Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-10 / 290. szám

NÉPÚJSÁG 1982. december 10., péntek Nívódíjas a Szövetkezeti Élet Megyénk mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezetei­nek havonta megjelenő lapja, a Békés megyei Szövetkezeti Élet — amelynek olvasói immár a hetedik évfolyam számait kapják rendszeresen kézhez — rangos elismerésben részesült. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a szövetkezeti mozgalomért végzett kiváló munkáért nívódíjjal jutalmazta megyénk szövetkezeteinek lapját. Az idén alapított nívódíjat december 8-án Budapesten,' a Termelőszövetkezetek Házában megtartott sajtónapi ünnepségen Szabó István, a TOT elnö­ke nyújtotta át Dupsi Károlynak, a Békés megyei Szövetke­zeti Élet felelős szerkesztőjének. Hasonlóan az eddigiekhez gazdag tartalommal jelent meg egyébként a lap ez évi utolsó száma is, amelyben részletes tudósítást olvashatunk a mezőgazdasági termelőszövetkezetek november végi, szarvasi küldöttközgyűléséről. Elemző írást közöl a decemberi lapszám az ÁFÉSZ-ek energiagazdálkodá­sáról, a szarvasi „vasasok” meószervezetéról, és közzéteszi a november 7. alkalmából kitüntetett szövetkezeti dolgozók névsorát. Igen színes a lap 4. és 5. oldala, amely képösszeál­lításban emlékezik vissza az idei esztendő jelentősebb esemé­nyeire. KÉP Pályakezdő szakemberek találkozója A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozó pá­lyakezdő fiatal szakembere­ket megyei találkozóra hívta össze a Békés megyei Tanács V. B. - mezőgazdasági osztá­lya, a megyei mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek szö­vetsége és a KISZ megyei bizottsága. A december 9-én, tegnap délelőtt Békéscsabán, a KISZ megyei bizottsága politikai képzési központjá­ban megtartott rendezvényen 58 fiatal vett részt. A találkozón Murányi Miklós, a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának ve­zetője tartott tájékoztatót a megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának helyzeté­ről, az jdei betakarítási mun­kákról, a következő gazdasá­gi esztendő feladatairól. Ez­után dr. Drágán Iván, a TESZÖV titkárhelyettese a megyében működő mezőgaz­dasági szövetkezetekről és szövetkezeti közös vállala-' tokról adott tájékoztatást, is­mertetve a téeszek szakem­ber-ellátottságát. Szabó Béla, a KISZ me­gyei bizottságának titkára arról szólt a találkozón, hogy a KISZ és a pályakez­dő szakemberek között mi­lyen kapcsolatrendszer ala­kítható ki, hogy hol és mi­lyen területeken számít a KISZ a fiatal szakemberek­nek az ifjúsági mozgalom­ba való bekapcsolódására. A tájékoztatókat követően a fiatalok élénk érdeklődést ta­núsítottak; többen tettek fel kérdéseket, mondták el véle­ményüket, tapasztalataikat, főképpen szakmai kérdések­kel kapcsolatban, valamint a munkahelyi beilleszkedés, pályakezdés gondjairól. vyvyyvv­. >• C'CWOt^v, Gyulán, a Munkácsy Termelőszövetkezet baromfitelepen a 12 ezres tojóállománytól naponta 6-7 ezer tojást gyűjtenek össze a gondozók. A tenyésztojásokból 1 milliót szállítanak a magyarbánhegyesi keltetőbe Fotó: Béla Ottó II tárgyalóteremből Orgazdákat ítélt el a megyei bíróság A Gyulai Megyei Bíróság három napon keresztül tár­gyalta a medgyesegyházi benzinkútkezelő bűnügyét. A megyei főügyészség jelentős értékre, bűnszövetségben, üz­letszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntet­te miatt emelt vádat Szöllő- si Györgyné, Szöllősi György és Szöllősi Albert ellen. A medgyesegyházi benzin­töltő állomást az ÁFÉSZ szabádkasszás egységként üzemeltette. A három vád­lott 1978. óta követett el fo­lyamatosan visszaéléseket. Több mint 119 ezer 340 liter gázolajjeggyel számoltak el az ÁFÉSZ-nek, melyre áru­alapjuk nem volt. Többek között a jelentős többletet azzal magyarázták, hogy az borravalóból adódott. Gyak­ran előfordult, hogy a jár­művek tankjába nem fért annyi üzemanyag, hogy az pontosan megegyezett volna a gépkocsivezetők által le­adott jegyek névértékével. A tanúvallomások és a szakér­tői vélemények alapján a bí­róság megállapította, hogy a vádlottak 348 ezer 572 forint értékű gázolajjegyhez bűn- cselekmény útján jutottak. Ezeket a jegyeket többnyire ismeretlen gépkocsivezetők­től vásárolták. A megyei bíróság büntető tanácsa tegnap délután hir­detett ítéletet. A három vád­lott bűnösségét jelentős ér­tékben elkövetett orgazdaság bűntettében állapította meg. Szöllősi Györgynét, Szöllősi Györgyöt és Szöllősi Albertet személyenként két év és hat hónap szabadságvesztésre ítélte. Ugyanakkor vala- mennyiüket három évre el­tiltotta a közügyek gyakor­lásától. Ezenkívül 80 ezer fo­rint értékű vagyonelkobzás­sal is sújtotta őket. Az íté­let nem jogerős. Az ügyész három napot tartott fetm a fellebbezés bejelentésére. A vádlottak és védőjük viszont felmentésért, illetve enyhíté­sért jelentett be fellebbezést. S. J. Napirenden a munkavédelem December 9-én, csütörtö­kön Békéscsabán ülést tar­tott az Építők Szakszerveze­tének megyei bizottsága. Ko­vács János, a közgazdasági munkabizottság elnöke üd­vözölte a megjelenteket, kö­zöttük Kaldenecker János- nét, az Építők Szakszervezet KV-munkatársát és Vágréti Lászlót, az SZMT munkavé­delmi felügyelőjét. Ezt követően kedves, meg­ható ünnepséget tartottak. Kneifel Antal, a megyei bi­zottság titkára köszöntötte Ancsin Jánost, Brezovszki Vilmost és idős Polják Györ­gyöt, akik 40 éve tagjai az Építők Szakszervezetének. A testület ezután megtár­gyalta Rácz Jánosnak, a munkavédelmi munkabi­zottság vezetőjének előter­jesztésében a megyei bi­zottsághoz tartozó vállala­toknál a munkavédelem sza­bályozásáról szóló tájékozta­tó jelentését. Mindebből ki­tűnik, a munkavédelem kor­szerűsítésére kiadott rende­letek, utasítások alapján a vállalati szabályozások ké­szítése folyamatban van, s év végére elkészülnek a munkavédelmi szabályzatok. A technológiai, műveleti, ke­zelési és karbantartási uta­sításokat a jövő évben fo­gadják el. Ezt követően meghallgat­ták Mitykó Mihálynak, a Bé­kés megyei Tanácsi Tervező Vállalat szb-titkárának és Meliska Jánosnak, a KPM megyei közúti igazgatósága szb-titkárának jelentését a szakszervezeti taggyűlések rendszeréről. Kovács Jánosné tájékoz­tatta a bizottság tagjait az alapszervezeti besorolás és költségvetés-készítés tapasz­talatairól. A testületi ülés Kneifel Antalnak, a megyei bizottság titkárának beszá­molójával zárult, amelyben a két ülés közötti munká­ról adott számot a testület­nek. V. L. Bővült a takarékszövetkezetek szolgáltatási köre Tegnap, december 9-én Nagy Pál elnökletével Bé­késcsabán, a MESZÖV-szék- házban tartotta ülését a ta­karékszövetkezetek megyei választmánya. E tanácsko­zás napirendjén az új be­tétgyűjtési formák bevezeté­sének tapasztalatai, a meg­bízásos tevékenységek hely­zete, azok továbbfejlesztése, továbbá számos időszerű tennivaló megvitatása sze­repelt. Ezekről Galambosi László, a választmány titká­ra mondott helyzetfelmérő és 'feladatmeghatározó vita­indítót. Bevezetőként arról kapott tájékoztatást a választmány, hogy ma már mind a 10 ta­karékszövetkezet foglalko­zik átutalási betétszámla ve­zetésével. Jelenleg 2774 la­kos részére vezetnek ilyen számlát, és ezzel a Békés megyei takarékszövetkezetek országos harmadikok. Ezt a szolgáltatási formát már nemcsak a villanyszámla, a folyóiratok előfizetésének, a kölcsöntörlesztések kiegyen­lítésének rendezése miatt szerette meg a lakosság, ha­nem a betétgyűjtés céljából is. Egyébként az átutalási betéttulajdonosok — mon­dotta Galambosi László — 1982. január 1-től takarék­csekket is kaphatnak. Új, és jól bevált betét- gyűjtési formaként említet­te a választmány titkára az ifjúsági takarékbetétet. Ilyen betétet — alig egy év alatt — a megye takarékszövetke­zeteiben 2658 fiatal nyitott. Az ország takarékszövetke­zetei közül a Békés megyei­ek nyitottak az idén a leg­több ifjúsági betétet. Ezután a megbízásos tevé­kenységek jelenlegi helyzeté­ről és továbbfejlesztésük lehetőségeiről szólt a vá­lasztmány titkára. Hangsú­lyozta, a megye takarékszö­vetkezetei évek óta ered­ményesen foglalkoznak a kü­lönböző pénzintézetek — OTP, Állami Biztosító —, il­letve vállalatok, szövetkeze­tek megbízásából többféle pénzügyi tevékenységgel. Az idén már 567,7 millió forin­tot fizettek ki Békés megye takarékszövetkezetei a felvá­sárolt állatok, tej, cirok és egyéb termékek ellenértéke- ’ ként. Ezzel az eredménnyel a megye takarékszövetkeze­tei országosan a másodikok. Ezután az elkövetkező idő­szak sokat ígérő tennivalói­ról tájékoztatta a választ­mányt Galambosi László. Mindenekelőtt arról, hogy az Elnöki Tanács a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresz- szusán jelenlevő takarékszö­vetkezeti küldöttek kezde­ményezésére módosította a takarékszövetkezetekre vo­natkozó korábbi törvényere­jű rendeletét. A küldöttek kezdeményezését támogatta a Pénzügyminisztérium is. A törvényerejű rendelet mó­dosítása azt eredményezte, hogy a jövőben a Merkur Vállalat megbízásából a ta­karékszövetkezetek is kezel­hetik a gépkocsik előjegyzési számláját. Ez azért jelentős, mert a megye 56 településén az előfizetett gépkocsik tel­jes vételárát a takarékszö­vetkezeteknél fizethetik be a lakosok, és kapják meg a kocsi átvételére jogosító utalványt. Mint mondotta a választ­mány titkára, 1984-től kezd­ve a takarékszövetkezetek is folyósíthatnak családi há­zak építéséhez kölcsönt, az OTP-vel azonos feltételek mellett. Ezentúl társadalom- biztosítási szervezetektől is elfogadhatnak betétet a fió­kok. A jövőben az új pénz­ügyi szolgáltatások beveze­tését a megyei tanács pénz­ügyi osztálya — mint helyi ismeretekkel rendelkező szerv — engedélyezheti. Ko­rábban az új szolgáltatások bevezetését csak a Pénzügy­minisztérium engedélyezhet­te a takarékszövetkezetek­nek. Ezt követően arról szólt, hogy tovább bővül a taka­rékszövetkezeti küldöttgyű­lések jogköre. Ugyanis ez a fórum lesz hivatva — né­hány ritkán előforduló eset kivételével — az alapszabály módosítására. Így nem kell kisebb jelentőségű módosí­tás miatt több ezer embert gyűlésekre összehívni. A jogszabály-módosítás teszi lehetővé azt is, hogy Med- gesegyházán és Nagyszéná­son már a közeljövőben ta­karékszövetkezeti kirendelt­ség létesüljön, mely helysé­gekben jelenleg csak OTP- fiók működik. Az említette­ken túl szóvá tette Galam­bosi László, hogy hamaro­san további olyan pozitív változások várhatók, ame­lyek a takarékszövetkezetek tevékenységi körét bővítik. A választmányi ülés az 1983. I. félévi munkatervé­nek megvitatásával és jó­váhagyásával fejezte be munkáját. Balkus Imre Negyvennégy díjazott ötlet A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat december 8-án ötletna­pot rendezett, mely alkalommal a dolgozók 62 javaslatot tettek. Ezek közül az értékelő bizottság 44-et díjazott, a hasznosság sze­rint 100 és 500 forint közötti ösz- szeggel, 9-re pedig előzetes újí­tási szerződést köt a vállalat. A 44 díjazott ötlet közül 7 Barna László ács nevéhez fű­ződik. A leghasznosabb ötlettel Fábián János gázszerelő — a kádlefolyócsere egyszerűbb meg­oldásával — jelentkezett. Az ötleteket írásban közük a telep-, építés- és a művezetők­kel. Alkalmazásukat a vállalat kötelezően előírja. A Minisztertanács megtárgyalta Jövőre: az ideihez hasonló lakossági áruellátás összességében kiegyensú­lyozott volt a lakosság áru­ellátása az év folyamán — állapította meg a Miniszter- tanács csütörtöki ülésén. Kü­lönösen a fontosabb élelmi­szerekből és élvezeti cikkek­ből ítélték jónak az idei kí­nálatot, s megállapították, hogy javult a diabetikus ké­szítmények, a sör és az ol­csóbb borok választéka is, ami korábban sok gondot okozott a kereskedelemnek és a lakosságnak egyaránt. Ruházati cikkekből egész évben elegendő volt az igé­nyek kielégítéséhez szüksé­ges árualap, a kereslet azon­ban az elmúlt éveknél mér­sékeltebb volt. Ez főként ab­ból adódott, hogy viszonylag kevés volt az üzletekben a keresett, korszerű, divatos termék — s különösen a ci­pőkre — továbbra is gyak­ran fordultak elő jogos, a minőséggel kapcsolatos kifo­gások. A vegyesiparcikkek kíná­lata az,idén is a korábbi évekhez hasonlóan alakult, bár néhány termékből — például hűtőszekrényből, egyes tüzelőberendezésekből, néhány építőanyagból, papír­zsebkendőből — időnként nem volt elegendő. Az im­port alap- és csomagolóanya­gok hiánya miatt az év má­sodik felében a kereskede­lem nem tudta kielégíteni az igényeket mosószerekből, a kellő intézkedések hatására azonban az év végéig meg­oldódnak a mosószer-ellátási gondok. A kereskedelem megfele­lően felkészült a téli sze­zonra, illetve a karácsonyi ünnepekre. Az áruválaszték a tavalyihoz hasonló, déli­gyümölcsből azonban vala­mivel kevesebb kerül forga­lomba, mint az elmúlt évben. Jó minőségű és bőséges vi­szont az alma és más gyü­mölcsök kínálata. A kereskedelem legfonto­sabb feladata jövőre az ellá­tási színvonal minőségének megtartása, a vásárlóerő- és az árualap közötti összhang megteremtésének elősegítése. Emellett követelmény az is, hogy ahol lehetséges, a la­kosság igényeit az előző évekhez képest jobban kielé­gítsék. Kiemelt kereskede­lempolitikai cél, hogy a la­kosság alapvető ellátását szolgáló termékekből a meg­felelő választék mellett fo­lyamatos kínálat legyen, s a fogyasztási cikkek minősége összhangban legyen az árak­kal, bővüljön az olcsóbb ter­mékek kínálata az alacso­nyabb jövedelműek számára. A hazai termelők kínálata és az importbeszerzési lehe­tőségek ismeretében jövőre az ez évihez hasonló színvo­nalú ellátás várható élelmi­szerekből. Bár a javulás mel­lett számolni kell azzal is, hogy a szezonidőszakban sör­ből változatlanul nem lesz elegendő, s a javulás ellenére a kereskedelem nem tudja majd folyamatosan kielégí­teni az igényeket diabetikus készítményekből, édesipari lisztesárukból sem. Ruházati cikkekből biztosítható jövő évre a megfelelő áruellátás, s megvan a lehetősége an­nak, hogy a kereskedelem kövesse á változó igényeket, divatosabb termékeket kí­náljon a vásárlóknak. Ve­gyes iparcikkekből ugyan­csak az ideihez hasonló áru­kínálat várható, néhány vas­áruból, műszaki cikkből és építőanyagból — víz- és gáz­vezeték acélcső, hűtőszek­rény, kisméretű tégla, egyes vasbeton födémszerkezeti anyagok — a mennyiségi és választékhiányok valószínű­iéi; jövőre sem csökkennek. Mivel a kereskedelem a fogyasztási cikkeket döntően a hazai termelőktől szerzi be, a folyamatos ellátás bizton­sága érdekében fokozottab­ban megköveteli majd a szerződéses fegyelmet, s a korábbinál nagyobb figyel­met fordítanak arra is, hogy csak megfelelő minőségű ter­mékeket vegyenek át az ipar­tól. A kereslet-kínálat egyen­súlyának javítására a keres­kedelem aktívabb szerepet vállal a termeltetésszerve­zésben, valamint saját ter­melőtevékenységének bőví­tésében is. Választékbővítésként jövő­re is kaphatók lesznek im­port termékek az üzletekben. A vállalatok és a szövetke­zetek arra törekednek, hogy a szocialista importlehetősé­gek kihasználása mellett ha­tékonyabb piackutató mun­kával segítsék az állami és szövetkezeti választékcsere, valamint a kishatármenti forgalom bővítését. A tőkés országokból importált fo­gyasztási cikkek kínálata jö­vőre az ez évihez hasonló lesz. Mivel főként olyan ter­mékekről van szó, amelyek jobb minőségűek a hazaiak­nál: ezek fogyasztói ára is lényegesen magasabb lesz a hasonló belföldi cikkekénél. A kereskedelem fokozottan támogatja azokat a tőkés kooperációkat, amelyekkel tovább gyarapítható a hazai kínálat korszerű termékek­ből. Megszűnik a Szénbányászati Koordinációs Központ — bányászati egyesülés alakul Az iparirányítás korsze- rűsésítésével összefüggésben a Minisztertanács döntésére december 31-én megszűnik a Szénbányászati Koordi­nációs Központ és a Szénbá­nyászati Igazgató Tanács, amelyet két évvel ezelőtt hoztak létre a Magyar Szén- bányászati Tröszt megszünte­tését követően. A kormány megállapította, hogy a koor­dinációs központ és az igaz- gaótanács betöltötte felada­tát a nagyobb önállóságggal felruházott szénbányászati vállalatok gazdálkodásának, műszaki fejlesztési munká­jának és ásványvagyon-gaz- dálkodásnak összehangolá­sával. A tapasztalatok azon­ban azt is megmutatták, hogy ezeket a szervezeti és jogi kereteket már nem in­dokolt fenntartani. Társulási formában hatékonyabban oldhatók meg a közös fel­adatok, és a bányászati vál­lalatok nagyobb köreinek összefogásai. A közös gazdasági célok alapján az érdekeltek bá­nyászati egyesülést alakíta­nak, amelyben már nem­csak a koordinációs központ­hoz tartozó vállalatok, ha­nem más bányászati szerve­zetek is részt vesznek. Már bejelentették, hogy csatla­kozik az egyesüléshez a Bá­nyászati Aknamélyítő Vál­lalat, a Központi Bányászati Fejlesztő Intézet, az Or­szágos Bányagépgyártó Vál­lalat, a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat, valamint az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat, s továbbra is nyitva áll az út más szerve­zetek önkéntes belépése előtt is. Az egyesülést a tag­vállalatok tartják fenn. Az elgondolások szerint mint­egy 50 szakemberből szer­vezik meg az egyesülés köz­ponti apparátusát, amely az együttműködés, a közös gaz­dálkodás és fejlesztés előse­gítésére ajánlásokat, javas­latokat dolgoz ki, és terjeszt elő döntésre az igazgatóta­nács elé, s ellátja az ügyvi­teli feladatokat is. A bányászati egyesülés 1983. január elsejével kezdi meg működését. Megszakítás nélkül folytatódik tehát az a koordináció is, amellyel az iparirányítás hangolja ösz- sze a bányászati vállala­tokkal a népgazdaság szén­ás ércellátási igényeinek ki­elégítését, a bányákat fej­lesztő jelentős állami beru­házásokat, az államilag tá­mogatott vállalati beruházá­sokat, és más központi fel­adatokat. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom