Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-10 / 290. szám
NÉPÚJSÁG 1982. december 10., péntek Szakszervezetek a lakásgazdálkodásért flz állami földek hasznosításáról tárgyalt a megyei NEB A tanácsok megfelelő intézkedéseket tettek A békéscsabai forgácsolóban 1970—71-ben ketten kaptak összesen ötvenezer forint kölcsönt a részesedési alapból, támogatásként ahhoz, hogy lakáshoz jussanak. — A kezdő lépést 1973-ban követte a határozottabb előbbre jutás, amikor 23 dolgozónknak tudtunk összesen 601 ezer forint úgynevezett munkáskölcsönt adni — tájékoztat Bodor Sándor, az üzemi szakszervezeti bizottság titkára, Opauszki Györgyné, a szociálpolitikai kérdések referense pedig így összegez: — A mai napig százötvenen kaptak hosszú lejáratú kölcsönként a vállalattól hatmillió forintot lakásvásárláshoz. zetője az e fajta mérlegeléssel ugyancsak egyetért: — Nálunk eddig is igen széles körű demokratizmusra épült a kölcsönök odaítélése. Bizottság vizsgálta meg, mérte fel a kérelmezők szociális helyzetét, és bizottság döntött mindig is a lakásépítési-lakásvásárlási alap adott évi felosztásáról. Azt világosan látjuk, hogy ebben a kérdésben a szinten tartáshoz a vállalatok nagyobb erőfeszítésére van szükség. Felelőtlenség lenne azonban kijelenteni, hogy függetlenül a termelés eredményességétől „vállalati zsebből”, pótolni tudjuk a lakásvásárlóknak azt, amivel az állami támogatás megszüntetésével már nem tudnak számolni. Tegnap, december 9-én Józsa Béla elnökletével ülést tartott a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Első napirendi pontként megtárgyalták azt a beszámolót, melyet Pocsai László, a megyei NEB tagja a tanácsi kezelésben levő állami földek mezőgazdasági hasznosításáról terjesztett elő. Két évvel ezelőtt vizsgálták meg megyénk népi ellenőrei a tanácsi kezelésben levő állami földek mezőgazdasági hasznosítását. A közelmúltban pedig utóvizsgálatot tartottak. Arra kerestek választ, hogy a vizsgált egységek Békéscsabán és Gyulán milyen intézkedéseket tettek a korábban feltárt hiányosságok megszüntetésére. A beszámoló szerint az utóvizsgálat megállapította, hogy a tanácsok megfelelő és eredményes intézkedéseket tettek az alapvizsgálat nyomán tett határozatok végrehajtására. A jogszabály rendelkezéseinek megfelelően elkészített kimutatások tételesen tartalmazták a belterületi, a külterületi és a zártkerti ingatlanokat, valamint a hasznosításra vonatkozó adatokat. A haszonbérleti szerződések formanyomtatványok felhasználásával készülnek. A szerződések adatai megegyeznek a kimutatások adataival. Az alapvizsgálatkor azonban megállapították, hogy 16 mezőmegyeri ingatlannak jogtalan használója van. Az alap- vizsgálat óta a hasznosításra átadott 16 belterületi állami földből ebben az évben csak öt földrészletre kötöttek Jia- szonbérleti szerződést. Gyulán a jogi személyek által történő hasznosítás adatai nem mindig pontosak. A kimutatásban egyáltalán nem szerepel a gyulai ÁFÉSZ- nek hasznosításra átadott zártkerti terület. A vizsgálat befejezéséig erről semmilyen írásos bizonylatot nem tudtak bemutatni a népi ellenőröknek. Gyulán az alapvizsgáiét idején hiányzó szerződéseket időközben pótolták. Módosították a jogszabályellenesen meghatározott bérleti időtartamot is. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a beszámolót javaslatokkal kiegészítve fogadta el. Ezt követően Fie rider Pál, a megyei NEB általános elnökhelyettese tett írásos jelentését a fegyelmező jellegű intézkedések tapasztalatairól. A korábbi évekhez viszonyítva a Népi Ellenőrzési Bizottságok által kezdeményezett intézkedések száma nem mutat lényeges változást. A vizsgált időszakban a mezőkóvácsházi járási NEB 23, a szarvasi járásivárosi NEB 6 eljárást kezdeményezett a békési városi viszont egyet sem. A bizottságok a vizsgálatok egy részében a szabálytalanságok feltárásán túl a felelős személy megállapítását a vizsgált szervre'bízzák. Gyakori, hogy a fegyelmi hatáskört gyakorlók a cselekményeket enyhébben bírálják el, s jellemző az is, hogy a szigorúbb felelősségre vonást leginkább csak kilátásba helyezik. Ehelyett a hátrányos jogkövetkezményekkel nem járó figyelmeztetést alkalmazzák. A szabálysértési eljárások nagyrészt a kereskedelemben és a vendéglátó- iparban lefolytatott vizsgálathoz kapcsolódnak. A szabálysértési hatóságok a NEB feljelentésére időben intézkednek, és rendszerint elmarasztaló határozatokat hoznak. A tizenöt eljárás során a hatóságok összesen 49 ezer forint szabálysértési bírságot szabtak ki. A jelentést a bizottság elfogadta, ugyanakkor határozati javaslatot hozott a fegyelmező jellegű intézkedések egységesebb gyakorlatának kialakítására. S. J. I Két konkrét példa A további beszélgetésből kiderül azután az is, hogy a Forgácsolószerszám-ipari Vállalat békéscsabai forgácsolószerszám-gyára - nem hogy hátrányos helyzetben lett volna az eltelt 12 évben a pesti gyárhoz képest, hanem — éppen mert a fővárosban lassúbb ütemű a lakáshoz jutás — az e célra szánt összegek döntő részben ideáramlottak. — Ügy értékeljük most a vállalat várható eredményeink függvényében, hogy az eddigi hozzájárulást továbbra is adni tudjuk az igényjogosultaknak. Más kérdés, hogy még az eddigieknél is körültekintőbben kell eljárnunk a kölcsönök odaítélésénél, miután január egytől megváltoznak a lakáshoz jutás feltételei. A mérlegelés alaposságának fokozásával talán elejét' vehetjük annak is, hogy olyanokat segítsünk meg, akik azután rövid időn belül itthagynak bennünket — ez az szb-tit- kár véleménye., A Békéscsabai Kötöttáru- gyárban dr. Nagy László, a jogi és igazgatási osztály ve— Lakásépítési alapunk meghaladja a hárommillió forintot. Ha nem sikerül a tervezett nyereséget elérnünk, akkor érthetően nem tudjuk ezt az alapot a tervezett egymillióval növelni, de így is jut jövőre is minden jogos igénylőnek. Az idén húsz dolgozónk kapott 50—70 ezer forintot 15 évre — egészíti ki az előbbieket Duna György számviteli osztályvezető. I Különböző I szinteken A' lakásépítés, lakásgazdálkodás kérdései nem véletlenül kerültek a közérdeklődés homlokterébe napjainkra. Egyrészt közeleg az új lakásrendelet érvénybe lépésének időpontja. Másrészt megalkották már a helyi államigazgatási szervek is saját lakásügyi rendeletéi két, s ezekkel az állampolgárok széles rétegei most ismerkednek. Harmadszor pedig a tömegtájékoztatás is bevetette már „minden fegyverét” a rendelkezések megismertetésére, magyarázására, értelmezésére. Ez alkalommal konkrét helyi példákból kiindulva, valamint a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának titkársága által nemrégiben megfogalmazott intézkedési terv alapján azokról a szak- szervezeti feladatokról szeretnék részlétesebben szólni, amelyeknek végrehajtásával a megye lakásgazdálkodásának hatékonysága növelhető. E kérdéskörben a szak- szervezeti teendők jól parcellázhatok a mozgalom irányítási szintjei szerint, hiszen az világos, hogy a lakásprogram egészét érintő átfogó kérdésekben a megyei testületek foglalhatnak állást, e testületek kapcsolódhatnak be a lakásgazdálkodás fejlesztésére hozott határozatok és rendeletek végrehajtásával foglalkozó megyei munkabizottságok tevékenységébe, vehetnek részt a végrehajtást szervező munka ellenőrzésében, segítésében. Ugyancsak az SZMT és titkársága az, amely megszervezheti a vonatkozó határozatok feldolgozását, megismertetését mindazokon a fórumokon — a tisztségviselők rendszeres tanfolyamain, értekezletein — amelyek működtetése felett felügyeletet gyakorol. Az ágazati szakmai megyei bizottságok közül különösen a programban egyébként is érdekelt építők megyei bizottsága, a HVDSZ, valamint a közalkalmazottak megyei bizottsága tehet az átlagosnál többet a kivitelező vállalatok gazdálkodásának segítésével, az ingatlankezelő és fenntartó átszervezésének támogatásával, a lakáskataszterek felülvizsgálatába bevontak tevékenységének figyelemmel kísérésével. I Alaposabb mérlegeléssel Amit az ágazati szakszervezetek megtehetnek és megtesznek a maguk vonalán, a maguk szakmájában, ugyanaz a feladat vár a szakmaközi bizottságokra a nevezett intézkedési tervszerint is a lakóhelyeken, településeken. Mindez bővül a szakmaközi bizottságok esetében azzal, hogy a lakóterület párt-, állami és társadalmi szerveivel együttműködve kell a lakásépítés és lakásgazdálkodás feladatait ködösen kialakítaniuk és végrehajtaniuk, bekapcsolódva a lakáselosztó és fellebbezési bizottságok munkájába is. Nem kevés teendő vár a szakszervezeti bizottságokra sem. A cikk bevezetőjében elhangzott vélemények már érzékeltették talán, hogy a következő évi kollektív szerződések módosítása idején újból értékelni kell majd a vállalati szociálpolitikai célokat. A törekvés fő iránya, hogy a megváltozott helyzetben is segítsék a vállalatok a jogos igénylőket a lakáshoz jutásban. Ebben a felelős testületekben minden eddiginél körültekintőbben kell eljárniuk, ami néha azzal jelent egyet, hogy a kevesebbet kell jobban elosztani. Mindez nemcsak a különböző döntési és irányítási szintek tevékenységének jobb összehangolását követeli meg, hanem azt is, hogy a szakszervezeti szervek a rendeletek megértésével egy időben a dolgozói véleményeket, észrevételeket is összegyűjtsék és az illetékesekhez továbbítsák. Azt kell világosan látni, ugyanis, hogy napjainknak ezen égető kérdése még jó ideig nem kerül le a napirendről. Így a szakszervezetek itt vázolt feladatai is hosszabb távon adnak folyamatos munkát a mozgalomnak. Erre pedig maguknak a szakszervezeteknek, a tisztségviselőknek is idejekorán fel kell készülniük — az irányítás minden szintjén, a bizalmi testületektől a Szak- szervezetek Megyei TanácsáigKőváry E. Péter K Szovjetunió ós a szövetségi köztársaságok címerei „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének állami címere sarló és kalapács a nap sugaraiban ábrázolt és búzakoszorúval egybefogott földgömbbel a háttérben, a koszorún a szövetségi köztársaságok nyelvén írott „Világ proletárjai egyesüljetek!” felirattal. A címer felső részén ötágú csillag van” — írja le a Szovjetunió Alkotmányának 169. cikkelye a Szovjetunió állami címerét. A címer szimbolikája fontos gondolatot fejez ki. A sarló-kalapács az össznépi állam alapját, a munkások és parasztok szövetségét, az arany kalászokat körülölelő vörös szalag az egyenrangú szövetségi köztársaságok egységét. az ötágú csillag és a jelszó: „Világ proletárjai egyesüljetek!” pedig a világ első szocialista államának^ a világ valamennyi dolgozója iránti szolidaritását fejezi ki. Alul a felkelő nap, melynek sugarai reményt és szilárdságot jelentenek. A címert hivatalosan 1923. július 6-án hagyták jóvá. A Szovjetuniónak akkor hat köztársaság volt a tagja, ennek megfelelően a feliratok hat nyelven voltak olvashatók. Ma a szövetségi köztársaságok és a feliratok száma 15. Valamennyi szövetségi köztársaság címerében hangsúlyozza a nemzeti vonásokat, így került Belorusszia címerébe a lóhere és a len, melynek termesztéséről régóta híres ez a vidék, Üzbegisztán jellegét a gyapot, Grúziáetja hóval fedett hegygerincekV'a szőlővessző hangsúlyozza. A moldvaiak a kalász mellett kukoricát, szőlőt és gyümölcsöt ábrázoltak, a lettek, mivel a köztársaság a Baltitenger partján fekszik, a tenger hullámaival, a türkmé- nek pedig, ahol a szovjethatalom évei alatt jelent meg a saját ipar, a gyapot, a szőnyeg és szőlő mellett egy iparvállalat és egy olajfúrótorony képével gazdagították a címert. Ugyanakkor valamennyi szövetségi köztársaság nemzeti címere megőrzi a Szovjetunió állami címerének fő elemeit: a sarlót és kalapácsot, az ötágú csillagot és a „Világ proletárjai egyesüljetek !” feliratot, a szövetségi köztársaság nemzeti nyelvén és oroszul, valamint a felkelő nap sugarait. Moszkva tegnapjai és holnapjai A Kalinyin sugárút, balról a KGST-palota A moszkvai Városi Tanács felülvizsgálta a szovjet főváros 1971-től 1990-ig szóló városfejlesztési tervét. A húszéves terv, amelynek most a közepénél tartanak, elsődleges feladatul tűzte ki a lakosság életkörülményeinek jelentős javítását. Vlagyimir Promiszlov, a nyolcmilliós nagyváros polgármestere elégedetten nyilatkozott az eltelt tíz év eredményeiről. A városképet szebbé, harmonikusabbá tették az új lakónegyedek és az egyedi -létesítmények. Jelentős eredmények születtek a környezetvédelem területén, és javult a közlekedés is. A szociális programok között első helyen a lakáskérdés állt, amelyre évi költségvetésének egyharmadát fordította a városi tanács. Eddig egymilliónyi új lakás épült, a lakásfelújításokra pedig 2,3 milliárd rubelt fordítottak. Ma már minden 10 moszkvai családból 8 önálló lakásban él. 1990-re az „Egy család — egy lakás” tervnek százszázalékosan kell érvényesülnie. A főváros új lakónegyedeiben eddig 230 tízosztályos iskola, ugyanennyi óvoda és bölcsőde, 135 orvosi rendelő- intézet, több tucatnyi kórház, 15 mozi és 9 színház épült, és 35 ezer szállodai hely létesült. Mintegy ötezer új kereskedelmi-szolgáltatóipari üzemegység szolgálja a lakosságot. Minden nagyváros életkörülményeinek egyik kényelmi fokmérője a városi közlekedés fejlettsége. Az elmúlt tíz év során néhány ezerrel bővítették, illetve felújították az autóbusz-^ trolibusz-, villamos- és taxiparkot. Növelték a járatok számát, 360 kilométernyi városi utat építettek, 10 közúti felüljáró és 9 többszintes közlekedési csomópont épült. A metróvonal 50 kilométerrel lett hosszabb, és az ál- * lomások száma megkétszereződött. Már az 1970-es évektől kezdve Moszkva valamennyi üzemét légtisztítóval szerelték fel, fűtőanyagként gázt használnak, a melegvizet központi hőerőművek biztosítják. Több környezetszeny- nyező gyárat a városon kívülre telepítettek.^ A Moszkva folyó „ökológiai rekordja” egyedülálló a világon: a város csak annyi vizet használ fel, amennyit meg is tud tisztítani. Moszkva a parkosítás terén is élenjár: a város minden lakójára 45 négyzetméternyi zöldterület jut. A hosszú lejáratú város- fejlesztési terv második szakaszába érve a legnagyobb gondot a kevés beépíthető hely jelenti. Ennek megoldását a szakemberek a felfelé terjeszkedésben, a beépítések sűrítésében és a régi lakónegyedek korszerűsítésében látják. Ennek ellenére nem lehet elkerülni a Moszkvát körbezáró autósztráda gyűrűjének átlépését sem ... Alekszandr Gyedül . APN — KS^
