Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-11 / 291. szám
NÉPÚJSÁG 1982. december XI., szombat Értékelték a nyári egyetemek munkáját Tegnap, pénteken Békéscsabán ülést tartott a TIT Békés megyei elnöksége. Dr. Sonkoly Kálmán, a TIT megyei alelnöke köszöntötte a megjelenteket. Dér Lajos a gyulai, 20., jubileumi Eszperantó Nyári Egyetem munkájáról tájékoztatta a testületet. Kiemelte: az idén 195-eri vettek részt a nyári ,egyetemen, közülük 140-en külföldről érkeztek-Gyulára. Arról is szólt, hogy fennállása óta már két országos elismerést kapott a nyári egyetem. Az Országos Béketanács „Békéért” emlékplakettjével 1979- ben, míg-a TlT Aranykoszorús emlékplakettjével az idén tüntették ki. Jövőre Budapesten rendezik meg az eszperantó világkongresz- szust, ezért a gyulaiak a rendezvény előtti héten, 1983. július 24—29. között szervezik meg a 21. eszperantó nyári egyetemet. A hozzászólók elmondották, a nyári főszezonban gondot okoz a résztvevők elszállásolása. A szervezők jelentős erőfeszítéseket tesznek ennek a problémának a megoldására. Ezt követően Szűcs Lajos, a szarvasi Tes- sedik Sámuel Mezőgazdasági Nyári Egyetem idei munkájáról adott számot. Elmondotta: a kezdeti nehézségek után a fiatal szabad- egyetem egyre inkább betölti hivatását, felzárkózik a nagy múltú és országos vonzású nyári egyetemek közé. Dr. Soós Gábor, a TIT Országos Elnökségének alelnöke hozzászólásában elismerően beszélt a két szabad- egyetem munkájáról. Kiemelte: a jövőben még inkább hangsúlyt'kell fordítani arra, hogy a külföldiek megismerjék hazánkat, az itt élő emberek munkáját, életét. Végül bejelentette, hogy a közelmúltban Budapesten megalakult a Nyári Egyetemek Koordinációs Tanácsa. A két beszámolót egyhangúlag elfogadta az elnökség. Dr. Krupa András, a TIT megyei titkára a jövő évi munkatervet terjesztette elő, amelyet a kiegészítésekkel együtt elfogadott a testület. V. L. Munkaértekezlet az anya- és gyermekvédelemről Békéscsabán, a megyei tanács nagytermében az anya- és gyermekvédelemről - tartottak — a megyében először — szakmai munkaértekezletet. Az Egészségügyi Minisztérium képviseletében dr. Öry Imre főosztályvezető az Országos Szülészeti- Nőgyógyászati Intézet részéről dr. Pilkovics István módszertani osztályvezető és az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézettől dr. Kenderest Ildikó, valamint Szűcs Annamária volt jelen. A szakmai tanácskozótestületet elsőként dr. Horváth Éva megyei főorvos üdvözölte, s bevezetőjében utalt a népesedés-, az ifjúság- és a nőpolitikái határozatokra, a családjogi törvényre, továbbá az 1972. évi egészség- ügyi törvényre, amelyekben megfogalmazódnak a jelen és a jövő feladatai. Majd dr. Szentannay Margit megyei orvos előadását hallgatták meg, aki a Békés megyei anya- és gyermekvédelmi ellátás általános helyzetét vázolta fel. Dr. Jakubecz Sándor megyei szülész-nőgyógyász szakfőorvos az anya- és nővédelmi munkáról szólva azt fejtegette, miként csökkenthető a terhességmegszakítások száma, hogyan érhető el a háromgyermekes családmodell, megteremthető-e a stabil család. Hangsúlyozta, hogy a megkötött házasságok egyharmadát már az együttlét első évében felbontják, ennek legfőbb vesztese a gyerek. Szólt a megyében kialakult egészség- ügyi munka hatékonyságáról, a megelőző munka minőségéről. Dr. Márkus Vera megyei csecsemő- és gyermekgyógyász szakfőorvos is az aktív megelőzésről tartott előadást. Kiemelte: milyen fontos lenne a körzetek és a kórházak jobb együttműködése, a jövő generációjának megelőző kezelése, gyógyítása érdekében. Elérendő cél: a gyermekközösségek egészségének megőrzése, hogy mind kevesebb legyen a visszatérő és súlyossá váló betegség. Az előadásokat követően az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, dr. öry Imre az országos helyzet tükrében adott összefoglalót a Békés megyei helyzetről. Sz. J. Ülést tartott a MÉSZÖV ÓFÉSZ-választmánya Tegnap, december 10-én délelőtt Tanai Ferenc elnökletével tartotta soron következő ülését Békéscsabán a fogyasztási szövetkezetek Békés megyei szövetsége ÁFÉSZ-választmánya. A testület ez esetben az ÁFÉSZ- ek 1983. évi terv- és üzletpolitikai célkitűzéseiről, továbbá a szerződéses üzemeltetésre kiadott kiskereskedelmi és vendéglátóüzletek eddigi tapasztalatairól, s az ezzel kapcsolatos "feladatokról, valamint a költségtérítésesés jövedelemérdekeltségi rendszerről készült előterjesztést vitatta meg. E témakörökkel kapcsolatosan Bagi Sándor, a MÉSZÖV ÁFÉSZ-titkárságá- nak vezetője mondott szóbeli kiegészítőt. A titkárságvezető többek között hangsúlyozta, hogy az ÁFÉSZ-ek összességében 1982-ben is teljesítik a velük szemben támasztott követelményeket. E szövetkezetek árbevétele az idén várhatóan megközelíti a 10 milliárd forintot. Az eredmények ismertetésén túl hosszan taglalta az áruellátásban, forgalmazásban és a gazdálkodásban tapasztalható fogyatékosságokat. Majd a boltok, vendéglátóegységek szerződéses és más formában történő működtetésének helyzetéről adott részletes tájékoztatást. Ezt követően a választmány tagjai közül többen kértek szót és mondták el véleményüket, főként az üzletek új formában történő üzemeltetéséről. Tanai Ferenc, a MÉSZÖV ÁFÉSZ-választmányának elnöke foglalta össze a napirendre tűzött témák megvitatásának tanulságait. Örvendetesnek ítélte, hogy a megye ÁFÉSZ-ei idej áruforgalmi tervük teljesítésében várhatóan országos harmadikok lesznek. A jövő év tennivalóiról szólva hangsúlyozta: a tervezésnél mindenütt a hatékonyságot tartsák meghatározónak. Ezután a jövő útját jelentő szerződéses és egyéb módozatú bolti-vendéglátói üzemeltetés elterjesztésének felgyorsítására hívta fel a figyelmet. Végezetül a választmányi ülés 1983. első félévi munkatervének napirendjét ismertette Tanai Ferenc, melyet a testület egyhangúlag elfogadott. Balkus Imre „Hz ugrál táj az életem” Bertalan Ágnes és Hegyesi János estje Biharugrán Ilcgyesi János beszél emlékeiről. Mellette Miklya Jenő és Bertalan Ágnes Nagyon szép, meleg hangulatú este vo^t Biharugrán, a Szabó Pál-emlékkönyvtár- ban. Két vendéget vártak, először, „ilyen még nem volt” alkalomra: Szabó Pál leányát, Mikita Istvánná Szabó Erzsébetet, aki nagyanyja nevén, Bertalan Ágnesként ír, és a falu nagy szülöttének közeli munkatársát-ba- rátját, Hegyesi Jánost. Soha annyian nem kopogtak be az eev éve avatott könyvtárba, mint ezen a csütörtök estén, melyen ott volt a tanácselnök, Kiss Ernő is, sokan a pedagógusok közül, és nagyon sokan fiatalok. A házigazda, Miklya Jenő, a szeghalmi Sárréti Múzeum igazgatója mondott beveze- „ tőt, beszélt a Sárrét egykori világáról, az itt született neves emberekről, írókról, politikusokról, majd bemutatta az est két vendégét. Először Bertalan Ágnest, aki hosszú időn át újságíróskodott a Szabad Földnél és a Képes Újságnál, tárcái sűrűn megjelennek lapunk kulturális mellékletének, a Köröstájnak hasábjain, „Szabó Pál szivárványai” címmel pedig a Békés megyei Tanács gondozásában adták közre könyvét, mely az író családon belüli életének rezdüléseit, eseményeit hozza az olvasó elé. Amikor kérdésekre kérült sor, Bertalan Ágnes elmondta: ez a falu- az életét jelenti, mert csak azt tudja megírni, ami a valóság, ami megtörtént. Hegyesi János a jó barát emlékező hangján beszélt Szabó Pálról: „Ha azt hallom, Szabó Pál, Biharugra jut eszembe. Ha pedig azt, hogy Biharugra, akkor Szabó Pál . ..” Történetei, melyeket rég múlt időkből elevenített fel. és versei, saját előadásában, nagy sikert arattak. A jelenlevők a beszélgetés egy-egy szünetében Fülöp Róza szeghalmi diáklány előadásában hallgattak meg több Bertalan Ágnes-tárcát és Hegyesi János-verset. A vendégek és vendéglátóik az est után még hosszasan együtt maradtak a könyvtárban, mely a nagy író, Szabó Pál emlékét őrzi. (sass e.) Az est közönsége a csodálatosan szép emlékkönyvtárban Fotó: Verggs Erzsi Az energiagazdálkodás nem kampányfeladat % H áromezer dolgozónak kenyeret adó vállalat vezetőjének kesergését hallgattam a minap. Éveken keresztül a kipipálandó feladatok között szerepelt náluk az energiatakarékosság. Országos programról lévén szó, illendően tervezték a megawattok, kilokalóriák szolid csökkenését, és a szocialista brigádok értékelésénél ostorozták azokat, akik — legalább egy-két vállalás erejéig — nem emlékeztek meg erről a brigád naplójában. Mégis — hangzott az önkritikus érvelés — lényegében egyetlen tételre figyeltek igazán: arra, hogy legyen elegendő energia a termeléshez. Az már elsikkadt a szempontok sokaságában, hogy mindez mekkora költséget jelent .évről évre. Azóta nagyot fordult az élet. Ha rosszul sáfárkodnak az energiával, a nyereségük kerül veszélybe. Csak éppen későn ébredtek — állapítja meg az igazgató. Hiába az előrelátó tervezés, a tilalmi táblák, több évtizedes pazarló szemléletmódon kell áttörnie az újnak. És ez bizony nem megy máról holnapra. A gond — úgy tűnik — .országszerte hasonló. Későn ocsúdtunk. Hiszen 1978-ig, amikor is a párt Politikai Bizottságának határozata nyomán végre elkészült az átfogó energiagazdálkodási program, évente több mint öt százalékkal növekedett az ország energiafogyasztása. Hibás volt tehát a prognózis, ami az immár kilenc esztendeje bekövetkezett első olajárrobbanás következményeit átmenetieknek, gazdaságunkat kevésbé érintőnek tekintette. Nem csekély teher hárult e megkésettség miatt a honi gazdaságra. Az átfogó intézkedések szokottnál gyorsabb ütemű megvalósítására volt szükség. Azaz: ismét nélkülözhetetlen lett a korábban mesterségesen visszafogott hazai széntermelés, és a méregdrága olaj helyettesítése a lehetőségeink szerint* földgázzal, majd atomenergiával. A szerkezet gyökeres átalakításának együtt kellett járnia egy mindenre kiterjedő takarékossági programmal. Mindezt olyan időszakban, amikor szerte a világon tovább drágultak az. energiahordozók. Az eredmények más korszakbah, más körülmények között megelégedésre adtak volna okot. A tüzelésre felhasznált kőolaj mennyisége 1978-hoz képest^ évenként kétmillió tonnával csökkent. Tavalyig eljutottunk oda, hogy a bruttó termelés 2,3 százalékos növekedése mellett az energiafelhasználás szerény mértékben tovább csökkent az országban. Mégis, az elmúlt évben a kormány gazdasági bizottsága a program végrehajtásának gyorsításáról határozott. Erre szorították a körülmények. Nevezetesen az energiahordozók árának szinte már számon sem tarthatóan sokadik emelkedése, és a hazai hiányosságok. Például az, hogy a bányászat — az évekig tartó „tetszhalál” állapotából újjáéledve — nem készülhetett fel kellőképpen a minőségi széntermelésre, tehát a szén dúsítására, nemesítésére, a brikettgyártásra. A takarékossági mozgalmat is túl kell lendíteni a kezdeti sikerek mellett tapasztalható, helyenkénti ötletnélküliségen, formalizmuson. Ma már túl vagyunk azon, hogy évek mulasztásának pótlását sikerként könyveljük el. Pár éve akadt például vállalat, ahol az elhanyagolt kazánok rendbetételét, felújítását — aminek nyomán persze csökkentek a fűtési költségek — mint valami vívmányt, úgy értékelték. és prémium ütötte a markát azoknak, akik pedig legalább is figyelmeztetést érdemeltek volna a munkaköri kötelességük korábbi elmulasztásáért. Ez az időszak elmúlt. A vállalatokat a szükség rákényszerítette a költségérzékenységre. A jelek szerint az energiatakarékosság extenzív éveiről múlt időben beszélhetünk. a továbblépéshez viszont — a szemléletmód változásán, és a jó ötleteken kívül — pénz is kell... Nem forrásnövelő, lassan megtérülő beruházásokra gondolok, hanem' olyanokra, amelyek a technológia átalakításával, vagy a meglevő technika korszerűsítésével két-három év elteltével hasznot hajtanak. Ma örvendetes módon a VI. ötéves tervidőszak végéig 30 milliárd forintot költ erre az ország. A tetemes összeg felét a vállalatok kapják, méghozzá pályázat során, versenyeztetve a beérkező javaslatokat. Marad azonban még egy fehér foltja az energiatakarékosságnak. Ez a veszteségek feltárása, a sok helyütt egyelőre csak beszámolókban, jelentésekben emlegetett rejtett tartalékok meglelése. Főként a folyamatosság hiányzik, hiszen azt, ami nem szúr szemet, aminek felderítéséhez esetleg az átlagos szakmai ismeret kevés, nem lehet akciókkal, kampányszerűen felszínre hozni. Arról a. merevségről nem is szólva, hogy egy százezres értékű mérőműszer beszerzése egyelőre sok helyütt beruházásnak számít, és így a „nincs rá pénz” kategóriájába kerül. Annyi bizonyos: országos, átfogó, évekre tervszerűen munkát adó program birtokában gazdálkodunk az energiával. A megvalósításhoz azonban senki sem várhatja „felülről” a döntéseket. Kollektív bölcsességre van szükség. G. L. F. Az üzletek nyitva tartási rendjéről Karácsonyi és újévi képeslapok Több mint százféle karácsonyi és ötvenféle újévi levelezőlapot jelentetett meg a Képzőművészeti Kiadó. A 26 millió példányszámban napvilágot látott fényképes, vagy grafikával díszített üdvözlőlapoknak több mint a fele új, idén vásárolható először az üzletekben. Üjdonság a szép kivitelű, filmnyomással készült üdvözlőkártya. A kedvelt karácsonyi ajándékkísérő kártyákból ötvenféle változat készült. Többféle öntapadós matricát is forgalomba hozott a Képzőművészeti Kiadó, köztük autók, repülők, mesefigurák, virágok és karácsonyi grafikák találhatók. Az üzletek- karácsonyi és újévi — ünnepek előtti és alatti — nyitva tartási rendje az idén a következőképpen alakul: December 11-én, szombaton minden üzlet és áruház pénteki, a vendéglátóipari üzletek szombati nyitva tartási rend szerint tartanak nyitva. December 12-én és 19-én, ezüst- és aranyvasárnap, a városok és a járási székhelyek (IVTpzőkovácsháza és Szeghalom) központjaiban levő áruházak, ruházati és iparcikküzletek 10— 15 óráig nyitva tartanak. Minden más üzlet egész napon át zárva lesz. December 23-án. csütörtökön valamennyi élelmiszerbolt' és csarnok 19 óráig tart nyitva. Az ennél később záró élelmiszer- üzletek a szokásos nyitva tartási rendnek megfelelően tartanak rjyitva. Minden egvéb üzlet csütörtöki nyitva tartási rend szerint lesz nyitva. December 24-én, pénteken valamennyi élelmiszerbolt és vásárcsarnok 7—13 óráig tart nyitva. Minden egyéb üzlet egész napon át zárva lesz. A vendéglátóipari üzletek általában 15 óráig, a szállodával rendelkező éttermek és az utasellátó éttermek azonban 20 óráig tartanak nyitva. December 25-én, szombaton minden üzlet egész napon át zárva lesz. Az édesség-, dohány- és virágüzletek vasárnapi. a vendéglátóipari üzletek szombati nyitva tartási rend szerint tartanak nyitva. December 26-án, vasárnap minden üzlet egész napon át zárva tart. A vendéglátóipari üzletek, az édesség-, dohány- és virágüzletek vasárnapi nyitva tartási rend szerint lesznek nyitva. December 30-án, csütörtökön valamennyi élelmiszerüzlet és csarnok 19 óráig lesz nyitva. Az ennél később záró élelmiszer- üzletek a szokásos nyitva tartási rendnek megfelelően tartanak nyitva. Minden egyéb üzlet szerdai, a vendéglátóipari üzletek szombati nyitva tartási rend szerint üzemelnek. December 31-én, pénteken valamennyi élelmiszerüzlet és csarnok 7—13 óráig tart nyitva. Minden egyéb üzlet egész napon át zárva lesz. Az édesség-, dohány- és virágüzletek vasárnapi. a vendéglátóipari üzletek a szokásos szilveszteri nyitva tartási rend szerint tartanak nyitva. Január 1-én, szombaton minden üzlet egész napon át zárva lesz. A vendéglátóipari, az édesség-, dohány- és virágüzletek a vasárnapi nyitva tartási rend szerint tartanak nyitva. Január 2-án, vasárnap minden üzlet pénteki nyitva tartási rend szerint lesz nyitva.
