Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

1982. december 1., szerda NÉPÚJSÁG Szomszédolás CSOMGRÁD * MEGYEI HÍRLAP Oktatás a könyvtár segít­ségével. A szentesi gyermek- könyvtárban könyvtárhasz­nálati bemutatót tartottak, ameiyen az iskola és gyer­mekkönyvtár együttműködé­sét vizsgálták. Az általános iskoláknak fontos feladata, hogy a könyvet, is meg kell ismertetni, szerettetni a gye­rekekkel. Ezeken a könyv­tári bemutató órákon a fog­lalkozás nem iskolai mód­szerekkel történik, ezért si­keresek, s így a nyolc év alatt a kisiskolások áttekin­tést kapnak többek között a gyermeklapok, folyóiratok, lexikonok, kézikönyvek sajá­tosságairól, kezelésükről. Katonadolog a Szegedi Konzervgyárnál. A nyár vé­ge, ősz eleje a betakarítások időszaka, ilyenkor tömegesen érkezik a felhasználandó nyersanyag a Szegedi Kon­zervgyárba. A gyár állandó dolgozói egyedül nem tud­nák megoldani a feldolgozás nehézségeit, ezért a tanuló­kat és katonákat hívják se­gítségül. így történt az idén is. A cikkíró egy honvéd alakulatot mutat be, mely­nek tagjai részt vettek a munkában. Nemcsak az ő számukra, hanem a gyár számára is hasznos volt az itt eltöltött idő. Emellett a katonáknak módjuk nyílt a szabad idő minél tartalma­sabb kihasználására is. Egy szakma talpra áll. Há­rom éve a legtöbb élelmi­szer árának emelése követ­keztében megnőttek a ven­déglátóipar költségei, s így az árak is. Eleinte viszont a kiszolgálás sem volt töké­letesnek „ nevezhető. Olyan módszerekre volt tehát szükség, melyekkel vissza­csalogathatták a vendégeket. A szerződéses rendszer be­vezetése után az ilyen ki­sebb egységek vezetői saját érdekükben törekedtek a forgalomnövelésre, a vállala­tok pedig igyekeztek ellesni fogásukat. A vendéglátó szakma fokozatosan talpra áll, s ma már egyre többen veszik igénybe az éttermi szolgáltatásokat. SZOLNOK MEGYEI Néplap Főiskolások a pult mögött. A decemberi csúcsforgalom idején a kereskedelmi és vendéglátóipari főiskola szolnoki tagozatának har­madévesei is a pultok mögé állnak. Nemcsak a kereske­delem segítségére sietnek, hanem leendő szakmájukat is gyakorolják. Most először próbálkoznak önálló értéke­sítési feladat megoldásával, egy kereskedelmi akció tel­jes lebonyolításával. Munká­jukhoz — melyet majd a főiskoláról kikerülve várnak tőlük — a vállalatok részé­ről minden segítséget meg­kapnak. A hallgatók alapfi­zetést és' jutalékot is kap­nak, és természetesen teljes anyagi felelősség terheli őket az átvett árukészlete­kért. A közösségért dolgoznak tovább. A BUBIV jászberé­nyi gyárában öt éve alakult a Róka Pál Szocialista Bri­gád. Korábban valamennyi­en vezető beosztásba kerül­tek, ezért maradtak ki régi brigádjukból. Hiányzott azonban a brigádélet. így alakították ímeg a mostani komplex brigádot. . Munka­körüknél fogva jobban is­merik vállalatuk és a többi gyáregység feladatait, kere­sik és tartják a kapcsolatot a különböző szállító és érté­kesítő vállalatokkal, intézik az anyagbeszerzést. Vállalá­saikban fő helyen szerepel a többi brigád munkájának segítése. Kicsi kézre nincsen kesz­tyű. Az elmúlt héten orszá­gos ellenőrzést végzett több mint kétszáz munkavédelmi felügyelő. Azt ellenőrizték, hogyan vannak ellátva a munkások védőfelszerelések­kel, védőruházattal, illetve megfelelő felszereléssel ren- delkeznek-e a vállalatok. Az újságíró három Szolnok me­gyei vállalathoz kísérte el az ellenőrzést végzőket. A há­rom helyen összesen mint­egy 250 dolgozót érintett a vizsgálat. Több helyen ta­pasztaltak kirívó szabályta­lanságokat is. Volt, ahol a dolgozók rendelkeztek meg­felelő védőfelszereléssel, csak éppen nem viselték munka közben. És találkoztak olyannal is, hogy teljesen új. de selejtes' munkaruha po­rosodott a raktárban. Fel­mérték azt is. hogy mi a helyzet.a munkavédelmi sza­bályzatok és a védőfelszere­lések bolti készletében. Zsebben hordozható te­niszpálya. Egyre többen jön­nek rá, mennyire fontos éle­tünkben a testedzés. Gondo­latban ezt elfogadják, ha azonban a megvalósításra kerül sor, sokan időhiányra és a költségekre panaszkod­nak. Az ideális az lenne — gondolják —, ha ott tudná­nak sportolni, ahol éppen vannak. A Budapesti Műsza­ki Egyetem Testnevelési Tanszékének tanárai elké­szítették a lengő teniszt. Ez a sportszer rendkívül egy­szerű, mindenki által hasz­nálható. sőt, versenyt is le­het vele rendezni. Már kap­ható is az üzletekben, nem is magas áron. Megbecsülik a háztájit Komádiban. A háztáji sze­repe az utóbbi években to­vább nőtt és szilárdult. Az újságíró Komódiba látoga­tott el. hogy megnézze, mi­lyen szerepet játszik a helyi Bihar Népe Tsz életében a háztáji gazdálkodás. Évről évre nő a háztájiban előál­lított állati termékek meny- nyisége és minősége. Az el­telt évek tapasztalatai alap­ján elmondható, hogy nem volt könnyű 'ez a tevékeny­ség, de megérte a fárado­zást. A konkrét termelési eredmények mellett jelentő­sek bizonyos társadalompo­litikai vonatkozások is. A szövetkezet 1985-ig szóló öt­éves tervet készített a ház­táji gazdaságok és kisterme­lők részére. Komádiban ma elmondhatják: jó a kapcsolat a háztáji ágazat és a terme­lők között. WmágyarorszAb ,, Tavaly egy, most három. Tavaly még csak egy, jelen­leg már .három kölcsönző­bolt működik Szegeden. A három egység békésen meg­fér egymás mellett — a sza­kosodás következtében. En­nek eredményeként bősége­sebb, választékosabb kíná­lattal várják az érdeklődő­ket. Nagy népszerűségnek örvendenek a mosógépek, porszívók, sőt, a szőnyeg- és kárpittisztító gép is, és ki­derült, a kiskerttulajdono­soknak nagy örömet szerez­nének, ha szőlőprést, darálót is lehetne kölcsönözni. A Kölcsönző Vállalat okosan alkalmazkodott a kereslet­hez: korábban egy napra, újabban akár egy órára is bérelni lehet egy-egy gépet. Hiszen így sokkal többen használhatják. összeállította: B. Á. Ki hogyan jut lakáshoz? Elkészültek a helyi lakásügyi tanácsrendeletek megyénkben Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Minisztertanács az 1982. április 7-i határoza­tában jóváhagyta a lakásépí­tés és -fenntartás, -gazdálko­dás és -elosztás fejlesztésére vonatkozó irányelveket. Ezt követően szeptemberben a lakásüggyel kapcsolatban több módosító rendelkezés látott napvilágot. A módosí­tások 36 jogszabályt érintet­tek. A lakáselosztási rend­szer korszerűsítésének célja elsősorban az. hogy az elté­rő szociális és jövedelmi helyzetű családok lakáshoz juttatásában az egyenlő esé­lyek érvényesüljenek, az ál­lam és a lakosság pénzügyi terhei arányosabbá váljanak. A célok megvalósításának alapvető módja, hogy a la­kásigények kielégítésében az igénylők szociális helyzeté­nek, a család létszámának figyelembevételével a lépcső­zetesség, s az úgynevezett fo­kozatosság érvényesüljön, valamint az, hogy az arra rászorulók belátható időn be­lül önálló lakáshoz jussanak. II fiatal házasok Megyénkben a helyi lakás­ügyi tanácsrendelet-terveze­teket az állami, a társadal­mi szervek. ta Hazafias Nép­front, a KISZ-, a lakó- és utcabizottság bevonásával a lakosság széles körben meg­vitatta. Ezt követően került sor a tanácsülésekre. Me­gyénk városai, Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas, Békés, továbbá Gyomaend- rőd, Mezőhegyes. Battonya, Szeghalom és Mezőkovács- háza nagyközségek tanácsai a központi rendelkezések alapján, a helyi sajátossá­gok figyelembevételével al­kották meg a lakásügyi ta­nácsi rendeleteket. Nagy gon­dot fordítottak a fiatal há­zasok lakáshoz juttatásának elősegítésére. Bevezették az úgynevezett fokozatosságot. A fiatal házasok vagyoni és jövedelmi viszonyaitól füg­getlenül átmeneti jelleggel juthatnak alacsonyabb kom­fortfokozatú kisebb lakások­hoz, ha a tanácsrendeletben meghatározott előtakarékos- ságot vállalják. Általában 500—1500 forint a kötelező havi előtakarékosság, amely­re a lakásügyi hatóságok írásban megállapodást köt­nek a kötelezettséget vállaló fiatal házaspárral. Tanácsa­ink 5—15 százalékban hatá­rozták meg az elosztásra ke­rülő alacsonyabb bérű, ki­sebb szobaszámú, alacso­nyabb komfortfokozatú la­kásokból ezt az arányt. Az átmeneti jelleggel kiutalt lakás határozott időre szól. Az előtakarékossági megálla­podásban a lakásügyi ható­ság kötelezettséget vállal, hogy meghatározott idő múl­va a fiatal házaspárt továb­bi lakáshoz juttatja. Dz igény­jogosultság Az új tanácsrendeletek ki­emelten foglalkoznak a la­káshoz juttatás feltételeivel. Meghatározzák azokat a sze­mélyi és vagyoni körülmé­nyeket, amelyeknek alapján a lakásigénylést benyújtó jo­gosultságát megállapítják. Az új lakásügyi , jogszabá­lyok a tanácsi elosztásban az alábbi lakásellátási formákat határozzák meg: tanácsi bér­lakás, nem szociális tanácsi bérlakás, fiatalok részére juttatható átmeneti lakás, ta­nácsi értékesítésű és OTP- beruházásban épülő tanácsi elosztású lakásvásárlás. Ezek a lakáselosztási formák. Tanácsi bérlakásra az jo­gosult, aki 2500 forint egy főre eső havi átlagkeresettel rendelkezik, és jelentősebb ingó vagyona nincs. Aki üdülővel, üdülőtelekkel, be­építhető házhellyel, illetve annak tulajdonosa, az taná­csi bérlakásra nem jogosult. A lakásügyi hatóságok a fia­tal házasoknál, nyugdíjasok­nál, egyedülállóknál az em­lített jövedelmi határtól 30 százalékkal eltérhetnek. Kü­lönlegesen indokolt esetben a lakásügyi társadalmi bizott­ság javaslatára az egyéb ka­tegóriákba tartozóknál 10 százalékos eltérés még igény- jogosulttá teheti az igénylőt. A jövedelmi vagyoni vi­szonyoktól függetlenül nem szociális tanácsi bérlakáshoz juthatnak az igénylők. A la­kás-használatbavételi díjnak azonban 3-5-szörösét kell megfizetni kétszeres lakbér ellenében. A szociálisan jut­tatható tanácsi bérlakás csak korlátozott mértékben hasz­nálható fel, és csak a meg­üresedett tanácsi bérlaká­sokból. A fiatal házasok ré­szére jövedelmi, vagyoni vi­szonyoktól függetlenül át­meneti jelleggel lehet bizto­sítani tanácsi bérlakást, ha az előtakarékossági kötele­zettségnek eleget tesznek. A tanácsi elosztásban kétféle lakáselosztási formában le­het személyi tulajdonú lakást vásárolni. Mégpedig tanácsi értékesítésül és a^ OTP-be- ruházásban épült lakást. Ezeknél a lakásoknál 3500 forint az egy főre eső jöve­delmi határ. 0 lakáscsere A lakáscserék a helyi ta­nácsrendeletekben fontos helyet kapnak. A lakáscse­rékre az új és megüresedő lakások 5—40 százalékát használják fel. A lépcsőzetes lakáscserékkel a családok változó igényeit szeretnék ki­elégíteni, mégpedig úgy, hogy a családok folyamato­san jussanak megfelelő la­káshoz. A nagyobb szoba­számú • lakásra irányuló igényt a család létszámának növekedése esetén kell ki­elégíteni. Például a fiatal gyermektelen házaspároknak kezdetben a megüresedő ki­sebb, egy-másfél szobás laká­sokat célszerű kiutalni. Ké­sőbb, ha gyermekük szüle­tik, igényt tarthatnak lakás­csere útján nagyobb lakás­ra. A lakásügyi hatóságaink arra törekednek, hogy az új és megüresedő lakásokat mi­nél nagyobb számban olyan lakáscsere-igénylők kapják, akiknek felszabaduló laká­sa ismételten felhasználható. A lakáscseréket azzal is elő­segítik, hogy soron kívül in­tézik azokat a kérelmeket, amikor a tanácsi bérlakás bérlője bérleti jogviszonyáról — a jogszabályban meghatá­rozott pénzbeli térítés elle­nében — a tanács részére véglegesen lemond. Hason­lóképpen, ha kisebb lakást kér. Ezekben az esetekben a lakáscsere-kérelem a lakás­kiutalási névjegyzékre tör­ténő felvétel mellőzésével teljesíthető. Új vonás a békéscsabai városi tanácsrendeletben például az, hogy ingatlan- közvetítő szervezet is fog a következő évtől lakáscseré­vel foglalkozni. Az ingatlan- közvetítő szerv 3-5-szörös pénzbeli térítést fizet — megállapodás alapján a la­kás műszaki és egyéb kö­rülményektől függően — bér­leti jogviszony lemondása esetén. n letéti díj A lakásigényléseket meg kell újítani, mégpedig a jö­vő év január elseje és jú­nius 30-a között, A tanácsok új adatlapokat készítenek. A lakásigényeket az állandó lakhely, illetve a munkahely szerinti lakásügyi hatóság­nál kell benyújtani. Me­gyénkben Orosházát kivéve bevezették az igénylési leté­tet. Ki, milyen lakást igé­nyel, annak megfelelően ezer-tizenötezer forintig le­téti díjat kell fizetni. A le­téti díj nagyságát az igé­nyelt lakáselosztási formán túl az igénylő szociális helyzete, az igényelt lakás nagysága és komfortfokoza­ta határozza meg. A fiatal házasok, nyugdíjasok, a nagycsaládosok és a gyerme­küket egyedül nevelők álta­lában ezer forintot fizetnek. Legmagasabb az igénylési letét az OTP- és a nem szo­ciális tanácsi bérlakásoknál. A letéti díj az előtakarékos- ságot is szolgálja. Tanácsi bérlakás esetében a lakás- használati díjba, személyi tulajdonú lakásvásárlás ese­tén pedig az előtörlesztésbe számít bele. Az OTP külön- számlát nyit és a 2 százalé­kos kamatot fizet egy évre. Ennél hosszabb várakozási idő esetén 5 százalékos ka­matot térít. A letét befize­tését a lakásigény felújítá­sakor igazolni kell. Addig a tanács nem veszi nyilván­tartásba az igényt, amíg a letéti díjat meg nem fizet­ték. A helyi lakásrendeleték iránt nagy az érdeklődés. Az illetékes szervek széles kör­ben tájékoztatják a lakossá­got. Lapunk hasábjain is gyakrabban fog szerepelni ez a téma. Serédi János D gazdaságos energiahasznosításért A villamosenergia-terme- lés mellett megkezdte a gőz­szolgáltatást is az inotai November 7. Erőmű. A most elkészült hat kilométer hosz- szú távvezetékrendszeren át Várpalota háromezer laká­sának fűtéséről gondoskod­nak, és gőzt szállítanak a veszprémi szénbányák bri­kettüzeméhez is. A gőz elő­állítása. miatt 5—10 száza­lékkal csökken az erőmű villamosenergia-termelése, ez a veszteség azonban gaz- .dagon megtérül a hőszolgál­tatás révén. Várpalota laká­sait ugyanis eddig részint a már elavult, gazdaságtalan városi kis erőmű, részint pe­dig gázolajkazánok fűtöt­ték. A November 7. Erő­mű gőztermelésével, amel­lett, hogy egyenletessé, biz­tonságossá teszik a lakások fűtését, évente kétezer tonna olajat takarítanak meg. A megnövekedett gőz mennyisége lehetőséget te­remt arra is. hogy a szénbá­nyák megkétszerezze bri­kettgyártását. Az energiaracionalizálást szolgáló beruházás 1980- ban kezdődött; költsége több mint 300 millió forint, ami­ből 150 millió forint a Ma­gyar Villamosművek Tröszt hozzájárulása, 88 millió fo­rintot a szénbánya, 66 mil­lió forintot pedig a városi tanács adott. Az energia- rendszer egyébként tovább bővíthető, s a tervek szerint 2000-re már megkétszerezik a jelenleg fűtött lakások számát. „A nevem Szabó Pál. A Körösvidéki Sporthorgász Egyesület titkára vagyok. Ezt a társadalmi megbíza­tást persze egyáltalán nem veszik figyelembe a halak. Bizonyíték rá, hogy sokan fogtak már jóval nagyobb harcsát, mint én, de azt, ami nemrég, egy szép, napsüté­ses őszi nap délelőttjén tör­tént, talán mégis érdemes elmesélni. Salamgn Mátyás horgász­társammal (akit baráti kör­ben Csöpinek neveznek) el­határoztuk, hogy kihasznál­juk a jó időt, amilyenre már aligha számíthatunk az idén. Csaliért elsétáltunk a Csár­daszállás határában, a hor­gásztanyától nem messze le­vő lecsapolt rizsföldre, ahol a sekély vízben kézzel fog­tunk néhány kis kárászt. A felszerelésünkkel, és ezzel a csalival indultunk a Hármas Körös közeli szakaszára, ahol mindjárt csónakba szálltunk. Ö az egyikbe, én a másikba. A két csónak vagy húsz méterre lehetett egymástól kikötve. Alig múlt el háromnegyed óra — tehát úgy 10 óra táj­ban — berezgett a bot he­gye, vagyis a spicc. Talán a kishal próbált megfeszí­tett erővel menekülni. Né­hány másodperc múlva erő­teljesen meghajlott a bot. Bevágtam. Mindjárt érez­tem, hogy jókora példány lehet, s első dolog volt, hogy a vágóhorgot készenlétbe helyeztem. A nagy hal elindult. Vagy húsz méterre lehetett tőlem, amikor hirtelen visszafor­dult, és a, mélybe süllyedt. Kis idő múlva ismét fel- emelkedett. Láttam a víz kavargásából, hogy ennek fele sem tréfa. De újra le­merült, s nagy erővel a túl­só part felé próbált mene­külni. Csöpi, aki eddig csak fi­gyelt, most megszólalt: „Se­gítsek?” — kérdezte. „Gye­re” —- mondtam. Jött is. Be­szállt a csónakomba. Akkor már .kissé alábbhdgyott a küzdelem. De csak negyed óra múlva sikerült közelebb húznom. Újra menekülni akart, ám összeszedtem min­den erőmet, és már nem en­gedtem messze jutni. Aztán óvatosan a csónakhoz húz­tam. Megjelent a nagy feje, és Csöpi, aki készenlétben várt rá, a vágóhorgot bele­vágta. Ketten húztuk a csó­nakba. Megmértük: a súlya 21 kiló volt. Gyerekkorom óta horgászom. Fogtam már hét­kilós süllőt, nyolckilós csu­kát, és kilenckilós -pontyot de ekkora halat még soha. Lett is belőle kitűnő va­csora. Talán negyvennél is többen laktak jól belőle.” Eljegyezte: Pásztor Béla }iv&V ’% 'X* IsFtI7 , /Ql^bhw

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom