Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-19 / 15. szám
NÉPÚJSÁG 1983. január 19., szerda Az NDK Kulturális és Tájékoztató Központjában január 13-án magyarországi német néprajzi kiállítás nyílt a tatai Országos Német Nemzetiségi Múzeum anyagából. A kiállítás a különböző magyarországi német településterületek népi kultúráját mutatja be. A képen: gazdag paraszt szobaberendezése Ceglédbercelről (Fotó: mti — ks) Megemlékezés a budapesti gettó felszabadulásáról A Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Budapesti Izraelita Hitközség Elnöksége — a budapesti gettó felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából — kedden délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett a Wesselényi és a Kertész utca sarkán levő iskolán elhelyezett emléktáblánál. A ke- gyeletes megemlékezésen — amelyen állami, párt-, tanácsi és társadalmi szervek képviselői is jelen voltak — Héber Imre, a MIOK elnöke mondott beszédet, majd koszorúkat helyeztek el. Ezt követően ugyancsak elhelyezték a kegyelet virágait a hősök temploma Wesselényi utcai árkádsorán levő emléktáblánál. Megbeszélés a Közalkalmazottak A Közalkalmazottak Szak- szervezetének vezetői, élükön dr. Prieszol Olga főtitkárral, a szakszervezet székházában megbeszélést tartottak dr. Markója Imre igazságügyminiszterrel, dr. Szíjártó Károllyal, a legfőbb ügyésszel és dr. Szilbereky Jenővel, a Legfelsőbb Bíróság elnökével. Szakszervezeténél Együttműködési megállapodásuknak megfelelően áttekintették az érintett apparátusok helyzetét. Egyeztették, kialakították álláspontjukat az időszerű szakmai és az igazságügyi, ügyészi szervezetek dolgozóinak élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben. Elöszállité irányvonalok A szokatlanul enyhe január kedvez a vasúti előszállításoknak : az idén eddig tizenegy irányvonattal mintegy kétszázötven vagon sódert és más építőanyagot vittek a szegedi MÁV igazgatóság munkaterületéhez tartozó dél-alföldi vállalatainak megrendelésére. Nem kellett ugyanis attól tartani, mint más években ilyenkor, hogy a vizes kavics, homok belefagy a vagonokba. A továbbiakban a tavalyinál csaknem százezer tonnával többet, nyolcszázhatvan- ezer tonna árut továbbítanak a tizennégy vállalattal kötött előszállítási szerződések alapján. Tavaly néhány vállalat milliós értékű díjvisszatérítést kapott. Az idén a legnagyobb ösz- szegre az alföldi TÜZÉP számíthat, mert csaknem kétszázezer tonna, valamint a DÉLÉP, amely csaknem száznyolcvanezer tonna áru fogadását vállalja. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. JANUÁR 18-ÄN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 13 265 Trabant Hyc. Combi. (Bp.) 82 Trabant Lim. (Bp.) 11 928 Trabant Lim. (Debrecen) 8 251 Trabant Lim. (Győr) 10 843 Trabant Combi Spec. (Bp.) 4 925 Trabant Combi Spec. (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Győr) 4 923 Wartburg Lim. (Bp.) 8 134 Wartburg de Luxé (Bp.) 11 147 Wartburg de Luxé (Győr) 5 954 Wartburg Lim., tt. (Bp.) 1 350 Wartburg de Luxé, tt. (Bp.) 2 100 Wartburg Tourist (Bp.) 4 172 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 6 349 Skoda 105 (Debrecen) 5 080 Skoda 105 (Győr) 5 547 Skoda 120 (Bp.) 11 278 Skoda 120 (Debrecen) 7 111 Skoda 120 (Győr) 8 441 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 19 280 Lada 1200 (Debrecen) 12 405 Lada 1200 (Győr) 5 844 Lada 1300 (Bp.) 8 503 Lada 1300 (Debrecen) 5 458 Lada 1300 (Győr) 2 045 Lada 1500 (Bp.) 8 569 Lada 1500 (Debrecen) 5 785 Lada 1500 (Győr) 2 325 Lada Combi (Bp.) 4 585 Lada Combi (Debrecen) 2 397 Moszkvics (Bp.) 11 671 Polski Fiat 126 (Bp.) 14 983 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 10 919 Dácia (Debrecen) 5 349 Zastava (Bp.) 1 165 Kultúra — féláron A jó könyv sohasem veszti el értékét. Mindig újabb és újabb generációk nőnek fel, amelyek számára az értékálló írásművészetet, műveltségtartalmat hordozó könyveket sokadik kiadásban nyújtják át. S közülük nem egy — talán raktározási vagy egyéb értékesítési gondok miatt — évek alatt sem talál gazdára. Volt idő, amikor ezeket a könyveket a zúzdák várták. Képtelen, érthetetlen pazarlásunk bizonyítékaként. Aztán a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat — lényege nevében rejlik — néhány esztendeje felújított egy, a hatvanas években jól prosperáló, s aztán ki tudja miért elhaló vállalkozást. A három esztendőnél idősebb kiadású könyveket féláron bocsátja a vásárlók rendelkezésére. Most Békéscsabán, a Radnóti Könyvesboltban lehet böngészni a mintegy félmillió forint értékű, fél áron árusított könyvek között. A január 17-től 29-ig tartó könyvvásár sok könyvbarátot vonz. S mint e sorok írója, többen is örömmel észrevételezték, hogy néhány, a kiadáskor gyorsan elkapkodott, hiánycikké vált könyv is sorakozik a gondolákon. Érdemes ezen eltöprengeni. Az említett bolt elképesztő raktározási gondjai okozhatnak csak ilyen meglepetést, vagy másutt is előforduló jelenségről van szó? Mindegy, végül is a vásárló jár jól. A raktározási gondok juttatták az eszembe... Ha lúd, legyen kövér. Miért kell három esztendőt várni az cl nem kelt könyvek féláron történő kiárusításával? A vállalat pénze is gyorsabban forogna, a raktárakban sem koszolódnának a könyvek, s a vevő is jobban járna, ha legalább másfél, két esztendőben állapítanák meg az akcióban részt vevő könyvek „korhatárát”. Mindehhez nem kell más, csak egy kis rugalmasság. Ami, bár kul- túrtermékről van szó, még egy könyvterjesztő vállalat esetében sem lehet mellékes. Az meg különösen nem, hogy így a kultúra, ha féláron is, nagyobb tömegekhez jut el. S talán ez volna a lényeg.. B. S. E. Weiner Leó-emlékverseny Immár ötödik alkalommal rendezik meg a Zeneművészeti Főiskolán a Weiner Leó-emlékversenyt. A kiváló zeneszerző és pedagógus emléke előtt tisztelgő versenyre 18 évtől 32 éves korig nevezhetnek a jelentkezők hegedű, zongoraszonáta és vonósnégyes, illetve vonóstrió kategóriában. Mindkét kategória kétfordulós. A győzteseket a következők szerint díjazza a főiskola tanáraiból álló zsűri: hegedű-zongoraszonáta kategória: T. díj 10 ezer forint; II. díj 6 ezer forint; vonósnégyes: I. díj 20 ezer forint; II. díj 12 ezer forint; vonóstrió: I. díj 15 ezer forint; II. díj 9 ezer forint. A verseny győztesei a díjkiosztással egybekötött dísz- hangversenyen szerepelnek. A Weiner Leó-emlékver- senyre március 15-ig fogadnak el jelentkezést a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanulmányi osztályán, ahol részletes tájékoztatást adnak, és jelentkezési űrlapok igényelhetők. (Budapest VI., Liszt Ferenc tér 8. Postacím: 1391 Budapest, postafiók 206. \ Mezőberényi Textilipari Szövetkezet évente mintegy 30 millió forint értékben állít elő szövött árut, konfekcionált termékeket. Termelésének kétharmadát a szövőrészleg adja, a konfekciórészleg zömében tőkés megrendelésre divatcikkeket készít Fotó: Fazekas László Elítélték a védett madarak pusztítóit Nagyértékű madárlopás ügyében hirdetett ítéletet kedden a Veszprém megyei Bíróság, Varga Ferenc jugoszláv állampolgár és társai ellen jelentős értékre elkövetett lopás vádjával indult meg az eljárás, de bűnlajstromukon szerepei lőfegyverrel való •visszaélés, a devizagazdálkodás megsértése és orgazdaság is. Az elsőfokú bíróság már korábban ítéletet hozott ebben az ügyben, amely ellen az ügyész súlyosbításért fellebbezett, az elítéltek pedig fellebbezésükben enyhítésért, illetve felmentésért folyamodtak. 1982. május 21-én Veszprém határában a rendőrjárőr jugoszláv rendszámú személygépkocsit tartóztatott fel, amelyben egy jugoszláv, egy magyar és egy NSZK állampolgár tartózkodott. Mivei öltözetük és magatartásuk gyanús volt, és az utastérben sörétes fegyvert talaltak, a rendőrjárőr ellenőrizte a csomagtartót, s itt talált rá a lelőtt madarakra. A gyanús szállítmány miatt a gépkocsi utasait előállították a rendőrségre. A széles körű, más megyékre is kiterjedő vizsgálat nyemán emeltek vádat Varga Ferenc, az NSZK-ban élő jugoszláv állampolgár, az ügy elsőrendű vádlottja és társai: Nyilasi László Gyula tapolcai lakcs, Slifka Zoltán bíharnagybajomi lakos, Georg Adrian Knott NSZK állampolgár és Nyilasi István devecseri lakos ellen, a nemzetközi társaság 45 védett, illetve fokozottan védett madarat irtott ki, éc ezzel 481 ezer forint kárt okozott. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal szakvéleménye szerint a 45 madár értéke mintegy 300 ezer forint, a kár többi része az elmaradt szaporulatból, és a hasznos madarak pusztulása miatt elmaradt gazdasági haszonból adódik. Szándékuk az volt, hogy az elpusztított madarakat preparáltatják, és külföldön értékesítik. A Veszprém megyei Bíróság fellebviteli tanácsa a korábbi jogi minősítést kis mértékben megváltoztatva helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Eszerint Varga Ferencet egy év és 8 hónapra ítélte, s ennek letöltése után kiutasítják Magyarországról. Nyilasi László Gyula 2 évi börtönt kapott, és 3 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Slifka Zoltán büntetése egy év éc 2 hónap, továbbá a közügyektől három évre való eltiltás. Georg Adrian Knott 8 hónapot kapott, büntetését három évi próbaidőre felfüggesztették, és kiutasították hazánk területéről. Nyilasi Istvánt 90 napi elzárásnak megfelelő pénzbüntetésre ítélték. A bíróság kötelezte a vádlottakat a kár megtérítésére is. Az ítélet Egyforma teherviselés B ocsánatot kérek, hölgyeim és uraim, hogy i különvéleményt jelentek be az úgynevezett elnőiesedett pályákról szóló, meg-megújuló vitákhoz. Vagy méginkább: nem eszmecseréről, hanem általánosan hallható panaszról van szó: alig van már az iskolákban férfi „tanerő”, a kórházakban helyenként már több az orvosnő, mint a férfi doktor, a bíróságokon már leginkább nők ítélkeznek, villámgyorsan nő a mérnök- nők és a közgazdásznők száma. Márpedig — igaz, hogy ezt a veszélyt érzők is elismerik — önhibájukon kívül nem olyan teljes értékű munkaerők, mint a férfiak. Tisztelet a kivételnek. Különösen a pedagóguspálya elnőiesedéséről esik sok szó. Mondván: azért olyanok a mai fiatalok, amilyenek, mert fehér holló ma már a férfitanár. Sok általános iskolában az elsőtől a nyolcadik osztályig nem is találkoznak férfipedagógussal a gyerekek. Márpedig a kamaszoknak nemcsak gyengéd pedagógusi szeretet (ami ugyebár egy tanárnőtől megkövetelhető), hanem kemény szigor is kellene — de hát ezt egy csupán nőkből álló tantestület képtelen gyakorolni. Mindebben van némi igazság. Tagadhatatlan: az emberiség két neme legfeljebb egyenjogú lehet majd egyszer (mert ma a gyakorlatban, sajnos, még mindig nem teljesen az, bár az előrehaladás érzékelhető), de egyforma sohasem lesz. Szerencsére. Van egy francia közmondás; mely szerint a férfi és a nő között csupán egy kis különbség van, az azonban nagy örömet okoz mindkét nemnek. E kis különbségből azonban a két nem privát viszonyát meghatározó eltéréseken kívül sok más, a társadalmi munkamegosztásra feltétlenül befolyást gyakorló tény is következik. Fizikailag a férfiak kétségtelenül erősebbek, mint a nők. Erre az erőre, illetőleg olyan foglalkozásokra, amelyekre — ritka kivételektől eltekintve — csupán férfiak alkalmazhatók, szükség van. Minden további nélkül, mint természetest vesszük tudomásul, hogy a hadsereg és a rendőrség férfiakból áll. Ugyanilyen magától értetődő, hogy a bányászatban férfiak fejtik a szenet. A közlekedésben már nagyon sok nő dolgozik, de autóbusz-vezetőként csak az utóbbi időben néhány — a hatalmas buszok vezetése közben e foglalkozások követői olyan hatásoknak vannak kitéve, amelyeket a női szervezet nemigen visel el. Aztán meg: nagyon sokan élnek még Magyarországon anyagszállításból, rakodásból. A gépesítés, a szervezettség nem éppen a jövő századi elképzeléseknek felel meg: a vagonokat bizony ma többnyire férfierővel rakják ki és be. Márpedig: ha egyszer léteznek férfimunkakörök, foglalkozási ágak, akkor létezniük kell női hivatásoknak is. Mindig is voltak, még akkor is. amikor a mainál jóval kevesebb nőt tartottak számon úgynevezett aktív keresőként. Senki nem ütközött meg soKh azon, hogy a kórházakban nők voltak az ápolók. az sem volt rendkívüli, ha varrodákban dolgoztak. A cukrászdákban is nők szolgáltak fel a régi szokások szerint, bár maga a cukrász — ha volt is kivétel, — többnyire férfi volt. A kézilányai viszont — a név mutatja — lányok. Szakmák, hivatások egész sora mindig is a nőké volt, és az is maradt. Mások viszont férfipályák maradtak, mert jellegüknél fogva annak kellett maradniuk. A bajok, illetőleg a viták ott kezdődtek, amikor egy egykoron férfiszakmának számító szakmában megjelentek a nők. Orvosnő, közgazdásznő, egy-egy ügyvédnő ezelőtt is volt. Csakhogy — régebbre ne is menjünk vissza — 1949-ben a nők 0,6 százaléka volt diplomás, a felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak aránya a maga 3,5 százalékával ezt csaknem hatszorosan meghaladta. A mai (egészen pontosafi az 1980-as) arány nem egészen kétszeres: a 25 évesnél idősebb lakosságban a diplomás nők aránya 40 százalék. Tehát ebből következik, hogy még a férfiak vannak túlsúlyban az úgynevezett „elnőiesedett” pályákon is, ha nem is minden munkahelyen. Az is igaz viszont, hogy az egyetemek, főiskolák nappali tagozatain tanulók száma már fele-fele arányban oszlik meg a fiúk és a lányok között. Ügy tűnik, hogy az egyenjogúság e téren legalábbis, számokban kifejezve, meghozta a maga eredményeit. Magától értetődő: ha egyszer a munkaképes korú nők körében csaknem teljes a foglalkoztatottság, és sok munkakör — sajátosságánál fogva — nem vehető számításba, akkor más munkahelyeken túlsúlyba kerülnek a nők. De miért vesszük természetesnek, hogy a bér- számfejtésen alig akad férfi, és miért tiltakozunk az ellen, hogy a tanári kar nőkből áll? S miért keressük az iskolában található bajok okát a „pálya elnőiesedésében?” Az egyik ok kétségtelenül az, hogy könnyebb az egyenjogúságot deklarálni, mint az élet mindennapi valóságában elfogadni, megvalósítani. Bizonyos, hogy számos olyan jelenséggel találjuk magunkat szembe az úgynevezett elnőiesedő területeken, amelyek — ha más formában is, mint ma — mindig is voltak, és lennének akkor is, ha férfiak töltenék be aáÖkat a munkaköröket. Példa: amióta világ a világ, mindig szidták „a mai fiatalokat”. Ma sincs másként, de most azt lehet mondani: hja kérem, azért olyanok, mert hiányzik az erős férfikéz. , Másutt meg valóban hiányzik. Mint például az élelmiszer-kereskedelemben, amely- szintén elnőiesedett, ami nem volna baj. De: nőknek kell olyan nehéz fizikai munkát végezni, amit férfierőhöz szabtak. Itt a megoldás: figyelembe véve a két nem közti különbséget, megfelelő csomagolási, szállítási technikát kell alkalmazni. A sok fajta más munka- megosztás mellett létrejön, kialakul a nemek közötti munkamegosztás is. Ez nem ritkán összeütközésekkel, súrlódásokkal jár. Tagadhatatlan például, hogy a pedagógusnő és orvosnő kevésbé tudja magát függetleníteni munkahelyén a családi, gyermeknevelési gondoktól, mint férfikollégái. Ennek azonban nem az emancipált nő mivolta az oka, hanem az évszázadok óta beidegződött magatartási szokások. Valószínű azonban, hogy idővel, nem a mostani mértékben: az apák többet vállalnak majd. Nem az „elnőiesedés” megakadályozását tartom a teendőnek, hiszen ez amúgy is lehetetlenség volna: ellentmondana a fokozódó egyenjogúság elvének. S zerintem a lehető legnagyobb mértékben igyekezzünk a két nem közötti különbséget nemcsak tudomásul venni, hanem -az abból adódó követelményekkel is számolni. Arányosításra persze szükség van: az egyforma teherviselés terén. Mert egyelőre úgy tűnik, hogy a nők viselik a nagyobb terheket, a férfiak pedig a nagyobb felelősséget. Ebben is, abban is a fejlődés útja és célja csak egy lehet: fele-fele. Pintér István
