsz-szel, hogy a szövetkezet dolgozóinak egy részét átképezték gázvezeték-szerelőknek. Így elhárult a kivitelezés egyik akadálya, s most már a lakosságon múlik, hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez. Amennyiben hozzáállása pozitív, akkor 5 év múlva a nagyközség jelentős részére kiterjedhet a gázszolgáltatás. Biztatóak az eddigi tapasztalatok, hiszen 1981 végén sikeresen elkezdődött az utcatársulások szervezése, s ez a folyamat tovább folytatódik. Az illetékes szervek arról, tárgyalnak, hogy az utcai gerincvezetékeket is a ktsz szakemberei szerelnék be, akik egyúttal elvállalták: mintegy 150 lakás kötnek be évente. Kép, szöveg: Bukovinszky István Dz üzemi balesetek megelőzéséről Beszélgetés Prókai Ferenc munkavédelmi főfelügyelővel Békés megyében a szak- szervezetekhez tartozó vállalatok üzemek, állami gazdaságok, intézmények 1982- ben 2742 üzemi balesetet jelentettek be. Ezekből hat végződött halállal, tizenöt pedig csonkulással. A kiesett munkanapok száma 64 665 volt. Erről és az üzemi balesetek megelőzéséről, valamint az 1983. év, feladatokról beszélgettem Prókai Ferenccel, az SZMT munkavédelmi osztályának vezetőjével, aki bevezetőben arról tájékoztatott még, hogy tavaly az 1981. évihez képest nyolccal volt kevesebb a halálos végű, 12-vel a csonkulásos balesetek, 310-zel pedig a kiesett munkanapok száma. A halálos végű balesetek közül 4 közúton történt. Ezenkívül egy személy a fürdőmedence takarítása közben vízbe fulladt, egy személyt pedig vasúti szerelvényen áramütés ért. — Milyen tanulságok vonhatók le a közúti balesetekből? — Biztosítani kell, hogy a gépkocsivezetők szolgálatba lépés előtt legalább 8 órát pihenjenek. Kétszáz kilométer vezetés után tartsanak fél óra pihenőt. A munkavédelmi oktatás keretében érdemes az előfordult közúti baleseteket ismertetni és azokból — „más kárán tanul az okos” alapon — a tanulságokat levonni. Rendelkezésre állnak munkavédelmi oktatófilmek is, amelyek nálunk bármikor beszerezhetők. Hadd tegyem még hozzá: a mulasztók felelősségre vonása eddig is megtörtént, s a jövőben sem marad el. — Mit kell tenni, hogy a csonkulásos balesetek elkerülhetők legyenek? — Lényeges, hogy olyan feltétlenül ható (például fotócellás) berendezéseket kell alkalmazni, amelyek a dolgozók téves mozdulatától, cselekvésétől függetlenek. Szükséges a kényszerkapcsolatok körét is bővíteni. Ha ketten együtt dolgoznak egy gépen, azt az egyik ember a másik jelenléte nélkül ne tudja beindítani! Ha egyedül dolgozik, a gén indítását ne veszélyhelyzetben, hanem távolabb végezze. — És az egyéni védőeszközök? — Olyan egyéni védőeszközöket kell vásárolni, amelyek megfelelnek a célnak, és amelyeket a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet is engedélyezett. Ilyen egyebek közt a hús- ioarban alkalmazott lánckesztyű. A használatuk természetesen kötelező. Ha a munkaadó azokat nem biztosítja, vagy a dolgozó nem használja, munkát végezni tilos. — Milyen tevékenység közben fordul elő a legtöbb baleset? — Kiszámítottuk, hogy az üzemi balesetek több mint 40 százaléka anyagmozgatás, -tárolás közben történik. Ezért ésszerű munkaszervezéssel arra kell törekedni, hogy minél kevesebb legyen a kézi anyagmozgatás. Fontos az is, hogy az üzemen belüli közlekedési utak az anyagmozgató és szállítóeszközök részére az igénybevételnek megfelelően legyenek megépítve. Szabályozni kell a személy- és az anyagszállító gépjárművek, eszközök közlekedési rendjét. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a KRESZ az üzemen belül is érvényes. — Általában mi a véleménye a munkavédelmi oktatásról? — Megtartják ugyan, de ezek a foglalkozások olykor eléggé unalmasak, nem keltik fel a dolgozók érdeklődését. Szükséges tehát az oktatást végző gazdasági, valamint munkavédelmi vezetők képzése, hogy értsenek fontos feladatuk végrehajtásához. Mint már mondtam, különösen eredményessé lehet tenni az oktatást a megtörtént esetek elemzésével, a tanulságok levonásával. — A jelenlegi gazdasági helyzet figyelembevételével hogyan fejlesztik tovább a gazdasági szervezetek, intézmények a munkavédelmüket? — A legtöbb balesetet okozó és a leginkább egészségkárosító hatások megszüntetésére célszerű a rendelkezésre álló anyagi eszközöket felhasználni. Egyébként befejeződött a központilag meghatározott alapvető munkavédelmi szabályozások kidolgozása. Most már elsősorban a végrehajtásra kell a figyelmet fordítani, s ebben a szakszervezeti alapszervezetek legyenek kezdeményezők. Pásztor Béla
