Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-01 / 282. szám
NÉPÚJSÁG 1982. december 1„ szerda Gazdasági munkaközösség alakul az IKV-nál Szerződés — biztonság A kistermelés a megváltozott feltételek között Kbliizs László csirkenevelésre rendezkedett be Fotó: Fazekas László A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat (IKV) 1983. január 1-től megszünteti a lakáskarbantartás átalánydíjas szolgáltatási szerződést. Úgy tervezi azonban, hogy a szolgáltatás folytatására vállalati gazdasági munkaközösséget hoz létre. A munkaközösséget Bérezi Sándorné szervezi, aki elmondja, hogy kezdetben várhatóan egy tizenkéttagú munkaközösség lesz, amely a Kulich-, a Lencsési úti, esetleg még a Derkovits sori és a Penza lakótelepen vállal munkát. Később három munkaközösséget akarnak szervezni, vagyis a három nagy lakótelepre egyet-egyet. — Mi változik az eddigi- bekhez képest — érdeklődöm. — A munkaközösség tagjai akkor mennek, amikor a bérlők amúgy is otthon tartózkodnak, vagyis este, munkaidő után, továbbá szombaton, és sürgős esetben vasárnap. Ezért az átalánydíj ára is magasabb lesz. Előnyös Háztájiban (Folytatás az 1. oldalról) A kisgazdaságokban állat- tenyésztéssel is foglalkoznak. Kamuton hagyományai vannak a sertéstenyésztésnek. Ez évben mintegy 7 ezer 400 hízósertést értékesítenek a tsz-en keresztül. Jelentős a vemheskoca-kihelyezés is a háztájikba. Az elmúlt években például az állatforgalmi vállalattól kapott vemhes kocákat helyezték ki. Ezen a téren jelentős előrelépés történt, mivel a Mező- hegyesi Mezőgazdasági Kombináttal a tsz szerződést kötött kocakihelyezésre és malacértékesítésre. A baromfi és egyéb kisállat felvásárlását a termelőszövetkezet saját felvásárló telepén tagjaitól átveszi. A termelőszövetkezet és a kisüzemek kapcsolatának javítására 1983- tól háztáji üzemág létrehozását tervezi a termelőszövetkezet vezetősége. Bérezi Gábor A KONDOROSI EGYESÜLT TSZ a népgazdasági szerepének megfelelően foglalkozik a háztáji árutermelés segítésével. Kapcsolata a kisgazdaságokkal sokoldalú, együttműködésük zavarmentes. Ez megnyilvánul a tagok háztáji területének gépi megművelésében, a termények betakarításában és házhoz szállításában, a termékek értékesítésében, takarmányjuttatásban. A termelőszövetkezetben főágazati szinten foglalkoznak a háztáji termelés irányításával, szervezésével. A tsz-tagság 1445 hektáron termel növényféleségeket. Ezek közül a legjellemzőbbek: a kukorica, kukorica-vetőmag, takarmánygabona, lucerna, gyógynövények és vetemé- nyek. A tagság által igényelt kenyér- és takarmánygabona, alomszalma, kukoricaszár házhoz szállítását is vállalja a nagyüzem, ugyanakkor a kisgazdaságokban termelt szerves trágyát átveszi a termelőszövetkezet. A sertés, a kukorica és a tej felvásárlása meghaladja az évi 60 millió forintot. A kisállatok — baromfi, nyúl —, méz értékesítése az ÁFÉSZ- en keresztül történik, mintegy évi 7 millió forintos nagyságrendben. Ugyancsak az ÁFÉSZ keretében 5 szakcsoport tevékenykedik. Pribela János SZEGHALMON a háztáji növénytermesztést és állat- tenyésztést, valamint a termékek forgalmazását a helyi termelőszövetkezet • és az ÁFÉSZ is segíti. Évente 180 változást jelent, hogy a lakókat mindig ugyanazok a szerelők keresik fel, így jó személyes kapcsolat alakulhat ki velük. — Hol lesznek megtalálhatók? — Úgy szeretnénk, ha minden lakótelepen egy-egy ház- felügyelő vállalná el a rendelések felvételét, a szakemberek értesítését és a tájékoztatást. A vállalat rendelkezésre bocsát egy-egy kis helyiséget, amelyet műhelynek rendeznek be. Anyagot is tárolnak majd ott. — Csak átalánydíjas munkát vállalnak? — Lehetőség nyílik számlázott munkára is, például csempézésre, polckészítésre, vagy pvc-szőnyeg ragasztására. Ezt a szolgáltatást nemcsak az állami bérlakásokra, hanem az OTP- és a szövetkezeti lakásokra is ki akarjuk terjeszteni. — Mi lesz az értékhatára? — Ezer forint. hízómarhát. 2000 hízóbá- rányt és 10 ezer sertést nevelnek a háztáji gazdaságokban. A kiskertekben zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozik a lakosság. A termelőszövetkezet évi 50 millió forintot forgalmaz a háztáji szarvasmarha-, sertés-, juh- és gyapjúértékesítésből, valamint a zöldség- és gyümölcsfel vásárlásból. Ez évben tovább bővítette a termelőszövetkezet a háztáji állattartás lehetőségét: mintegy 150—200 marhát és 150 tenyészkocát helyeznek ki a háztáji gazdaságokba. Mindezeket a termelőszövetkezet a kedvezmények egész sorával segíti. Évente és állatonként 1—1 tonna abrakot, szénát és alomszalmát juttat kedvezményes áron a kihelyezett állatok részére. A háztáji állatállomány részére olcsó legelőt biztosít, és az állatok nyári őrzéséről és gondozásáról is a tsz gondoskodik. A nyári takarmányozáshoz lucerna- és fűkaszálót juttatnak. Az állattartók a szarvasmarha-értékesítés után járó nagyüzemi felárból 4,50 forintot megkapnak. A termelőszövetkezeti tagok a háztáji területen jövőre kukorica-, burgonya-, cukorrépa-, napraforgó- és vöröshagyma-termesztéssel foglalkoznak majd, mely növények forgalmazásából a helyi ÁFÉSZ is jelentős részt vállalt. Az ötnapos munkahét bevezetésével megnőtt szabad idő hasznos eltöltésére irányuló törekvést bizonyítja a községben tért hódító „divat”, a gyümölcstelepítés. A helyi ÁFÉSZ irányítása és támogatása mellett kisállattenyésztő, zöldség- és gyümölcstermesztő szakcsoportok működnek: méhész, galamb- és nyúlte- ny észtő, primőrzöldség-ter- melő, hogy csak néhányat említsünk. Termelvényéik- kel a község ellátásán túlmenően a mezőgazdasági exporttermeléshez is hozzájárulnak. Zsadányi Sándorné ÚJKÍGYÓSON és szabadkígyóson a mezőgazdasági kistermelők tevékenységét az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet meghatározó jelleggel szervezi és integrálja. Ebben a termelőszövetkezetben már 1976 óta főágazati szervezésben valósul meg a háztáji és kisgazdaságokban folyó termelés irányítása, ellátása és kiszolgálása. A háztáji főágazat rendelkezik a feladata ellátásához szüksé— Hol és mikor köthetnek a lakók átalánydíjas szerződést? — A munkaközösség tagjai személyesen ‘keresik fel a bérlőket. Működésünkről tájékoztatni szeretnénk majd a lakosságot a Népújságon keresztül, természetesen csak a megalakulás után. Kazamér Károly, a vállalat igazgatója a változással kapcsolatban a következőket mondja: — Az anyagi érdekeltségi rendszer megváltozása és a bérlők igénye (az esti és szombati műszak) nem teszi lehetővé, hogy az átalány- díjas szolgáltatás a régi keretek között történjék. Remélem, hogy a munkaközösség tagjai jó kapcsolatot alakítanak ki a telep lakóival, és eredményesen oldják meg a feladatukat. A vállalat ezért támogatást nyújt a munkájukhoz, és bí-, zom abban, hogy ők is megtalálják majd a sZámításuges telephellyel, munkaerővel, fogatállománnyal, és újabban egyre több a kizárólag háztáji feladatokat ellátó gép, eszköz is. Így azután valóságos „nagyüzemmé" nőtte ki magát újkígyóson a háztáji az elmúlt években. A két községben mintegy 2500 kistermelővel állnak szoros kapcsolatban. Körzetükben évek óta teljes- körűen szervezik a vágómarha és vágósertés termelését és felvásárlását, továbbá a tej begyűjtését. öt év alatt több mint háromszorosára emelkedett a háztáji főágazat által forgalmazott termékek értéke. Ez az elmúlt évben 138 millió forintot tett ki, ebben az évben pedig várhatóan megközelíti a 150 milliót. A szorgalmas kígyósiak ebben az évben mintegy 3500 tonna vágóállatot termelnek és adnak át a feldolgozóiparnak, sőt, jelentős mennyiségű termékük exportra is kerül. Így többek között 23 ezer hízósertést, 550 vágómarhát, 36 ezer májlibát, 160 ezer- broylercsirkét értékesítettek. A kisgazdaságok udvaraiból 800. ezer liter tejet gyűjtöttek be a két község tejbegyűjtő helyein. De nemcsak jó állattartók a kígyósiak, gazdagon terem a háztáji föld is. Érthető, hogy a sok jószág mellett a szemes kukorica a fő növény, de sok egyéb mellett megtermeltek a feldolgozó- ipar részére ez évben 1200 tonna zöldségfélét is. Az idei év slágere a csemegeparadicsom volt. melyet a Békéscsabai Konzervgyár részére termeltek. Hosszabb távon azzal is számol a háztáji ágazatvezetés, hogy a növekvő munkaerőgondok miatt előbb-utóbb a paprikafélék egy része is átkerül a közösből a háztájiba. A közös gazdaság sokoldalú segítséget nyújt a kistermelőknek takarmányban, alomszalmában, részükre különféle szolgáltatásokat végez mérsékelt térítés ellenében. Ma már nem tesznek különbséget a tsz-tag és a kívülálló között, a közös gazdaság támogatása egyformán megilleti a kistermelőket. A szövetkezet a két községben 6 takarmányboltot üzemeltet, de ezenkívül közvetlenül is szállít terményt telephelyéről a kisgazdaságok udvarába. Jövő évi előzetes szerződéskötések azt jelzik, hogy emelkedik a termelői kedv, növekszik az érdeklődés az állattenyésztés és a zöldség- termelés iránt. Kiss Pál A minap a község felvásárlója panaszolta: a termelők élhetetlennek, mi több, alkalmatlannak tartják feladata ellátására. Mindez mélységesen sérti önérzetét, hiába magyarázza, ő nem tehet semmiről, sőt, ha jól megnézzük, maga a fogyasztási szövetkezet sem. Nem értették meg, s azt beszélik, amíg ez az ember lesz itt, semmi sem változik. A kedélyeket tulajdonképpen az kavarta fel, hogy a közelmúltban a községben megjelent versenytárs szövetkezet többet fizetett a nyúl kilójáért, mint ameny- nyit az ÁFÉSZ. Mindehhez tudni kell, a szerződésben rögzített árakat nem a fogyasztási szövetkezet állapítja meg. A három nagy termeltető valamelyike, a du- navafsányi Petőfi, a vaskúti Bácska, vagy a fogyasztási szövetkezetek termékértékesítő központja diktálja a feltételeket. * * * Aligha lehet véletlen, hogy a szerződéses termeltetés nyugalmát az utóbbi időben egyre többször zavarják meg az egymás területére betörő vetélytársak. Az egy-két forinttal magasabb kilogrammonkénti felvásárlási ár, azután már önmagában is megteszi *. hatását. Mindez nem okozna különösebb gondot, sőt örömmel üdvözölhetnénk a verseny kibontakozását a gazdaság e területén, ha a nagyobb haszonra törekvés nem veszélyeztetné a szerződéses kapcsolatokat, mi több a termeltetést. Egymás, korábban tiszteletben tartott felségvizein felbukkanó „konkurrencia” az esetek többségében nem köt szerződést, nem biztosít alapanyagot, takarmányt, csak készterméket vásárol. A termeltetés árát mások fizetik. így lehet magasabb árat fizetni — magyarázzák a termeltetés, a szakcsoportok működtetésének feladatait egy-két forintos felárért magukra vállaló fogyasztási szövetkezetek szakemberi. De a termeltetésnek megvannak a maga szabályai. Ha csak egyszer feledkeznénk meg ezekről, vagy például az oltóanyagok beszerzéséről, azzal az indokkal, hogy ennek költségeit mi is a termelőnek juttatjuk, lehet, újra megismétlődne a jó néhány évvel ezelőtti eset. amikor elpusztult az állomány nagy része. A jelenség elemzésekor fogalmazódott meg, vajon mi lehet az oka az elfogadhatatlannak minősített törekvéseknek? A vállalatok, szövetkezetek a nehezedő feltételek között igyekeznek minden lehetőséget megragadni. Ez dicsérendő. Az azonban alighanem széles körű egyetértésre talál, hogy a verseny tisztességes körülmények között, adott esetben közös teherviseléssel folyjék. * * * De mi jellemezze ilyen helyzetben a termelőt, aki természetesen előbb-utóbb annak fog eladni, aki többet fizet. Ez érthető. Ám úgy tűnik, az eddig sokszor csak formálisnak tartott szerződés egyre fontosabb szerepet kap. Amikor a kereslet-kínálat szinte hónapról hónapra vesz száznyolcvan fokos fordulatot, a szerződés marad az egyetlen biztos pont, amelyre hivatkozni lehet. S hogy a vállalt kötelezettségek mindkét félre vonatkoznak, hogy a szerződés garancia is egyben, arra számos, tanulságos példát sorolhatunk. A galambtenyésztők a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az idén sem tettek másként, amikor a galambok csak egy részére kötöttek szerződést, mondván, a többit a szabadpiacon értékesítik majd, ahol az árak rendszerint felette maradnak a szerződött áraknak, de nem 1982-ben. A feldolgozó vállalatok az exportkereslet visszaesése miatt a szerződésen felüli mennyiség csak egy részét vették át garantált áron. Ugyanakkor a szabadpiac felvevőképessége is korlátozott máradt. Végül is a kun- ágotai feldolgozó vállalta, hogy a szerződéses ár 70—80 százalékáért felvásárolja a galambokat. Mindez nem kevés vitára, félreértésre, elkeseredett termelői nyilatkozatra adott okot. A .kérdés, hogy emiatt végül is kit terhel a felelősség, nem kíván külön magyarázatot. Mint ahogy az értetlenség, a kialakult gyakorlathoz ragaszkodás méhész- kárvallottai sem tehetnek másként, mint elgondolkodnak a történteken. A külkereskedelmi forgalmazó vállalat az elmúlt évek gyakorlatától eltérően pergetés után nem vette át a mézet. Erre a szerződés lehetőséget biztosít. Csak később jelezték, milyen méz átvételét tudják megoldani az adott időszakban. Ezzel szemben vegyes- és akácméz egyszerre érkezett a budapesti fogadó állomásra. Ekkor a külkereskedelmi vállalat szokatlan lépésre szánta el magát, a mézet visz- szaküldte. Az csak a későbbi vizsgálat során derül ki, kit terhel majd a felesleges szállítás költsége, a fogyasztási szövetkezetet-e vagy a méhészszakcsoportot ? * * * És folytathatnánk a sort azokkal a példákkal, amelyekben a pontatlan szerződések zavarják meg a termelést, a forgalmazást, és olyanokkal, amelyekben hol a termelő, hol a termeltető, a feldolgozó vállalat igyekezett hasznot húzni a másik rovására. A több tíz—százezer szerződéses kapcsolathoz képest nem nagy számokról van szó. Az utóbbi hónapokban azonban mintha újra megszaporodtak volna az efféle panaszok. A kistermelést figyelemmel kísérők többsége persze tudja, a gazdaság talán legérzékenyebb a változásokra leggyorsabban reagáló részéről van szó. Amikor néhány éve központi kezdeményezésre mondták fel a tojástermelésben érvényes hároméves szerződéses árakat, a termelői kedv olyan mélyre zuhant, hogy a bőséget egyik napról a másikra az ellátás zavara váltotta fel. Évek kellettek, amíg a termelés rendeződött. Ma gyakran emlegetik szakmai berkekben; a májliba-termelte- téshez hasonló pontosságra lenne szükség valamennyi területen. Természetesen már ameny- nyire lehet, mert a többségében exportot adó kistermelés sem vonhatja ki magát a változások alól. S ez a tény az eddigitől eltérő termelői, termeltetői magatartást kíván. Hogy ebben a munkában mekkora tartalékok vannak? Az év elején az értékesítési lehetőségek felmérése után jelent meg az a felhívás, amelyben a fogyasztási szövetkezetek vezetői gz exportárualapok terven felüli növelése esetén külön prémiumot kapnak. Néhány hónap alatt, a jobb szervezés eredményeként, csaknem 100 millió forintos többlet- vállalás született a megyében. Ez pedig arra utal, a kistermelésben is lehetséges a kereslethez az eddiginéL is jobban igazodó termelés. Kepenyes János A sarkadi Vigh Imre régóta foglalkozik nyúltenyésztéssel, a helyi ÁFÉS2*szel kötött szerződést Tej, hús, zöldség, gyümölcs — ház körül
