Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-10 / 290. szám

1982. december 10., péntek A megtartó hűség ^r |—jH H m fv' mvrv?/r-*/ - ~ Kilencven éve született Komlós Aladár Tanári hangverseny a gyulai Erkel zeneiskolában Veres József hegedül, zongorán kísér Herbály András Fotó: Béla Ottó Fokozatosság az új formában A MEDOSZ és a megyei új közművelődési mozgalom Amikor alig néhány éve el- hunyt, ereje teljében távo­zott. Halála előtt szinte lá­zas sietséggel igyekezett pótolni mindazt, amit fiatal korában, és férfiévei idején a szerencsétlen történelmi körülmények között nem tu­dott megvalósítani. Élete két utolsó évtizedében egymás után jelentek meg tanul­mánykötetei, regényeinek új kiadásai, versei, esszéi — olyan gazdagságban, mint soha azelőtt. Komlós Aladár életműve lezárult. Az irodalomtörténet a Nyugat második nemzedé­kének kiemelkedő kritikusa­ként, az Ady Endrét, Babits Mihályt követő új lírai hul­lám egyik elméleti • előkészí­tőjeként- tartja számon, aki irodalomtörténészként a Nyu­gat líráját előkészítő fél év­századot, a Petőfi Sándort és Arany Jánost követő költő­nemzedék titkait kutatta. Vajda Jánosról. Komjáthy Jenőről, Reviczky Gyuláról írt monográfiát, de talán fon­tosabbak ennél hosszú, mint­egy hat évtizeden át sorjázó tanulmányai, esszéi, vitacik­kei, amelyekből az irodalom­történetírás még nagyon so­káig fog meríteni. Hányatott sorsú alkotó volt. 1892. december 10-én született a mai Szlovákia te­rületén fekvő Alsósztrego- ván, Madách Imre falujában. Az első világháború idején öt esztendeig katonáskodott, Békéscsabán A Megyei Művelődési Köz­pont felnőttnevelési stúdiója igen érdekes önművelődési forma szervezésébe kezdett. Az ötlet bár nem új, de ilyetén formája mégis az. A magáncélú tanuló-, illetve önművelő körökbe jelentke­zőknek ezzel lehetőségük nyí­lik arra, hogy iskolapadot, szakköri és tanfolyami for­mát mellőzve egy-egy téma­vagy ismeretkörrel behatób­ban foglalkozhassanak sza­bad idejükben; saját szű- kebb közösségük — baráta­ik, lakótársaik, családtagja­ik, munkatársaik — körében tanulmányozhassák az őket igazán érdeklő témákat. Az önművelő köröknél, elsődle­ges, hogy ne tanár irányí­totta tevékenység, hanem az önálló munka és az az ér­deklődés tartsa össze őket, amelyet szakkörökben, tan­folyamokon nem tudnak vagy nem tudtak kielégíteni. Ehhez nyújt a szükség sze­rint bármikor segítséget az MMK felnőttnevelési stúdió­ja. a második világháborúban deportálták, az ’50-es évek elején háttérbe szorították, s csak 1956 után bontakozha­tott ki ismét. Küzdelmeinek, munkásságának elismeréséül 1973-ban Állami Díjjal tün­tették ki. Pályája végén így vallott életéről: „ ... nem készültem irodalomtörténésznek. A ma­gam élményét akartam ki­fejezni, azért írtam verseket, s mint költőt, érthetően izga­tott a vers, a másoké is; centrumomban mindig a líra állt, Adyé és társaié; innen mentem előre és hátra, az elődökhöz és az utódokhoz, Vajda Jánoshoz és az exp­resszionistákhoz. Szóval be­jártam az írói fejlődés ter­mészetes, egész útját. így let­tem irodalomtörténész”. A XX. századi irodalom- történészek, kritikusok egyik legrokonszenvesebb alakja volt, mert belülről, mélyen tudta átélni a költészetet — egyszerre líraian és egyszer­re racionálison. Mindvégig a baloldalon állt. Már idézett vallomásának más helyén írta: „Mi tartott meg? Hűsé­gem vélt igazságaimhoz, va­lami velem született művé­szi érzék, és művészi benyo­másaim elméletek által el nem rontott közvetlensége”. A hűség — ez volt Komlós Aladár életének, életművé­nek kulcsszava. Gy. L. Az érdeklődők (legalább öttagú közösség) december 20-ig jelentkezhetnek az MMK címén (5600 Békéscsa­ba, Luther u. 6.). A jelent­kezésben meg kell jelölni a kiválasztott témát, a csoport tagjainak foglalkozását, is­kolai végzettségét, levelezési címét, a foglalkozások esz­mei vezetőjének nevét, a foglalkozások időpontjait, színhelyét. A kurzus elvár­ható rendszeressége önműve­lő körönként minimálisan tíz, óraszáma pedig évi húsz óra. A felnőttnevelési stúdió­ban máris jelentkeztek. Há­rom önművelési körről van tudomása eddig a meghirde­tő MMK-nak: 'jógakor, pszichológus által vezetett önismereti csoport, valamint idegen nyelvű nyelvkor be­szédgyakorlásra alap-, kö­zép- és felső fokon. Egyelő­re csak a megyeszékhelyi csoportok, körök jelentkezé­sét várják. Bővebb felvilá­gosítással bárkinek á fenti címen szolgálnak. A gyulai Erkel Ferenc Ál­lami Zeneiskola a 32. tanév­ben sok problémát volt kénytelen megoldani három vjtanár eltávozása és több megbetegedés miatt. Ennek ellenére a minap egy sikeres növendékhangversenyt hoz­tak össze, ahol igen jó réz- fúvósegyüttest, valamint egy nagyon tehetséges vonós­együttest hallhattunk. A ta­nári hangverseny is hozott újítást, amit beköszöntőjé­ben Herbály András igazga­tó magyarázott meg. Üjítás volt, hogy alkalmat adtak Oláh Nóra fiatal gyulai köl­tő verseinek bemutatására, valamint az is, hogy a fia­tal tanároknak bővebb sze­replési lehetőséget biztosítot­tak. A hangverseny műsorát Rideg Lajos klarinéttanár nyitotta meg Mozart: A-dúr klarinétversenyének két té­telével. Ezt a versenyművet W. A. Mozart a halála előtti hetekben komponálta, és az­óta általában zenekari .kísé­rettel gyakran játsszák. Most zenekar helyett zongorán kí­sért Csonka Barna zongora­tanár. Fejes Antal, a békési zeneiskola igazgatója gordon­kán és Herbály András, gyulai igazgató zongorán mu­tatta be Beethoven: Szonati­náját, mely egy hangulatos dalból és ennek változataiból állt. Ezt követően Pelsőczy László, a Jókai Színház szín­művésze olvasta fel Oláh Nóra ijárom versét: „Dzsun­gel törvénye” — „Súlytalan­ság” és „Az ösztönlények al­konya”. Lakatos Zoltán rézfúvós- tanár a spanyol Fiocco trom­bitaversenyéből a technikai­lag igén nehéz ..Allegro” ré­szét mutatta be megérdemelt sikerrel. Ezután jöttek a fia­tal tanárok, akik csupa nép­szerű műveket tűztek műso­rukra. Veres József hegedűtanár elsőnek Vereccini: Largóját, majd Fritz Kreisler osztrák zeneszerző ismert „Siciliano és rigódon” című hangulatos művét muzsikálta Herbály András zongorakíséretével. Linderbergerné Kardos Er­zsébet hegedűtanárnő először a francia zeneszerző, Masse­net: „Thais” operája igen kedvelt „Meditation” című betétszámát, majd Alek- szandr Glazunov orosz zene­szerző népszerű „Spanyol szerenádját” és Isaac Albé- niz spanyol zeneszerző rit­mikus „Tangóját” muzsikál­ta, amiért sok tapsot kapott ő is, meg a ragyogóan zon­gorázó Herbály András is. Ezt követően hangzott el Pelsőczy László előadásában Oláh Nóra újabb két verse. A hangverseny technikai bravúrszámát Tamássy Éva tanárnő zongorázta, amikor Carl Mária Weber német ze­neszerző „Ronde brillante” című, igen romantikus mű­vét mutatta be. A Kodály-centenáriumra emlékezés jegyében Csonka Barna zongoratanár bemutat­ta Kodály Zoltán 1925. évben alkotott, de ritkán hallható „Meditátio egy Debussy-té- mára” című érdekes zongo­raművét, amelyben a De- bussy-témát basszusban hall­hattuk, és ez ismétlődött meg a zárórészben is az öt­letes változatok után. A hangverseny műsorát Veresné Rácz Eszter tanárnő konferálta. Dr. Márai György A közművelődésnek vala­hogy mindig hullámszerű volt a sorsa. Régen is, most is hol fölcsapott, hol meg lejjebb szállt a buzgalom e sok ágú és soha abba nem hagyható tevékenységben. Jelenleg is vannak, akik úgy látják, inkább termeléscent­rikus lett a világ, csak ép­pen azt felejtik el, hogy a munka is a kulturáltság egyik fokmérője. És a mun­ka mellett a szakmunkások legjobbjai mindig adtak az önművelésre, s a szakszer­vezetek otthont nyújtottak ehhez, és tetemes segítséget. Ma is ők a vállalatokkal együtt a fő mozgatói többek között a szocialista brigádok Békés megyében oly sikeres és immár szép múltra visz- szatekintő művelődési moz­galmának. így a MEDOSZ is. — Mióta a hetvenes évek közepén elkezdődött ez a ve­télkedés — mondja Dombi Béláné, a megyei bizottság munkatársa —, az állami gazdaságok és a vállalatok munkabrigádjai jó eredmé­nyeket értek el. Igazi tö­megmozgalom bontakozott ki, s évente 110—130 csapat in­dult a versenyben, az összes brigádnak mintegy 18—20 százaléka. S ágazati döntőt nyert a mezőhegyesi, hidas­háti, békéscsabai, szarvasi és a Körösi Állami Gazdaság, továbbá a Vízügyi Igazgató­ság és a II. sz. Vízgépészet, s többen közülük megyei el­sők is lettek. De szellemileg jóval gaz­dagabban kerültek ki évről évre azok a brigádok is a vetélkedőkből, akik nem ju­tottak a legjobbak közé, hi­szen ők is folyamatosan mű­velődtek a látott-hallott — olvasott anyagok nyomán. A most szervezés alatt álló és az új évvel kezdődő — az előbbieknél szélesebb réteget bekapcsoló — Az ember és környezete című új művelő­dési mozgalomtól még többet lehet várni. — Nagy előnye ennek az új formának a fokozatosság, ami szinte mindenkinek le­hetőséget teremt a bekapcso­lódásra. Annak is, aki egyé­nileg akar művelődni. Arra is mód van, hogy akinek nincs meg az általános is­kolai képzettsége, az ennek az elvégzését vállalja. S ez­zel nem is keveset tesz a sa- * ját és a köz érdekében. A három fokozat közül az A. a legkönnyebb, mert kevés kö­telezettséggel jár. Tegyük fel, kiválaszt valaki bizonyos irányú cikkeket, azokat el­olvassa, s hozzá még ha tet­szik. filmeket vagy tárlatot néz, akkor a vállalását tel­jesítette. Az 5 témakörön be­lül is nagy a változatosság, mindenki találja az ízlésé­nek, kedvének legjobban megfelelőt. Ez különösen ná­lunk, a mezőgazdaság terü- tén igen kedvező, ahol pél­dául a kubikosbrigádok a tá­volban dolgoznak, egyik hely­ről a másikra mennek, és versenyezni • nem tudtak. Most ők is bekapcsolódhat­nak. A B. fokozat már többet kíván, mélyebb tudást: kon­zultáción, beszélgetésen való részvételt, és a feladatlapok megoldását, a munkahelyi közművelődési program ke­retében előadók segíségével. A legmagasabb forma, a C. a versenyzést is magába fog­lalja, de azt is lehet szűkí­teni, ha valaki úgy akarja, választhatja csupán a mun­kahelyi versenyzést. — A változatosság még tá- gabb — és ez megint csak jó nekünk — mert egy bri­gádtag témánként más-más fokozatban is szerepelhet. Igaz, ez a sokféleség sok ad­minisztrálást is jelent, de ha az előnyt nézzük, azt, hogy egy brigádból nemcsak az az 5 ember képviseli a többit is, hanem mindenki kap le­hetőséget, akkor már nagyon is megéri a többletmunkát. Különösen, ha arra gondo­lunk, hogy a mi — döntően mezőgazdasági — körülmé­nyeinknek ez mennyivel job­ban megfelel. Csak sokkal alaposabb előkészítés és vé­gig nagyobb figyelem szük­séges hozzá. A felkészülést a szakszer­vezet a megyei kulturális bi­zottsággal kezdte, majd az alapszervezetek agitációs, propaganda- és kultúrfelelő- seivel, valamint a vállalati közművelődési bizottságok vezetőivel folytatta, alapo­san megtárgyalva velük a te­endőket. Az új forma talán még furcsa, jobban meg kell érteni — s ezért is voltak jók ezek a megbeszélések —, s a gyakorlatban hozzászok­ni. Fontos a jó összhang a gazdasági és politikai szer­vekkel, döntő a közművelő­dési bizottságok aktivizálá­sa, s hogy ezt a nagy mun­kát a vállalati közművelő­dési tervbe beépítsék. S nyil­ván, hogy személy szerint minden illetékesnek megle­gyen a maga feladata. Már ezeken az előkészületi meg­beszéléseken . is merültek föl jó ötletek a végrehajtással kapcsolatban, s ezek a ké­sőbbiek során szaporodni fognak, s egyre könnyebbé teszik ezt a nehéz munkát. Vass Márta Önművelő köröket szerveznek Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Környezetvédelem alap- és középfokon. 8.37: Lendvay Kamilló: A bű­vös szék. 9.38: Száll az évek. 10.05: Barangoló Dominó. 10.35: Atta Troli. 10.40: Két Corelli-concerto gros­so. 11.00: Gondolat. 11.45: Népdalkórusok. 12.45: Hét végi panoráma. 14.09: Nem a világ vége. 14.34: Pászti Miklós féld.: Rin- dácska dalai. 15.05: Révkalauz. 15.85: Réti József Offenbach és Lehár operettjeiből énekel. 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Cigánydalok. 17.05: Üdvözlet az olvasónak. 19.15: Zenekari muzsika. 19.34: Választás. 20.35: Házy Erzsébetre emléke­zünk. 21.30: Egy cipőben járunk. 22.30: Kovács Béla klarinétozik. Kb. 23.30: Madrigálok. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az izraelita felekezet ne­gyedórája. 8.35: Bozza: Három tétéi rézfú­vósötösre. 8.43: Slágermúzeum. 9.36: Száz ‘év percekben elbe­szélve. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 13.15: A Gyermekrádió új zenei felvételeiből. 13.30: A zene titka. 14.00: A Petőfi rádió zenedél­utánja. 15.30: Könyvről — könyvért. 15.40: Egészségünkért! 15.45: A Dire Straits együttes felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Por?hullám. 19.40: Nótakedvelőknek. 21.20: Embermesék. 22.10: Balogh Sándor népi zene­kara játszik. 23.20: Könnyűzene éjfélig. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: XVIII. századi muzsika. 10.15: Öperaáriák. 11.05: A zeneirodalom remekmű-, veiből. 13.07: Kiss Benedek: Szemem parazsa mellett. 13.17: Zenekari muzsika. 14.48: Rádiószínház. Rovarok. 16.00: A Finn Rádió szimfonikus zenekarának hangverse­nye. 16.59: Ismered a Háry Jánost? 17.29: Debussy- és Ravel-művek. 18.00: Kritikus füllel. 19.05: ,,Ez a mi hazánk...” 19.57: Pinchas Zukerman három hegedűversenyt játszik. 21.17: Opera-művészlemezek. 22.30 : Az Omega együttes ösz- szes felvétele. 23.10: Régi magyar muzsika. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Grafikon. Gazdaságpoliti­kai riportműsor. Szerkesz­tő: Dalocsa István. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.20: Tévétorna, (ism.) 8.25: Iskolatévé. Oroszul beszé­lünk. (Haladóknak.) 8.45: Orosz nyelv. (Ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 9.00: Környezetismeret. (Ált. isk. 4. oszt.) (f.-f.) 9.25: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 3—4. oszt.) (f.-f.) 10.00: Deltácska. Az űrhajózás története. (f.-fr) 10.30: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 11.00: Képújság. 14.00: Iskolatévé. Orosz nyelv, (ism., f.-f.) 14.10: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 3—4. oszt.) (ism., f.-f.) 14.25: Deltácska. (ism., f.-f.) 14.55: Környezetismeret, (ism., f.-f.) 15.20: Oroszul beszélünk, (ism.) 15.40: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 16.15: Hírek, (f.-f.) 16.20: Szülők iskolája, (ism.) 16.50: Postafiók: 250. 17.10: Számítástechnika és ... íf.-f.) 17.35: Reklám, (f.-f.) 17.40: öt perc meteorológia. 17.45: Képújság. 17.50: Keresztkérdés, (f.-f.) 18.20: Bűvös kockázat — nagy- vállalkozók. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta — tudományos hír­adó. 20.25: Starsky és Hutc. Kátyú­ban. 21.10: Dalok, táncok a Szovjet­unióból. 21.20: ötletmeccs I. 22.50: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 16.55: Női kézilabda-világbajnok­ság. Döntő. A szünetben: Reklám, (f.-f.) 19.55: Női kézilabda-világbajnok­ság. Döntő. A szünetben: Reklán. (f.-f.) 21.15: öt perc meteorológia, (ism.) 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: Forradalomban született, (f.-f.) 22.40 : Képújság. BUKAREST A Román Televízió műsorát technikai okok miatt nem kö­zöljük. BELGRAD, I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: Tv-színház. 17.00: Tv-napló. 17.10: Orosz nyelv. 17.40: Hírek. 17.45: Kicsiny világ. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Fiatalok akcióban. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Filmsorozat. 20.55: Reklám. 21.00: Hangverseny Jugoszlávia és az UNICEF együttmű­ködése 35. évfordulójának alkalmából, közvetítés a Száva-centrumból. 22.00: Tv-napló. 22.15: Pénteken 22-kor. 23.45: Hírek. II. MŰSOR 18.30 : Alpex — művelődési so^- rozat. 19.00: A Mreznica folyó. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Egy este Zlatko Tanodi- vai. 20.45 : Zágrábi körkép. 21.00: Esküdtszék. 22.00: Reklám. 22.05: Egyszer Párizsban. SZÍNHÁZ 1982. december 10-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: ÉJJELI MENEDÉKHELY Jókai-bérlet 1982. december 11-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: ÉJJELI MENEDÉKHELY Somlay-bérlet MOZI Békési Bástya: du. 4 órakor: A reménység szele, 6 és 8 órakor: Hová tűnt Agatha Christie? Bé­késcsabai Szabadság: Guernica. Békéscsabai Terv: Megáll az idő. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Seriff és az idegenek, fél 8 óra­kor: Akiket a forró szenvedély hevít. Gyulai Petőfi: Esküvő. Orosházi Béke: A látogatás. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A katona és az elefánt, fél 6 és fél 8 órakor: San Babila egy napja. Szarvasi Táncsics: Hó­fehérke és a hét törpe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom